Vrbovszki: Vrbov (Ménhárd) a Szepességben és Verbó, Benyovszky Móric szülőhelye Trencsén közelében valószínűbbnek tűnik. Hacsak nem Zala megyei az illető.
A Marjanucz névvel kapcsolatban fenntartom a 4888-as posztban kifejtett nézetem. Persze, van a Marian név és különböző képzőkkel lehet ellátni a különböző nyelvekben, de ez az -uc éppenséggel román képző, a nevet meg bánsági románok viselik. A gugli 126 találatot hoz ki "Marianut"-ra és ezek általában bánátiak. "Marjanuc"-ra kettőt talál, ezekből az egyik (Miroslav Marjanuc) nagycsanádi (Cenad), ahol 1880-ban 1500 szerb mellett 2000 román élt.
A családnevek keletkezése valószínűleg sokkal unalmasabb folyamat volt annál (bár szerintem nem, de neked talán csalódást okozok), minthogy találomra mindenféle távoli nyelvek szótáraiban kezdjünk el válogatni a "lehetőségek" közül. A magyaroknál nagyjából a középkor végére lett általános, hogy az emberek öröklődő családneveket viselnek. Ezeket a környezetük alkotta, közszavakból, egytagú személynevekből vagy helynevekből. A mai családnevek eredete különböző okokból lehet homályos. A szavak jelentése és a műveltségi háttér megváltozhatott, pl. Bordás vagy Ütő esetében: a bennük lévő közszó ismerős, de milyen borda meg ütő? Szerepelhet bennük elavult szó vagy szóalak, tájszó - mint az imént sokáig nyomozott Sutús esetében. Sokszor keletkeztek olyan "keresztnevek"-ből, amelyek, legalábbis azon bizonyos alakban azóta kikerültek a használatból. Stb.
A mai magyar családnevek többségét nem találjuk meg a magyar értelmező szótárban (az enyémet pl. biztosan nem:) - és teljesen közömbös, hogy esetleg mely távoli nyelvek szótáraiban szerepelnek ugyanazok a hangsorok szótári alakként. A magyar emberek családnevei között vannak idegen eredetűek, de a történelmi-földrajzi körülmények miatt ezek főként szlávok és németek. Kisebb arányban előfordulnak mások is, de ha egy magyar embernek olaszos, skandinávos vagy angolos hangzású a neve és rákérdezünk, többnyire tudatában van annak, hogy apai ágon valamelyik fokon olasz/skandináv/angol származású. A névmagyarosítási mozgalmon kívül nemigen fordult elő az, hogy egyes emberek esztétikai okból valamely idegen nyelv szótárából válasszanak maguknak vagy csak úgy kitaláljanak egy új családnevet (jelenkori példa mégis: Wahorn András). A Kárpát-medence és Beludzsisztán között pedig az újkori kapcsolatok vsz. leginkább néhány magyar utazó ottani látogatásaira korlátozódtak. Ha netán idetévedt volna egy brahui anyanyelvű, annak egyrészt biztosan maradt volna nyoma, másrészt valószínűtlen, hogy földművesnek állt volna a mai Szlovéniában (mert a Gugli szlovén nyelvre szűkítve dobja ki a legtöbb találatot). Úgy látszik, nem vagyunk otthon a délszláv családnevekben, de az, hogy a Bohar mint szócikk nem szerepel a szlovén szótárban, biztosan semmit sem árul el arról, hogy ez a név szlovén nyelvi környezetben keletkezhetett-e (mint ahogy a legtöbb magyar családnév sincs benne a magyar szótárban). Ja, és ne gondold, hogy az összes Bohar, aki a mai Szlovéniából származott el vagy ott él, föltétlenül a távoli rokonod - bár még az is lehet.
Az eléggé valószínű, hogy Bohár délszláv családnév és gugli különböző helyekről hoz ki személyeket ezzel a névvel - Daruvár, Gyakovó, Bosznia. Nincsen valamelyik könyvtárban egy délszláv családnévszótár?
