A hőcserélő lemezeknek mekkorák az oldalhosszai? Nekem más elképzeléseim voltak egy ellenáramú hőcserélőről, ezért is jó lenne, ha a további lépésekről is raknál fel képeket. Most nem nagyon látom át, hogy lesznek az elszívó/befújó csövek "rákötve" a hőcserélőre.
Építkezem és most jututtam el oda ,hogy a fűtésen gondolkozzam. Sok alternatívát megnézten de a légfűtés tetszik a legjobban. El is kezdtem tervezgetni. Most itt tartok, csak nem tudom jó írába indultam e ell. Ha van meglátásotok a tervel kapcsolatban kérem jelezzétek.
Nincs semmi problema akkor nalad. Hiszen a fordulatszabalyozasaval a zajszint is csokken. Foleg ejjel lehet zavaro, vagy tv nezes kozben , ha gyors a szelloztetes. Az termeszetes, hogy az anemosztatokkal allitod be a beomlo pontokon a legmennyiseget. En csak mint alternativat irtam a zajcsokkentesre a tulmeretezest a leagazastol az anemosztatig.
A hangtompitocsovek arai:MTS 100 - 773Szkk, MTS125 - 889 MTS150 - 993 MTS160 - 993 MTS200 - 1213 az AFA-t nem tartalmazzak.
Termeszetesen ez csak egy termekcsalad, de van meg nagyon sok fele ,ami a kivitelt es az arakat illeti.
Én már a beömlők előtt nem tudok variálni, mivel a födém betonba vannak. Az anemosztátok még nincsenek meg. A szellőzőm meg állítható 5 fokozatban. A legkisebb fokozaton alig pörög, azon nincs értelme már csökkenteni. Viszont vannak kint falon kívül jó hosszú légcsövek, ahol tudok variálni a hangcsillapítással. Szóval ott tudnék betenni egyenes hangtompító szakaszokat. Esetleg nem lehet házilag csinálni ilyen hangtompítós csöveket? Nincs valami rajz hogy ezek szerkezetileg hogy néznek ki? A légmennyiséget az anemosztáttal gondoltam beszabályozni helységenként a kifújási végpontoknál. A szellőztetés-fűtés-hűtés meg szakaszos üzemmódban menne. Kb. mennyibe kerülnek ilyen egyenes zajcsökkentő csövek?
Altalaban zajcsokkento flexicsovekkel, vagy vannak hangtompito csovek stabil kivitelben. A flexicsovek pl. Sonovent, Sonoflex, stb. De ezekbol legalabb 1,5-2m kell az anemosztatok elott, hogy legyen ertelme.
Az anemosztatoknal is van elszivo, beomlo es univerzalis. Ha lehet beomloset vegyel, az ugy van kikepezve, hogy minel kisebb zajt keltsen. Valamint van meg egy olyan lehetoseg, hogy tulmeretezed a beomlo nyilasokat durvan 2 -szer, tehat a 100mm-es helyett teszel 150-est, de termeszetesen a le agazastol a flexcso is ilyen, akkor ott lelassul a legaramlat es nem csap olyan larmat .A venti hangjat a flexcso elegge letudja halkitani. Csak ilyenkor a legmennyiseg beallitasat a leagazas pontjan kell elvegezni.
Ha viszont folyamatos szelloztetest akarsz, akkor a ventin feszultseg csokkentessel leviszed a fordulatot es akkor jol elhalkul a rendszer. Nezd meg a profi rendszereket, ott is vagy folyamatos szabalyzassal, vagy tobb fokozatu feszultseg csokkentessel szabalyoznak . 230V es 160V kozott. / gyors - fozes+mas terhelo tevekenysegek, kozepes - csalad otthon pihen es lassu- ejjeli szelloztetes/
Házi barkács szellőzőnél vagy légfűtésnél hogy lehet megoldani a zajcsillapítást? Úgy mint a motor tuning kipufogójánál? Gyapotot kell a cső köré erősíteni?
Most a tesztelésre horganyzott 0.5mm lemezből a hőcserélő és a doboz, de lehet alu vagy műanyag. A légmentesség doboznál forrasztás és gumitömítés ez a tisztíthatóság miatt is van mert az egyik nagyobbik lap leszerelhető(itt a gumi) a hőcserélőnél sziloplaszt.
Szia !
En a 125mm-es es 200mm-es csoveket a padlason 10cm-es ISOVER UNIROL -lal szigeteltem le. Az benne a jo, hogy az egyik oldalarol ugy van kikepezve, mintha egy vekony szovetreteg lenne rajta.
Ezzel a felevel kifele forditva tettem a csore es vekony horganyzott drottal felrogzitettem, majd a Polyfoam-hoz hasonlo egyik oldalrol hotukros boritassal vontam be. Ennel az illesztesi helyeket a legtechnikaban hasznalatos alufolias ragasztoszalaggal ragasztottam ossze.
Udv , Peter
Nem az elvi rajz, ami érdekelne, hanem hogy milyen anyagból készíted, az illesztéseket, lezárásokat (légmentességet), csatlakozásokat, a későbbi tisztíthatóságot hogy oldod meg?
Szia !
