Alapításkori gondolatok!
Úgy gondoltam, és ez egyre többekben is megfogalmazódott, hogy Budafok - Téténynek szüksége lenne egy valódi, gyűjtő, befogadó, pozitív szemléletű törzsasztalra, ahol mindennapjaink apró-cseprő ügyei mellett megbeszélhetjük a közélet eseményeit éppúgy, mint megismerkedhetünk kerületünk értékeivel, helytörténetével, hagyományaival, kultúrájával, de beszélhetünk a város alakulásáról, fejlődéséről és neuralgikus témáinkról, így környezetünk állapotáról, teendőinkről. Mindez egy hosszú mondatba foglalva, persze nem fért bele a topic címbe, de elsősorban ezeket gondolom, javaslom itt napirendre venni és ezzel kapcsolatban álló embereket meghívni, és persze sok mindenki mást, kerületieket, vagy akik csak érdeklődnek utánunk, korábban itt laktak, emlékeik vannak.
Szeretném tehát, ha beindulna itt egy igazi fórum, nem feltétlenül napi hozzászólások százaival, vagy csevegéssel, de néhány aktuális, fajsúlyos vagy kevésbé, de sokakat foglalkoztató ügy áttekintésével és folyamatosan helyi kulturális, történeti értékeink bemutatásával. Utóbbi szempontból is nagy kincsestár kerületünk és messze nincs kihasználva, bemutatva a már feltárt sok érték, anyag.
Persze várom a javaslatokat, az észrevételeket, merre menjünk, és azok csatlakozását, akik eddig is nézegették a kerületi vonatkozású topicokat, de belépni, hozzászólni nem akartak.
Moderációval kapcsolatos kérdéseknek a helye:
http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9186758 itt található!
Öregnéném (1897) mesélte, hogy amikor az Erzsébetkirályné úton a vizvezeték árkot ásták, a munkások a kapubejáratukkal egyvonalban, az Árpássyék későbbi tulajdonosa nevén Forgóék házánál, a mai Hűség utcai kereszteződésnél egy csonvázat és deszka dararabokat találtak.
Pont ott ahol a kereszt is állt.
Erről a kovácsoltvas keresztről nem kérdezgettem a nénémet, most pedig kíváncsi lennék, hogy milyen alkalomból állíthatták oda.
(Tinn) Annuska néni ott született két házzal feljebb és egy ideig ott is lakott, na majd megpróbálom őt faggatni.
nekem csak Biller karnagy rémlik, akinek azóta sem nőtt ki a haja - ellentétben egyes politikusokkal - a hölgyek meg nyilván tovább fiatalodtak, igy senkit nem vettem ki,
A segítségeteket szeretném kérni! Mutatok egy képet a Budafoki Kamarakórusról. Ismerős arcokat is láttok rajta. Mikor készült a kép, milyen célból nyomtatták ezt a 9x9 cm-es cimkét (borcimke, gyufacimke, egyéb)? Aki tud, kérem segítsen!!!
Akit érdekel! December 4-én, Szent Borbála napján (Barbaratag) egy ősi promontori szokást eleveníthettek fel:
Őseink ezen a napon gyümölcsfavesszőket (cseresznye, mandula, barack, stb.) tettek egy pohár vízbe, hogy Karácsonyig kihajtsanak. A "Barbarazweig"-ért (Borbála-ág) régen napfelkelte előtt mentek, a vesszőket nem vágták, hanem törték és a Szentháromságra utalva, három különböző ágat tettek egy pohárba. Ha az éjféli mise eéőtt a vesszők kihajtottak, bő gyümölcstermést vártak, ha csak utána, akkor rossz termés volt kilátásba.
Sokan fohászkodtak őseink közül Szent Borbálához, a hirtelen halál ellen való védőszenthez, közbenjárását kérve, hogy legyen elegendő idejük haláluk előtt a szentségek felvételére. Egy, Promontoron is általánosan ismert Borbála-imádság:
"Heilige Barbara, du edle Braut, / Mein Leib und Seel' sei dir vertraut, /.../ Szent Borbála, nemes menyasszony, / Testem és lelkem reád bízom, / Életemben-halálomban / gyere szükségemben segítségemre; / Segíts, hogy mielőtt végem, / a szent kenetet megkapjam. /..." (az imádság hosszabb, türelmetekkel nem élek vissza!)
Szent Borbála egyébként a haldoklók és a keresztényi "jó halál", valamint a bányászok, a tüzérek, a kőművesek, az építőmesterek, a várak és a kőfejtők védőszentje, továbbá a hajadon leányok pártfogója, de vihar és tűzvész ellen is segítségül hívható szent.
Attributumai (mely legendáriumára való közvetlen utalás): háromablakos torony, kehely ostyával, korona, kard, lábainál legyőzött apja, toll, pálmaág, ágyú(cső).
Budafokon, a Szent Lipót plébániatemplom szentélyében, a főoltárképtől balra (szemből jobbra), a távolabbi szobor Szt. Borbála alakját ábrázolja. Promontori elhelyezése a helybéli kőbányászattal is szorosan összefügg.
