Nem tudjátok hol lehetne kapni olyan szellöző csővet ami téglalap alakú. A brico, baum, prakti lehet kapni( müanyag) meg idomokat is hozzá csak nagyon drágának találom. Valami olcsóbb helyet tudtok? Gyuri
Ha komolyan gondolod érdemes lenne ujrarakni a kandallódat és lég-hőcserélót szerelni belé. Ez még csak a kisebbik gond lenne, a nagyobb problémát a légcsatornák jelentenék. Fel kéne túrni mindent. Ha nem eleve úgy tervezed meg a házadat, ez komoly gondot jelenthet. Én azt tanácsolom, hogy ha ki van építve a melegvizes radiátor rendszered, akkor inkább azt használd. A kandallóba építhető vizes hőcserélők nem vészesen drágák.
Igazából léteznek eleve légfűtéses kandallók amiről 2-3 csővel elszállítható a hő más helységekbe is, ezért nem hinném, hogy a dolog olyan nagyon veszélyes lenne. De sajnos amikor az enyém épült, ezt még nem tudtam, ezért sima tűztér került beépítésre. Viszont a gázárak miatt -meg egyébként is jobban szeretjük a tűz melegét-, jobb szeretném, ha nem csak az alsó szintet tudnám vele fűteni.
Ezért agyalok valami utólagos légfűtéses megoldáson.
Arra kell odafigyelni, hogy a füstgázhőmérséklet a kémény-kivezetésnél akkor ideális, ha 60˚C körüli. Ha ennél alacsonyabb, akkor a kémény átvizesedik és elrohad, valamint a korom és pernye is jobban rakódik, ha magasabb, az utcát fűtöd fölöslegesen.
Ezzel együtt a füstgáz hőcserélő jó ötlet, de érdemes átállíthatóvá tenni. Begyújtáskor a kémény felfűtéséig közvetlenül mehetne a kéménybe, a megfelelő kéményhuzat kialakulása után pedig a hőcserélőn keresztül. A füstgázoktól nem nagyon kell félni, a kéményhuzat miatt.
www.hornbach.sk ,majd kattints ra a Teplo domova ablakra, utanna meg a Teplovzdusne rozvody-ra . Ha megvan, akkor kinagyitod a rajzot es ott jol lathato minden reszlet.
Én ezt talán úgy oldanám meg hogy mindenféleképpen ventivel és az alulról betáplált levegőt összekötném a szobával itt lenne az elszívó oldal és ezt a levegőt keringetném a szobába és a termosztát kapcsolná a venti. CO jelzőt mindenképp raknék a szobákba. Gyuri
A kéményt nem bántja az elképzelésem, hiszen az a tűztér és a kéménybekötés közé kerülne felszerelésre, a füstcsőre. Szintén nem bántja a füstgáz áramlását, mert csak a füstcső külső felületéről vonna el hőt.
De itt az a gond, hogy ezekhez sztem külön méretezés kell, talán még újabb kéményseprő szakvélemény is mivel ezek a füstgázok útját is megváltoztatják.
Nekem csak egy nagyon egyszerű elképzelésem van, de még ezt sem tudom, hogyan lehetne megvalósítani.
Adott egy kandalló, aminek a füstcsövén (illetve a kéményen) keresztül köztudottan rengeteg hő távozik a szabadba. Annyit szeretnék elérni, hogy a füstcsőről tudjak levenni egy kis hőt 2 távolabbi helység számára, persze anélkül, hogy ez a füstgáz túlhűlését okozná.
Egyszerű levegős, gravitációs megoldásra gondoltam. Egy hőcserélő jellegű szerkezetből 2csövet vinnék fel az emeletre. Mivel ez gravitációs elven is működhet, talán ventillátor sem kell. Mondjuk így a levegő befúvás a helységben nem felül lenne, hanem alul, de ez nem zavar.
Tudna-e valaki tanácsot adni, hogyan/milyen technikával valósítható meg az elképzelés?
Volt olyan ötletem, hogy a 150-es füstcsőre teszek egy 200-ast (cső a csőben elv). A 200-as felső részén 2 oldalt kivezetnék 1-1 80-as, vagy 110-es csőcsonkot, ide csatlakoznának az elmenő légcsövek. A 200-as felső végét lezárnám, az alsó végét pedig szabadon hagynám. Így elvileg alul menne be a hidegebb levegő, felül pedig csak a 2db csonkon keresztül tudna távozni a meleglevegő, egészen az emeleti szobákig.
