Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
Kedves Anna33!
A lemezkazánok élettartama gyártótól függetlenül nagyon sok dolgon múlik. A kazánokat épen úgy mint az autónkat folyamatosan szervizelni kell. A kazánok élettartamát több évvel megrövidíti ha a fűtési szezon vége után vagyis hosszabb leállás előtt nem tisztítjuk ki. A tűztérben felejtett hamu a levegőből kivonja a nedvességet és a keletkezett maró agyagok felzabálják a vasat. Ezzel akár 2 - 3 év alatt is tönkre tehetjük kazánunkat. Másik dolog amire oda kell figyelni az a tüzelés. Lehetőleg 2 3 éve kivágott fával tüzeljünk akkor már a fa nedvességtartalma kb 20 - 25 % vagyis 100 kg fában már csak 20 - 25 kg víz van. A víz a füstgázba kerülve savakat és lúgokat hoz létre és a kazánba kicsapódva roncsolja a fémet. Ezt a kazánok helyes bekötésével csökkenteni lehet. Mindenkép be kell építeni egy recilkulációs kört hogy a delta t ne legyen nagyobb 20 Celsius foknál. Sok évet növelhetünk ezzel kazánunk élettartamán. A lemezkazánok általában 8 10 évet bírnak ki javítás nélkül de nagyobb odafigyeléssel akár 15 évig is működnek de tönkre lehet tenni akár egy fűtési szezon alatt is. Ezzel a hozzászólásommal nem a gyártókat kívántam védeni (tudom nekik is meg kell élni) csak szerettem volna több évtized alatt szerzett tapasztalataimat megosztani önnel.
Kovács . Zoltán épületgépész.
Csak infóként írom és nem a márka leszólásaként, de azt hiszem érdemes elgondolkodni a dolgon. 11 éve vásároltunk 2 db, mostani ismert nevén Calor 50-es kazánt. A testvéreméké most tavasszal az utolsó fűtések alkalmavával lyukadt ki az egyik csőrostélynál.
A miénk pedig most pénteken adta meg magát. Itt az alsó lángterelő lyukadt ki vhol hátul, szinte javíthatatlan helyen. Eddig nem találtam szakit aki azt mondta volna, hogy megtudja vagy érdemes megcsinálni.
Eddig mindig dícsértem és bátran ajánlottam másoknak is ezt a kazánt. Mi is agyon szerettük, hogy megpakoltuk fával, aztán 8-10 óra múlva ránéztünk, hogy is állunk.
Most viszont már én sem ilyet fogok vásárolni, nem merek. Nem szeretném újra 10 év elteltével kicserélni.
Ha csak egy kazánról lenne szó hagyján, de hogy kettő egyidős ugyanabban az évben lyukadt ki, azért furcsa. Most várjuk, hogy a másik tesómnál is mikor fog kilyukadni. Ők pár évvel később vásárolták, és éppen azért mert nálunk olyan jól bevált.
Üdvözlök mindenkit.
Mint gyártó szeretném pontosítani 23 - 836 os hozzászólást. Előtte engedjenek engedjetek meg egy kis kitérőt. Nem reklámozni kívánom termékeinket. A bírálatok amiket eddig is kaptunk legyen jó vagy akár rosszindulatú minden képen a termék javát szolgálták és a jövőben is figyelembe vesszük. A szalmabálás tüzelést Magyarországon mi kezdtük bevezetni a 80 as években. Akkoriban komplett őrülteknek tartottak bennünket. Azóta közel húszezer berendezés működik Magyarországon de sokat értékesítettünk belőlük pl. Német Dán Svéd Holland vásárlóknak. A kazánok fejlesztése azóta is folyamatosan folyik és az ilyen fórumok sokat segíthetnek a gyártóknak és a felhasználók ez által egyre jobb minőségű berendezéshez juthatnak. Az hogy, ki milyen kazán mellet dönt előtte a lehetőségeit kell felmérni. Pl. milyen tüzelőanyagot tud olcsón beszerezni, hól helyezkedik el az épület, milyen a fűtésrendszer és még sorolhatnám oldalakon keresztül.
