Értékelem a humorod. Látom otthon vagy a fizikai-komikában.
Képzelj el, egy gázhalmazállapotú, de rendkívül sűrű közeget. Ha ebben a térben bármilyen erőhatás potenciálkülönbséget hoz létre, az a molekulák nagyobb sebességű hőmozgásában nyilvánul meg.
Biztos vagyok benne, hogy pl. a Nap közepétől 0,3R távolságra a gravitációs potenciálkülönbség nagyobb az elektromosnál a hidrogénmolekula közepén, és ennek következtében széthasad a molekula.
Én pedig biztos vagyok benne, hogy ez egy hülyeség. Ha a Nap teljes tömege 0,3R sugáron belül lenne, akkor se lenne igazad, így meg pláne.
A Nap gázbolygó. Honnan számítod a felszínt? Kronoszférától? ionoszférától?
1,39*109 m nek vettem az átmérőjét. Ez valószínűlek a kromoszféra.
Biztos vagyok benne, hogy pl. a Nap közepétől 0,3R távolságra a gravitációs potenciálkülönbség nagyobb az elektromosnál a hidrogénmolekula közepén, és ennek következtében széthasad a molekula.
Próbáld meg kiszámítani a gravitációs mező gradiensét. Meg fogod látni rendkívül kicsiny erőt ad a hidrogénmolekula mérettartományában.
Ne érts félre, több folyamaton keresztül érvényesül a gravitációs potenciálkülönbség: nagyobb lesz a nyomás, emiatt nagyobb lesz a hőmérséklet.
Itt most valamit nagyon összekevertél. A gravitáció szerepe annyi, hogy az egymás felett lévő rétegek összenyomják az alattuk lévőt. Kezdetben az összehúzódástól a nyomás növekedett és emiatt a hőmérséklet is. De miután beindult a fúzió a mag hőmérséklete drasztikusan megemelkedett és ez a magas hőmérsékletű plazma, irgalmatlan nagy nyomással tart egyensúlyt a felette lévő rétegek nyomásával. Ennyi, nem több.
...Azért, mert minden doboz kifelé elektromosan semleges, a gravitáló erőkülönbség viszont halmozódik a doboz két falán ahogy növekszik a dobozok száma. (A doboz a hidrogénmolekula méretének durván a fele) Vagyis a gravitációs potenciálkülönbség növekszik, az elektromos potenciálkülönbség viszont állandó marad a doboz falain...
...Mindössze két db proton között abszolút értékben kicsi a taszítóerő. Ennyire kell csak felhalmozódni a gravitációs potenciálnak. A felhalmozódásnak viszont az egész csillag összes protonja közötti szumma gravitációt kell érteni. Így már ugye nem is elképzelhetetlen hogy a gravitációs potenciál fel tud halmazódni két proton szétválasztására?...
Bemásoltam bizonyságul, hogy elolvastam. De amit te "gravitációs potenciál felhalmozódásnak" vélsz, na az ebben a formában nem létezik. Lásd: 1306 -os hozzászólás.
Ha két gömbréteg réteg közötti gravitációs potenciálkülönbséget nézünk, akkor más a helyzet. Ahogy haladunk a Nap belsejében úgy lesz egyre nagyobb a sűrűség. Írtam már előzőleg, hogy 0,3R sugáron belül van a tömeg fele. Tehát potenciálkülönbségnél más a helyzet.
A Nap gázbolygó. Honnan számítod a felszínt? Kronoszférától? ionoszférától?
Nyilván a Nap közepétől egy bizonyos távolságra megjelenik a molekuláris hidrogén is.
Én átlagszámot adtam, és megelégszem ennyivel. Biztos vagyok benne, hogy pl. a Nap közepétől 0,3R távolságra a gravitációs potenciálkülönbség nagyobb az elektromosnál a hidrogénmolekula közepén, és ennek következtében széthasad a molekula.
Ne érts félre, több folyamaton keresztül érvényesül a gravitációs potenciálkülönbség: nagyobb lesz a nyomás, emiatt nagyobb lesz a hőmérséklet.
Valószínűleg mindössze két db proton közötti gravitációs vonzóerőt számoltál.
Nem. Kiszámoltam a Nap felszínén a gravitációs gyorsulást és a felszíne felett 74 pikométerrel. A két gyorsulás különbsége adja a molekulát szétszakítani akaró erőt.
De ez rendkívül kicsiny erő, mint láthatod.
A Nap valamennyi molekulájának eredő gravitációs hatása olyan a felszínén és a felszínétől távolodva, minha az egész tömege a tömegközéppontjában lenne.
Ha befelé haladunk, akkor meg a feletted lévő gömbhéj gravitációja nulla, (ezt egyszerűen ellenőrizheted, ha a belül üres gömbhéjat kiintegrálod a belső tér egy tetszőleges pontjába. Az eredmény mindenütt nulla.) az alattad lévő maradék gömb tömegét kell csak figyelembe venned. Ezért mire a tömegközéppontba érsz éppen megszűnik a gravitáció.
