Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
az aktuális eseménytől picit elvonatkoztatva.de..pár kép a mai téti lövöldözés helyszínéről..
(az "összeolvadás napján" nem azt irták,hogy lefedik a Határőrség-border Guard feliratokat a félreértések elkerülése végett?már láttam ilyen terepjárót rendőrség felirattal,elég eklektikus volt a zöld autón a fehér-kék matrica..ráadásul elég egyszerű módon leragasztották.... másrészt..szegény hőr-kocsi...jól szétlett lőve...)
Én is találtam egy írást a cégről... (két megjegyzésem lenne:az elsö..azt írják István óta létezik a gyepűrendszer..Ez nem igaz,már korábban is létezett. A másik..hogy a határvadász századok hivatásos és szerződéses határőrökből álltak.Nem igaz.az állomány sorozott volt legalábbis a sorozásos rendszerig.)
Történelem: Összedrótozott biztonság
Egykor sorozott határőrök vigyázták az államhatárt
HATÁR MENTI HISTÓRIA * A GYEPŰTŐL SCHENGENIG * TEJESKOCSI ÉS AKNAZÁR
December 21-e után a Magyar Köztársaság államhatárának jelentõs részén bármiféle korlátozás és ellenõrzés nélkül átléphetünk. A második világháborút követõen hazánk államhatára fegyveresen õrzött terület volt. Az átlépésére vonatkozó szabályok megsértését büntették. Érdemes visszatekinteni arra, hogyan változott az elmúlt hat évtizedben a magyar határõrzés.
A magyar határõrizet egyidõs a magyar állammal. Írásos emlékek szerint I. István hozta létre a gyepûrendszert, és ezzel a korabeli magyar határõrizetet. A késõbbi századokban a végvári vitézek feladata volt az államhatárok védelme, õrizete. De ne menjünk annyira vissza a régmúltba, inkább csak a közelmúlt néhány évtizedét vegyük szemügyre.
Robbanó mezõ
A két világháború között a trianoni békeszerzõdés korlátozásai miatt a magyar kormány csak arra kapott engedélyt, hogy a határok õrizetére felállítsa a Magyar Királyi Vámõrséget. Ez akkoriban a magyar haderõ álcázott része volt, õrizte az államhatárt, de nevének megfelelõ feladatokat nem látott el, ezeket a vámhivatalok végezték. A személyforgalmat a Magyar Királyi Államrendõrség határszéli kirendeltségei ellenõrizték. A vámõrséget 1932-tõl Magyar Királyi Határõrséggé szervezték át, majd 1938-ban határvadász egységekként beolvasztották a honvédségbe. A II. világháború után az államhatár õrizetét, a határforgalom ellenõrzését a Magyar Honvédség alárendeltségében mûködõ Honvéd Határõrség és az Államrendõrségen belül külön szolgálati ágként mûködõ Határrendõrség látta el. Az európai politikai helyzet alakulása megváltoztatta a határõrzés elvét és rendszerét is, és 1950. január 1-jével a határõrséget sorozott katonákkal erõsítették meg, szervezetileg pedig beolvasztották az Államvédelmi Hatóságba. Politikai döntés alapján, 1950 elején megszigorították a határõrzést, és elõször a déli, majd 1952-ben a nyugati határszakaszon is 15 km-es határövezetet, ezen belül 500 és 50 méter széles határsávot hoztak létre. Mûszaki zárat építettek, amelyen délen és nyugaton, 318 kilométer hosszúságban gyalogsági aknamezõt is telepítettek. A robbanószerkezeteknek nemcsak az államhatár megsértésével próbálkozó személyek estek áldozatul, hanem határõrök is. Politikai döntés alapján 1956. március 17-én kezdték el az aknazár felszedését, ezt a déli és a nyugati határszakaszon 1956. október 20-ára be is fejezték. A határõrség és a néphadsereg mûszaki csapatai a közel 1000 kilométeren 700 ezer taposóaknát hatástalanítottak, illetve szedtek fel. Az igen veszélyes munkának sajnos áldozatai voltak. Ketten meghaltak, tizenheten súlyosan, húszan könnyebben megsérültek. Szomorú tény, hogy a nyugati határszakasz egy részén 1957-ben újra raktak le aknákat.
