Kétségtelen, hogy ez így szabályos, csak éppen rosszul néz ki: olyan, mintha a 'Kodály' és a 'Zoltán-ház' összekapcsolása lenne... Egy következő reformnak javasolnám, hogy az alábbiak közül válasszon:
Abban a Magyar helyesírási szótárban, amelyet nem ismersz (Akadémiai, első kiadás: 1999, változatlan lenyomat: 2005), a 252. oldalon a következők találhatók: erkélyjelenet, lovasjelenet, tömegjelenet, vadászjelenet, zárójelenet; drámai jelenet.
Egy másik fórumról tudom, hogy ha valamit CSAK elneveznek valakiről, akkor külön írandó, azonban, ha valami köze van hozzá, akkor kötőjellel.
A kérdéses példa ez volt: Kodály Zoltán Ház (ez egy intézmény, amely zenével foglalkozik, többek között a Kodály-módszerrel.) Azonban Kodály szülőháza, vagy mondjuk egy pesti ház, ahol lakott, az Kodály Zoltán-ház. Hasonlóképpen: József Attila-vers, Fábry Zoltán-film.
Népszerű példa: Illés-együttes (mivel Illés Lajosé), de Elvis együttes (mivel csak elnevezték róla)
A sziget-utópiát még mindig nem értem, de az biztos, hogy nem kötőjeles. VAgy külön, vagy egybe. A sziget metaforát érteném, pl. Benedek MArcell Délszigete, amelyikre "felsüllyedt" az óceánjáró.
A főnévi jelző és a jelentéssűrítő összetétel gyakran nehezen választható el.
Maradjunk az operánál:
Kabát ária (hát, ez lehet jelentéssűrítő, hiszen a kabátról szól)
Pezsgő ária (ez pl. onnan kapta a nevét, hogy a szereplő pezsgőt iszik az éneklés közben).
Én mégis azt hiszem, hogy ezek nevek.
Ami a Noé-metaforát illeti, az akkor jogos, ha Noé hozta létre ezt a metaforát. (vö. a Gutenberg-galaxis metafora azonos a McLuhan-metaforával. A Gutenberg-galaxisról szól, és MvLuhan fogalmazta meg.)
Például: A regény a sziget-utópiák sorába tartozik.
A "kártya jelenet"-et abban az értelemben, amit leírtam, azért írnám külön, mert a jelenet neve lenne a kártya, így szerintem megvalósul a főnévi minőségjelzőjelző.
Hajaj, egyre bizonytalanabb vagyok… nem lehet a kártyajelenet jelentéssűrítő összetétel (a műnek az a része, amiben kártyáznak) és így egyben? Ld. lépcsőház: a háznak az a része, ahol a lépcső található (Osiris 119.)
Amúgy hivatkoztál Platonra is, szerinterm az is "barlang hasonlat". Azt hiszem, eree szolgáló példa a metafora családja (Kabátlopás metafora, Gutenberg-galaxis metafora stb.)
A metaforákat ezek szerint mindik külön írjuk? (pl. virág metafora, Noé metafora) Eddig azt hittem, a Noé-metafora jelöletlen összetétel egy tulajdonnév és köznév közt, így kötőjelezendő…
1. A sziget utópiáról nem nyilatkozom, mert nem jut az eszmbe szövegkörnyezet.
A "kártya jelenet"-et abban az értelemben, amit leírtam, azért írnám külön, mert a jelenet neve lenne a kártya, így szerintem megvalósul a főnévi minőségjelzőjelző.
Amúgy hivatkoztál Platonra is, szerinterm az is "barlang hasonlat". Azt hiszem, eree szolgáló példa a metafora családja (Kabátlopás metafora, Gutenberg-galaxis metafora stb.)
2. A dátumot így értem, ahogy írod. Valószínűleg te sem tennél pontot mondjuk ebben a mondatban: 1848, te csillag. Az AkH 295. pontja leírja azokat az eseteket, amikor nincs pont az évszám után. Röviden összefoglalva, típuspéldákkal:
a) 1848 előtt, előtti
b) 1848 a fordulópont... (alany az évszám)
itt említi az AkH, hogy elhagyható a pont a zárójelbe tett számok után
