Önkormányzati tulajdon esetén a helyi jegyző az illetékes?
Nem. A jegyző a hatóságot képviseli, a polgármester meg a hivatala pedig a tulajdonost. Persze bizonyos esetekben a polgármester még sem dönthet, ilyenkor a képviselő testületé a döntés joga (jellemzően nagyobb vagyoni ügyekben).
A hátsószomszéd építette kerítést nem lehet lebontani és újraépíteni csak az ő hozzájárulásával, vagy készítünk rá tervet és megy minden a maga útján?
Alapvetően az bonthatja le, akinek a telkén van, merthogy az övé. Ha mindkettőnk telkén van (átlóg), akkor csak közösen dönthetünk így, lévén közös tulajdon.
Építeni - ha nincs a helyi rendeletekben megtiltva - a saját telkére mindenki saját belátása szerint emelhet kerítést (akár a szomszéd kerítése mellé is - kölcsönös bizalmatlanság intézménye). Nem utcafronti kerítés esetén - ha nincs helyi rendeletben előírva - nem kell építési engedélyt kérni.
Ha helyi rendelet kötelezővé teszi valamelyik oldalon a kerítés építését, akkor a jogszabályban meghatározott szomszéd köteles a saját telkén kerítést emelni, és lebontani is csak újraépítés esetén bonthatja le.
Sziasztok! Pár kérdés merült fel, amire talán tudom is a választ, de valahogy az önkormányzaton máshogy látják.
1 Az önkormányzat használatbavételi engedélyt adhat csak a földszintre, ha a lépcső még csak létraszerű és az emeleten nincsenek korlátok? A helyszíni szemlén ezt mondták az építtetőnek. Szerintem ilyen nincs.
2 Meglevő épületben új kémény új helyen nem engedélyköteles? Ezt állítja az önkori egyik ismerősöm mesélte. Csak nézek.
3 Homlokzaton elhelyezett ventilátoros wc-szellőző nem engedélyköteles?
4 Engedélyköteles, ha az ablak ugyanakkora marad az átalakításnál, de nincs benne egy vízszintes osztás?
A hátsószomszéd építette kerítést nem lehet lebontani és újraépíteni csak az ő hozzájárulásával, vagy készítünk rá tervet és megy minden a maga útján?
Önkormányzati tulajdon esetén a helyi jegyző az illetékes?
Miután nem szokásom meddő vitákba keveredni itt a fórumon, meg úgy általában sem, ezért veled sem teszem. Kapkodni nem szokásom... Ezután hanyagoljuk egymást!
Sajnos tévedtem, csak még mindíg nem értem, hogyan lehet így "vissza erdősíteni" egy közművesített, nyaralóépületes területet.
Így. Az önkormányzat határozhatja meg a beépítés feltételet, a tulajdonos két dolgot tehet: amíg készül a rendezési terv, addig írásban véleményezheti, utána pedig kártalanítást/kisajátítást kérhet. Ja, meg el lehet menni az Alkotmánybíróságra is, ha jogszabályba ütközik a rendelet.
Meg kellene nézni, hogy a tulajdoni lapon szerepel-e az elbontott épület, illetve, hogy az épület elbontása be lett-e jelentve az önkormányzatra. Ha nem volt bejelentve, vissza lehet építeni az elbontott épületet és azt kell mondani, hogy csak fel volt újítva. Ott van a buktató az egészben, hogy ha valamelyik szomszéddal összeveszel és felnyom az önkorin, el kell bontani az épületet.
Ezek szerint te nem is telket, hanem erdőt akarsz venni? Az sajnos ilyen besorolással ott beépítésre nem szánt terület.
Nem erdőt szeretnék venni. Ez teleknek lett hirdetve, és én is annak szeretném megvásárolni, természetesen építési szándékkal, azonban nem családiháznak csak kis nyaralónak.
Mivel a környéken és a szomszédban is vannak nyaralók (sőt, ezen a telken is volt, csak elbontották, bár az alap megmaradt), egyértelműnek láttam, hogy ilyesmit lehet ide építeni. Sajnos tévedtem, csak még mindíg nem értem, hogyan lehet így "vissza erdősíteni" egy közművesített, nyaralóépületes területet.
Alapvetően nem rugóznék ennyit az ügyön, de ilyen adottságú telket keresek évek óta, erre szokták mondani, "kihagyhatatlan".
