Megis regebben lehetett tudni, hogy nagyjabol mely karitativ tevekenysegek kapcsolodtak a szabadkomuvesekhez, most azonban teljes a csend s ez inkabb kerdeseket vet fel.
Üdvözlet!
Azt kérdezném az itt megforduló beavatottaktól, most milyen karitatív tevékenységekben van benne a „kezük” a páholyoknak? A Vakok Intézetét segítik-e még (mint tradíció), vagy már teljesen átvette az állam.
Tudom, hogy a karitatív munka háttérbe húzódással párosul, de kérdésre talán lehet egy kis felvilágosítással szolgálni.
BS
ESTI BESZÉLGETÉS TUDOMÁNYRÓL, Pók Attila, Dávid András, beszélgetnek a szerkesztő Várkonyi Benedekkel a szabadkőművesség és a társadalom kapcsolatáról
A Várkonyi Benedek vezette beszélgetés nagyon jól sikerült, informatív, de egyben figyelemfelkeltő is volt, bár messze elkerülte a szenzációhajhász elemeket. Az elején mintha szerepcsere történt volna - a nagyorienses Dávid András beszélt a szabadkőművesség filantróp jellegéről, a szimbolikus Pók Attila pedig a progresszív vonatkozásokról.
Ennek a klasszikus megfogalmazásnak - hogy a szabadkőművesség filozófikus, filantropikus és progresszív intézmény - nagyon örültem, különösen, hogy a Symbolikus Nagypáholy egyik prominens személyisége mondja. Ugyanis nekem volt egy vitám egy fiatal szabadkőművessel, aki határozottan cáfolta a szabadkőművesség progresszivitását. Bizonyára nem olvasta a saját érvényes alkotmányát, mert abban ez még előkelő helyen szerepel. (Lásd a Galilei páholy weblapját: http://www.galilei.hu/mit_kell/mit_kell.html).
Szintén élveztem a gyakran elhangzó frázis - a szabadkőművességbe minden társadalmi csoportból bárki bekerülhet - lufijának gyors kipukkasztását és a tagság valóságos szociológia összetételének világos elemzését Pók Attila által.
A szabadkőművesség társadalmi szerepvállalásaira nagyon érdekes Franciaországi példákat hozott fel Dávid András, amelyekben a hagyományos pártkereteken átnyúlva születtek szabadkőműves segítséggel jó megoldások.
A lap legalján folyamatosan frissülve látszik egy Google naptár a szabadkőműves programokról. Ha valaki gmail-es e-mail fiókkal rendelkezik, akkor az ehhez tartozó saját Google naptárához kapcsolhatja az én nyilvános naptáramat, s ennek szolgáltatásaként pl. figyelmeztető e-mail üzeneteket küldethet magának a programok kezdete előtti általa választott időkben. (Ha meg van nyitva a naptár, akkor felugró üzenet és hangjelzés is kérhető.) E naptár használatának megkezdéséhez a lap legalján jobb oldalon (a naptár keretében) látható Google Naptár linkre kell kattintani. Ha valakinek még nincs Google fiókja - és szeretne egyet - akkor a pl. a gmail.com -on regisztrálhatja magának ingyenesen. (Vagy a http://www.google.com/calendar címről indulva is.)
KOSSUTHon műsorváltozás!!! (Avagy én néztem volna el?)
A valódi dátum: holnap, kedd, január 22-én, 22:20 (körül) Kossuth RÁdió:
ESTI BESZÉLGETÉS TUDOMÁNYRÓL, Pók Attila, Dávid András, beszélgetnek a szerkesztő Várkonyi Benedekkel a szabadkőművesség és a társadalom kapcsolatáról.
Szerintem a többnyelvűség a kultúrális sokszínűség, gazdagság egyik forrása. Tehát inkább beszéljünk több nyelven, mint egyen sem.
