Amennyiben a hátsó falsík azonos az oldalhatáron álló határfallal, akkor azon csak mellékhelyiségek (közlekedő, tároló, WC, fürdőszoba, fűtőhelyiség, konyha, teakonyha), legalább 1,80 m-es mellvédmagasságú és 0,40 m2 nyíló felületű ablak helyezhető el, mégpedig helyiségenként 1 db!
1. Mivel a részbeni bontás és újrafalazás a garázs teherhordó szerkezetét érinti, ezért elviekben kellene rá engedély.
A szarufa és a tetőlécek cseréje nem engedélyköteles, de arra vigyázz, hogy a homlokzat megjelenése ne változzon.
Ha a garázsajtó mérete nem változik csere után akkor nem kell engedély.
2. Igen, kell.
3. Attól függ, hogy mire fogjátok használni a faházat?
4. Az előbbieket célszerű egy engedélyben megkérni, méghozzá több ütemben (I. ütem: garázs felújítás, II. ütem: terasz beépítése, III. ütem: faház építése, amennyiben engedélyköteles). Az egyes ütemekre külön-külön is lehet használatbavételi engedélyt kérni.
1. Ha a jelenlegi különállő garázsunkat fel szeretném újítani. Részben vissza kell bontani és újrafalazni az oldalát, emellett a tetőgerendék és lécek elfáradtak, ki kell cserélni őket. Emellett a garázsajtót is kicserélnénk egy sima ajtóra, mert nem garázsnak használnánk. Ha nem változtatok a külső méreteken, akkor kell építési engedélyt kérnem?
2. Van egy nyitott, üvegtetejű és részben üveges oldalú teraszunk. Ha be akarom építeni (ytong alapfalak, polikarbonát oldalak és tető), akkor gondolom kell építési engedély.
3. Ha le szeretnék tenni a kertben egy 15 m2-es faházat betontuskókra, ahhoz kell engedély?
4. Praktikus ezeket egy engedélyben kérni? Ha igen, külön-külön is megvalósíthatók a "projektek", és használatba lehet őket venni?
Elég durva megoldás, de ebben az esetben a közigazgatási hivatalhoz lehet fordulni (az ügyintézőt elég rendesen le fogják basszintani, amiért nincs lezárva az ügy).
Ha a szomszédod a levelet direkt nem veszi át - az átvételt megtagadja - akkor az átvettnek minősül a levél átvételének megtagadása napján.
Ha a küldeményért be sem megy a postára, tehát nem tagadja meg az átvételt, de át sem veszi, akkor is átvettnek minősül a levél.
Ha a szomszéd elköltözött, de az ingatlan nyilvántartásban elfelejtette bejelenteni az új címét (ez gyakori), akkor a hivatal a lakcímnyilvántartó megkeresésével próbálja meg kideríteni az új címet. Ha nincs új bejelentett lakcím, akkor jön az ügygondnok kirendelése (a gyámhatóság által kirendelt ügyvéd, aki az ismeretlen helyen tartózkodó ügyfél helyett átveszi az iratokat).
Fel kellene hívni az ügyintézőt és megkérdezni, hogy miért nem emelkedett még jogerőre az engedély, valamint mondd el neki, hogy amennyiben nem lesz december elejére jogerős a határozat, akkor a bank élve fog titeket eltemetni.
Nekem "technikai" kérdésem lenne. Tavasz óta nem kapunk engedélyt bp-en, már majdnem sikerült, amikor kiderült, hogy azt mégsem engedik, amit terveztünk és mindig új dolgokat követelnek. Érdekelne, hogy ilyenkor mit tehetünk (már minden határidőt átlépett a hivatal)
Sokan azt mondják, hogy pénzre várnak, már hallottuk a módszert is, ahogy itt működik.
újabb kérdésem lenne hozzád. Júniusban beadtuk a használatbavételi engedély kérelmet, szept. 7-i dátummal megvan a nem jogerős változat. Azóta azonban semmi, állítólag még mindig arra várnak, h a szomszédok átvegyék a levelet. A postánkon ki van írva, ha nem veszünk fel egy levelet, attól az még átvettnek minősül. Az önkormányzaton ezt nem fogadhatják el? Merthogy van olyan szomszéd, aki sajnos nem lakik itt, de nem is fogja átvenni (tudjuk). Mit lehet tenni, ill. hivatkozhatok-e valamire ha felhívom a műszaki osztályon az ügyintézőt? December elejére mindenképpen kell a jogerős használatbavételi, különben a bank viszi a házunkat.