De úgy tűnik, ki kell hagynom. :-)
Másik járható út, hogy a szomszédokkal összefogva kezdeményezni lehet a területfelhasználási egység határának módosítását - ha a "telkek" annak mentén helyezkednek el
ez nem járható, mert amg nem vagyok a telek tulajdonosa, addig nem kezdeményezhetek semmit (arról nem beszélve, hogy senkit sem ismerek ott).
Ha viszont megveszem a telket de sikertelen lesz az akció, akkor lesz egy jó drága placcom egy domboldalban, ahová max. egy plédet teríthetek ki piknikezési céllal. :-)
No mindegy. Majd kimegyek még a helyszínre, és ha találok ott valakit (pl. nyaralósokat), érdeklődöm tőlük, mit tudnak erről az egészről.
Szívesen adnék, és köszönöm, hogy segíteni próbálsz, de úgy vélem ez személyes adatnak minősül, a telek tulajdonosa pedig nem hatalmazott fel rá, hogy nyilvános fórumon közzé tegyem. :-(
jogi szempontból fontos, hogy a tulajdoni lapon mi van, mert a földnyilvántartási besorolás erősebb lehet, mint a településrendezési. Nálunk történt: az önkormányzat pályázott a Bozsik program keretében műfüves pályára a város egyik lakótelepére, a szabályozási terv szerint közterületen (közpark), ahol ezt csak építési engedély alapján szabad létesíteni. A jogererős engedély egyébként a sikeres pályázat feltétele volt. A terv beadása során kiderült, hogy a hiteles térképmásolat szerint a létesítendő pályának többezer szomszédja van, mert a tízemeletes házak úszótelkeken helyezkednek el, a maradék meg egy helyrajzi számon van. A trehánysága mentette meg az önkormányzatot, mert a terület a tulajdoni lapon még a több évtizeddel ezelőtt bejegyzett módon, építési területként szerepelt, arra pedig a tulajdonos engedély nélkül is építhet ilyesmit. Az eljáró hatóság erre hivatkozva nagy megkönnyebüléssel adta ki a pecsétes papírt, hogy nem engedélyköteles a terv.
Azt azért tudd, hogy ez jogilag nem így van. (Ez természetesen nem szokta megakadályozni a hivatalt, hogy nekik szimpatikus dolgokban ellentmondjanak a törvényeknek...)
Egyrészt, a használat szempontjából igazad van: ha lakóház a megnevezés, akkor oda bejelentkezhetsz, lakhatsz ott, akkor is, ha éppen most más a rendezési tervben a besorolása. De építés szempontjából már nem így van. Nem adhatnak ki pl. egy meglevő, lakóház besorolású telekre építési engedélyt semmilyen átépítésre, ha a rendezési terv szerint oda nem lehet lakóházat építeni. Továbbá, még ha nem is építési engedély köteles az, amit építeni szeretnél, akkor is köteles vagy betartani az összes idevágó jogszabályt, beleértve a rendezési tervet kihirdető önkormányzati rendeletet. Az már más kérdés, hogy ha nem kell engedély, akkor nem nagyon fogják megtudni, hogy építettél valamit - elvileg ugyan be kéne jelenteni az elkészültét, de hát ezt sem "szokás"... Arról meg még nem is hallottam, hogy nem építési engedély köteles dologra engedélykérelmet benyújtva azt ne érdemben bírálja el (azaz engedély kiadása vagy elutasítás) a hatóság, hanem kiadjon egy pecsétes papírt arról, hogy arra nem kell engedély. Szerintem ez "nem fér bele" a hatályos jogszabályok adta keretbe.
"amire a jogszabály alkotója gondolt... nézz utána a dolgoknak és ne írj baromságokat"
Ejnye te kis kapkodós, nem valami komoly településen lehetsz te ügyintéző ilyen magabiztos gondalatolvasó- és minősítgető képességgel :)) Úgy látszik egy jogértelmezési gondolatkisérlet szentségtörés nálad.
Hátha okosodsz egy kicsit: Tavaly az építési hatóság arra hivatkozva utasította el egy középmagas házam engedélyezési kérelmét, hogy a terv bár minden előírásnak eleget tesz, "nem felel meg a jogalkotó szándékának". A másodfok kacagva utasította új eljárásra a gondolatolvasó első fokot, és bár az épület már tető alatt van, ha az építtető kicsúszik az illetékmentesség határidejéből, akkor valakinek helyt kell állni a többhónapos időveszteség miatt.
Rákerestem a "fokozottan védett erdő" pontos kifejezésre, s csak Viságrád építési szabályzatában találtam ilyent. Ezek szerint te nem is telket, hanem erdőt akarsz venni? Az sajnos ilyen besorolással ott beépítésre nem szánt terület.