Elvágták a szögest
Az 1960-as évek elejétõl a határõrzés szigora enyhült, a déli határövezetet 1965-ben, a nyugatit 1969-ben megszüntették, az aknamezõt pedig 1971 végére teljes egészében felszámolták. Helyébe 248 km hosszúságban életveszélyt nem okozó, gyengeáramú elektromos jelzõrendszert építettek ki. A határõrzés történetében a rendszerváltás idõszaka történelmi jelentõségû változásokat hozott. A nyugati és déli határon megszûnt a határsáv és a nyomsáv. A világútlevél bevezetésével gyakorlatilag minden magyar állampolgár számára lehetõvé vált a külföldre való utazás. Törvényileg enyhítették a tiltott határátlépés minõsítését is. A kormány döntése alapján 1989. május 20-án megkezdték az elektromos jelzõrendszer felszámolását is. 1989. június 27-én, szimbolikus aktusként Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter szétvágta az úgynevezett vasfüggöny utolsó szakaszát is. A magyarországi változások és a határõrzés enyhülésének hatására az NDK sok állampolgára utazott hazánkba, azt remélve, hogy innen könnyen sikerül majd továbbjutniuk Nyugat-Németországba. Ez a vágyuk végül is teljesült. A magyar kormány döntése alapján – szembeszállva az akkor még érvényes Varsói Szerzõdés rendelkezéseivel – a határõrség 1989. szeptember 11-én megnyitotta a nyugati határszakasz határátkelõhelyeit. Ennek következtében a berlini fal lebontásáig, hazánkon keresztül mintegy 60 ezer NDK-állampolgár települt át Németország nyugati felébe. A változások új kihívás elé állították a határõrséget, és szükségessé tették új – az európai normáknak megfelelõ – szervezeti, és a rendészeti jelleget elõtérbe helyezõ határõrizet kialakítását. 1990-tõl a sorozott határõröket fokozatosan hivatásosok váltották fel, az egykori határõr-kerületeket más feladatkörrel igazgatóságokká szervezték át.
Tömeges migráció
A déli szomszédunknál 1993-ban kitört polgárháború ideje alatt határvadász századokat hoztak létre. Feladatuk a határvédelem mellett a nagy létszámú menekülthullám kezelése is volt. A határvadász századoknál szerzõdéses és hivatásos határõrök teljesítettek szolgálatot. Az 1990-es években megszülettek azok a törvények, amelyek alapján ismételten átszervezték az államhatár õrzését. Egyes bûncselekmények esetén a határõrség nyomozati jogkört kapott, ugyanakkor a rendõrségrõl szóló törvényben határõrzéssel kapcsolatos feladatot kaptak a rendõrök. A határállomásokon átlépõk száma a 90-es években minden esztendõben meghaladta az ország lakosságának tízszeresét, a 100 millió fõt. Akkor értékelhetjük ezt igazán, ha tudjuk, hogy a hidegháború éveiben volt olyan év, amikor a hazánkba érkezett nyugati turisták száma nem haladta meg az ötezret. Magyarország elfogadta a határforgalom ellenõrzésének nemzetközi chartáját, amely a schengeni egyezmény alapján készült, és ennek ajánlásait beépítették a határõrzés rendszerébe. Így vált lehetõvé, hogy hazánk 2007 decemberében a gyakorlatban is alkalmazhatja egyes uniós országokkal közös szakaszokon az ellenõrzés nélküli határforgalmat. HALÁSZ KÁLMÁN
KERETESEK
Volt egyszer egy vasfüggöny
A magyarországi vasfüggöny létezéséhez nagyon sok szomorú, de vidámabb történet is tartozik. Azok az egykori határõrök tudnak sokat mesélni róla, akiket akkoriban az államhatár õrzésére szólított a kötelesség. Sajnos volt olyan is, aki életét vesztette vagy megsérült a mûszaki zár miatt, de olyanok is, akik nem bánták az erõs határõrzést. Az idõsebb határ menti lakosoknak például egyáltalán nincsenek rossz emlékeik arról az idõszakról, amikor a lezárt és szigorúan õrzött határsávban éltek. Õk szabadon mozoghattak, nyugodtan mûvelhették földjeiket, ugyanakkor teljes biztonságban érezhették magukat az idegenektõl, a betörõktõl, rablóktól. Az õrsök parancsnokai, katonái jó viszonyban voltak a helyiekkel, gyakran segítettek is gondjaik megoldásában. Egy idõs férfi így emlékezett vissza arra az idõkre. „Akkor nyugalom volt a faluban, a határõrök ránk is vigyáztak. Mindig volt ember az elakadt tejeskocsi kimentésére, játékok készítésére az óvoda játszóterén, vagy kölcsönerõsítõ a kultúrházban rendezett bulikon.” Amikor enyhült a határõrzés szigora, az illetéktelenül arra járókat