A merev test egy egyszerűsítés. A newtoni mechanikát erre az egyszerűsített modellre alkalmazva kaptak praktikus és hatékony számítási módszereket, amiket a mérnökök előszeretettel alkalmaznak. Szerintem te ezeket kissé túlzottan is erőlteted, sérelmesnek sőt hibásnak tartod, ha valaki nem ezeket a módszereket használja. Pedig ez egyrészt nem kötelező, másrészt nem is mindig jó, csak akkor, ha teljesülnek a merev test mint egyszerúsítés feltételei. Ha belső elmozdulások is lehetségesek, akkor nyilván nem teljesülnek.
Ha egy inerciarendszerben egy test egyetlen pontja sem gyorsul, akkor egy alkalmas másik inerciarendszerben a test egyetlen pontja sem mozog (nulla a sebessége). Tehát nem igazán erősebb feltétel.
A sebesség nulla erősebb feltétel. Akkor dv/dt is nulla.
A mechanikának van egy tételrendszere. Ha csak egyes kiragadott részeit vizsgálod, többféle következtetés lehetséges, aminek következményeiből világosodik meg egy két dolog. Ebben az értelemben heurisztikus.
(Tervezel fürdőszoba polcot. Azt mondod, kb 20 kg terhelhető legyen. Nem feltétlenül birja el a 20 kg-ot, ha rosszúl választol anyagot, vagy ennek másik ága: nem feltétlen csak 20 kg ot fog elbirni.)
Abban meg egyet kell értened, szükséges, hogy a világ összes mérnöke
(főleg statikusok akik felhőkarcolókat terveznek) egy nyelvet beszéljen, ami a Földön mindenütt jó.)
("Egy merev testtel egyébként sincs probléma. De ha valakinek két farka van?")
Ez kéremszépen a mechanika alap tételeinek való ellentmondás, lenne.
Senki nem akar ellentmondani a mechanika tételeinek. De azzal gondolom nem vitatkozol, hogy ha egy tömegpontra ható összes (infinitezimális) erők eredője nulla, akkor és csak akkor az a tömegpont nem gyorsul. Ennek folytán egy test összes pontjának nulla a gyorsulása akkor és csak akkor, ha az összes pontja esetében igaz, hogy a rá ható összes (infinitezimális) erők eredője nulla. Ez ilyen egyszerű.
Ez kéremszépen a mechanika alap tételeinek való ellentmondás, lenne.
Már irtam, hogy mi a különbség egy merev test erőrendszere és egy pontrendszer erőrendszere között.
Bontsuk fel a test erőrendszerét külső és belső erőrendszerre.
Merev testre a belső erőrendszer egyensúlyi erőrendszer, azaz belső erők eredője és eredő nyomatéka nullvektor. (Tisztán mechanikában értelmezett két test kölcsönös egymásrahatásából származó erőkről van szó, nincs Lorentz, nincs Maxvell, nincs olyan belső erő és reakciója két anyagi pontja között ami nem közös hatásvonalú.)
Fb=Mb=0. Következmény: teljesitménye FVnulla.Mindig. Független a sebességtől.
Azaz merev testre ható erők eredő teljesitménye csak a kűlső erőktől függ.
Az hogy egy pont merre gyorsul a kinetikai vektor az (impulzus vektor deriváltja) mondja meg.
A statikában egy erőrendszer egyensúlyi, ha nyomatéki vektortere tartósan homogén és zérus értékű. Ez egy megállapodás, definició.
Ennek kielégithetősége a kérdés. Ennek egyik trivi megoldása a tartós nyugalom.
Ezt az erők eredője nulla ás nyomatéka nulla. Eredő vektorkettősável egyenértékú, akkor pedig az impulzus derivált és a Súlypontra számolt perdület állandó.
Ebből következik az is, hogy kinetikailag egyenesvonalú egyenletes mozgást végezhet.
Statikában hozzáértjük, hogy nincs mozgás. Súlypont sebessége 0 erősebb feltételt is.
Az viszont érthetetlen, hogy az erő és nyomatéka gondolkodásmód lábra nem tud kapni. Tessék már megjegyezni: a Statika alaptörvénye éppen azt mondja, statikai egyensúly szükséges és elégséges feltétele erők eredője nullvektor és nyomatékok eredője nullvektor.
