Az mind o.k. , hogy 12C fok az alaphomerseklet. Mivel mint hocserelo a szonda, igy folyamatos folyadek aramoltatasnal durvan 5-7C fokra melegszik a medium, amig athalad a szondan. A hoszivattyuban sem erdemes 3C foknal lejjebb huteni a mediumot igy a visszatero 2-4 C fokos lesz. Folyamatos uzemben a talaj nem kepes tartani a feluleti 12C fokot, elkezd lehulni. Ha csak 4C fokot hul, mar az elorearamlo is csak 1-3C fokos ,igy a visszatero is -2+1C fokra csokken. Ezert kell a fagyallo.
"Az egyszerűb egy kpe cső,lemegy a lukba a végén egy fordító idom megfordítja és máris kotor vissza"
Tehát lyuk kifúr, "U" alakú kpe cső leenged, lyukba föld visszatöltés. Tehát ennél a módszernél a hőátadó felület a rossz hővezetésű vastag műanyag csőfal és a visszajövő meleg vizet is jól visszahűti a mellette lemenő hideg víz.
"a komolyabban hűtőközeg van,a juk mélyén pedig egy hőcserélő"
Egy hőcserélőhöz marha vastag lyukat kell fúrni. Egy ilyen fúrás arany árban lehet.
Mi va ha a földszondánál valami kilyukad vagy dugulás van? Hiszen be van iszapolva, kihúzni nem lehet a földből. Új lyuk fúrása?
Sajnos lehet hogy nem igazán értem. Az a lényeg hogy négyzetméterenként 100 watt hőkivonás esetén (adott hőszigetelés mellett) reális az 1-2 fokos felületi hőmérséklet?
Nem túl sok az a 15 centis átmérő? Valóban ilyen vastagok a földszondák?
Tudomásom szerint kétféle szonda létezik. Az egyszerűb egy kpe cső,lemegy a lukba a végén egy fordító idom megfordítja és máris kotor vissza........ennyi....... a komolyabban hűtőközeg van,a juk mélyén pedig egy hőcserélő.....(gondolom feltekert rézvagy rozsdamentes cső)
" Mindenhogyan fagyallot kell a rendszerbe tolteni."
Ez még nem jelenti azt hogy közel nulla fokos a szondából feljövő víz. Ennek az is lehet az oka hogy a hőcserélőben a hőelvétel olyan magas (pl 12 fok) hogy a talajba visszatérő víz már fagyveszélyes hőmérsékletű.
15cm atmeroju szonda egy meterenek felulete kb 0.5m2.
50W/m-nel ez 100W/m2-t jelent.
Ha a szonda koruli valamekkora foldhengert hoszigetelonek tekintem, a tobbit meg hoforrasnak, akkor ennek a foldhengernek a hoszigetelesi mittomenmilyen egyutthatoja 16 fok homersekletkulonbseg eseten 6.25W/m2K. Egesz hiheto, tekintve hogy egy egy jo minosegu ablakuveg (ketretegu, mittomenmiliyenspeci) 1.1w/m2K.
Persze az egesz sokkab bonyolultabb integralokkal meg mindennel, de nekem ez tok hihetonek tunik.
Amely lé a nyelő és a szívó kút között kialakuló földalatti mini-áramlás formájában mindössze 10 méteres utat tesz meg a föld alatt és mégsem hűti le még 2-3 fokkal sem a környezetét. A föld alatt ugyanezt a hőmennyiséget 100 méter hosszúságra elosztva felvevő talajszonda meg teljes felületén 16 fokot hútene? Szerintem pár kilowatt hőelvonás következtében nem alakulhat ki száz méter hosszú fagy-henger (pláne ilyen mélységben). Inkább a talajszondák hőátadó (hőátvevő) hatásfoka lehet iszonyúan rossz. De mivel senki sem tudja hogy a talajszondák pontosan hogyan épülnek fel így nem tudjuk megállapítani hogy mi az igazság.
Indulaskor valoban magasabb a talaj homerseklete, de folyamatos uzemnel a talaj houtanpotlasa beall a talaj milyensege szerint es igy sajnos lassan lehul a szondak kornyeke. A nagyon nedves talaj / talajvizes/ eseteben a homerseklet magasabb tud lenni,tehat nem csokken 0C fok ala a visszatero homerseklete.