sem tekintették már „ellenségnek”. Az 1989-es évre jellemzõ az a történet, amikor egy német család át akart szökni Ausztriába. Nekifutottak a határfolyónak, amely nem túl nagy és széles. Hárman átjutottak, de egy öt év körüli kislány megijedt a víztõl, és megállt a magyar oldalon. A család már az osztrákoktól biztatta, hogy jöjjön õ is, amikor megjelent a magyar járõr. A németek megrettentek, azt hitték, a fegyveresek lõni fognak. Nem így történt. Az egyik határõr felkapta a kislányt, átvitte a vízen, és a túlsó parton átadta a szüleinek. Szomorú történet a magyar vasfüggöny utolsó áldozatának históriája. Egy német család 1989. augusztus 19-én indult el az NDK-ból, hogy Magyarországon keresztül Nyugatra szökjön. Éppen ezen a napon rendezték a Páneurópai Pikniket, amikor több száz NDK-s áttörte a kerítést, és akadálytalanul átjutott Ausztriába. Kurt-Werner Schulz, a felesége, Gundula és a gyermekük Johannes egy nappal késõbb, Budapesten értesültek a Sopron-környéki eseményekrõl, és Trabantjukkal az idõközben már újra lezárt határ közelébe utaztak. A határsávban megállították, és bekísérték õket az õrsre, majd szabadon engedték õket azzal, hogy menjenek haza. Schulzék azonban minden áron nyugatra akartak menni. Répcevis környékén egy parasztcsalád fogadta be õket éjszakára, az õ útmutatások alapján indultak el gyalog a végzetes útra. Amikor elérték a határvonalon lévõ kerítést, egy közelben lévõ határõr, akit csak a keresztnevén, Zoltánként említ a krónika, felszólította õket, hogy álljanak meg. Schulz ekkor rákiáltott a feleségére és a gyerekre, hogy rohanjanak elõre, õ pedig nekirontott a határõrnek, hogy elvegye tõle a géppisztolyát. Dulakodni kezdtek, a földön fekve a drótkerítés közelébe kerültek, amikor véletlenül elsült Zoltán géppisztolya, és súlyosan megsebesítette a német férfit. A helyszínre érkezett parancsok azonnal orvost hívott, de Schulzon már nem tudtak segíteni. Gundula és a gyermek már osztrák területen volt, de aggódva visszajöttek. Õket másnap egy határõrtiszt elkísérte, és megmutatta nekik, merre menjenek, ha Ausztriába akarnak jutni. A magyar kormány egy hónap múlva bejelentette, hogy a Magyarországon tartózkodó NDK-állampolgárok saját úti okmányukkal, aznap éjféltõl Ausztria felé elhagyhatják az országot.
utazás schengen után A schengeni övezethez történõ csatlakozás után tovább egyszerûsödnek a magyar állampolgárok külföldre utazásának és ott-tartózkodásának feltételei. December 20-án éjfélkor leszerelik a sorompókat, és Ausztriába, Szlovákiába és Szlovéniába ellenõrzés nélkül áthaladhatunk a határon. Arra viszont számítani kell, hogy az onnan számított nyolcvan kilométeres körzetben mélységi okmányellenõrzés alanyai lehetünk. Mielõtt átlépnék a határt, gyõzõdjenek meg róla, hogy érvényes-e az útlevelük vagy a személyi igazolványuk, és önökkel utazó kiskorú gyermeküknek is van-e érvényes útlevele, mert csak ezek birtokában kelhetnek át – igaz, szabadon – a határon. Ez a határellenõrzés megszûnésétõl függetlenül így van. Váltsák ki a nemzetközi egészségbiztosítási kártyát, amely sürgõsségi ellátásra jogosít, valamint kössenek az utazás idõtartamára teljes körû biztosítást, ugyanis az ördög nem alszik. Ha utazás közben elveszítenék az útlevelüket vagy a személyijüket, jelentsék a helyi rendõrségen és a magyar konzulnak. (Vigyázat, a konzulátus nem fizeti ki senki helyett a rendezetlen számlákat és a kiszabott bírságokat!) P. T.
Imitált aknák
Az Alpok keleti lábánál, Felsõcsatár történelmi szõlõhegyén egy magánszemély, egykori határõr, Gojár Sándor kezdeményezésére és anyagi támogatásával épült fel a Vasfüggöny Múzeum. Az eredeti szögesdrótokból, oszlopokból megépített emlékhely hiteles dokumentumok alapján mutatja be Magyarország határvédelmi rendszerének, az úgynevezett vasfüggöny létezésének és mûködésének a történetét 1948-tõl 1989-ig. A hitelesebb élmény érdekében a látogatók lézeres, imitált aknamezõn próbálhatnak tiltott határátlépést elkövetni, és eredeti magasfigyelõkbõl tekinthetik meg a festõi tájat. Fényképek és emléktárgyak segítségével bepillantást nyerhetnek a határ menti települések egykori polgári és katonai mindennapjaiba.