és azért emlékeztetőnek egy hajdani "szabadkőműves" történet:
Mózes I. könyve 11. rész
Mind az egész földnek pedig egy nyelve és egyféle beszéde vala. ... És mondának egymásnak: Jertek, vessünk téglát és égessük ki jól; és lőn nékik a tégla kő gyanánt, a szurok pedig ragasztó gyanánt. És mondának: Jertek, építsünk magunknak várost és tornyot, melynek teteje az eget érje, és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész földnek színén. Az Úr pedig leszálla, hogy lássa a várost és a tornyot, melyet építenek vala az emberek fiai. És monda az Úr: Ímé e nép egy, s az egésznek egy a nyelve, és munkájának ez a kezdete; és bizony semmi sem gátolja, hogy véghez ne vigyenek mindent, a mit elgondolnak magukban. Nosza szálljunk alá, és zavarjuk ott össze nyelvöket, hogy meg ne értsék egymás beszédét. És elszéleszté őket onnan az Úr az egész földnek színére; és megszűnének építeni a várost. Ezért nevezék annak nevét Bábelnek; mert ott zavará össze az Úr az egész föld nyelvét, és onnan széleszté el őket az Úr az egész földnek színére.
A globalizáció jellegéből szerintem az következik, hogy előbb-utóbb lesz egységes, minden államban hivatalosan használható világnyelv, de ez nem biztos, hogy valamiféle mesterséges nyelv lesz, sokkal valószínűbb, hogy a jelenlegi nagy nyelvek valamelyike fog természetes fejlődés nyomán erre a szerepre lépni - a legesélyesebb most nyilván az angol, de a kínainak is van sansza...
"... egy egységes világnyelv, közvetítőnyelv megalkotása, és/vagy propagálása, terjesztése. Véleményem szerint ez rendkívűl hasznos és régóta időszerű lenne ..."
Szerintem is, de addig nem látom a komolyabb használat és elterjedés lehetőségét, amig valamelyik nagy nemzetközi szervezet - pl. ENSZ vagy EU - nem sorolja be az eszperantót munkanyelvei közé.
Az eszperantistáknak - és azoknak akik felvállalják a nyelv terjesztését - erre kellene törekedniük elsősorban.
Bár a magam részéről nagyon valószinűtlennek tartom, hogy az emberiség békétlenséghez való viszonyán jelentős változást hozhatna egy közös nyelv, de ez itt alighenem off.
"Although his name appears on the occasional list of famous freemasons, the National Grand Lodge of Poland has no record of his initiation and there is no documentation to suggest that he was ever a member."
Tehát bár neve fel-feltűnik a híres szabadkőművesek listáján, Lengyelország Nemzeti Nagypáholyának feljegyzéseiben nincs adat a felvételéről és semmi olyan dokumentum nincs, amely szerint valaha is tag lett volna.
Zamenhoffal (és Henry Dunanttal és Baden-Powellel) kapcsolatosan egy eszperantó nyelvű cikk így fogalmaz:
"Pro apartaj kvalitoj ne iniciitaj homoj kiel Henri Dunant, fondinto de la Ruĝa Kruco, Baden Powell kreinto de skoltismo, Zamenhof, aŭtoro de Esperanto, oni kelkfoje nomas: framasono sen antaŭtuko."
Én ugyan nem tudok eszparantóul, de ez csak azt jelentheti, hogy "kötény nélküli szabadkőművesek" voltak. Azaz szabadkőműves vélemény szerint felavatatlanul is szabadkőműves eszméket érvényesítettek tevékenységükben.
Szabadkőműves szervezetek használták az eszperantót munkanyelvként, ilyen pl.: UNIVERSALA FRAMASONA LIGO, valamint Párizsban alapítottak egy eszperantó nyelvű páholyt.
Magyarországon Berényi Zsuzsa vallja és terjeszti azt a nézetet, hogy Zamenhof szabadkőműves volt - ebben talán téved - valamint, hogy az emberiség békéjéhez vezető út a közös nyelv lehet, s hogy ez az eszparantisták és a szabadkőművesek közös tézise. Arról is beszámolt cikkeiben és előadásaiban, hogy a nemzetközi eszperantista kongresszusokon szabadkőműves összejöveteleket is rendeznek rendszeresen.