A 23-836 os hozzászóláshoz.
Sajnos a képen ami látszik az oldalunkon valóban ezt a következtetést lehet levonni.
A nagyobb baj az, hogy néhány vásárlónk beköti úgy a kazánt, hogy el sem olvassa a használati utasítást. Kaptunk olyan reklamációt is, hogy amikor kinyitja a nagyajtót a füst kijön a kazánból. Megkérdeztük miért nyitja ki a kazánt a bála elégése előtt azt a választ kaptuk, hogy a szomszéd megakarta nézni hogyanég bent a bála. A nagyajtó nem azért van a kazánon, hogy azt feleslegesen nyitogassuk. Az égés ellenőrzésére ott a kisajtó. A nagyajtónak nem csak az a szerepe, hogy belehessen rajta tenni a bálát ennek a záródása határozza meg a füst irányát. Amikor kb. 70% elégett a bálából nyugodtan a nagyajtón keresztül belehet tenni a következő bálát, nem fog kifüstölni. Természetesen ezeket a kezelési utasításba pontosan leírtuk. A weblapunkra feltesszük a kezelési utasítást (az észrevételt megköszönöm kiggo nak)
Egyenlőre ennyit szerettem volna mondani és természetesen konkrét kérdésekre ha tudok szívesen válaszolok.
TK.
Kicsit hanyagoltam mostanában a fórumot, sajna nem sok időm van mostanság :( Úgy néz ki, döntöttem. Nem biztos, hogy a legjobban, de elég sok szubjektív oka van egy kazán vásárlásnak. Érdeklődtem személyesen is fűtésszerelőktől, vegyes tüzelésű kazánt használó ismerőseimtől, illetve természetesen itt a fórumban is. Mindennek van előnye, hátránya, valamint természetesen anyagi vonzata, illetve néhány olyan körülmény, mely akár nagyban befolyásolhatja az adott kazán működését.
A voksom végülis egy 47kW-os Demrad öntöttvas kazánnál tettem le. A lemez kazánokkal szemben megvan az előnye/hátránya, ezek ebben a topikban szerintem már régóta olvashatók, most erre nem térnék ki.
Fontos tényező volt még az elérhetőség is, szemezgettem a Badigó-féle kazánnal is, messze vannak, szállítását nem tartottam egyszerű dolognak. Faelgázosítós kazán terén eléggé vegyesek a vélemények, azok körében is, akik használják. Szereti a relative nagyon száraz fát (melyik nem?), emellett háztartási hulladékot tüzelni vele nem túl szerencsés. Itt persze nem az ásványvizes flakonra és a hungarocell csomagolóanyagokra gondolok, de kertes ház körül sokszor előfordul eltüzelhető dolog, melyeket nem tennék bele elgázosítós kazánba, egész egyszerűen félteném a kazánt.
Szemezgettem még a Calor kazánokkal is. Bálás tüzelés nálam nem nagyon jöhet szóba. Emellett - lehet, hogy nagyon rosszul látom - de saját eszem alapján a következőt látom: a Calor kazán relative nagy tűztere miatt a tűz "felülete" is nagy. Ha nagy felületen akarok tüzelni, akkor időnként össze kell kotornom az égő anyagokat a hatékony tűz megtartása miatt (akár egy kerti tűzrakó helyen). Ha már kezd leégni a tűz, össze kell piszkálni, hogy a "szétszakadt" égő részek ne aludjanak ki hamar. Valahogy tehát úgy érzem, kazánok tekintetében szerencsésebb, ha a tűz relative kis alapterületen ég, alatta vagy felette pedig fel lehet halmozni a tüzelőanyagot.