(Boérról te írtad, hogy a Bohár alakváltozata is lehet, azt hittem, találtál Boérokat a Dunántúlon.)
gy látom futottál néhány kört, de messzire nem jutottál.
Anélkül, hogy részletekbe mennék - mert a topik olvasását, legalább az első pár száz hsz átfutását nem spórolom meg neked - plebejus réteget érintően a családnevek kialakulása, változása, majd rögzülése kis közösségek (lakóközösségek) társadalmi érintkezésének 'velejárójaként' minden esetben konkrét névadással történt. A közösségtől az egyénre hatóan. Modellezhető, típusfolyamatokkal leírható. (a nemesi családoké ettől eltérő, ott részint birtokok függvényében választott, másrészt a praedikátumok miatt a névváltások is saját akaratúak)
Szépek ezek az egyiptomi meg brahui felvetések, de semmi köze őseid valós életéhez, környezetéhez, így nevéhez.
lásd 1312 hsz. Fazekas Tiborc:Családnevek a bukovinai székelyek körében "4.6. Tisztségekre utaló családnevek. Jellemző a szociális szervezettségre, a falu rendjére, hogy milyen nevekkel találkozunk. Bukovina esetében tájszavak (bács, bojér) is családnévvé válhattak ily módon: Bács, Bíró, Boér, Császár, Deák, Gazda, Hajdú, Kántor, Katona, Pap."
A http://www.nytud.hu/hhc/ adatbázisában a bojér és a boér tényleg Erdélyben a magyar-román együttélés viszonylatában említtetik, míg bohár nincs.
Él viszont 1848-ban Csornán Bohár testvérpár, Balázs jegyző, Mihály képviselőjelölt. S ami a legfontosabb 1715-ben a Zala megyei Kacorlakon Joannes Bohar nevezetű (mindkét adat horvát környezetre utal)
Kedves itteniek!
Szeretném veletek megosztani az itt következő összefoglalást. Talán néhányan felvilágosítást nyerhetnek belőle saját családnevük eredetére vonatkozóan, de azt h.sz. egyébként is érdekes...
SzemélynevekHonfoglalás, államalapítás, Árpád-kor körüli időszak írásos forrásai alapjánFérfinevek:
Etel, Itil, (legkorábbi ismert név), Árpád, Álmos, Termacs, Üdzse (Constantinos P. forrása után)
Szovárd és Kadocsa (Bíborban született Konstantin és Anonymus írásaiban)
Tas, Jutas (Jutocsa), Tar,
Állatnevekből keresztnevek:
Ákos (fehér sólyom)
Kartal (fekete sólyom)
Bese (kánya)
Torontál (karvaly v. keselyű)
Zugor (héja – féle)
Arszlan (oroszlán)
Kaplony (tigris)
Kurd (farkas)
Buga (bika)
Tege (zerge)
Altaborz (alta= arny vagy hat, borz= borz v. párduc)
Gyalán, Dzsilán (kígyó)
Farkas (egyben óvó név is, félelmetes vad=elűzi a rontást)
Fene (fogát fenő (vad) ? vaddisznó? egyben óvó név is)
Anyagnevekből személynevek:
Tas (kő)
Ajtony (ahtüm= arany?)