"Azt mutasd meg, hogy a Nap belsejében hol van akkora gravitációs potenciálkülönbség hidrogénmolekulányi távolságon belül, ami összemérhető az elektromossal."
Rétegenként kérdezed? Moziba ne vigyelek? Milyen kívánságod van még? Esetleg úszólecke?
Átlagszámot adtam meg a gravitációra a becslésemben a Napon belül.
Ha a Napon belül rétegenként akarod az átlagot súlyozni, akkor alkalmazd a sűrűségszabályt. Pl. a csillag 0,3*R részében van a csillag tömegének a fele.
De ezt neked jobban tudnod kellene mint nekem. Én megelégszem az átlaggal, a többit rádbízom, elvégre talán csillagász vagy. Jól gondolom?
Te magad írod le, hogy két proton közötti taszítóerőnél, a köztük ható gravitációs vonzerő 36 nagységrenddel kisebb.
Namármost, ha a Coulomb erő nem szakítja szét a hidrogén molekulát, igaz ez ellen hat az ott kóricáló két elektron semlegesítő hatása, de ezeknél az erőknél 36 nagyságrenddel kisebb erő ami egyébbkéntis vonzó erő, na az meg szétkapja.
Mi lenne, ha egyszer tényleg megértenéd amit abból a sok okos könyvből kiolvasol?
Valószínűleg mindössze két db proton közötti gravitációs vonzóerőt számoltál.
Szorozd meg ezt a számot a Nap protonjainak számával, akkor kapod meg a halmozott gravitációs vonzóerőt.
Ennek a protonszámnak a becslésére írtam a 1259. hsz-t.
A szerzőket ís írtam a becsléshez, mert nem olyan egyszerű a proton térfogatából és darabszámából kiszámítani a tömeg térfogatát. Egy holland szerző 40 db méretarányra kiszámította ezt, innen a becslés a 1259-ben.
Nem hiszem el, hogy ennyire fogyatékos vagy. Nem ez a kérdés, pupák!
Azt mutasd meg, hogy a Nap belsejében hol van akkora gravitációs potenciálkülönbség hidrogénmolekulányi távolságon belül, ami összemérhető az elektromossal.
Potenciálkülönbségről és ekvipotenciális felületről kell most beszélni.
Képzeljünk el egy dobozt, amelybe be van zárva a proton, vagyis a hidrogénmolekula térfogatát két részre osztottuk. Esetünkben gravitációs potenciálkülönbség az a munkavégzés, amely a doboz két fala között fellép. Ha a gravitációs potenciálkülönbség túllépi az elektromos potenciálkülönbséget a két proton között, akkor a protont a gravitáló erő kilöki a dobozból (elvileg a végtelenbe, gyakorlatilag a többi proton közé).
Gyakorlatilag elegendő a két protonra ható (gravitációs vonzó és elektromos töltésre ható) erőket szembeállítani .
Persze ez csak durva becslés, de annak jó. Marx György könyvében megtalálható az is, hogyan vegyük figyelembe azt is, hogy a távolabbi protonok elektromos taszítása némileg érvényesül.
te kb tisztában vagy azzal, hogy mi az a gravitációs potenciál? mert az nem azt jelenti, hogy mire képes a gravitáció. továbbá az is nyitott kérdés, hogy a széttép és az összeprésel szavak közötti különbséggel tisztában vagy-e.
Már megtettem az állásfoglalásomat a 1259.-ben. Számszerűsítettem is.
Hiába írsz vastag betűvel, ettől még nem lesz vastagabb a mondanivalód..
Mégsem vagyok olyan kegyetlen, egyetlen gondolatot kiszedek a tarsolyomból.
Mindössze két db proton között abszolút értékben kicsi a taszítóerő. Ennyire kell csak felhalmozódni a gravitációs potenciálnak. A felhalmozódásnak viszont az egész csillag összes protonja közötti szumma gravitációt kell érteni. Így már ugye nem is elképzelhetetlen hogy a gravitációs potenciál fel tud halmazódni két proton szétválasztására?
Két proton közötti elektromos taszítóerő képletét pedig könnyű felírni, és kiszámítani. Ha nem megy neked, majd segítek.
A 1259. ben a 10-39 arány elegendő a becsléshez, nem kell a fenti taszítóerő képlete sem. Csak azért mondtam, hogy nyugodj le, nem kell olyan borzasztó nagynak lennie a felhalmozódott gravitációs potenciálnak.
Ha kedved van hozzá, hétfőn menj be a könytárba, és keresd ki a két proton közötti elektromos taszítóerő számszerű éertékét.
Várom az állásfoglalásodat a Nap belsejében a gravitációs potenciál helyfüggésének kérdésében. Különösen arra nézve, hogy hol akkora a gradiens a hidrogénmolekulák mérettartományán belül, hogy szétszedje a hidrogénmolekulákat.
Ha megteszed, ország-világ előtt nyilvánosan fogok bocsánatot kérni tőled, és beismerem, hogy én voltam a hülye.
Amíg nem teszed meg, addig viszont te vagy a sunyi kis hülyegyerek, akinek csak a pofája nagy.
Számolom a napokat, hogy meddig sunyítasz válasz helyett.