Mindenhogyan fagyallot kell a rendszerbe tolteni. Egy 10kW-os rendszernel szerintem a COP szam azert mindig magasabb a kutas rendszernel cca 1-el, vagy kozel 1-hez a fuggoleges foldszondakkal szemben. Mivel a talajviz stabilan pl.nalunk 12C fok es csak az atfolyas beallitasan mulik, hogy mennyire engedem lehulni,vagyis mekkora szivattyuteljesitmeny kell az optimalis vizmennyiseg at emelesehez. Mig a talajszondasnal sajnos a COP rovasara tudom csak biztositani a konstans teljesitmenyt. Vagy van sok penzem es megduplazom a szondak szamat .
Tehat mindig a helyi korulmenyek, lehetosegek, penztarca szabjak meg mi az optimalis es foleg megbizhato. Szerintem .
Tán idővel lehűl? Végülis nem forgolódik a viz a talajba. Gondolom körülötte hengerpalást alakú hőrétegződés jön létre. Nyílt kutaknál mocorogtatjuk a talajba a lét.
Hogyhogy a szondából csak 1-2 fokos víz jön vissza? Ez valami tévedés lesz. A szondák 30-60 méter mélyre nyúlnak, az ottani átlaghőmérséklet 15-16 fok.
Szia !
En nem is ujdonsagot akartam irni, csak az altalam emlitett tenyek kisse penzigenyesse teszik a rendszert, ezt fontosnak tartom az informacio atadasanal. Mivel a hozzaszolasodban ezt hianyoltam, azert kotyogtam bele. Ami a 75W/m illeti, ez a hatarertek, amit a legoptimalisabb talajnal sem szabad atlepni! Tehat van hely, ahol a 30W/m az -az ertek, ami biztonsaggal kiveheto a szondakbol.
Udv, Peter
B.U.É.K. neked is. Örülök, hogy belekotyogtál, bár így sebtiben átolvasva nem találtam benne olyan részt, ami az újdonság varázsával töltene el.
Vagy talán mégis, - nem mernék 75W/m-re tervezni. Elég nekem az 50, így később is bátran merek a megrendelő szemébe nézni, tudván, hogy nem csaptam be. A rendszer hozni fogja azokat a paramétereket, amiért olyan sok pénzt fizet/fizetett.
B. U. E. K.
Neharagudj,hogy belekotyogok!
Ami a vertikalis talajszondakat illeti, azert az adatok es a COP mas mint a viz-viz hoszivattyunal. Ebben az esetben figyelembe kell venni a talaj tulajdonsagait /szaraz,agyagos,vizes,sziklas stb/,ami nagyban befolyasolja a furatok koltsegeit. 10kW-hoz atlagosan 2x 80m-es furat kell egymastol ugy 10m-re,amennyiben nem lepjuk tul a 75W hoelvonast meterenkent, akkor a rendszer problemamentesen tud uzemelni.
Tovabbi tudnivalo, a muanyag csonek durvan 1,2 MPascalt kell kibirnia. Valamint a mediumnak fagyalonak kell lennie/ arban nem egy olcso dobas 250-400 liter fagyallo/, mert tel derekan 0 C fok alatt van a medium homerseklete es a COP szam is a 3-as ertek kozelebe csokken. Atlagosan a fold homerseklete 15m alatt cca 10C fok. amennyiben osszel beindul a folyamatos hoelvonas, akkor a medium egy ideig 5-7C fokos lesz, majd a kemenyebb telben 1-2 C fokos lesz,mig a visszatero -1es -3 C fokra sullyed. Tavasszal lenyegeben az oszi homerseklet all be.
Roviden csak ennyit akartam okoskodni. Megegyszer bocsi.
Udv, Peter
Nagyon köszi a válaszodat a 100 mbar vákuumnál a víz forráspontja alig változik ugye? Vagy ha a nyomást vesszük akkor ca. 1013 mbarnál 100 fokos Az előzőre gondolsz ugye?
Az előbb megint rájöttem valamire, ami alapjaiban határozza meg az expanziós szeleppel és folyadéktartállyal rendelkező hőszivattyúk teljesítménytényezőjét. Nem elméleti, hanem gyakorlati dologról van szó. Mindez azután történt, hogy leszigeteltem a rendszert, és a szigeteléssel, nemhogy nőtt, hanem egy picit csökkent a teljesítmény. Hoppá!!! Akkor hirtelen nem értettem, de mostmár igen.
Alig várom a reggelt, hogy megcsináljam a módosításokat!!!
Ez pont 4 csöves szonda ,kicsit ronda :)