Olvastam itt (is) néhány hasznos tanácsot, hogy mit és hogyan érdemes csinálni a kazánnal szezon végén, hogy jobb kondícióban maradjon, eddig a kb. 20 éves lemezkazánnal sosem csináltunk ilyesmit, most adta meg magát. Ha ez az öntöttvas is kibírja 20 évig, szerintem addigra kiszolgál majd minket.
Ami még szimpatikus volt vele kapcsolatban (persze lehet, hogy több gyártó is csinál ilyet, sőt, akár házilag is megoldható) a hőszigetelt burkolat.
Hát, egyelőre ennyi, ha kérdésetek lenne, igyekszem válaszolni, természetesen a kazánról teszek majd fel képeket, amint üzembe lesz helyezve (kb. két hét múlva).
Nagyon tetszik a téma, sok okos és érdekes dolgot tudtam meg.
Nem tudom illik-e árakról kérdezni, írni. A legkisebb CALOR kazán újonan kb 240e Ft ha jól tudom, de a BADIGO tipusból a legkisebbnek érdekelne az ára. Ha valaki tud, kérem segítsen. Előre is köszönöm. Bocs ha illetlen dolgot kérdeztem, új vagyok.
Két külön technológia, mindkettőnek van előnye-hátránya. Nem drágább az öntvény sem, lásd viadrus.
Az öntvény állítólag nehezebben ég ki, ezért inkább szenes fűtésre ajánlják. Könnyű eldurrantani, pl, felforralás - hirtelen viszahűlés, ilyen már történt egy pár a rokonságban. Nagy nyomást bír, ezért zárt rendszerre alkalmasabb.
A lemezt egyszerűbb otthon és kisiparban csinálni, jól bírja a hőingadozást, nem bír akkora nyomást, és ha jól beledurrantasz szénnel és vékony anyagból van akkor a tűztér deformálódhat. Inkább fára ajánlják.
A falvastagság változó, a lemezkazánnál sokszor spórolásból 3-as lemezből csinálják a tűzteret, ami hamar (10-20év). Vastagabb fallal (4-5-6) érdemes venni.
Hegesztés:
Nagy tűzterű lemezkazánt (pl. badigó, stb) nagyon könnyű hegeszteni (mivel hozzáférsz minden részéhez), belülről raksz rá papucsot, és áthidalod a kirothadt, elvékonyodott részt.
Az öntvényt is lehet, de ha elrohad egy tenyérnyi felületen szivacsosra, nem tudod papucsolni.
Rohadni azért szoktak, mert nem takarítják ki szezon után, és a kondenzvíz a sarkokban (elsősorban lenn, a rácsnál) a korommal összekeveredve savas elegyet alkot, ez elmarja mindkét féle kazánt. A megoldás erre a saválló belső, ami már nem is olyan drága.
A másik ok az alacsony hőmérsékletű üzemelés, ezért szoktak termosztátot rakni bele, hogy 60-70 fok feletti víz legyen benne, és így nincs kondenzáció.
Örmmel vettem Peter513, hogy hozzászólásra érdemesnek tartottad a soraimat. Az öntvény hegesztése valóban működik(autó motorblokknál már próbáltuk), de egy szaki szerint kazán esetében kevésbé időálló megoldás.
Azt is elhiszem, hogy a lemezkazánok bevált technológiát képviselnek(Totya), de akkor miért árulnak öntvényből és ráadásul drágábban? Ellenállóbb a korrózióval szemben? Az öntött radiátorok is elrohadtak.
Úgy látom vissza kell olvasnom az eddigi hozzászólásokat, mert lerágott csontok a kérdéseim...
...A lemez pedig jobban javítható, míg az öntvény cserélni kell...
Ha a lemezt javítani kell, akkor valószínűleg nem csak egy helyen kell, még csak egy helyen lukadt ki! Az öntvényt állítólag szokták hegeszteni, (megfelelőpálcával) és utána nyugodtan lehet használni. Persze nem tudom, hogy érdemes-e dupla áron öntvénykazánt venni.
Ha a kondenzvíz nem áll meg a lemezkazánban 20-25 évig nyugodtan lehet használni.