Igen, de te itt külső erőkről beszélsz csak szerintem, míg Simply Red és én az összes erőről beszéltünk: a testekben eredő belső erőkről és a rá ható külső erőkről egyaránt. Ha a belső erőket is figyelembe veszed, akkor már az a szükséges és elégséges feltétel, hogy minden pontban nulla legyen az erők eredője, hiszen az erők eredője mondja meg, hogy a test egy pontja merre gyorsul (Newton I. törvénye értelmében). A statikus állapot azt jelenti, hogy egyik pont se gyorsul semerre.
Az látszik, hogy lassan nyilt formában durvul a topik.) d=k?-)
Az viszont érthetetlen, hogy az erő és nyomatéka gondolkodásmód lábra nem tud kapni. Tessék már megjegyezni: a Statika alaptörvénye éppen azt mondja, statikai egyensúly szükséges és elégséges feltétele erők eredője nullvektor és nyomatékok eredője nullvektor.
Bizonyitható, hogy bevezethető a tömegközéppontban ható nem nullvektor, aminek nagysága a test súlya, és a tér tetszőleges három nem kollineáris pontjára számitott nyomatékai egyenlők. (Ez egy ekvivalens állitás a mechanikai egyensúlyra. Ekkor a nyomaték a pontra számitott statikai nyomaték.)
Ha a koordinátarendszert úgy választom, hogy tengelyei a súlyponti főtengelyek, akkor a statikai nyomatékok, tengelyre pontra, koordinátasikra nullvektor.
Világos?
Mozgó testre pedig ilyen hozzákötött koordinátarendszer az, amiben a tehetetlenségi nyomatékok tenzora (rank 2), diagonális.
Minden amőbához, pinokkióhoz, stb, bevezethető ilyen koordinátarendszer ami rendelkezik ezekkel a kellemes tulajdonságokkal.
Mivel a mérnök is a legegyszerübb alakban felirt összefüggéseket szereti:-).
A mérnöki statika egyensúlyban levő erőkkel foglalkozik. Az erők eredője nulla, mégis leszakadhat a híd.
Te nem vagy tisztában a mérnöki statika alapjaival sem, egy kicsit hátrébb az agarakkal.
Azért én egy picit pontosabban el tudom mesélni, hogy működik a híd.
Adva van egy híd. Minden pontjára 0 erő hat, ezért minden pontja nyugalomban van. A híd áll. Ráteszel egy nehéz járművet. Ott ahol a járművet rátetted, az erők egyensúlya megbomlik, ennek hatására a híd deformálódik. A deformáció hatására rugalmas belső erők ébrendek a hídban, amelyek szerencsés esetben ki tudják egyenlíteni a plusz külső erőt, Ekkor a híd egy kicsit deformódott alakban isméát nyugalomba kerül. Ha viszont olyan nehéz teherautót teszel rá, hogy a híd semmilyen deformációja esetén sem tudnak akora belső rugalmas erők keletkezni, hogy kiegyenlítsék az autó súlyát, akkor a híd leszakad. Tehát csak abban az esetben szakad le, amikor az erők nem tudtak egyensúlyt tartani egymással.
Ezzel szemveb a gömb belsejében lévő pontra nem valamiféle deformációból származó rugalmas erők hatnak, hanem gravitációs erők, amelyek pontosan ki tudják egymást egyenlíteni. Ezért olyanok, mintha ott sem lennének azok az erők.
Kulcsszavak: felületi erő, tömegerő, deformáció, rugalmas erő. Ezekkel a fogalmakkal minden statikus tisztában van veled ellentétben.
Valóban. De nem olyan szavakat használtál, amiket ő megszokott (meg kellett volna szoknia) ezekben az ügyekben. Én még egy magyarázatot megkísérlek fizikus szóhasználattal.
Ugyanezt magyaráztam neki másfél hónappal ezelőtt: link1, link2, link3, link4, link5. Teljesen értelmetlen vele diskurálni, én nem szólok többet hozzá az életben.
Grego73: ".. csak röhögni tudtam rajta, de most jobban aktuális a közelgő évzáró kapcsán. Esetleg a Maxwell-egyenletek "felszín alatti" törvényeit is kidolgozhatnád, vagy esetleg a "felszín alatti" relativitáselméletet és kvantumelméletet. Persze csak azután, hogy a "felszín" és az "alatt" fogalmát már tisztáztad."