Ha nem elég a gravitációs cirkuláció, akkor a két légcsőbe be lehetne tenni 1-1 ventit is.
A legelterjedtebb szilárd hőtároló az egyszerű cserépkályha. A cserépkályhát mint tudod füstgázok fűtik fel, ahogy azok a kályha füstjárataiban cirkulálnak. Egy 1 tonnás viszonylag nagy mértű kályha kb 500l víz hőkapacitásával rendelkezik. Tavasszal-ősszel a cserépkályhát elegendő 1-2 órát fűteni reggel-este, hogy egész nap kellmes meleg legyen a szobában/lakásban. Hátránya, hogy a hőingadozás gyengíti és évek alatt tönkreteszi a cserépillesztéseknél használt habarcsot, így minél többet használod hőtárolóként, annál hamarabb kell felújítanod.
Másik lehetőség, amit főleg a tengerentúlon a légfűtés és a legkollektorok kiegészítésére használnak, az a hőtároló fal. Olyan szobák közötti közfalakról van szó, melyek belseje üreges. Miután a helységek felvették a termosztát által megadott hőmérsékletet, a ventilátorok a hőtároló falakba kezdik fújatni a meleg levegőt, amelyek így akár 50-60C-os hőmérsékletet is felvehetnek, amit mint falfűtés sugároznak le. Előnye, hogy közfalból meglehetősen könnyű 2-3 tonnányit beépíteni egy házba, és a falfűtés kellemes hőérzetet ad. Hátránya, hogy a felfűtott fal hőleadása nem változtatható, és utólag nem igen építhető be.
További lehetőség a szigetelt kazánház. Ebben az esetben az alaposan leszigetelt kazánházba helyezel a falaktól kb 10 cm távolságra hőtároló téglafalakat egy vagy több sorban. A falak mögé fönt hatol be a levegő és lent jön ki a gravitáció következtében. A kazánház így felforrósodik a belső téglafalakkal együtt a bent működő légfűtőkazántól abban az esetben, ha a lakótérbe haladó légcsatornákat zárolja a termosztát. E megoldás hátránya, ha a kazánfűtés csak szaunakedvelő embertársainknak ajánlható :)
Számos megoldás van még, főként a fentiek hibridjei, de neked, úgy látom vizes rendszerű kazánod van, ahhoz jobb a vizes hőtároló.
Már kész a rendszer, össze van csövezve, már csak a kazán beüzemelésére várok. De érdekel hogy képzeled a hő betáplálását, illetve a kivételét egy 2m3-es beton vagy tégla tömbbe/ból?
Ma már több mindent másképp csinálnék. Ha komolyan bele akarsz vágni: ozsu@citromail.hu
Mostanában azon töprengek, hogy venni kéne egy turbinás gázkazánt, és annak a föstgázát kifújatni a rendszeren. Ebben az esetben a hőcserélőben létrejöhetne a kazánfüst kondenzáció is, így az eszköz megközelíthetné, sőt meg is haladhatná egy kondenzációs kazán teljesítményét is. A kazán kompresszora ráadásul gondoskodna a légkeringetésről is.
A másik amin agyalgatok, hogy egy faelgázosító kazán esetén miféle füstgázhőcserélő rendszert kéne építeni. Ott ugye bejátszik a kondenzvíz mellé a korom és pernye is.
Szia! Én a helyedben meggondolnám, hogy légfűtéshez vizes puffert használjak-e. 1köbm víz hőtároló képessége megegyezik 2 köbm betonéval, vagy téglájéval. Nem lyukad ki, nem folyik el, és nem is vízkövesedik.
Közben már én is beszereztem egy 22 KW-os ATMOS-t, de még nem lett beüzemelve. Nekem 1000l es pufferem van, remélem pár hét és üzemel (mert eléggé hideg lett), de jól hangzik hogy 2-5 napig tartja a meleget, remélem nálam is, főleg hogy légfűtés lesz.
Üdv ! Úgy látom még nem kaptál választ erre. Nálunk egy atmos22-es van 1300l puffertartályal. Kb 5-8 óra feltölteni a puffert és 2-5napig elegendő fütésre. A kazán ára 300e ft. Én bonyhádi vagyok akár meg is nézheted nálunk.
A hőcserélő témával kapcsolatosan szeretném a saját tapasztalataimat leírni.
Ami a gyári hőcserélőket illeti, túlságosan drágának, és alacsony hatásfokúnak találtam őket, ezért megterveztem a sajátomat.