Szo sincs rola, hogy valamirol is le akarnalak beszelni. Eleve ilyen dorzsszivacsos hocserelovel nincs tapasztalatom. Kerdes az hogy melyik megoldas az optimalisabb. A nagyuzemi, ahol nagyon surun vannak a lemezek es igy jol attudjak a koztuk aramlo levegonek adni a hot. Vagy az altalad felvazolt. Tovabbra is fenntartom az allitasomat. Amennyiben kiterited a szivacsot, a gyors levegoaramlasnal turbulencia jon letre es a legellenallas megno. Valamint nem tudom ,milyen hangot fog kiadni a berendezes/ lehet ,hogy sipolo hangot/?
Amennyiben allando jellegu szelloztetest akarsz, akkor lassu aramlasnal lehet ,hogy viszont jo az elkepzeles. Nem volna rossz eleve ket lemez koze beteriteni a szivacsot es kiprobalni, mit csinal. Az nem kerulne sokba es utanna donteni.
Udv , Peter
Úgy gondoltam, hogy az a távolság 1 cm lenne, a dörzsszivacsot szét lehet fejteni egy laza hálóvá. Egy ilyen szivacs kb. 50cm x 10cm x 1cm-es téglatestté bontható. Úgy gondolom, hogy a lemezekkel sűrű kontaktusban lenne és az ellenállása sem jelent nagy problémát ilyen szétbontott állapotban. De most beszéljetek le róla, ha nagy hülyeség!
Ha tudod a keresztirányú és az ellenirányú elvi rajzát akkor nem lehet nehéz megcsinálni magát a hőcserélő elemet, a doboz már több munkát igényel.:-))
És a tető felett 1-2m-rel nincs por? Akkor miért porosak a cserepek?
Akkor ezt nem értem amit itt írsz.
-"Ha csak orankent 20m3 levegot dobsz ki,"
A távozó légmennyiség nagyon-nagyon függ a falak és nyílászárók minőségétől. Hagyományos szerkezetű épületek esetén az óránként távozó légmennyiséget állítsuk mondjuk 2-4 m3-re. Passzívház jellegű gáztömör falazás és nyílászárók + hővisszanyerő hőcserélő esetén pedig hőveszteségről alig beszélhetünk. Amikor éppen üzemel a WC vagy épp főzés folyik akkor persze lenne valamennyi, de ez a lakás egész napi légcseréjének csupán elenyésző töredéke.---
Be akarsz fújni (hideg) levegőt aztán írod nem megy ki levegő mert csak kis ideig nyitod ki a légkiömlőket tehát csak kicsi a légveszteség és ez a napi légcsere kis %-a És amikor a nagy % van akkor nem dobod ki? Akkor nem ha van hőcserélőd és mint írtad nincs. Nem tudom akkor mi a problémád ezzel? Döntsd el mennyi a légcseréd?
Szia !
Ellenaramu hocsereloben, ha beteszed a dorzsszivacsot ??? Hova es hogyan? Ha jol tudom a lemezek kozti tavolsag cca 4mm . A masik. Az rendben van, hogy a dorzsszivacsnak felulete van, igy elvon a kiaramlo levegobol meleget, de hova adja le? A harmadik. Mekkora venti fogja tudni lekuzdeni a szivacs legellenallasat?
Udv , Peter
Az ellenirányú hőcserélőt te magad készíted? Éppen ezen agyalok mostanában. Van megosztható ötleted? Én Al-ból készült hőcserélőben gondolkodom, a rekeszes dobozt legyártatnám és a hőcserélő felület növelésére dörzsszivacsokat helyeznék el a járatokban (ezzel vigyázni kell, mert vannak vasból készültek is, amelyek 2 nap vizes edényben állás után berozsdásodtak, az Al-ból készülteknek természetesen több hónapi állás után sem lett semmi bajuk).
Szia !
Nalam is a teto csucsa alatt van a ki-be fuvocso vege.
Nem azert szamoltam a + veszteseget ,mert ez az egyetlen fogyaszto a hazban, csak ra akartam mutatni, hogy mennyi penzt fogsz + kidobni.
=== Hagyományos szerkezetű épületek esetén az óránként távozó légmennyiséget állítsuk mondjuk 2-4 m3-re. ===
Az igazan hagyomanyosaknal ez a szorzo 0,5- 1 kozott van ,ami a hazlegkobmeterrel szorzando orankent. Ezert nem alakult ki penesz a panellakasokban. Ebben az esetben csak a kinti legmozgas idezi elo.
A PH hazaknal vegzett nyomasprobanal ,amit 50 Pa nyomassal vegeznek, az infiltracio alacsonyabb mint 0,5-os szorzo, akkor mar nagyon specin meg van epitve a haz.
Ha tulnyomast akarsz, azt radialis ventivel a leghatekonyabb. De viszont akkor meg siman alapbol kidobsz 20m3 -nel tobbet is. Gondolj bele, hogy eleve a legreseken, ajtonyitaskor, de foleg a konyhai legelszivon fog elillanni a levego.
Ezert talaltak ki a hovisszanyerest. Szerintem neked sem artana beepiteni egy egyszerut, amivel legalabb 50-60 %-ot visszanyerhetnel az igy kidobott melegbol. Amit allandoan potolnod kell.
Udv , Peter
