Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
Szerintem a szivattyú talán nem, de a vékonyabb cső mindenképp fékezi a gravitációs keringést. Kérdés, hogy ez elég-e ahhoz, hogy ne forrjon fel a kazán.
Mármint szerinted felforrhat a víz, ha a vékony (azt hiszem 1"-os) visszatérő csövön és az álló keringető szivattyún kellene "gravitálnia"? Szivattyú a visszatérőben van, picit lentebb a képeken látszik is.
Ha úgy megy a szivattyú, hogy a gravitációs ág csapja nyitva van, akkor tényleg csak ott megy körbe a víz?
Hát igazat megvallva mérget nem vennék rá... de szeirntem a józan paraszti ésszel végiggondolás ezt hozza ki. Az áramló folyadék mindig arra áramlik, amerre a legkevesebb ellenállást kell leküzdenie. Az a cső, melyet "söntöl" kétszer akkora átmérőjű, az ha jól tudom, négyszer akkora keresztmetszetet jelent, szinte nulla ellenállással, szemben az egész házban levő csőhálózattal, radiátorokkal.
Persze kipróbálni ki tudom, mi lesz akkor, ha leállítom a szivattyút és a szivattyú ágán hagyom csak nyitva a csapot. Ha nem válik be, akkor egyértelműen szünetmentes tápot a szivattyúnak?
Szerintem a szivattyú talán nem, de a vékonyabb cső mindenképp fékezi a gravitációs keringést. Kérdés, hogy ez elég-e ahhoz, hogy ne forrjon fel a kazán. Szerintem nem. Ha a visszatérőben van a szivattyú, akkor lehet. Nekem az előremenőben van.
Ha úgy megy a szivattyú, hogy a gravitációs ág csapja nyitva van, akkor tényleg csak ott megy körbe a víz?
Mivel nekünk eddig nem volt csőtermosztátunk, vettem is kettőt, de még időm nem volt bekötni, gondolkoztam én is ezen.
Amire jutottam (egyelőre nem sok, még van pár nyitott kérdés számomra): időrelé nem jó megoldás, vagy legalábbis a termosztát mellett, önmagában nem. Ha eléred az üzemi hőt, indÍtja a szivattyút a termosztát, idő alapon letiltod a relével -> a lakásban a kazánhoz legközelebbi radiátor(ok) kapnak mindig jó forró vizet, a messzebb levők meg szinte semmit. Ez még a kisebbik gond lenne. De ha már jóval a befűtés után vagy (bár ezzel az összeállítással mindegy lenne, nem működőképes elgondolás, de ezt most hagyjuk el), akkor sem fogsz tudni folyamatosan keringetni. Hiszen a szivattyúd csak addig megy, amíg az üzemi hő alól annak szintjét eléred plusz "n" idő. Mindjuk 2 perc. Mi lesz ezután? Kazánban nem feltétlen lesz hidegebb a víz, mint az üzemi hő, de a szivattyúd+időreléd akkor indulna újra, ha megint a hidegvízből mennél a melegvíz felé. Ha folyamatosan megvan az üzemi vized, a szivattyúd nem fog elindulni, mert már "lejárt" az időreléd -> felforralod a vizet.
Szerintem csakis hőalapon lehetne szabályozni (mert ugye a dolgot meg kellene azért oldani :) ). Eddig jutottam. Valaki itt mondta pár napja, hogy olyan termosztátja van, aminek állítható az alsó határa is, én ilyet nem találtam sehol. Az enyém úgy szabadon terkergetve kb. 15 fokos tartományt fog át, azaz a bekapcsolási hőfok alatt kb. 15 fokkal kapcsol ki. Lehet, hogy jó lesz, majd a gyakorlatban kiderül, aztán tovább gondolom, mi legyen. Maradjon, vagy még javítani kell rajta.
Mindenesetre ezért (is) vettem két termosztátot. Minden termosztát (amit legalábbis eddig láttam) morze érintkezős, azaz beköthetem úgy is, hogy a beállított hőfokon bekapcsoljon, vagy éppen hogy ki. Még nem gondoltam át, hogy a "bennük levő" 15 Celsius fokos hiszterézis ellehetetleníti-e azt, hogy két termosztáttal magam definiáljam az alsó és a felső kapcsolási határt. Gondolok itt arra, hogy az egyik termosztát fordítottan legyen bekötve, mint a másik. Esetleg az alsó hőfokhatárt kapcsoló termosztát, ahol a szivattyúnak le kell állnia, talán eleve szerencsésebb lenne a visszatérő ágra helyezve.
