Nem a Földről beszéltél, tökfej, hanem "egy tömör égitest belsejéről", arról jelentettél ki ex cathedra hülyeséget, most persze szokásod szerint azonnal másról kezdesz hablatyolni. A mocskolódásod pedig már sokszor mondtam, hogy nem érdekel, úgyhogy ne túráztasd magad fölöslegesen.
Csodálkozom, hogy egy csillagász nem tudja, hogy a Föld belsejében nagyobb a g értéke, mint a felszínen. A felszínen g=9,8m/s2 majd R=2880 km-nél g=10,3m/s2, majd a középpontban g=0.
Astronom, nem látok tőled komoly csillagászhoz méltó véleményt, a kevés megnyilvánulásodból pedig arra következtetek, hogy távol vagy ettől a szakmától.
Engem nem zavar, hogy nem vagy csillagász, hiszen én sem vagyok az, de jó lenne ha nem adnád ki magad annak.
"Jól látod azt is, hogy egy tömör égitest belsejében g gyorsulás van. Az égitest középpontjában g=0, de a felszínhez képest g értéke egyre nagyobb ahogy közeledünk a középpont felé, eléri a maximumot, majd a nullára csökken a középpontban. A középpont és a felszín között g értékének maximuma van."
Bizonyára elkerülte a figyelmedet, hogy tömör égitestről beszéltem.
Egyébként már hetek óta pusztán csúsztatásnak használják egyesek a vastagság nélküli gömbhéjat akkor, amikor én tömör égitestről beszélek.
A vita kezdetén is a Nap belsejében a középponttól 0,3R távolságában levő erőkről beszéltem. A vitaellenfeleim hozzák fel ellenérvként a nulla vastagságú gömbhéjt. Gyanítom, sokan belátták már, hogy a gömbhéj nem ide illő ellenérv, amikor a Nap belsejéről vitatkozunk.
A fórum nem arra való, hogy matematikai képleteket írogassunk. Nézd meg hányan írnak ide képleteket. Tőled is ritkán látni. Nehézkes ide képleteket farigcsálni.
Annyit követeljetek meg tőlem, amire ti magatok is hajlandók vagytok. Én sem vagyok hajlandó azzal tölteni a drága időmet, hogy fórum nehézkes szövegszerkesztőjével képleteket írjak. Aki nem elégszik meg a szöveges magyarázattal, nézzen utána szakkönyvben, ha a szöveg alapján nem ismeri fel, miről beszélek.
A gombhejon belul a gravitacios potencial konstans. Erted ? Ebbol kovetkezoen a gradiense nulla. A gombhejon belul tehat egyaltalan nem lehet azt tudni, hogy kivul van egy test. Te beleszerettel egy kozepiskolai modellbe mindenfele erokkel, amelyek kioltjak egymast, a fizikus kollegak ezert masznak falra. Csak ugy mondom.
Az égitest középpontjában g=0, de a felszínhez képest g értéke egyre nagyobb ahogy közeledünk a középpont felé, eléri a maximumot, majd a nullára csökken a középpontban. A középpont és a felszín között g értékének maximuma van.
Azért bizonyos szinten irigyellek, cyprian. Nekem nagyon össze kellene szednem magam ahhoz, hogy ilyen kis helyen ekkora baromságot írjak. Belőled meg könnyedén dőlnek az ehhez hasonló ökörségek.
Ha gömbhéjba teszünk egy gömböt, akkor húzóerő ébred a gömbhéjban. És természetesen húzóerő ébred a belehelyezett gömbben is, másképp nem is lehet.
A hozzászólások alapján már látni, hogy felismerték a topiktársak: feszültség keletkezik a testekben annak ellenére, hogy a gömbhéj középpontjában az erők kiegyenlítik egymást.
Azzal keverik meg magukat a topiktársak, hogy a gömbhéj centrumában a g gyorsulás valóban nulla értékű. De ez nem ugyanaz, mint amiről vitatkozunk.
Jól látod azt is, hogy egy tömör égitest belsejében g gyorsulás van. Az égitest középpontjában g=0, de a felszínhez képest g értéke egyre nagyobb ahogy közeledünk a középpont felé, eléri a maximumot, majd a nullára csökken a középpontban. A középpont és a felszín között g értékének maximuma van.
Azonban nem g értéke a vitánk tárgya, hanem ébred-e feszültség a gömbön belüli testben.