Nem pont ide tartozik, de nem találtam meg pontosan a helyét.
Tudja valaki, hogy az adás-vétel után hány nappal kell az ingatlannyilvántartó hivatalhoz benyújtani a szerződést, átírás céljából? Ill. hogy ez pontosan mely jogszabályban van szabályozva???
1. Nem adható haszn. vét.eng. 2. Új kémény (bármilyen szerkezetű) építése engedélyköteles. 3. Engedélyköteles. 4. Erre nem kell engedély. 5. Önkormányzati tulajdonú ingatlanon való telekalakítás vagy építés esetén eltérőek az álláspontok. Van olyan közig hivatal (ugyanis ő jelöl ki az eljáró hatóságot) aki azt mondja, hogy miután az önkormányzat és a jegyző jogilag elkülönül egymástól, ezért nem kell eljáró hatóságot kijelölni. Van aki szerint ez szentségtörés.
A helyi jegyző mint hatóság elbírálhatja-e az önkormányzati tulajdonon történő építési engedélyeztetést. Szerintem nem ő az illetékes.
Utánanéztem, elfogultság, vagy összeférhetetlenség miatt lehet kérni, hogy az ügyet más település bírálja.
Ő az illetékes, de köteles lenne elfogultság miatt másik jegyző kijelölését kérni a Közig. Hivataltól az adott ügyre. Pesten tipikusan egy másik kerületnek szokták átadni (nem az elfogult jegyző dönt, hanem a Közig. Hivatal).
Egyébként adott ügyben Te is jelezheted a Közig. Hivatalnak az elfogultság tényét (még ha nem is vagy közvetlenül érintett), ugyanis a Közig. Hivatal ilyen esetben hivatalból is köteles eljárni.
A szomszéd 1 m-rel feljebb van és oda parkol, meg odaszór mindenfélét. A drótkerítés tartóoszlopa lóg, elrozsdásodott, ilyenkor mi a helyzet?
Ha odaszemetel a telkedre, akkor birtokvédelem. A támfal bizonyos esetekben (alapból az 1m-nél magasabb, vagy ha a helyi rendelet ennél szigorúbb, akkor az) építési engedély köteles, ha nem kért rá, de kellett volna, akkor építéshatóság, választhatsz, hogy névtelen bejelentést teszel (ez ingyen van), vagy explicite építéshatósági eljárást kezdeményezel (ezért illetéket kell első körben fizetned, amit aztán megpróbálhatsz beszedni a szomszédon). Ha nem kellett neki engedély, akkor is köteles úgy kivitelezni, hogy ne legyen balesetveszélyes. Persze itt már gumiszabályos a dolog, amíg nem dől le. Itt is eljátszhatod, hogy bejelentés a építési hatósághoz, miszerint állékonysági problémák vannak, csak ha nincs hozzá szakértői véleményed (amit ugye első körben saját pénzből kéne fizetned), akkor nem biztos, hogy nem ránézésre zárják le az ügyet.
A drótkerítés oszlopa lehet elrozsdásodott, egy drótkerítéstől nemigen hal meg senki, ha ráesik a fejére.
Rosszul fogalmaztam. A helyi jegyző mint hatóság elbírálhatja-e az önkormányzati tulajdonon történő építési engedélyeztetést. Szerintem nem ő az illetékes.
Utánanéztem, elfogultság, vagy összeférhetetlenség miatt lehet kérni, hogy az ügyet más település bírálja.
A másik ügyben pedig, felméretem a telket, hátha átlóg a kerítés.
Egyébként ez egy támfalszerű alapozás nélküli, szerintem életveszélyes... kerítés.
A szomszéd 1 m-rel feljebb van és oda parkol, meg odaszór mindenfélét. A drótkerítés tartóoszlopa lóg, elrozsdásodott, ilyenkor mi a helyzet?
Önkormányzati tulajdon esetén a helyi jegyző az illetékes?
Nem. A jegyző a hatóságot képviseli, a polgármester meg a hivatala pedig a tulajdonost. Persze bizonyos esetekben a polgármester még sem dönthet, ilyenkor a képviselő testületé a döntés joga (jellemzően nagyobb vagyoni ügyekben).