Végezetül egy szép, XVIII. szd. eleji barokk metszetet mutatok alakjáról:
slr: "Villa és a Levegőék például alábecsülik az elektronika, távközlés, távérzékelés és távvezérlés fejlődésének jelentőségét. Legfőbb félelmük, a gátak nélkül megnövekvő forgalom más módszerekkel is szabályozható, mint a mechanikai akadályozás, de ők erről még nincsenek meggyőzve, ezért állnak ki a forgalomkorlátozás akadályelvű módja mellett. Ami egyébként jó is sok esetben, milyen szépek a forgalomkorlátozott, gyalogosövezetes belvárosok. Csakhogy egy teljes fővárost, ami ráadásul az ország egyetlen, központi csomópontja, nem lehet egy merő forgalomkorlátozott övezetté tenni." A levegőmunkacsoport sok szempontból olyan mint a kommunisták voltak a negyvenes években: egyedüli letéteményesei a szebb jövő felé vezető egyetlen útnak, aki nincs velük az ellenük van, és ráadásul a kötelező eszmével úgy akarják boldogítani az embert, hogy már az elmélet kidolgozásánál sem vették figyelembe annak esendő testi-lelki működését, de erre az úgynevezett "átneveléssel" kívántak-kívánnak válaszolni.
A kastélyba délután mentünk el, elkerülendő a tumultust, - a jellemző arány: a Camponánál 50-en szálltak le a buszról, a kastélynál heten -. Hangulatos a karácsonyfa disz kiállítás mint mindig, talán a sokadik alkalom teszi, hogy a művészek egy része elszakad a karácsonyfa alaptól és amolyan installációk készülnek, ahol a fenyőfa már másodlagos tényező, mint a divatbemutató, amelynek ruhái a való életben nem vehetők fel jobbára. De van néhány jó kompozíció, valódi karácsonyfa díszekkel, a nyerő nálam még mindig a Káintz Regina Filotás Viktória kettős.
A tavalyi díszek a börzén nyom nélkül elkeltek, nagy volt az érdeklődés, és szépen felmentek az árak is, már nem az infláció, hanem a licitek hatására.
A családom idősebb tagjai szerint 1929 végén lett vezetéses ivóvíz az Erzsébet királyné utcában. (Volt is egy kis irigykedés azok felé, akiknek sikerült bevezetettni a vizet.) Azóta itt foltozáson kívül nem volt vetetékcsere. Ha ügyes lesz a vizes cég megéli a 100. szülinapját a vén vezeték.
Örömmel teszem közhírré, hogy megjelent dr. Joó Ernő és dr. Terts András: A budafoki pincék világa című kötete a Budafoki Péter-Pál Utca és Környéke Polgári Kör kiadásában, az önkormányzat és a helyi borászcégek túlnyomó többségének (de nem mindegyikének) anyagi támogatásával. A kis kötet (127 oldal) foglalkozik a pincerendszer kialakulásához vezető kőbányászattal, majd a borpincészetek kialakulásával, a nevezetesebb pincék történetével, a magyar szőlészet és borászat budafoki kiválóságaival, a borgazdaság különleges ágazataival, a pincék veszélyeivel, majd második részében bemutatja a mai vendégváró pincék kínálatát.
A könyvben színes és fekete-fehér képek teszik szemléletesebbé a gazdag szöveges tartalmat.
A könyv kereskedelmi forgalomba nem kerül. Ha valakinek az érdeklődését ez a kis ismertető annyira felkeltette, hogy szeretne egy példányt, az nekem szóljon!
Elnézést kérek mindenkitől, nem csak az előző hozzászólás végének akaratomon kívüli formázódásáért, de azért is mert a zenekar nevében felcseréltem Mozartot és az ifjúságot.
Tehát a nagyszerű zenekar neve: Budafoki Mozart Ifjúsági Zenekar.
Ja, és ha már megemlítettem, a Budafoki Ifjúsági Mozart Zenekar évek óta szép ünnepi koncerteket ad Kastélyban, és nem csak decemberben.
És nem csak a kastélyban.:)
- Most vasárnap, december 2-án 18 órakor a budatétényi uszodában (Klauzálház) adnak koncertet "Zene és sport" címmel.
- Utána december 22-én, szombaton, 18 órakor a Városháza dísztermében "Karácsonyi Jótékonysági Hangverseny a dévai gyermekotthon javára"
És kedvkerekítőnek álljon itt alább néhány fotó tavalyról: néhány karácsonyfa, egy kép a dísztermi kiállításról és egy kép a Budafoki Ifjúsági Mozart Zenekar koncertjéről.
Megszívlelendő: minél korábban menjetek, mert vízben állnak ugyan a gyönyörű fák, de Karácsony utánra már sajnos nem olyan délcegek, mint annak előtte.
(Az én képeim is már csak december végén készültek.)
A részletes program a Kastélymúzeum honlapján tanulmányozható!
Nem tudom, milyen állapotú a vezeték az Erzsébet kirné utcában, de rövid időn belül ez már a második komoly vízcsőtörés. A Hűség utcától kicsit feljebb megjavított szakasz munkagödrét még szinte be sem temették... :(
Szóval, ezt ajánlom szíves figyelmetekbe!