Azért van néhány lehetőség, hogy a dicséretesen jóhiszemű építési szándékod esetleg zöld utat kapjon.
Például jogi szempontból fontos, hogy a tulajdoni lapon mi van, mert a földnyilvántartási besorolás erősebb lehet, mint a településrendezési. Nálunk történt: az önkormányzat pályázott a Bozsik program keretében műfüves pályára a város egyik lakótelepére, a szabályozási terv szerint közterületen (közpark), ahol ezt csak építési engedély alapján szabad létesíteni. A jogererős engedély egyébként a sikeres pályázat feltétele volt. A terv beadása során kiderült, hogy a hiteles térképmásolat szerint a létesítendő pályának többezer szomszédja van, mert a tízemeletes házak úszótelkeken helyezkednek el, a maradék meg egy helyrajzi számon van. A trehánysága mentette meg az önkormányzatot, mert a terület a tulajdoni lapon még a több évtizeddel ezelőtt bejegyzett módon, építési területként szerepelt, arra pedig a tulajdonos engedély nélkül is építhet ilyesmit. Az eljáró hatóság erre hivatkozva nagy megkönnyebüléssel adta ki a pecsétes papírt, hogy nem engedélyköteles a terv.
Másik járható út, hogy a szomszédokkal összefogva kezdeményezni lehet a területfelhasználási egység határának módosítását - ha a "telkek" annak mentén helyezkednek el -, és ha a feltételek adottak, s az út menti sáv besorolását üdülőházas vagy hétvégi házas területté nyilváníttatni. Nálunk évente van felülvizsgálat, alkalmanként 20-30 kérelemmel, köztük a te problémádhoz hasonlóval is. Kb egy év az átfutás, több mint a fele eredményes a kérelmeknek.
1. Ez a hulladéktároló nem olyan, amire a jogszabály alkotója gondolt. 2. Az idézett rendelet 37. § (6) pontját szerencsére nem kell gyakran alkalmazni, de van egy-két eset. 3. A garázsban való pingpongozás nem rendeltetéstől eltérő használat. 4. Ha legközelebb hozzászólsz, akkor előtte nézz utána a dolgoknak és ne írj baromságokat.
Ha be van építve, az vagy a rendezési terv módosítása előtt történt, vagy régen és engedély nélkül (gondolom). A rendezési terv módosításakor a tulajdonosoknak van joga fellebbezni és ha előtte lehetett ott építkezni, a fellebezés meg is nyerhető, illetve kártérítést lehet kérni az önkormányzattól a telkek értékének jelentős csökkenése miatt (ezt ügyvéd jobban tudja) Mindenesetre meg kellene nézni, hogy mi van a tulajdoni lapra írva.
Tehát hogyan lehet egy már részben beépített, telektulajdonosok sokaságával rendelkező területet így építésileg teljesen letiltani? Azt megértem, hogy védik a természeti értékeket és nem szeretnék, ha ott gombamód kacsalábon pörgő paloták sokasága épülne, de azt furcsállom, hogy teljesen megtiltanak mindenféle építkezést. Nem hinném, hogy egy 2000nm-es telken egy 50nm-es faház akkora kárt okozna.
Mondjuk ha már kiderült a konkrét település, akkor az is érdekes, hogy míg a magánépíttetők részére a fent leírt helyzet van, addig 1-2km-el odébb egy fél hegyet irtottak le 1 wellness szálloda miatt (1 másik meg most épül).
Igazából az elv, és a joggyakorlat érdekelne. Ha jól értem, egy ilyen szabályozás tulajdonképpen a terület kisajátítása, hiszen azzal, hogy beépíthetetlenné tették, gyakorlatilag semmire sem használhatók azok a telkek. Megteheti ezt így, önkényesen egy önkormányzat, és a tulajdonosok semmit sem tehetnek ellene?
Ha ez a frekventált rész Visegrádhoz tartozik, akkor egy kis jogi csűrés-csavarás kedvéért:
:-) Honnan találtad ki? :-)
Egyébként köszi a tippet, de igazából nem szeretnék semmi olyat építeni, ami a település vagy a terület képét, természeti értékeit hátrányosan érintené. Konkrétan egy kis rönk vagy gerendaházat terveznénk, csak nyaralónak, de ahhoz a telek és a ház is sok pénzben lenne, hogy megkockáztassak egy esetleges bontást.
