fekete lyuk közelében is hol? egy nagy tömegű fekete lyuk eseményhorizontja körül a téridő viszonylag sima. azon belül meg elég fura viszonyok vannak, arról nem tudnék nyilatkozni. elegendően nagy fekete lyukba bele lehet repülni űrhajóval, és nem fogja széttépni, pláne nem egy hidrogénmolekulát.
ahhoz, hogy ilyen hatalmas gravitációs gradiens alakuljon ki, egy törpe fekete lyuk kellene, és hozzá mikroszkópikus közelségben vizsgálódni.
Nincsen ilyen hatarvonal, csak akkor lenne, ha a hidrogen molekula egyik atomjat fixen rogzitenenk valamihez. Akkor esetleg el tudna szakitani a masikat a gravitacio. De ha nincsenek rogzitve, akkor a gravitacio osszenyomja oket, nemhogy szethuzna.
Cipriánnak természetesen igaza van , létezik olyan gravitációs erő ami képes szétszakitani egy hidrogén molekulát ha a hidrogén gömb tömege meghalad egy bizonyos mértéket.
Ciprian ennek a gömbnek a méretét adta meg.
Pont úgy nem értesz semmit, mint Cíprian. A gravitációnak csak a gradiense tud széttépni bármit is. Tehát nem nagy gravitáció kéne, hanem erősen változó. Ilyet fekete lyukak környékén lehet keresgélni és nem a Nap, vagy a Jupter belsejében.
Komoly emberek vitatkoznak tudományos felkészültséggel ökörségekről.
Cipriánnak természetesen igaza van , létezik olyan gravitációs erő ami képes szétszakitani egy hidrogén molekulát ha a hidrogén gömb tömege meghalad egy bizonyos mértéket.
Ciprian ennek a gömbnek a méretét adta meg.
Az már senkit nem érdekel, hogy egyébb fizikai jelenségek és törvények miatt már az emlitett tömeg elérése előtt más okok miatt már felhasadnak a molekuláris kötések .
Viszont ezek szerint akkor a hidrogen molekulak "igyekeznek" sugar iranyu tengellyel beallni a Nap belsejeben, hiszen ez egy stabil allapot lenne. Presze nyilvan nem sikerul nekik.
Igen, ez valóban érdekes. De nem változtat azon a tényen, hogy a bolygó belsejében a középponttól r távolságra ugyanakkora a gravitáció, mint ha a bolygóból levágnánk az r belső sugarú (tehát a pontunk "fölött lévő") gömbjéjat.
"Many sufficiently large celestial bodies are a good approximation of spherically symmetrical solids. However, the density function ρ(R) is generally not constant, but tends to be inversely related to R. This can cause some counterintuitive behaviors. For example, one might expect gravity to decrease when descending into a deep mineshaft on Earth. However, since density increases with depth, the gravity initially increases slightly. This effect would be even more pronounced on a gas giant planet such as Jupiter."
"Finally, inside a solid sphere the gravitational force varies linearly with distance from the center, becoming zero at the center of mass."
Ez itt eleg eroteljesen azt jelenti, hogy ket tomegpontot osszekotunk egy vekony cernaszallal, es beletesszuk a Napba, akkor a cernaszal vegpontjaiban elletetes ero fog ebredni, a ket tomegpont kifesziti a cernaszalat, amennyiben a tengely egyenese atmegy a Nap kozeppontjan. Szvsz.
"Még így sem jó. Középen csak pozítív erő van, a két atom vonzza egymást. Ha viszed kifelé, akkor mindig csak az a gömb számít, aminek épp a sugarán van, és az erő a képlet szerint alakul, amit írtam. Eleinte gyorsan nő, majd hozzásimul a határértékhez."
Az altalad linkelt wikipedia azt irja, hogy a kozeppontbol linearisan novekszik a gravitacios ero a gomb sugaraig. Akkor nem mind1, hogy az a H2 molekula eppen hol tartozkodik a gombon belul, ha mint rudkent kezeljuk es a rud egyenese atmegy a kozepponton, akkor mindenhol ugyanakkora a ket atomot "szetfeszito" ero, nem?
Igenám, de te azt mondtad, hogy vágjuk ketté az origóban lévő testet, és akkor a darabkái majd szépen szétrepülnek.
Gyanítom, hogy arra goldoltál, hogy a baloldali m/2 tömegű darabkára majd (1/2)fMm/r2 nagyságú balra ható erő fog hatni, a jobboldalira meg (1/2)fMm/r2 nagyságú, jobbra ható, vagyis a baloldali darabka fM/r2 gyorsulással balra, a jobboldali pedig ugyanekkora gyorsulássak jobbra indul majd el.