A másik megoldás - ha a hiszterézisek miatt ez nem működne jól - egy elektronikus termosztát, vélhetően építése. Elekotrnika nem áll távol tőlem, látok abban fantáziát, hogy egy egyszerű hőmérő szenzor (vagy akár kettő, az egyik az előremenő, a másik a visszatérő ágon) érzékelné a hőfokokat, melyek (laikus szemléltetésként) egy dobozba csatlakoznának, melyen lenne két tekergethető potméter, egyikkel a bekapcsolási, másikkal a kikapcsolási értéket lehetne beállítani.
Az biztos, hogy árban drágább lenne, mint egy bimetálos, mint amit most vettem, de ha ezzel tetszőlegesen, kazán tekintetében sokkal kímélőbb, kifinomultabb módon tudnám szabályozni a dolgot, nekem megér annyit.
Bónusz kérdés - ha már itt tartunk - hozzátok:
A szivattyúm a visszatérő ágban van (azt hittem, ez mindenhol így van, de már láttam ellenpéldát, ezért írom le). Mivel a rendszerünk régi, vastag csöves, gravitációs rendszernek épült, ezért a visszatérő ágra párhuzamosan lett "rácsövezve" a szivattyú. Ha gravitációsan szeretném, akkor a szivattyú ágát lezárom (bár nem feltétlen kell) és a vastag visszatérő ágba épített csapot nyitom. Ha keringetni akarok, akkor ezt a csapot lezárom, a szivattyú ágában levőket nyitom, bekapcsolom a szivattyút. Ez ugye azért kell, hogy a szivattyú ne csak azt a kis távot keringesse maga körül. Csatoltam a képet, hogy értsétek, mire gondolok.
A lényegi kérdésem: ha a szivattyún keresztül tudna csak visszatérni a víz, de a szivattyú nem üzemel (teszemazt nincs áram), mennyire tud gravitációsan keringeni rajta keresztül? Van ilyen tapasztalatotok? Nagyon fékezi a kikapcsolt szivattyú a gravitációs keringést?
Jól érzed, nálunk az előremenő csővezetéken, még a golyós csap előtt van egy biztonsági szelep, 2.5 bar-nál nyit ki, pont ezt a problémát oldja meg, ha elfelejted kinyitni a csapot, ne legyen "gond"...
Fűteni még nem fűtöttem vele, de már csináltam néhány tízezret. Hatalmas a variációs lehetőség, nincs két egyforma szalma, két egyforma bálázó, két egyforma traktoros, szóval a 10-12 teljesen normális lehet. Rádasául ugyanazzal a géppel ugyanazon a tarlón 5 és 30 kg között bármit lehet csinálni, kunszt nélkül.
Igen, a recirkulációs kört a kazán gyártója is előírja igaz más okból( kazánvédelem), de ez nálunk kimaradt sajnos.Pedig gondolom ez kiküszöbölné a gyors visszahűlést. Utólag nem bonyolult kivitelezni? Annyiból áll, hogy egy keverőszelepet kell beépíteni az elmenő és a visszatérő közé? Másik kérdésem aki bálával fűt az reélis, hogy egy bála súlya 10-12 kg? Én megmértem és kevésnek találom lehet, hogy ezért nem győzöm dobálni a kazánba?
Minél nagyobb hőmérsékletű előremenőt akarsz előállítani, annál nagyobb tömegáramot kell a csőben biztosítani ( a 80-90 fokos vizet gyorsan el kell vinni a kazánból, mivel innen nagyon hamar elérheti a forráspontot). Ezt állítható szivattyúteljesítménnyel, illetve megfelelően nagy csőátmérő összehangolásával lehet elérni. A tartósan magas előremenő hőmérséklet alsó küszöbértékének tartásához pedig recirkulációs kör beszerelése ajánlott a visszatérő ágba.
Ma kipróbáltam a hőmérő a kazán tetején még nem érte el a 70 fokot de már zuborgott a víz erőteljesen, nem mertem tovább hagyni bekapcsoltam a keringetőt. Vagy a hőmérő nem jó, de nem értem hogy lehet 90 fokos előremenő vizet csinálni! A csőtermosztáttal meg arra gondoltam mi lenne ha beépítenénk utánna egy időrelét ami kb 30-45 másodperc után lekapcsolna lehet, hogy akkor nem hűlne vissza a kazán és lehetne tartani a 60-65 fokos üzemi hőmérsékletet?