Tiszteleti nevek, méltóságnevek mint személynevek
Tárkán (másodfejedelem)
Inok (tisztségviselő)
Örkény (szabad ember)
Aba (apa)
Tonuzoba (vaddisznóapa)
Baj, Baja, Baján (vezér)
Üllő = Ilig (fejedelem)
Szaltán, Zoltán, Zolta, Zolt, Solt, Szultán
Béla, Aladár, Kálmán (maradék jelentéssel = valaki után maradó leszármazott)
„egyéb” nevek:
Zoltán: (Jókai irodalmi névalkotásának terméke)
Géza (eredetileg talán Gejcsa-ként hangzott)
Megj.: A teljes átállás az egyházi nevekre a 15. sz.-ra történik meg, ekkorra csak a Farkas és a Csaba név marad. Árpád-korban a nevek 1/3-ad-a még világi név)
Egyházi nevek:
Kereszténység felvétele után kb. 1400-ig gyakori nevek:
Árpád korban leggyakoribb: Péter, Pál
Anjou korban igen népszerű: János
Egyéb „legnépszerűbb” keresztény nevek:
Georgius, Gregorius, Benedek, Tamás, Miklós, Márton
Mártírológiai nevek:
Aceutus, Adriánus, Albertus, Angelus, Augustinus
Ismeretlen eredetű egyházi nevek:
Abareus, Aburiám, Arim, Apolinárius
Női nevek:
Honfoglalást, követő időszak, államalapítás, Árpád kor, 14. század időszakából. A 14. század előtt női neveket igen ritkán jegyeztek le, így a mára ismert nevek 90%-a 14. sz.-i. forrásokból ismert. (megj. Női név sokkal kevesebb volt mint férfi, nőket főleg szépségre, tremékenységre utaló nevekkel nevezték, v. kis prémes ragadozókról + egy-két kivétel)
Csala (csalfa?)
Gyöngy
Mag (termékeny)
Szép
Nyest(e)
Nyuszt
Szín
Sebe
Hugyud (hugy = csillag törökös szóból)
Jolán : nemesi női név lehetett
Sarolta: eredetileg Saroldu, (Itván anyja híresen szép, temperamentumos asszony neve), a név létezését egyesek cáfolták, mások bizonyították. Jelentés: fehér menyét, menyét szó egyben hölgyet is jelent, egyes területeken a hölgymenyét jelentése azonos a szépasszonyéval.
Karoldu: kara= fekete, fekete menyét (Gyula, másik lánya, Karoldu testvére?)
Margaréta: Anonymus (= Péter győri püspök, szovárd nemzettség egyik lánytestvérét is így hívták)
Egyházi női nevek:
Árpád korban leggyakoribb: Erzsébet, Margit, (+ Anna és Mária is népszerű)
Kihalt korai egyházi női nevek:
Skolasztika, Kunigunda (Kinga=rövidített változata), Aglud (Ágnes), Petronella
„Egyéb nevek”:
Gyula, Apor, Ampud, Fancsal (12. sz), Belos (=szerb),
Tulajdonságra, egyéb utaló nevek:
Finta (fitos orrú), Balog (balkezes), Kese (nagyon világos szőke), Orros (nagyorrú), Sánta, Kücsüd (kicsi), Kevereg, Zavarog,
Esztergomi érsekekpogány nevei: Acsa, Ugrin, Csanád, Koppány, Kökényes(?)
Szláv nevek: (népszerű de főleg szolganevek)
Ugrin, Szoboszló, Kázmér (Kazimir), László (Ladiszláv)
Irodalmi névadás az Árpád-korban: (Trója mondakör, Trisztán és Izolda, Nagy Sándor regény stb. alapján)
Izolcs (Izolda), Roland, Olivér, Lancerét, Hektor, Ehellős (Achilles helyett), Olimpiász, Fülöp
1. Egy egyiptomról szóló blog weblapon http://egyptsearch.blogspot.com/2007_01_01_archive.html ezt találtam:
Allspice = Boharaat, Bohar
megnéztem az ,,allspice" jelentését a Sztaki angol-magyar szótárban a szó jelentése a következő: bormenta, szegfűbors
2. Egy másik weblapon ahol mértékegységek vannak: http://www.sizes.com/units/index.htm http://www.sizes.com/units/bohar.htm ezt találtam-
a) Bohar jelentése: ,, An Arabic unit of mass, about 200 pounds."