De ez nem így van, mert mindkét darabkára mindkét M tömeg hat, nem csak az ő oldalán lévő.
Ha a jobboldali darabka tömegközéppontja a d pontban van, akkor a rá ható erő:
Persze, ha d>0, akkor ez nullánál ugyan nagyobb, de nemcsakhogy annál kisebb, minél kisebb d, hanem, ha d-t csökkented, akkor az erő még d-nél is jobban csökken, precízebben fogalmazva F(d)/d is 0-hoz tart, ha d tart a nullához. (vagyis egy fele akkora tesben kevesebb, mint fele akora erő feszültség keletkezik)
Ha akarod, számolgass konkrét számokkal és látni fogod, miről van szó!
Az üreges gömbhéj belseje még ennél is sokkal rosszabb számodra, mert ott pontosan és szigorúan 0 erő hat minden pontban, vagyis pontosan és szigorúan 0 feszültség keletkezik bármekkora anyagdarabra, amelyik a gömbhéj belsejében van.
a fekete lyuk nem test. Legaláábis nem úgy, ahogyan azt klasszikusan elgondolja az ember, hanem téridőtartomány.
Ezt baromira elcseszted. A Fekete Lyuk (BH) ugyanolyan anyagi objektum mint egy csillag vagy egy bolygó. Az anyaga lehet exotikus, valójában nem tudjuk milyen az anyag megjelenési formája a BH belsejében, nyilván csak elképzelésünk lehet róla mert nem látunk bele. Viszont semmi okod feltételezni, hogy azért mert te nem láthatod és nem látod akkor ott belül az anyag megsemmisült.
Az anyag klasszikusan ott van benne, csak te klasszikusan nem látod kívülről, mert az eseményhorizonton kifelé tartó fénysugarak hozzád képest állnak, tehát hozzád soha nem érkeznek meg.
Az anyagot összekeverni a térrel, az idővel vagy akár a téridővel meglehetős ostobaság.
1167, Való az, amit mérünk. Semmi más nem létezik. Látszó világ nincs.
Ez legyen a te véleményed, akkor mérd meg a videómon mekkora a Hamupipőke. És ha megmérted, amitől szerinted mindjárt valósággá is vált, akkor akár el is veheted feleségül.
Egyébként evidencián vitatkozunk. Tekints három testet egyvonalban, a középső test lényegesen kisebb tömegű a másik kettőnél. A középső test egyenlő távolságban van a másik kettőhöz képest.
Nyilvánvaló, hogy
1.) Erőegyensúly van közöttük.
2.) A középső testet széthúzza a másik kettő. Vagyis, ha a középső test két darabból áll, akkor szétválik a másik kettő irányába.
"Azt mondom, hogy a húzóerő (szakítóerő) a gömb belsejében mindenütt ugyanakkora."
Még így sem jó. Középen csak pozítív erő van, a két atom vonzza egymást. Ha viszed kifelé, akkor mindig csak az a gömb számít, aminek épp a sugarán van, és az erő a képlet szerint alakul, amit írtam. Eleinte gyorsan nő, majd hozzásimul a határértékhez.
De az a határérték egy piszok kicsi erő, nem számoltam konkrét értéket, de 30-nál több nagyságrenddel marad alatta a szakításhoz szükséges erőnek. Valami fekete lyuk kellene a szakításhoz.
Ultiban jöttem rá a gyenge képességeimre, nem az egyetemen.
Rengeteget ultiztam. Egyszer találkoztam egy zsenivel. Mindig megmondta a végén, hogy mi az a három lap a kezünkben. Azóta sem találkoztam hozzá hasonlóval.
Azt hittem, tudok ultizni. Aztán a kollégiumban találkoztam pár igazi ultissal. Ezek még hetek múlva is emlékeztek a partikra, mert munkát fektettek bele, komolyan gondolkodtak rajta, kb. mint és a sakkban a versenypartikon. Csak párszor játszottam velük, mert beláttam, hogy nincs értelme.
Próbáld már meg megérteni, amit írtam. Ez egy rossz vicc. Egyre inkább az a meggyőződésem alakul ki, hogy egy rohadt szót se értesz a fizikai tartalomból, és lényegtelen nyelvtani, formai kérdésekből próbálsz messzemenő következtetéseket levonni.