Valahol, valaki eltávolította. Hogy miért? – Gondolom–, a válasz, csak!
Újból megkerestem és most bemásolom:
„Az átadási-átvételi jegyzőkönyv azért készült, mert január 1-jével a határőrség integrálódik a rendőrség szervezetébe, megszűnik, és a teljes vagyonát, személyi állományát a rendőrség veszi át.
Bencze József országos rendőrfőkapitány a jegyzőkönyv aláírását követően elmondta, hogy mintegy 40 milliárd forint vagyoni érték kerül a rendőrséghez: 500 ezer négyzetméter lakott ingatlan, több száz jármű, 4.800 számítógép, 160 szerver, 2.000 EDR-rádió és 800 autóba szerelt EDR-rádió kerül a rendőrséghez. A határőrségtől 9.433 embert vesznek át, így az integrált rendőri szervezet létszáma 44.372 fő lesz. A felkínált beosztást nem fogadta el 932 határőr, a rendőrségnél pedig 390, így összesen 1.322 fő választotta a nyugdíjat.
Az integráció célja az volt, hogy megszüntessük a szervezetek közötti párhuzamosságokat a feladatrendszerben, a működésben és a fejlesztésben - mondta Bencze József, hozzátéve, hogy cél volt az is, hogy csökkentsék a vezetők és a központi szervekben foglalkoztatottak számát.
Míg korábban az ORFK és a Határőrség Országos Parancsnoksága központi szerveinek az együttes létszáma 1.569 fő volt, az integráció után az ORFK központi szervezetének létszáma 726 lesz. Körülbelül 250-nel kevesebb vezető lesz az integrált rendőrségben, mint volt a két szervezetnél külön.
Bencze József elmondta: a rendőrség átlagéletkora 32,3 év, ami azt jelenti, hogy nagyon fiatal az állomány; mindössze 257 ötven évnél idősebb hivatásos tiszt van a testületnél. Az ötven év feletti tisztek részben az integráció miatt hagyták el a testületeket.
A főkapitány emlékeztetett rá: az integráció során számos szervezeti módosításra is sor került, például visszaállt a korábbi két helyetteses rendszer, a főkapitánynak van egy bűnügyi és egy rendészeti helyettese. A schengeni külső határokon a megyei rendőr-főkapitányságok szervezetébe integrálták a 30 határrendészeti kirendeltséget kapitánysági jogállással. A schengeni külső határokon közbiztonsági és határrendészeti osztályok oldják meg a határrendészeti feladatokat.
Bencze József azt mondta, az állomány átvételénél külön figyeltek arra, hogy mindenkinek a lakóhelyéhez közeli munkát ajánljanak fel, ebből pedig az következik, hogy a szlovén, osztrák és szlovák határ közelében az indokoltnál magasabb lesz a rendőr-főkapitányságok létszáma. A belső megyéknél az integráció miatt nem jelentkezik létszámfejlesztés.
További szervezeti átalakítás, hogy január 1-jétől a Rendészeti Biztonsági Szolgálat megszűnik és Készenléti Rendőrségként működik tovább, Ferihegyen a rendőri és határőr szervezet integrálásával megalakul a Repülőtéri Rendőri Igazgatóság, az autópálya-rendőrségek pedig visszakerülnek a megyei főkapitányságokhoz. A Nemzeti Nyomozó Iroda és a Bűnügyi Ellátó Igazgatóság integrációjával pedig "komoly központi bűnügyi szervezet jön létre" - mondta a főkapitány.
Hozzátette: a határőrség - mivel megszűnik - felmondta a különböző nemzetközi és hazai együttműködéseit, megállapodásokat, és jelezte, hogy a feladatát a rendőrség veszi át. A rendőrségnek szándékában áll minden megállapodást fenntartani.
Béndek József szerint az integráció a magyar rendvédelem legnagyobb jelentőségű átalakítása az elmúlt 100 évben. Hangsúlyozta: a határőrség évek óta készült az integrációra. A jövő év kiemelt feladatának nevezte, hogy az állományt tovább képezzék: a rendőröket határrendészeti képzésben részesítsék, a volt határőröknek pedig megtanítsák a rendőri munka elemeit.
Bencze József újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a rendőrség szervezetébe integrálódott határőrség hivatásos tagjai január 1-jéig megkapják az új, rendőr szolgálati igazolványukat és a szolgálati jelvényt. Lecserélik a határőrök zöld váll-lapját, a határőrség zöld autóit átmatricázzák rendőrségi feliratra. A volt határőrök egyenruhájáról eltávolítják a "borderguard" feliratot, mert megtévesztő lehet. A főkapitány hangsúlyozta: a határőrök ruhája a zöld váll-lap kivételével ugyanolyan, mint a rendőröké.