b). Bahar-amit a kurdoknál is láttam, annak a szónak a jelentése más azok pedig a következők: -Bahar szó elso jelentése: In Iran 20th century, a unit of length, approximately 3.25 centimeters (approximately 1.28 inches). Bahar szó 2. jelentése-In Muscat and Oman Bahar szó története -20th century, a unit of mass, approximately 808 kilograms. he bahar was a unit in the great 17th and 18th century trading system that stretched from the ports of China through the East Indies to India and the eastern coast of Africa, and of which Westerners remember chiefly Sinbad the Sailor.
de sajnos nem tudok angolul, így nem tudom, hogy a mondat miről ír. Le tudná valaki fordítnai nekem?
3. Ha magát a Bohar illetve Bohara szót vizsgálom, maga a B nélküli Ohara szó pedig az írnév, legalábbis azt hiszem
Ha játszok a szavakkal akkor a -,,Bohar és a pohár" szó között több rokonságot látok, az vajon lehetséges-e hogy egy nyelvből származik a kettő, de melyik nyelvből?
Másként pedig a Bohar szó egyetlen nyelvi szótárban nem szerepel, tehát jelentés nélküli szó, egyedülcsak ebben a Brahui nyelvben van jelentése a szónak, ezt a nyelvet Pakisztánban is beszélik.
S a Bohár név a kurdoknál is szerepel, mint családnév: http://f28.parsimony.net/forum68059/messages/1608.htm
S hogy honnan került ide? Talán a népvándorlás idejéből. De én dédapámtól csak annyit tudok, hogy felmenői horvátok, és katolikusok. Dédapám még beszélte a horvát nyelvet.
Természetesen ha lenne a régi horvát család nevekkel kapcsolatos írás valahol, egyszerűbb lenne a válasz. Horvátországban Daruváron, Szlovéniában Muraszombaton ma is élnek Bohárok. De Belovár vármegyében is élnek.
Amit Radix irt, hogy a bolgárokhoz-a linkje szerint-a hit nélküli emberekhez a Bohár névnek véleményem szerint semmi köze nincs, és ezt ki is zárnám. Ha hitetlen csalad lenne, nem ment volna annyi Bohár család Európából hajóval Betlehembe sem.
Mivel saját kutatásom nem győzőtt meg, még mindig kérdéses számomra, a név eredete, hogy honnan indult el.
Bolgárból lett ez meg az, pl. a b*zi is: http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/08.html Nádasdy Ádám: Az örömtelen eretnekek [Magyar Narancs, 2001/02/15, p. 40]
Említetetted a ,,bog" szót- nos annak több jelentését is találtam több nyelven is: másold ezt az internet címet a böngésződbe, sokféle nyelven más és mást jelent. http://www.websters-online-dictionary.org/translation/Brahui/bog
------------------------------------ English Translation: bohar Language Expression English Translation or Definition Brahui bohar revenue.
az angol-magyar szótárban megnéztem a ,,revenue" -bevételt, adó-t jelent.
A kérdésem az, milyen nyelv a Brahui, melyik ország nyelve? AKkor a Bohár név abból a Brahui nyelvű országból indult el? De mi köze az adóhoz?
Tud valaki nekem választ adni, hogyan értsem ezt? -----------------------------------------------
A brahui szótár szavai a következő internet hivatkozásnál vannak.
Megtaláltam amire utaltál ez pedig a következő: ~ Bojár (bár itt van hiátustöltő-cserés Bohár változat is).
-Ugyanakkor azért is elgondolkodtató, mer találkoztam az interneten a Bohara vezeték névvel
-másik Angliában az 1600-as években éltek Bohárok -harmadik pedig az, hogy a az böngészőt a thai nyelvre beállítva a kurdoknál mint vezetéknév szerepel Bahar
Sok név van megnézni érdemes: link:http://mitglied.lycos.de/qaraman/family.html
Ha pedig a Bohar szóból a B betűt elveszem akkor ,,Ohar" illetve Bohara-ból ,,Ohara "lesz. Kérdés még mindig bennem van, hogy honnan származhat a Bohar név?