Azért sajnálom, mert a telek és a környék gyönyörű, és nem hinném, hogy egy kis rönkház (vagy akár több kis nyaraló épület) kárt tenne ott bármiben is, főként, hogy már részben beépült területről van szó. No, majd futok még1 kört az önkormányzatnál, hátha sikerül valamit kideríteni...
Ez például nem olyan hulladéktároló, amire a jogszabály alkotója gondolt szerinted.
Amúgy logikád alapján: Attól, hogy a gépkocsitároló fogalma nincs konkrétan meghatározva, még "kikövetkeztethető", hogy mire gondol a jogszabály alkotója. Természetesen a gépkocsitároló edényekre gondol...
"kapásból engedélytől eltérő használatot eredményezne" remélem, mint jogalkalmazó azért nem kapkodsz ennyire, hiszen a prejudikációd a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 35. § (1) pontja a 9. § miatt a hulladéktárolóra eleve nem vonatkozhat, hiszen nem kell rá engedély.
A rendelet 37. § (6) pontját mennyire alkalmazzátok sűrűn? Ha valaki például egy szabályosan egedélyeztetett garázs rendeltetését tartósan megváltoztatja, azaz esetleg nem gépkocsitárolásra használja ténylegesen, hanem csak pingpongozik benne a gyermekével? :))
"Attól, hogy a hulladékgyűjtő fogalma nincs konkrétan meghatározva, még "kikövetkeztethető", hogy mire gondol a jogszabály alkotója. Természetesen a hulladékgyűjtő edényekre gondol, tehátnem építhetsz 120 m2-es hulladékgyűjtőnek nevezett épületet, mert egy épület funkcióját elsődlegesen nem az határozza meg, hogy mi van a papíron, hanem, hogy ténylegesen mire használják. Így ez kapásból engedélytől eltérő használatot eredményezne."
Az építmény és épület fogalmát az OTÉK-nál magasabb rendű jogszabály az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (építési törvény) határozza meg:
Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre. Az építményhez tartoznak annak rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működéséhez, működtetéséhez szükséges alapvető műszaki és technológiai berendezések is (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).
Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.
Attól, hogy a hulladékgyűjtő fogalma nincs konkrétan meghatározva, még "kikövetkeztethető", hogy mire gondol a jogszabály alkotója. Természetesen a hulladékgyűjtő edényekre gondol, tehát nem építhetsz 120 m2-es hulladékgyűjtőnek nevezett épületet, mert egy épület funkcióját elsődlegesen nem az határozza meg, hogy mi van a papíron, hanem, hogy ténylegesen mire használják. Így ez kapásból engedélytől eltérő használatot eredményezne.
Ha ez a frekventált rész Visegrádhoz tartozik, akkor egy kis jogi csűrés-csavarás kedvéért: A Visegrádi Önkormányzat 5/2004. (VII. 1.) ör. rendelete a Helyi Építési Szabályzatról: 34. § (1) Erdőterület a Szabályozási Terveken “E” jellel szabályozott – erdő művelési ágú és a rendezési terv szerinti tervezett – erdők területe. (2) Az építmények elhelyezése szempontjából az elsődleges rendeltetés alapján: a) védelmi (Ev), fokozottan védett erdı (Evf), övezetekre tagolódik. (3) Védelmi rendeltetéső (Ev) erdőterület övezeteiben– kilátó kivételével – épületet elhelyezni nem lehet. Az OTÉK 32.§-a szerinti építmények akkor helyezhetők el, ha azok az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.
Az épület fogalmát az OÉSZ hajdan ugyan definiálta, de most sem a helyi szabályzat, sem az OTÉK nem határozza meg:)) (Az építményét sem)
OTÉK 32.§ Valamennyi építési övezetben, illetõleg övezetben - ha a helyi építési szabályzat, szabályozási terv másként nem rendelkezik - elhelyezhetõk: 1. a nyomvonal jellegû építmények és mûtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között, 2. a köztárgyak, 3. a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minõsülõ építmények, 4. a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló mûtárgyak, 5. a nyilvános illemhelyek, hulladékgyûjtõk.
Tehát hulladékgyűjtő elhelyezhető (építhető). Hogy az micsoda, azt szintén nem definiálja sem a helyi rendelet, sem az OTÉK, azaz a joghézag miatt akár terveztethetsz is egy 120 m2-es fűthető, falazott, tetővel, tisztálkodó hellyel stb. ellátott hulladékgyűjtőt, ahová, ha háztartási szilárd hulladékot hordasz néha (persze úgy, hogy ne zavard az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében), akkor még csak nem is engedélyköteles a 46/1997 KTM rendelet szerint :))
9. § (1) A következő építési tevékenységek csak építési engedély alapján végezhetőek: a) építmény építése, bővítése, elmozdítása, kivéve: aa) a háztartási szilárd hulladékgyűjtőt, -tárolót...