Neked címzem az irományomat, mert újként a fórumban kicsit sorstársnak tartalak. Korábban próbáltam bekapcsolódni a vályogházas fórumba is, de letojták a fejemet.
A parasztház után most nekem is aktuálissá vált a kazánkérdés és nem értek a dologhoz túl sokat.
A barkácsáruházban(az általad küldött link) kapható Demrad egyébként török gyártmány és bár nagy cégről van szó én nem szavazok neki bizalmat. Már csak azért sem,mert egy talicskát is majdnem dupla áron vesztegetnek a Prktikerben.
Annyit hallottam kazánügyben, hogy nem érdemes túlméretest venni(kW), mert vagy túl meleget csinál, vagy kormol, ha beljebb csukod a huszatszabályzót. A lemez pedig jobban javítható, míg az öntvény cserélni kell. Ennek ellenére nekem a Viadrus a legszimpibb eddig.
Örülnék, ha megírnád, végül is melyik mellett döntöttél, mik a apasztalataid
Szia Mono! A kiggyonak igaza van sajnos a vegyes tüzelésű kazánok között hatásfokilag sok különbség nincs! Úgy van hogy zárt rendszerre vagy nyitottba szeretnéd tenni a kazánt. Az új rendszerekbe ahol gázkazán van és vékony csövekkel van szerelve a fütés oda mindenképp a nyomást bíró kazánt kell be építeni . A régi gravitációs nyitott tágulási rendszerbe pedig lehet a hagyományos vegyes tüzelésű kazánokat építeni. De ha már új kazánt veszünk szerintem minden képen érdemes a kicsivel drágább nyomás álló kazánt venni egy esetleges fűtés korszerűsítésnél költségmegtakarítás Azon kívül a szénre inkább jobb az öntvény kazán.A szén kevésbé égeti szét. És a tűztere is inkább a szén égetésére van inkább optimalizálva. A lemez kazánoknak viszont a fa tűzelésre van meg a megfelelő tűztere. És ha nem szerelő köti be a készüléket senki ne feledkezzen meg a biztonsági kiegészítőkről:biztonsági szelep,tágulási tartály,huzatszabályzó,csőtermosztát
Hát csak ez az oka, hogy nem nagyobb :-) Ha kandallót építenék, az kb. 2 nm helyet venne el, ez kevesebbet. A tetején lesz a tévé, szóval igazából nem veszteség. Valamennyire igen, mert a tervezett lapos készülék keskenyebb asztalon is elférne - de majd előtte lesz a tv-újság :-)
A kérdés az, hogy nem foglal-e az aktuális lakótérből túl sokat a hordó? Valahogy nem tudom elképzelni, hogy lakótérben legyen a puffer..., de ez az én problémám... :)))
A keringetést? A cserépkályha se keringet, csak ott van és meleg. Amúgy meg egy szokvány radiátorbekötés, csak a radiátor a hordó alján lenne. Szóval a hordóban lévő víz független a fűtési körtől, így nem kell zárnak lenni a hordónak meg a szokványos vízmenyiségre kell csak méretezni a tágulási tartályt. A hordóban lévő radiátor simán a fűtési előremenő-visszatérő közé van kötve, mint a többi. Ha csak a puffert fűteném, a többit elzárom. Ha csak a radiátorokat, mert gyors meleget szeretnék, akkor a puffert zárom el. Vagy arra gondolsz - ezen én is aggódok, hogy ha csak a puffer radiátora lesz nyitva, akkor nagyon lecsökken az áramlás? Ebben az üzemállapotban a tágulási bekötési pontja és a szivattyú közötti szakasz erősen szívott lesz. Nem értem pontosan miért, de a kazán elé szokták kötni a tágulásit, azaz a kazán lesz szívott. Durva esetben a kötéseknél a 2túlszívás" miatt lassan lelevegősödhet a rendszer. Ezen még agyalnom kell - vagy megkérdezek egy fűtésszerelőt, hogy hogy is van ez.