Most vettem egy házikót, van benne gázkazán, és vegyes kazán is. A két kazánhoz egyetlen keringtető szivattú van. A rendszer nyitott. A vegyes kazán felett van egy tolózár, a gázkazán mellett is. Arra rájöttem, hogy ha a gáz meg, akkor le lehet zárni, a vegyes tolózárját, hogy a gázkazán ne melegítse a vegyesben a vizet. A vegyes kazán felett van a szép nagy csap, amely most el van zárva, gondolom, ha kinyitom, akkor megy a rendszer gravitációsan. Ezt a csapot kerüli meg a keringtető.
Nem kellene még valami biztonsági elem? Ha a csap el van zárva, és leáll a keringtető, akkor - ha jól sejtem - rövid úton felforr a vegyesben a víz(?). A keringtető és a vegyes kazán között nincs semmi más.
10e.-ért kaphattam volna 900 l-es, 13 bar próbanyomású levegőtartályt. 230 magas, nekem meg 210-ben kell elhelyezni. 3 tábla 3-as lemezből ívelt sarkú négyzet alapú hasáb, 0,8*0,8*2m. Alul-felül szintén 3-assal fenekelve, alul belülről is varrva. Nyomás csak aljától a tágulótartály tetejéig ~5,5 m vízoszlop lesz rajta. 2-es lemezből köpenyhőcserélő a napkollektornak, termosztátos szelep a kazán felől, szobatermosztát által vezérelt szelep a fűtés felé. Alatta lépésálló extrudált hab, fölötte szintén lépésálló üveggyapot tábla (jobban bírja a meleget). Ez így 1200 l. + a hőcserélő.
De jól megy egyeseknek! :-( Most készítek pont ugyanekkorát, csak az alapanyag 60e.-. +csőcsonkok, szigetelés. Sajnos, akármilyen nem fér be, méretre készül.
Rá lehet futni egész olcsóra is. Én 1,2 köbméterest vettem 30000-ért. Igaz szigetelés nélkül. Vagyis 1 cm hungarocell volt rajta, ami cafatokban lógott. 12 bar nyomást bír.
Ha csak 50 fokos vízzel dolgozik a kazán, akkor lecsapódnak a tüztelőanyagban lévő savak, és szétmarják a kazánt idő előtt. Az enyémre a gyártó ráírta, hogy az üzemi hőfok 60-90 fok között van, de szóban is a lelkemre kötötték (bár ezt előtte is tudtam).
Egyszóval én 65-70 fokon üzemeltetem. ha enyhébb az idő, akkor rövidebb ideig megy a kazán, inkább begyújtok többször.
Lehet hogy csak nálunk volt ilyen de a mi Totyánk se működött mert az elmenő és a visszatérő is bele volt kötve a tágulási tartályba, tehát azt fűtötte:(( Józan paraszti ésszel ha ég a tűz akkor meg legalább a kazánnak melegedni kellene. Bergyújtás előtt érezhető a huzat???? Az üres kazánba egy darab újságpapírt ha meggyújtassz lobogni kellene.
Itt a csőtermosztát szerepe tulajdonképpen csak annyi, hogy a fűtés végén lekapcsolja a szívattyút? Mert az elején te is be tudod kapcsolni ha már úgyis ott vagy. Én alacsonyabbra állítottam a fokot pár nap után sikerült belőnöm egy megfelelő értéket. Tudom itt mindenki azt írta, hogy magasabb hőfokon kell használni a kazánt de azt nem tudom megoldani, mert állandó 80 fokot képtelen vagyok a kazánba tartani, akkor a házba is nagyon meleg lenne. Ha a haázba kellemes meleget akarok(22-23 fok) Akkor elég 40-50 fokos vizet keringetni a rendszerbe.
Részletes leírásod köszönöm, így már teljesen érhető a dolog. Rendeltem csőtermosztátot, ha megérkezik, beszerelem, aztán majd jelentkezem, mi a helyzet :)
Úgy van, ahogyan előttem is írták, a csőtermosztát 60 foknál bekapcsol, eddig jó. A visszahűlést azonban lassan reagálja le, és ekkor a kazánban nagyon visszahűl a víz .