Csak vicceltem ugyan, de egy rafinált ügyvéd talán még meg is tudna menteni az építésrendészeti bírságtól és a lebontástól.
Van egy nagy, gyönyörű panorámás telek a Dunakanyar egyik frekventált részén. A telek szomszédságában elszórtan ugyan, de vannak nyaralók és egyéb épületek. A telekhez aszfaltozott út vezet, a területen villany és víz közmű is van, bár ezek a telekre nincsenek bevezetbe. A telken volt egy kb. 50nm-es nyaraló ami elbontásra került. Ezért logikusnak tűnt, hogy ha korlátozásokkal is, de egy kis nyaralót (pl. faházat) lehetne ide építeni, mivel a közmű és megközelíthetőségi adottságok ezt bőven lehetővé teszik. Én jelenleg építkezem, ezt a telket csak nyaralónak szeretném megvásárolni.
Letöltöttem a település rendezési tervét, és meglepődve tapasztaltam, hogy a telek és a vele szomszédos területek teljes egészében un. "Fokozottan védett, védelmi célú erdőterület"-ként vannak bejegyezve. Az építési szabályzat szerint ezekre a területekre semmit sem lehet építeni.
Ezt viszont két okból nem értem.
1. A szomszédos területeken számtalan épület van, bár javarészt nyaralók. Azok hogyan épülhettek fel? Vagy esetleg régebben épültek, és még szerzett jogon használhatók amíg le nem bontják, de újabbak már nem építhetőek? Ilyen létezik?
2. Hogyan lehet ilyen szabályozást (tiltást) kiadni egy ilyen hatalmas területre úgy, hogy ott felparcellázott telkek sokasága van (tulajdonosokkal), ráadásul közműbekötési lehetőséggel? Egy ilyen szabályozás mellett ezeket a telkeket gyakorlatilag semmire se lehet használni. Nekem az furcsa, hogy egy önkormányzat ilyet megtehet a tulajdonosokkal.
Én értelmezek félre valamit, vagy valóban létezik ilyen mesterségesen kikényszerített építési tilalom, egy előzőleg felparcellázott, részben közművesített és nyaralókkal is beépített területre?
Vagy milyen más oka lehet ennek a helyzetnek? Gondoltam még arra, hogy esetleg ennek a résznek még nincs készen a rendezési terve, és csak azért sorolták be ebbe a kategóriába, hogy a terv elkészüléig még véletlenül se épülhessen oda olyan épület, ami a végleges rendezési terv szerint nem kerülhetne oda.
Tudom, hogy minden eset egyedi, és ezt a helyi önk.-nál kell megkérdezni, de általánosságban is érdekelne, hogyan mennek ezek a dolgok.
Igen ez valahonnan nekem is ismerős. Pont ezért nem szeretnek semmit írásba adni az építési osztályon. Volt egy esetem ahol szintén elfelejtett valamit közölni az előadó és a beadáskor jött rá, de mivel emlékezett rá odament az osztályvezetőhöz és elmondte neki, hogy ő hibázott, mert nem mondta el ezt és ezt s szabályozásból, most mit tegyen?
Mire az osztályvezető:
- És írásba adtad az adatokat?
- Nem szóban!
- Akkor utasítsd el a tervet!
Mindezt az ügyfél előtt beszélték meg!
Köszönjük hogy szolgálhatjuk a hivatalt, mint halandó ügyfelek!
... és miután elmondták szóban, és bejön a telek, megszerezni a szabályozási tervről szóló rendeleteket, és elolvasni. Mert volt rá példa, hogy ami feketén-fehéren le volt írva a rendeletükben, arról "elfelejtkezett" az előadó... és ugye nem neki fog később fájni.
Ha van egy szimpi eladó telek, fel kell írni a címét, hejrajzi számát (ha az nincs meg nem olyan nagy gond, cím is elég), bebattyogni az önkormányzatra és megkérdezni az előadótól, hogy mik az építési előírások, van-e korlátozás (pl hogy x m2 telekterület alatt nem lehet rá építeni), lehet-e különálló épületben gépkocsi tárolót elhelyezni az adott telken.
Ezek az előírások a rendezési tervben vannak leírva és akár utcánként is változhatnak.
Ez például nem olyan hulladéktároló, amire a jogszabály alkotója gondolt szerinted.