A főkapitány a sajtótájékoztatón átadta az első új rendőr szolgálati igazolványt Béndek Józsefnek, a határőrség országos parancsnokának.”
Igazából más fórumokon is felmerült a kérdés,ott sincs kialakult fix válasz.. azt javaslom vedd fel a kapcsolatot az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériummal illetve a megfelelő légügyi hatóságokkal. Én laikusként ugy gondolom mivel a repüléshez kellenek bizonyos engedélyek meg repülési terv,stb igy az azt tudomásulvevő vagy engedélyező illetékes szerv fog tájékoztatni.
köszi szépen a gyors választ. Amit leírtál, az tiszta sor. De ez gyakorlatilag ugyan így "csak" Ferihegyen érvényesíthető szabály, ahol mint ismeretes márciustól lesz külön schengen és nem shengen.
Az én kérdésem a kisgépes repülésre irányul. Pl. Tököl, Jakabszállás, Dunakeszi, stb... mind mind olyan kis / vagy / sport repterek, ahol eddig nem volt lehetőség nemzetközi repülésre, kizárólag eseti határnyitással, amikor is a határőrök valamelyik HÖI-ből kijöttek a reptérre megnézték a repülőt, útlevelet, és mehettünk is.
Így, hogy csatlakoztunk schengenhez, ha schengen országba szeretnék felszállni ezekről a kis repterekről, megtehetem-e? Ezeken eddig se volt "utasterminál", utasbiztonsági ellenörzés.
Innen kizárólag kisgépes, privát repüléseket végeznek. (mintha beülnék az autómba, és kiautokáznák) csak mindezt repülővel....
Sajnos mire elolvastam volna a linket amit beraktál az oldalt eltávolitották... más sajtótermékben olvastam róla és feltünt,hogy nincs benne szó a fegyverzetröl..erröl tudsz valamit? Illetve vajon mi lesz a Határőr cimű ujsággal?
A repülővel történő utazásra speciális szabályok vonatkoznak. Minden schengeni ország repülőterein fizikailag el kell különíteni az ún. belső és külső járatokat. Belső járatnak minősül minden olyan járat, amely schengeni tagállamból schengeni tagállamba repül anélkül, hogy nem schengeni tagországban megszakítaná útját.
Külső járat minden olyan járat, ami nem schengeni országból schengeni tagállamba érkezik, vagy schengeni országból indul nem schengeni országba. (itt is érvényes, hogy az Egyesült Királyság és Írország nem schengeni tagállam, Norvégia és Izland viszont az. Nem biztos, hogy az újonnan EU-hoz csatlakozott országok mindegyike schengeni tag lesz, Bulgária és Románia egy ideig még biztosan nem.)
A külső járatok esetében van személyellenőrzés (ún. határforgalom-ellenőrzés) méghozzá akkor, amikor a schengeni repülőtérre megérkezik a gép, illetve mielőtt a schengeni repülőtérről induló gépbe beszállnánk. Természetesen az EU-állampolgároknak a már említett minimum ellenőrzés az irányadó szabály.
A belső járatoknál nincs személyforgalom-ellenőrzés, tehát útlevélkezelés nélkül bejuthatunk a géphez, illetve a repülőtér érkezési várójáig. Van viszont utasbiztonsági ellenőrzés, vagyis poggyászok és személyek átvilágítása. Ez ugyanis az utasok és a repülőgép biztonságát szolgálja és nem beutazási szabály.
„Az utazók számára 21-e lesz az ünnep: hajnaltól ellenőrzés nélkül juthatnak át a szlovén, az osztrák és a szlovák átkelőkön, sőt, bárhol a zöldhatáron. Az unió december 6-án vagy 7-én hozza meg a végső, tanácsi döntést.”
(...)
„December 20-án éjfélkor a schengeni belső határokon az útlevélkezelők felhúzzák a sorompókat, bezárják a fülkéket, és attól kezdve csak azért maradnak az átkelőkön, hogy segítsék a forgalmat - közölte kérdésünkre Samu István, az országos rendőrfőkapitány közbiztonsági helyettese, korábban a határőrség rendészeti főigazgatója. Erre a külföldi tapasztalatok alapján szükség is van, mert az autósok egy része valószínűleg hetekig megáll majd a határnál, és várja a pecsétet. (...)
Senki ne lepődjön meg azon, ha december végétől a belső határoktól számított tíz kilométeres sávban idegen egyenruhát lát - hívta fel a figyelmet a tábornok. A szomszédos országok közti rendőri együttműködés része ugyanis, hogy a határ két oldalán közös járőrök végzik a mélységi ellenőrzést. Így a magyar járőrök társaságában is gyakran feltűnnek majd szlovén, osztrák vagy szlovák egyenruhások.”