A hátsószomszéd építette kerítést nem lehet lebontani és újraépíteni csak az ő hozzájárulásával, vagy készítünk rá tervet és megy minden a maga útján?
Alapvetően az bonthatja le, akinek a telkén van, merthogy az övé. Ha mindkettőnk telkén van (átlóg), akkor csak közösen dönthetünk így, lévén közös tulajdon.
Építeni - ha nincs a helyi rendeletekben megtiltva - a saját telkére mindenki saját belátása szerint emelhet kerítést (akár a szomszéd kerítése mellé is - kölcsönös bizalmatlanság intézménye). Nem utcafronti kerítés esetén - ha nincs helyi rendeletben előírva - nem kell építési engedélyt kérni.
Ha helyi rendelet kötelezővé teszi valamelyik oldalon a kerítés építését, akkor a jogszabályban meghatározott szomszéd köteles a saját telkén kerítést emelni, és lebontani is csak újraépítés esetén bonthatja le.
Sziasztok! Pár kérdés merült fel, amire talán tudom is a választ, de valahogy az önkormányzaton máshogy látják.
1 Az önkormányzat használatbavételi engedélyt adhat csak a földszintre, ha a lépcső még csak létraszerű és az emeleten nincsenek korlátok? A helyszíni szemlén ezt mondták az építtetőnek. Szerintem ilyen nincs.
2 Meglevő épületben új kémény új helyen nem engedélyköteles? Ezt állítja az önkori egyik ismerősöm mesélte. Csak nézek.
3 Homlokzaton elhelyezett ventilátoros wc-szellőző nem engedélyköteles?
4 Engedélyköteles, ha az ablak ugyanakkora marad az átalakításnál, de nincs benne egy vízszintes osztás?
A hátsószomszéd építette kerítést nem lehet lebontani és újraépíteni csak az ő hozzájárulásával, vagy készítünk rá tervet és megy minden a maga útján?
Önkormányzati tulajdon esetén a helyi jegyző az illetékes?
Miután nem szokásom meddő vitákba keveredni itt a fórumon, meg úgy általában sem, ezért veled sem teszem. Kapkodni nem szokásom... Ezután hanyagoljuk egymást!
Sajnos tévedtem, csak még mindíg nem értem, hogyan lehet így "vissza erdősíteni" egy közművesített, nyaralóépületes területet.
Így. Az önkormányzat határozhatja meg a beépítés feltételet, a tulajdonos két dolgot tehet: amíg készül a rendezési terv, addig írásban véleményezheti, utána pedig kártalanítást/kisajátítást kérhet. Ja, meg el lehet menni az Alkotmánybíróságra is, ha jogszabályba ütközik a rendelet.
Meg kellene nézni, hogy a tulajdoni lapon szerepel-e az elbontott épület, illetve, hogy az épület elbontása be lett-e jelentve az önkormányzatra. Ha nem volt bejelentve, vissza lehet építeni az elbontott épületet és azt kell mondani, hogy csak fel volt újítva. Ott van a buktató az egészben, hogy ha valamelyik szomszéddal összeveszel és felnyom az önkorin, el kell bontani az épületet.
Ezek szerint te nem is telket, hanem erdőt akarsz venni? Az sajnos ilyen besorolással ott beépítésre nem szánt terület.
Nem erdőt szeretnék venni. Ez teleknek lett hirdetve, és én is annak szeretném megvásárolni, természetesen építési szándékkal, azonban nem családiháznak csak kis nyaralónak.
Mivel a környéken és a szomszédban is vannak nyaralók (sőt, ezen a telken is volt, csak elbontották, bár az alap megmaradt), egyértelműnek láttam, hogy ilyesmit lehet ide építeni. Sajnos tévedtem, csak még mindíg nem értem, hogyan lehet így "vissza erdősíteni" egy közművesített, nyaralóépületes területet.
Alapvetően nem rugóznék ennyit az ügyön, de ilyen adottságú telket keresek évek óta, erre szokták mondani, "kihagyhatatlan".
