(Ez is voltam én egykoron- Milán bácsi, napló részlet gyermekeimnek - Mészáros Márta néni)
És még egy-két megjegyzés lehettem én, mert egyfelől heideggert nagyon nagyra tartottam, másfelől a sírjához is elpüfögtem egy disszidens haverom kocsijával a gyerekeimmel///1989-BEN///.(( Aztán jóval később a lányom pHd jénél Fehér M is ott volt, de a lányom nem hozta szóba a temető látogatást))
MTA BTK Filozófiai Intézetben részt vettem ezen az előadáson:
Időpont: 2019. február
Cassirer és Heidegger davosi vitája a filozófia alapjairól és lényegéről
Érdekelt az előadás Heidegger miatt, hogy megtudok-e róla valami olyasmit, ami miatt a nagyon rossz állás pontom a nézeteiről esetleg jobbra fordult volna. Sajnos kb 40 percet bírtam ott lenni. Érteni értettem minden idegen szakszót, csak éppen gyakorlati értelme nem volt ott semminek sem, ami elhangzott. - Így leléptem. Biztos az én hibám. Túlságosan mérnök agyam van.
"Heidegger vásári kókler a filozófiában aki csakis lopott holmit vitt a vásárba, minden ami Heideggertől való , másodkézből való, az utángondolkodó prototípusa, akiből a saját gondolatokhoz hiányzott ténylegesen minden de minden.Heidegger módszere abból állt, hogy idegen,nagy gondolatokból a leghatalmasabb gátlástalansággal saját kis gondolatokat csinált.Heidegger a német filozófia kispolgára" :)
Tudod egy olyan világban ahol ubi,hambi,édi,zsebi,kovi ,büfi .lécci .stb. szavak hemzsegnek ott éppen eléggé el van rejtőztetve még a létvizsgálat apró bimbócskájai is,hogy valóban teljesen mindegy ,hogy használod-e még a heidi(?) elnevezést.
Ó, a Heidi nekem kedvesebb, mint az az f betűs szó, hm? Jobban hangzik. Ez alapján ítélkezni, hát... lehet, de minek. Összeveszni nem akarok a világért sem, képmutató lenni annyira sem. Az esetleges túlzott tisztelet ellen, kicsit "pimaszkodásból", ami mellett megfér a komolyság és tisztelet, és a szeretet, ha használhatom ezt a szót.... hogy mennyire értem, élem vki "világképét", mennyire férek hozzá a hangulatához, el tudom dönteni magam. Hiszen nem tudunk egymásról semmit ezeken az apró jeleken kívül...
Ha Heidinek(?) hívod Heideggert,akkor már be is bizonyítottad,hogy fingod sincs róla.(ami végül is nem olyan nagy baj,hisz fiatal vagy)
Ugyanis utálta a rövidítéseket és a gügyögéseket. Attól,hogy némely szemináriumokon bevágod a különféle definiciókat és a sablon szövegeket,attól persze,még lehet sőt valószínűl,hogy jól fogsz vizsgázni,de a filozófiához annak semmi köze nem lesz.Ami persze megint nem olyan nagy baj.
nem tudom, él-e ebben az országban vki, aki ki tudott alakítani egy valódi Hegel-képet (az őszi Hegel konferencián nem ez volt a benoymásom, noha voltak jó előadások).... Heideggernél (ja, bocs, Heidinél :-) )nem is a kép, inkább a hangulat, ami fontos, nicht?
Ó, hát akkor kellőképp belemélyedtél már a heideggeri gondolatkörbe... (Külön irigyellek amúgy, hogy volt szerencséd F.M. szemináriumaihoz. Nekem sajnos nem, és Heideggert sem olyan mélységben tanultam, amennyire szerettem volna... Pl. szó sem esett a kései H. munkásságáról ("A Metafizikai alapfogalmai" c. mű pl.)) A primer források természetesen mindig a legjobbak, ehhez kétség nem fér, viszont az elszántság könnyen bumerángként üthet vissza, mint ahogy most nálad is. Ezért lehet hasznos elsőnek egy-egy jó interpretációval kezdeni. Hiába érti meg valaki elsőre mondjuk Kant, Hegel, Heidegger filozófiai rendszereit (hogy csak három önkényesen választott nehéz szerzőt említsek), ha nem áll össze a kép az intenciókat illetően, ha nincs mögötte az az alap, amely elrendezheti a legnehezebb terminusokat egy még tágabb kontextusban. Amely tehát segíthet kialakítani egy kanti/hegeli/heideggeri képet.
Robert Zimmer könyve úgy közérthető, hogy mégsem populáris és minden lényeges terminust érint, magyaráz (igaz, nem könyvnyi méretben, de itt nem is ez a cél).
olvastam Fehér M. és Safranski Heidegger-könyveit, sőt, az utóbbi fél évben végigültem Fehér M. szemináriumát, ahol a Lét és idő bevezetését elemezte... úgyhogy már ismerem a fudamentál-ontológia és az egzisztenciális analitika közti különbséget, nem mintha ettől jobban érteném Heidit.... :-) ... a primer forrásokat szeretem, a "Zeit und Sein", egy kései, rövid írás, amit Fehér M. ajánlott, az se rossz...