(...)
„Bárhol a zöld határon”
Emlékszik valaki erre?
<—
Népiesen „vasfüggöny” Leánykori nevén SZ-100-as elektromos jelzőrendszer (EJR).
MNO Egyenruhaváltásra nem lesz lehetősége a határőrségnek, egyrészt az idő rövidsége, másrészt a költségek miatt sem. Csak a szolgálati igazolványt és a jelvényt cserélik le – nyilatkozta Béndek József egy hétfői tévéműsorban, melyben kiderült: a határőrségnek teljes vagyonával kell a rendőrségbe beolvadni.
A ruhákon marad a határőrség felirata, feltehetőleg 3-4 év múlva lesz egységes öltözetre pénz – jelentette ki Béndek József egy hétfői tévéműsorban. A schengeni csatlakozással megszűnő Határőrség jövőbeni feladatairól és szervezeti felállásáról szólva a szervezet országos parancsnoka elmondta: az állomány döntő többsége a rendőrség szervezetébe fog átkerülni. Csak kevesen lesznek, akik pályát módosítanak vagy nyugdíjba vonulnak.
A rendőrség szervezete úgy épül föl, hogy a közlekedésrendészet, a közbiztonság, az igazgatásrendészet mellett a határrendészet önálló szakmai ágként viszi tovább a határőrzés szakmai irányítását és magát a végrehajtást is. A külső határokon megmaradnak a kirendeltségek ugyanabban a szerkezeti struktúrában, mint jelenleg – így az ukrán, román, szerb és a horvát határszakaszon.
A Határőrség ezentúl a megyei rendőr-főkapitányság alá fog tartozni, és a városi kapitányságoknak lesz az a feladata, hogy a határ menti területeket felügyeljék. Mind a rendőrség, mind a határőrség specifikusan végzi majd a dolgát, és megtanulják egymás munkáját is ellátni. Béndek elmondta: a feladatrendszer jelen pillanatban is nagyon hasonló, ezért lehet a két testületet integrálni, ám ahhoz, hogy a két szerv egységes legyen, évekre lesz szükség.
Teljes vagyonukkal kell a rendőrségbe beolvadni
A parancsnok elmondása szerint egyeztetés alatt áll azon objektumok sorsa, melyekbe a határőrség átköltözik. Azt is vizsgálják, hol lehet közös elhelyezést biztosítani a szerveknek január 1-jétől. A tervek szerint a határőrségnek teljes vagyonával kell a rendőrségbe beolvadni.
Egyenruhaváltásra nem lesz lehetőség az idő rövidsége, másrészt a költségek miatt sem, mely több milliárd forintra rúgna. Csak a szolgálati igazolványt és a jelvényt cserélik le. A ruhákon marad a határőrség felirata, feltehetőleg 3-4 év múlva lesz egységes öltözetre pénz.
Ruhára nincs pénz, vízágyúra igen
Jelenleg nincs pénz egyenruhákra, nemrégiben viszont több százmillió forintért vásárolt mikrobuszokat és terepjárókat a rendőrség, melyeket a tömegoszlatásoknál készültek bevetni. A rendőrség összesen 61 járművet vásárolt a tender győztesétől, a Duna Autó Zrt.-től. Ezek között szép számmal vannak olyanok, amelyeket tömegoszlatásnál, illetve rendezvények biztosításánál vethetnek majd be. Így 33 úgynevezett felszólító nehézterepjárót és 16 közbiztonsági járőr nehézterepjárót vettek. Emellett nyolc forgalomtechnikai kisbusz, három sima közúti terepjáró és egy kisáruszállító gépkocsi is gyarapítja a rendőrségi járműarzenált.
A buszok és terepjárók mellett izraeli vízágyúkat is vett a rendőrség. A vízágyúk beszerzésének terve nem szerepelt az Európai Bizottságnak a schengeni csatlakozást elősegítő pénzügyi hozzájárulási alapjáról szóló, 2006. december 20-i döntésében. Az Európai Bizottság alelnöke, Franco Frattini szóvivője kiemelte: minden olyan kiadást viszszakövetelnek, amely nem indokolható. Vagyis a jövő évben esedékes számonkéréskor hazánknak feltehetőleg vissza kell majd fizetnie a három izraeli vízágyú megvásárlására fölvett 315 millió forintnyi uniós támogatást.