Ezért a következőt csinálom:
1. Begyújtás, keringtetés nincsen, a kazánban melegszik a víz. Nálam kb 10 perc alatt eléri a 60 fokot, ha elérte a csőtermosztát bekapcsolja a szivattyút.
2. Várok kb. két percet, amikor a kazán hőmérőjén látom, hogy kezd visszahűlni a víz, akkor kézzel kikapcsolom a szivattyút, csak 50 fokig engedem visszahűlni a vizet a kazánban.
3. Amikor megint eléri a 60-at, akkor megint bekapcsol a szivattyú, 50 foknál kikapcsolom. Ilyenkor már lassabban hűl vissza.
4. Amikor megint eléri a 60-at, akkor megint be, és innentől kezdve megy folyamatosan. Ekkor max 55 fokig hűl vissza, de utána pár perc alatt eléri a 65-67 fokot, és erre van beállítva a huzatszabályzó.
Utána óránként ránézek, ha kell teszek rá, megkurkászom a tüzet, szóval "menedzselem". Igazság szerint nem lenne muszáj, óránként kimenni, de én szeretem figyelni , hogy hogyan dolgozik a kazán, füstöl-e, stb.
Én ugyanezt átéltem a régi kazánommal... Előtte csak fával tüzeltem, és a szén bizony más.
Nálam az volt a megoldás, hogy teleraktam szénnel a kazánt, a tetejére tettem fát, és ezt gyújtottam be. A fa meggyulladt, begyújtotta a szenet, és utána szépen leégett a szén felülről lefelé. Az elején jó sok levegő kell neki alulról. Ha nem ad neki az ember, akkor csak döglődik, füstöl. Ha beindul a szén és a kazán elérte az üzemi hőfokot, akkor lehet visszavenni a levegőt, hogy sokáig izzon a szén.
Ha valami hüleséget írtam, akkor remélem, hogy a nálam hozzáértőbbek kijavítanak majd.
Vegyes tüzelésű Körmenden gyártott Totya kazán helyes használatához kérnék tanácsot. Nagy koromképződés van szén és fa használatkor, csak fa türelés esetén folyik ki a kátrány az ajtón és füstcső falát is teljesen beborítja.
Előzméyek: A kazánt használtan vettem de szemre jó állapotban volt. Fűtés szerelő rákötötte az új fűtési rendszerre, lapradiátorok és Mapress stahl csövek viszik szét a melegvizet a házban. Október - Novemberben kerti nyesedékekkel fűtöttem jó égett de nagy volt a kátrány és a korom képződés, a vizet max 50 C-ra tudtam hevíteni. Egy hete frissen fejtett "Kondói Barnaszenet" (Borsod megye) vettem melynek 3200 Kcal a fűtőértéke. Először fával készítek a kazánban jó parazsat, majd rárakva a szenet (kisebb darabokat,nem túl sokat 1 szenes lapát), várnám, hogy melegedjen a víz. A szén átizzik de a víz 35C-nál magasabbra nem megy. Próbáltam több szénnel, akkor meg szinte befullad, láng sincs, a kikapart hamuban döntően el nem égett szénmorzsa van. A kazán 19 KW- os. Mindhárom ajtót vettem rá, a legalsó hamust lemezből csináltam. Nem tudom eredetileg hol volt rajta levegő nyílás. Hátul a kénykimenetnél nincs elfordító lamella. Letséges problémák? A kéménycsőkimenet d=120, kéménykürtőben nemesacélcső d=110, a kémény magassága 10m. Nem megfelelő huzat? Rosszul beállított levegő melyik levegő nyílás hogyan álljon? Rossz minőségű szén, átvertek? Kicsi a hamuzó rostély rácsköze és nem pereg le a hamu így nem kap levegőt alulról? Lehet, hogy eredetileg nem is volt a hamuzónál légnyílás így mindegy arostély méret?
Tanácstalan vagyok és hideg van a házban. A ház alapterület 70 m2.
A csőtermosztát jó, ha jó én is használom a gond az vele, hogy későn kapcsol ki és hagyja kihülni a kazánt, a másik dilemmám meg az, hogy ha leégett a tűz akkor meg nem tudom használni a végén a kb 50 fokos vizet hanem csak kihűl a kazánban mert akkor már nem kapcsol be. Azt hittem csak az enyém van kinyírva és le kell cserélnem de úgy gondolom, hogy az a gond vele, hogy a hőelemnek kb 1 perc a reakcióideje ami még a keringető legkissebb fordulatán is soknak tűnik.