A legtöbb nagy, hatástörténeti filozófus esetében nem célszerű rögtön fejest ugrani a primer művekbe, mert fogódzkodók nélkül hosszadalmasabb, jóval nehezebb megérteni (bár aki megteheti, jobban jár, mert a szellemi kaland a sajátja, intenzívebb belső élményeket és okulásokat nyerve ezzel). Különösen igaz ez Heideggerre, akinek a filozófiai nyelvezetét a hétköznapi nyelv által használt szavak olyan speciális jelentéstartalommal kibővített terminusai adják, amelyek megértése, a maguk teljes konnotációiban való helyes értelmezése magyarázó interpretációkat kívánnak meg.
Számtalan bevezető kalauz található a piacon, jók és kevésbé jók... Én ezek közül egyet ajánlanék:
én most ismerkedek Heideggerrel, és köszi a topic elején az idézeteket, sztem nem zavaros, nekem mondott valamit... az alapfogalmakat amúgy nem lehet definiálni, csak "körüljárni", ahogy H. is próbálkozott. ha a körüljárás netán homályosnak tűnik, az is azért lehet, mert maguk az alapfogalmak homályosak számunkra... azért "ennek ellenére" megértjük egymást.
Heidegger a XX.század legfontosabb filozófusa volt(csak így egyszerűen).
Bizonyitékok:
1,Ontologia
2,Esztétika
3,Nyelvfilozófia
4,Történelem filozófia
5,Tudomány filozófia
6,Pszichológia
(Alapvető,perdöntő gondolatainak egy részét viszont pl.Nietzschétől,Diltheytől,Schopenhauertől kaparintotta-de ez nem baj:mindenki onnan szerez,ahol megfordul,ahol gondolkozik.)
Egyet nem tudok csak:Miért nincs kereszt Heidegger sírján?
Figyelem! Költői kérdés egy nem túl költői közegben: ez az Iván Gábor miért ekkora kretén? Jól van, na. Persze, értem én. Alkotmányos joga bárkinek fasznak lenni. De leelmebetegezni Heideggert... Hát nem is tudom. Végül is a filozófusok javarésze az lehetett. Elmebeteg. Sőt, még annál is inkább. Mint mondani szoktam, azok a legbetegebbek - legalábbis mentálisan -, akik magukat normálisnak tartják (az ún. elmebetegek fölé pozicionálva magukat, ami egy akkora magas labda, hogy nem kell pszichológusnak lenni a lecsapásához). Szánalmas egy ultima ratio ez akkor, amikor elfogynak az érvek, elillan a képesség egy-egy filozófushoz való felemelkedéshez, a vele érdemben való polemizáláshoz. Marad hát az, hogy ez meg az elmebeteg volt, náci is, ja meg még homokos is a nyomorultja..
Az ilyen ivángáborok (ill. carnap-ronsdorfok) azok, akik méltatlanok mindennemű diskurzusra.
Ui.: nem a bornírt áhítatot várnám el. Csak a tiszteletet olyan mértékben, hogy X megértse Y-t, már amennyire ez egyáltalán lehetséges.
Egy speciális mennyiségjelző szó, amely azt fejezi ki, ha valamiből, valamilyen körülmények között nem található meg kimutatható mennyiség. Önmagában használva értelmetlen és zagyva, amit egy elmebetegség gyanus Heidegger nevű filozófus próbált meg beetetni a jónéppel a "Semmi" írásmóddal. Ő a nagy kezdőbetűs semmivel jelölte a nemlétezők összeségét, ami meg akinek van egy kis gógyija belátja, hogy zagyvaság.
Rudolf Carnap: A metafizika kiküszöbölése a nyelv logikai elemzésén keresztül
"Tegyük fel példának okáért, hogy valaki egy új szót képez, pl.:"babig", és azt állítja, hogy vannak tárgyak, amelyek babigok és vannak olyanok, amelyek nem. Ha meg akarjuk tudni ennek a szónak a jelentését, akkor az alkalmazási kritériumára fogunk kérdezni: hogy állapítható meg egy konkrét esetben, hogy az adott tárgy babig-e vagy sem? Tegyük fel először is, hogy az illető adós marad a válasszal: azt mondja ugyanis, hogy nincs empirikus ismertetőjegy arra nézve, hogy a tárgy babig-e vagy sem. Ebben az esetben a szó használatát nem tartjuk jogosultnak. Ha az illető, aki használja a szót, ennek ellenére azt mondja, hogy vannak babig és nem-babig dolgok, csak a véges és nyomorúságos emberi értelem számára örök titok marad, hogy melyek a babigok és melyek nem ilyenek, akkor az egészet üres szószaporításnak fogjuk tartani. De talán az illető biztosítani fog minket afelől, hogy ő mégiscsak ért valamit a „babig" szón. Ebből azonban csak azt a pszichológiai tényt tudjuk meg, hogy valamilyen képeket, képzeteket és érzéseket kapcsol a szóhoz. Ezen keresztül azonban a szó még nem nyer jelentést. Ha a szó alkalmazási kritériuma nincs rögzítve, akkor a mondatok, amelyekben előfordul, semmit sem állítanak, hanem csak puszta látszatállítások."