Közben annyit módosítottam a terven, hogy a hordó egy gipszkartonfal mögött lenne, amin szellőzőrácsok lennének - és azok takarásával-nyitásával finomítható a hőleadás.
Egy kétszobás 64 nm-es társasházi lakásnak kellene megoldanom a fűtését. Eddig egyedül laktam és csak egy szobát fűtöttem. A temperálást hőtárolós kályha biztosíthatja mindkét szobában, de ugye nem olcsón. Eddig ha hazaértem délután, begyújtottam és ahogy kezdett volna túlmelegedni a szoba, nyitogattam további helységek ajtajait, így nem lett kibírhatatlanul meleg, de a szobában gyorsan kialakult a kellemes klíma. Most nősülés, stb. mindkét szobát kéne fűteni, meg kivinném a tüzelést valamilyen hidegpadlós helységbe. Fontos hogy a kazán ne kazánszerűen nézzen ki, mert a konyhában lenne, az Edilkamin Aqua tűnik a jó választásnak. Radiátorokkal lennének fűtve a szobák meg a fürdő, a konyha meg a kályhával. Úgy gondoltam, hogy a radiátorokat a kályha csúcsteljesítményéhez kell méretezni, hogy a víz ne forrjon fel. Ezzel viszont jelentős túlfűtés lesz, persze kell is, mert nem folyamatosan megy a fűtés. Így nem lehet a mostani ajtónyitogatós módszerrel kiegyenlíteni a hőhullámot, mert nem lesznek hideg helységek. A puffertartálynak nem nagyon van hely, de kigondoltam egy olyant, hogy egy 200 literes olajoshordót vagy valami hasonlót beállítok a szobába. Eltakarom persze, egy asztallap lesz fölötte, oldala meg valami spanyolfal-szerűség. Az aljába kerül egy kisméretű radiátor, arra a víz. Korrózióvédelmen még gondolkodom, magnézium-anód, de lehet hogy ha meglugosítom kissé a vizet, az is jó. Mivel a víz felé a hőleadás legalább egy nagyságrenddel jobb, mint a levegő felé, a kisméretű radiátor akár a kályha teljes vízoldali teljesítményét át tudja adni a puffernek. Ha nincs túl hideg, akkor a radiátorok nem is mennének, csak a kályha közvetlen hője emelné pár fokkal a hőmérsékletet, meg a puffer menne tele, kb. egy kisebb vödör fa elégetésével. A puffer hőszigetelését úgy állítanám be, hogy kezdetben (75-80 fokos víz) 800-1000 w körül legyen a hőleadása, ez az alvószobában állna, és így reggelig temperálná a szobát, a többi helység meg hűljön le akár. Ha jönnek a hidegebb idők, akkor a radiátorokkal gyorsan fel lehetne melegíteni a lakást, utána fűteném fel a puffert. (Ennyiből lenne jobb, mint a két szoba közé épített cserépkályha, mert ott ha négykor begyújtok, akkor még 6-ig hideg van, éjszaka meg túl meleg. De azért nem vetettem el azt sem, végül is a villanykályhák is bevethetők.) Előnye a "rendes" pufferhez képest, hogy olcsóbban megvalósítható. Hátránya, hogy az egész rendszer nyitott, míg pufferesnél a radiátoros kör lehet zárt is. Meg biztos van még hátránya, mert még nem hallottam ilyesmiről. Gondoltam beírom ide, hogy szerintetek van-e vele valami gond, vagy csak szokatlan.
A kazánjaitokkal az a baj hogy nem valóak egy családi házba. A méretüknél fogva például, az áruk miatt!! Itt mindenki kis méretű kazánt keres ( 1 bála) minimalizált mérettel és árral(max 200ezer).
Állítólag a Celsius-plussznak is van szalmás kazánja, csak még nem kaptam róla semmi infót. Ha el tudnád küldeni a Badigó féle kazánok dokksiját megköszönném!