De úgy tűnik, ki kell hagynom. :-)
Másik járható út, hogy a szomszédokkal összefogva kezdeményezni lehet a területfelhasználási egység határának módosítását - ha a "telkek" annak mentén helyezkednek el
ez nem járható, mert amg nem vagyok a telek tulajdonosa, addig nem kezdeményezhetek semmit (arról nem beszélve, hogy senkit sem ismerek ott).
Ha viszont megveszem a telket de sikertelen lesz az akció, akkor lesz egy jó drága placcom egy domboldalban, ahová max. egy plédet teríthetek ki piknikezési céllal. :-)
No mindegy. Majd kimegyek még a helyszínre, és ha találok ott valakit (pl. nyaralósokat), érdeklődöm tőlük, mit tudnak erről az egészről.
Szívesen adnék, és köszönöm, hogy segíteni próbálsz, de úgy vélem ez személyes adatnak minősül, a telek tulajdonosa pedig nem hatalmazott fel rá, hogy nyilvános fórumon közzé tegyem. :-(
jogi szempontból fontos, hogy a tulajdoni lapon mi van, mert a földnyilvántartási besorolás erősebb lehet, mint a településrendezési. Nálunk történt: az önkormányzat pályázott a Bozsik program keretében műfüves pályára a város egyik lakótelepére, a szabályozási terv szerint közterületen (közpark), ahol ezt csak építési engedély alapján szabad létesíteni. A jogererős engedély egyébként a sikeres pályázat feltétele volt. A terv beadása során kiderült, hogy a hiteles térképmásolat szerint a létesítendő pályának többezer szomszédja van, mert a tízemeletes házak úszótelkeken helyezkednek el, a maradék meg egy helyrajzi számon van. A trehánysága mentette meg az önkormányzatot, mert a terület a tulajdoni lapon még a több évtizeddel ezelőtt bejegyzett módon, építési területként szerepelt, arra pedig a tulajdonos engedély nélkül is építhet ilyesmit. Az eljáró hatóság erre hivatkozva nagy megkönnyebüléssel adta ki a pecsétes papírt, hogy nem engedélyköteles a terv.
Azt azért tudd, hogy ez jogilag nem így van. (Ez természetesen nem szokta megakadályozni a hivatalt, hogy nekik szimpatikus dolgokban ellentmondjanak a törvényeknek...)
Egyrészt, a használat szempontjából igazad van: ha lakóház a megnevezés, akkor oda bejelentkezhetsz, lakhatsz ott, akkor is, ha éppen most más a rendezési tervben a besorolása. De építés szempontjából már nem így van. Nem adhatnak ki pl. egy meglevő, lakóház besorolású telekre építési engedélyt semmilyen átépítésre, ha a rendezési terv szerint oda nem lehet lakóházat építeni. Továbbá, még ha nem is építési engedély köteles az, amit építeni szeretnél, akkor is köteles vagy betartani az összes idevágó jogszabályt, beleértve a rendezési tervet kihirdető önkormányzati rendeletet. Az már más kérdés, hogy ha nem kell engedély, akkor nem nagyon fogják megtudni, hogy építettél valamit - elvileg ugyan be kéne jelenteni az elkészültét, de hát ezt sem "szokás"... Arról meg még nem is hallottam, hogy nem építési engedély köteles dologra engedélykérelmet benyújtva azt ne érdemben bírálja el (azaz engedély kiadása vagy elutasítás) a hatóság, hanem kiadjon egy pecsétes papírt arról, hogy arra nem kell engedély. Szerintem ez "nem fér bele" a hatályos jogszabályok adta keretbe.
"amire a jogszabály alkotója gondolt... nézz utána a dolgoknak és ne írj baromságokat"
Ejnye te kis kapkodós, nem valami komoly településen lehetsz te ügyintéző ilyen magabiztos gondalatolvasó- és minősítgető képességgel :)) Úgy látszik egy jogértelmezési gondolatkisérlet szentségtörés nálad.
Hátha okosodsz egy kicsit: Tavaly az építési hatóság arra hivatkozva utasította el egy középmagas házam engedélyezési kérelmét, hogy a terv bár minden előírásnak eleget tesz, "nem felel meg a jogalkotó szándékának". A másodfok kacagva utasította új eljárásra a gondolatolvasó első fokot, és bár az épület már tető alatt van, ha az építtető kicsúszik az illetékmentesség határidejéből, akkor valakinek helyt kell állni a többhónapos időveszteség miatt.