A jövő évi összevonást követően mi lesz a technikával? Gondolok itt az új beszerzésű Skoda személyautókra, a Nissan terepjárókra, a motorokra stb.? Ezt azért kérdezem, mert ezek zöld színű járgányok és ha ezekkel nem csinálnak valamit akkor több 100millió Ft,- megy a lecsóba (persze ennek nagy része EU-s pénz, de akkor is). Mondjuk elgondolásom az van róla, persze nem biztos közelről sem, hogy ez valósul meg. Szóval magyarán az egyszerűség kedvéért a járművekről leveszik a Határőrség feliratú matricát és címert és helyette a Rendőrség feliratot és címert ragasztják rá. Ez elég otromba megoldás és főleg otromba képet ad majd, de spórolás gyanánt jó lesz (gondolhatják a fejesek)… Még szerencse, hogy a Schengen-buszokat, MBK-kat, hő kamerás autókat gond nélkül lehet majd integrálni a Rendőrségbe (max. a matricát kell átcserélni meg a feliratot). Majd valamilyen események alkalmával kitűnően fel lehet használni őket. Mondjuk tűntetésekkor a rendőri erők célszerű mozgatásánál és azok parancsnoki kommunikációjánál, a nép tevékenységének kamerával történő megfigyeléséig és az igazoltatások folyamatának felgyorsítására. A BTR 80-asokat eladták, így a Határőrségnek már nem kell ezzel a technikával foglalkoznia. A RÁBA teherautókat valszeg átveszi a yard, amit nem vesz át az a buszokkal és egyéb lerobbant járgányokkal megy a bontóba vagy árveréseken eladják Fillérekért. A Nivákkal a helyzet dettó, bár ezek balesetveszélyes járgányok és Én már rég kivontam volna őket a szolgálatból!
Az állománynál leépítés is lesz. Helyes, de a tisztekkel kezdjék a leépítést, mert azokból amúgy is sok van feleslegesen. Ráadásul nagy részük nem konyít egy kicsit sem a jelenlegi munkájához, hátha még rendőr lenne belőle (tiszta vicc!)… A másik gond azon hivatásos határőrök helyzete, akik 1998 előtt szereltek fel a „céghez”, de az akkori szabályozás értelmével nem kellett érettségivel rendelkezniük (csak ajánlott volt). Azzal, hogy Ők is átkerülnének a yardhoz (főként akinek nincs érettségije, de hiába van nagyfokú tapasztalata terepen) az felvet bizonyos problémákat. Gondolom a célszerű megoldást itt is megtalálják. Például kötelezik ezen embereket arra, hogy 5 éven belül letegyék az érettségit vagy az egyszerű és brutális megoldást választják a vezetők és leszerelnek minden olyan határőrt akinek nincs érettségije (hiába hivatásos az illető). Persze aki nyugdíj előtt áll vagy amúgy is elkívánja hagyni a pályát az jelentősen megkönnyíti a vezetők dolgát.
A schengeni csatlakozást követően több szomszédos Államba személyigazolvány mellett (ahogy napjainkban is) több ponton léphetünk majd át, ahol jónak látjuk és kedvünk szottyan rá éppen. De ne gondolja senki, hogy ettől függetlenül az osztrák katona vagy rendőr nem fog megállítani és igazoltatni senkit…
Ez felvet néhány gondot, főként a csempészést magyar részről (legyen az drog, autó, ember, műkincs, fegyver, védett madár, fa stb.) illetően. Miként kívánnak ennek ellenállni a magyar Állam vezetői? Ez úgy elfog szaporodni, hogy egy idő után kezelhetetlen lesz a folyamat és az Államnak néhány éven belül komolyan bekell majd avatkoznia. Nem beszélve arról, hogy elszaporodnak majd a határ menti településeken a betörések, rablások (amik napjainkban a fokozott határőri jelenlétnek is köszönhetően elég elenyészők). Magyarul, új embereket kell felvennie, kiképeznie az Államnak. Megkell sokszorosítani a járőrözéseket ezen fertőzött területeken. Technikát kell a térségbe helyezni alkalom adtán, kiképzett állománnyal együtt. Odafogunk jutni, mint a németek néhány éve és „tömegesen” kell embereket felvenni, hogy a szervezet működni tudjon és eltudja látni a feladatát (az okos ember más kárán tanul).
Ez csak néhány gondolat, észrevétel volt a részemről.