LvT 550.hsz-ánál. Ha beütöd balra a keresőbe, hogy Bohár, ill az ott megadott írásváltozatokat pl. Boér, arra is lesz hsz a topikban. Sok sikert az őseiddel. :)
olvasva soraid gondolkodom, a csalad legalábbis dédapámék katolikus vallásúak voltak. S azért elgondolkoztató számomra, ha kizárjuk az angol-francia-olasz nevet.
Bár Bohárok ma is élnek horvátországban és szlovéniában.
De ha azokat is kizárnánk a mélyebb szálakból, Akkor marad a görög, a spanyol, az arab vagy más keleti név.
Kiváncsi vagyok hova vezethet vissza e név.
A legrégebbi Bohár keresztnevek amit találtam 1834-ből: József(Joseph), János(Joannes), György, László, Mihály Mária, Anna, Ágnes
Ezek közül a nagy családban legtöbbször a Mária és a József keresztnév szerepel legtöbbször. Bár a dédapám aki 1879-ben született az György volt éppen. De ez utóbbi keresztnév nem jellemző a nagy családban.
Az -ár igencsak szlávos foglalkozás / személyképzőnek hangzik, a Bohár szótagstruktúrája, hangzása is szlávos. Első tippre a bog ~ boh 'isten' szóra gondolnék tőre, de biztos lesz, ki alaposabban tudja majd. A név tuti nem germán vagy latin nyelvből származik, hogy angol/francia kérdésedre válaszoljak.
Régóta próbálok rájönni, hogy a Bohár családnév honnan eredhet, bár dédapám szerint Horvátországból jöttek át, de élnek Bohárok SZlovéniában, ami nem is lenne gond számomra, tudom, hogy Nyugat-Magyarországon sok Bohár él. Még az sem okoz gondot számomra, hogy Európából mentek át Amerikába.
Érdekes módon, szinte az interneten sok országban látom hogy vannak családunkból, de vajon-e név honnan eredhet? Vajon ki is vagyok én?
Találkozott már valamelyőtök a Bohár névvel, honna eredhet? Angol vagy tán francia vagy esetleg keleti név? Mi lehet?
Oké. A szokásos társalgási stílust tekintve a Magyarulez kilóg az index fórumok közül, s ezt nem vettem figyelembe. Már a "Kedves XY!" is olyan formális, nem nagyon áll rá a kezem. A lényeg mégegyszer: nem kívántam senkit leszólni vagy megbántani, de sikerült, ezért elnézést kérek.
Egynek írtam, s azért volt a bevezető, hogy azt, ami most van jobban megbecsüljük, lássuk, hogy mihez képest kell benne az értéket, a hozzáállást megbecsülni. Nem az enyémet, hanem azét, akit a témától idegenkedőként mégis ide terelünk (nannaa, Klebeta, sJz.hr, talán mások) és 'foglalkozik az ügyünkkel'.
A "biztos én vagyok alulművelt, de" és a "valami...népség" megfogalmazásokkal szemben.
Az első rész apropóját nem teljesen értem. Igen, én is roppantul sajnálom, hogy LvT nem jár már ide, mert rengeteget tanultam tőle.
Csak tisztázni szerettem volna valamit, nem lebecsülni mások munkáját, főleg nem megbántani senkit. Bár a formátumból utólag nyilvánvaló, nem vettem észre, hogy idézetről van szó (s akkor talán nem rugóztam volna ezen, ha nem hiszem, hogy te írtad.)
vlach: Azóta a neten nézelődve úgy látom, nem csak a magyaroknak, hanem általánosan is (különböző, nem csak román) dél- és keleteurópai latin népeket fedő szó. De teljesen igazad van, nem sokat mond ez el abból a szempontból, hogy N x 100 éve pontosan milyen jelentésben kapta valaki ezt a