Érdemes egy kicsit visszalapozni a hozzászólásokban, hogy érthetővé váljon mi a fenéért került elő a belül üreges gömbhéj problémája. Nemes egyszerűséggel azért, mert szerettük volna levezetni, hogy egy akármekkora gömbszimmetrikus bolygó, vagy csillag középpontjában a saját gravitációs ereje nulla. Ezért és csakis ezért boncoltuk szét a gömböt gömbhéjakra, amely gömbhéjakról be lehet látni számításokkal, hogy a belsejükben nulla a gravitációs erejük, tehát a gömb középpontja felé haladva csak a "talpunk" alatt lévő kisebb gömb gravitációját kell figyelembe venni, ez lényegesen egyszerűbbé teszi a számítást. Ehhez képest kissé túldimenzionált a körülötte kialakult mélyfizikai elmélkedés. Amit a bolygó, vagy csillag középpontjában ébredő "húzó" feszültségről vizionálnak itt egyesek, az szimpla marhaság, csak sajnos akik ezt vizionálják, még alapszinten sem ismerik az idevágó matematikát, ezért azután gyakorlatilag meggyőzhetetlenek, legalább annyira mintha egy süketnémát szeretnénk megismertetni mondjuk Csajkovszkij okozta gyönyörűségekkel.
hogy lehettek annyira eltávolodva a valóságtól, hogy egy roppant tömegű test közepébe húzóerőt képzeltek??? tényleg nem szól a fejedben ilyenkor egy kis vészcsengő, hogy valami nincs rendben??
Örökmozgónak csak azokat a dolgokat lehet nevezni, amelyek valamilyen hatás ELLENÉBEN mozognak örökké. A világ szép csendes csordogálásával tökéletesen egyetértő atomok nem nevezhetőek örökmozgónak...
..az örökmozgó feltalálójával szemben milyen szánalmasan gyenge érv az energiamegmaradás törvénye.
Ha már feltaláltad az örökmozgót akkor ellene pontosan egy szánalmasan gyenge érv az energiamegmaradás törvénye.
Az energiamegmaradás törvényét ebben az esetben úgy kell beépíteni a magyarázatba, hogy figyelembe vegye azt az energiát ami hajtja a szerkezetet. A vákuum tele van energiával, pl sötét energia. Ha ezt fel tudja valaki használni egy gép működtetésére, akkor az értelemszerűen egy örökmozgó. Eddig embereknek nem sikerült, talán, de ez sem bizonyos.
Örökmozgó amúgy létezik. Az atomok örökké mozognak. Legalábbis a bennüklévő elektronok, protonok, neutronok. Mi hajtja őket ? Az örökmozgót is hajtja valami, hiszen éppen ezt állítod az energiamegmaradással.
Kevered a dolgokat. A héj eredő ereje egy belső tömegpontra éppen nulla. Ez azonban természetesen nem jelenti azt, hogy egy belső tömegpont ne gyakorolna erőt a héj elemeire.
Senki nem mondta, hogy NINCS gravitáció. A gravitáció egyenletesen csökken a (homogén) gömbhéjon belül. Nem homogén esetben is csökken, de akkor csak szig. mon., nem egyenletesen.
A nyomás nem egyenlő a gravitációval. A nyomás a ránk nehezedő testek súlyával egyenlő.
Annak aki úgy gondolja, hogy a föld közepén végtelen nagy a grav, az gondolkodjon el azon, hogy ebben az esetben a föld közepén egy fekete lyuknak kellene lennie. Utána gondolkodjon el azon, hogy a fekete lyuk mit csinálna a földdel...
Pint! ezt vedd dícséretnek. Hiszen ciprian csak a "gyenge tudásúakkal" ért egyet ! :)) - néha. Szóval most már akár az is elképzelhető, hogy okos vagy.
végül is én se értem, hogy mit erőlködök. ha lenne esze megérteni, akkor eleve nem állt volna elő ilyen hülyeséggel. miért pont az én kedvemért térne át az értelem útjára, ha a maga kedvéért nem tette?
nem szükséges cáfolni a szedett-vedett hülyeségeidet, amikben még matematika sincsen. a cáfolat az, hogy a végeredmény rossz, mert a helyes levezetés az, amit mondtunk neked százszor, és elolvashattad, megérthetted volna már mostanra.
Mégegyszer, egy erőtérben minden pont egyensúlyban lehet, ugyanabban az erőtérben elhelyezett test viszont elmozdulhat. Lásd pl. folyadékban úszó test, vagy egy próbadarab szétszakítása. (Ez két különböző eset, nem szabad összekeverni)