A "közelgő évzárón" illö lenne már nektek észrevenni, amit én az egész évben hagoztattam:
A Maxwell-egyenleteket össze kell házasítani a kvantált e-töltésekkel, ugyanis ezek okozzák az e.m.-mezöt. De ez nem is elég a mozgásegyenletek levezetésére! A kvantált tömegeket is fel kell venni a leírásba: Nincs elemi e-töltés q(k) elemi g-töltés g(k) nélkül. Ez a "felszin alatti" dolog vezet a helytálló gravitációs elméletre és helytálló kvantumelméletre.
A relativitáselmélet helytálló magyarázata meg abból a "felszin alatti" tényböl jön ki, hogy a (kölcsön)hatások a részecskék között c-vel terjednek. A tér-idö szerkezete Minkowski-féle!
továbbvive a gondolatmenetet, ez engem mélységesen elszomorít. korábban abban a hitben éltem, hogy nem kell az emberekkel bánni, nem kell utat találni a különböző érdekek és téveszmék útvesztőjében, elég csak meggyőzni. kár, hogy nem így van. az én világom szebb lett volna.
Te viszont olyan hülyeségeket állítasz a fizikában, hogy a címeres ökör is elszégyelné magát helyetted. Mi az oka annak, hogy képes vagy inkább bohócot csinálni magadból, és a naív sleppedből, minthogy te is beismernéd a tévedésed?
Ez a szöveg sajnos rád illik, nem rám. Többet nem szólok hozzád, mert nincs értelme.
Az eredő gravitációs erő csak szimmetrikus testeken megy keresztül a tömegközépponton. Ebben igazad volt, és ezt elismertem.
Te viszont olyan hülyeségeket állítasz a fizikában, hogy a címeres ökör is elszégyelné magát helyetted. Mi az oka annak, hogy képes vagy inkább bohócot csinálni magadból, és a naív sleppedből, minthogy te is beismernéd a tévedésed?
Legalább arra a száz bolondra lehetnél tekintettel, aki követ téged, belőlük azért nem kellene hülyét csinálnod.
Az eredő gravitációs erő iránya kapcsán is ilyen nagy volt a szád. Nagy nehezen ott eljutott hozzád (néhány hét és néhány ezer jótékony hozzászólás után), hogy combos hülyeséget beszéltél. Most is ez a tényállás, hiába hárítasz.
Gergő neked súlyos kisebbségi érzésed lehet.
Itt is tévedsz, mint mindenben. De ez itt offtopik, csakúgy, mint a liberális meg a férfi-szolgasorsos dumád.
a mai napot összefoglalva megállapítom, hogy még mindig nem sikerült a skizofrént egyszerűen lebeszélni a skizofréniáról. korábban megtanulhattuk a hírekből, hogy az oroszlánokat sem lehet lebeszélni a húsevésről bibiliafelolvasással. úgy látszik, a dolgok lényege egyszerű beszéddel nem változtatható meg.
Ez egyre viccesebb. Most megtudtuk, hogy szilárd testekben csak a newtoni fizikát lehet alkalmazni, az általános relatitiváselméletet nem. Mindezt azért, mert cíprián egyiket sem érti.
Arra céloztam, hogy az áltrelnek ugyanúgy határa van a tömeg belsejében, mint a newtoni mechanikának az áltrellel szemben. Sőt! Ha szilárd test belsejében nézzük, akkor szerintem csakis a newtoni mechanikának van helye.
A relativitáselmélet eszméje, hogy a geodetikus pályán súlytalanságban van a test.
Ebben az "eszmében" a geodetikus a téridőben értendő, nem a térben. Pl. ha elhajítok egy követ, azon súlytalanság van, de a kő mégse mozog térbeli geodetikuson. És természetesen a térben mozdulatlan kő is mozoghat a téridőben geodetikus pályán, még akkor is ha ő egy kőrakás közepén van. Pl. ha egy megfigyelő az elhajított kövön csücsül, akkor az ő koordinátáival leírva a kő a térben mozdulatlan (az origóban van végig), míg a téridőben geodetikus mentén mozog az ÁR szerint.