Az IRM az összevonásoktól évi 20-22 milliárd forintos megtakarítást remél
Magyarország 2008 január elsejétől csatlakozik a schengeni övezethez, ezért több mint ezer kilométernyi határszakaszon – Szlovákiába, Ausztriába és Szlovéniába akár a szántóföldeken is szabadon átsétálhatunk – megszűnik a határellenőrzés. Ebből logikusan következik, hogy a határőrség mostani rendszerét a továbbiakban már nem lesz célszerű fenntartani változatlan formában. Erre az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban (IRM) is rájöttek, ezért a tárcánál elkészítettek egy nem végleges tartalmú törvénytervezetet, amelyben a határőrséget a rendőrséggel vonnák össze. A javaslatot április közepén az Államreform Bizottság láttamozza, majd a kormány is megtárgyalja. Szinte bizonyos, hogy ezeket az akadályokat sikeresen fogja venni a tervezet, a parlamentben azonban könnyen elvérezhet, hiszen az összevonáshoz az alkotmányt és a kétharmados rendőrségi törvényt is módosítani kellene.
„Nem azért, mert tilos nyilatkoznom, de semmi konkrétumot nem tudok mondani az új struktúráról. Nem tudom, hogy a tíz határőr igazgatóságból hánynak kell majd megszűnnie” – mondta lapunknak Tímár Zoltán. A Határőrség Országos Parancsnokságának szóvivő-helyettese hozzátette: tévedés azt hinni, hogy a schengeni térséghez való csatlakozással a határőrség munka nélkül marad és kényelmesen hátradőlhet, hiszen így „kőkemény” mélységi ellenőrzésekre lesz majd szükség az embercsempészek lebuktatására. A tapasztalat ugyanis az, hogy például a moldávok Magyarországra még érvényes vízummal érkeznek, de Ausztriába már a zöldhatáron át próbálnak bejutni. Itt azonban az év végén megszűnhet a járőrözés, ezért új feladatot jelent majd az ország belsejében tettenérni az illegális migrációt. Lehetséges tehát, hogy végül mindegyik határőr igazgatóság megmarad. Emlékezetes, hogy Lamperth Mónika 2005-ben, még belügyminiszterként három bezárását is fontolgatta, de Balassagyarmaton, Szombathelyen és Nagykanizsán még ma is zavartalanul működnek a kiürítéssel fenyegetett hivatalok.
Az IRM a két szervezet összevonása után három-négyezerrel csökkentené a 48 ezer fős létszámot, amitől évente 20-22 milliárd forintos megtakarítást remélnek. Igaz, a leépítés sincs ingyen: az ehhez kapcsolódó egyszeri kiadásokat – végkielégítések – nyolcmilliárd forintra becsülik. Kondorosi Ferenc államtitkár szerint azonban nem takarékossági megfontolások indokolják az integrációt, hanem kizárólag a hatékonyság alapelve lebeg a kormány szeme előtt. Az új szervezetről viszont csak annyit árult el, hogy a határrendészeti kirendeltségek – nem tudni hol és hány fővel állnának fel – az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) struktúrájába tagozódnának be 2008-tól. Az ORFK szóvivője, Garamvölgyi László pedig nem kívánt nyilatkozni a kényszerházasság részleteiről, mondván, azokról csak az illetékes tárca adhat tájékoztatást.
„Türelemmel várjuk a kormány kikristályosodott elképzeléseit a témában, és utána a Fidesz is kialakítja a saját álláspontját. Nem zárkózunk el a változtatástól, így van esély az ésszerű megállapodásra. Számunkra azonban a legfontosabb, hogy az állományt meg kell védeni a tömeges elbocsátásoktól” – mondta lapunknak Lázár János. A parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke ugyanakkor hozzátette, hogy számos érvet tud, amely a határőrség függetlenségét támasztják alá. Így jelezve, hogy a kormánynak a Fidesz igen szavazatáért még meg kell dolgoznia.
Január végére elkészül a rendőrség és a határőrség összevonásának terve – jelentette be a sajtótájékoztatón Vadai Ágnes, kérdésre válaszolva. A szocialista politikus szerint a rendőrség és a határőrség szervezeti és szerkezeti átalakítására a hatékonyabb működés miatt van szükség.
(....) Kiemelkedő nemzetközi sikernek nevezte, hogy a schengeni követelményrendszernek egyedül Magyarország tudott megfelelni.
(...)
Megjegyezte, hosszú idő után először a határőrségnél és a rendőrségnél sem keletkezett beszállítói tartozás.
(mszp.hu)
--------------------
Január vége hamarosan itt van,ha valaki valahol belefut ennek a tervezetnek a nyilvánosság elé tárt változatába,légyszi tolja fel ide,rohadt kiváncsi vagyok..
Igaz egyre kevesebben de még vagyunk, hogy meddig (mint általában) azt nem tudjuk. ezért lehet, hogy utóljára kívánok minden határőrnek Boldog Új Évet!!!
Igen, az elmúlt időben a rendőröknek más dolga akadt, ezért nem voltak elegen. Emiatt lettek felvezényelve vidéki igazgatóságokról határőrök, emlékeim szerint két hetes váltásban.
Emlékezzünk!