Lalo!: Fantasztikus! Nagyon áttekinthető, rendkívül érdekes egy laikus számára is!
---
Visszatérve az eszperantóhoz; arra kíváncsi lennék, hogy a szabadkőműves eszmékbe beilleszthető-e egy egységes világnyelv, közvetítőnyelv megalkotása, és/vagy propagálása, terjesztése. Véleményem szerint ez rendkívűl hasznos és régóta időszerű lenne, de vajon a szabadkőművesség hogyan viszonyul ehhez a témához?
Az "Aprófán a profán" című szabadkőművességgel foglalkozó weblapomon nagy fába vágtam a fejszémet, megpróbálom feltérképezni a hazai páholyokat és nagypáholyokat.
A munka jelenlegi állásában a következő diagram készült el:
Kérem a hozzáértőket, hogy nézzék át alaposan és legyenek szívesek megírni nekem akár ide, akár a weblaphoz kötődő e-mail címemre a tévedéseket és pótolni a hiányokat:
Egy, a Kazinczy-hagyatékban 2001-ben felfedezett dokumentum a kiindulópontja Péterfy izgalmas és elegáns nyomozásának, amely bevezet bennünket Kazinczy Ferenc szabadkőműves kapcsolataiba. A bécsi levéltári kutatások és magyar szövegemlékek írói megjelenítése nagy erénye e könyvnek: minden érdeklődő élvezettel olvashatja.
Habent sua fata libelli - azaz a könyveknek megvan a maguk sorsa.
S nem csak a könyveknek, a könyvcímeknek is.
Gondolta-e vajon Sumonyi Zoltán, hogy amikor a magyar szabadkőművességről szóló könyvének címet keresett, milyen leküzdhetetlen nehézségeket okoz ezzel egyes olvasóknak és könyvterjesztőknek?
"A 250 éves magyar szabadkőművesség történetének megírására irodalomtörténeti tanulmányaim inspiráltak. Több mint húsz évvel ezelőtt írtam meg Kazinczy és Batsányi c. drámámat arról, hogy kiélezett történelmi- politikai helyzetekben milyen különbözően viselkedik a magyar értelmiség. A korszak irodalmi termékeinek olvasásakor került kezembe Pálóczi Horváth Ádámnak 1792-ben megjelent Felfedezett titok c. könyve, amely az első és mindmáig egyetlen magyar szabadkőműves regény. Némi változtatással innen kölcsönöztem ennek a `regényes` történetnek a címét, hiszen több mint kétszáz évvel később valamit újra föl kell fedeznünk, azaz ha titokról van szó, akkor mai szóhasználattal fölfednünk...`"
Nos, e könyv címe azóta is "szálka" egyesek torkában, se lenyelni nem tudják, se kiköpni.
Nézzünk néhány példát:
Újrafelfedezett titok - az ELTE egy listájában és Agárdi Péter egyetemi tanár tematikájában
S ami még különös báját adja a dolognak, a legtöbb weblapon, ahol hibásan szerepel ez a cím, ott virít mellette a könyv fotója, amelyen tökéletesen olvasható a pontos cím.
Viszont 40 ft értsd: negyven forint az ára a MOL (Magyar Országos Levéltár) kiadásában és "terjesztésében" megjelent fűzött kiadványnak. Ez a terjesztés azt jelenti, hogy ha bemész a MOL Bécsi kapu téri központi épületébe (Budapest, Bécsi kapu tér 2–4.) akkor ennyiért megveheted.
Erről már többször írtam itt, többek közt azt is megemlítve, hogy a Vaterán mostanában vette meg valaki 6500 forintért. Lehet, hogy jó beruházás lenne felvásárolni a még meglevő példányokat?