A készülék maga 2 emelet magas pontosan 4,75m-es és a ház tűzfalán van elhelyezve. A magját 5 db. horganyzott bádogcső képezi, amelyek egymás mellett fekszenek a fal mentén. A csövek 3cm távolságban horganyzott lemezzel vannak körülvéve dobozszerűen, erre került a szigetelés, később a vakolatis fog, hogy a héz részének tűnjön. A levegő a csöveken keresztül áramlik ki a házból mégpedig felülről táplálva. A csövek a talajtól számított 30 centiméter magasan nyitottak, így a kondenzvíz és a zúzmara is ki tud belőle peregni. Attól is féltem, hogy télen a kondenzvíz lefagyhat és eltömíti a csövet, de ez nem történt meg. A levegő kissé messzebbről csövön érkezik a szerkezet aljához, a csövek és a bélés között áramlik felfelé majdnem 5 méteren keresztül, így jó hatásfokkal átveszi a kifelé áramló levegő hőmérsékletét. A készüléket kívül hőszigeteléssel láttam el. Ez a tetejénél 20cm nikecell, majd egyre csökken, míg az aljánál 5 cm. Erre kerül majd a vakolat. Két db. 110köbm/h-s venti hajtja az egyész rendszert. Tapasztalatok: Tavaly nem volt nagy a hideg, -11 foknál azonban mindössze 3 fokkal volt a belépő levegő hidegebb mint a kimenő. Ezt nem igazán akartam elhinni, de aztán rájöttem, hogy a pára először kicsapódik, aztán jó része kifagy, így a lecsapódási és a fagyáshő is melgítette a belépő levegőt. Szerencsére a víz és a zúzmara kipergett a csöveken lefelé így viszont a hódarából és vízből öszefagyott jég eltávolításáról gondoskodni kellett, amit a kis magasság miatt heti egy két alkalommal meg kellet tenni nem kis vesződség árán. Tavasszal a belépő kamrát domesztosszal és vízzel fertőtlenítettem, ez azért volt lehetséges, mivel a kamra fala horganyzott lemezből van.
Azt, hogy -20 fokban hogyan viselkedik a "kicsike" talán jövőre meg tudom mondani :)
102-es nem eleg, mert 25m/sec. volna a sebesseg. Nagy lenne a legellenallas. Minden atmenet, kanyar ,filter,zajcsokkentocso,befuvo,elszivo, hocserelo,talajregiszter ellenallas . Ezert irtam, hogy amikor megepited a rendszert, akkor dol el, hogy a 0 legellenallasnal 800m3 tudo diagonalis venti hany m3 fog tudni. En is azert valasztottam magamnak az erosebb radialis ventiket, hogy legalabb a fele mennyiseget tudja. Legyongiteni nem problema a ventit, de tulporgetni mar veszelyes, akkor inkabb csere.
Nalam a gerinc spirocso lesz, csak az utolso 2m lesz Sonovent MI 102-es a befuvo es elszivo nyilasokig. A Sonovent MI 102-es cso metere 121Szkk,azaz 1152 HUF AFA-val /19 %/ 10m-es csomagolasban 1,2m-es kartondobozba van csomagolva.
HA 1 db csőben nyomatod 700m3/h-val akkor kevés, legalább 160-200-as cső kell. HA elágaztatod akkor már jobb a helyzet, de célszerűbb vastag csővel indulni és ahogy ágazik lée egyre vékonyabbal tovább menni. kb 1800ft/m
Elfelejtettem megkérdezni, hogy szerinte ahhoz a ventihez amit írtál hogy vettél (asszem olyan 700 m3/h-s) elég a 102-es cső? Mert nekem a 800 m3/h-s ventim a 100-as flex csövet kiegyenesítette (igaz nagy volt a végén az ellenállás), és süvített át rajta. Forintban mennyi ez a 102-es cső?
El vagyok havazva most csak pár kérdésem lenne, hátha tudtok segíteni: Szerintetek ha szögletes légcsatornát építek ki az rosszabb mint a cső? Légtechnikai szempontból mennyire ártalmas a sok 90 fokos elágazás? Inkább 45 fok? Ha a légcsatorna belső méretei változnak 1 szakaszon az okozhat gondot, ha igen mi a jobb: ha egyre szűkül, vagy ha tágul vagy mind1? (pl nálam 200*200 as csatornával indul, majd a falon csak 120*350 el tudtam átmenni, utána megint más méret ez okozhat vesztességet?)
Az elobb kihagytam a valaszt az MI es az MO kozotti kulonbsegre. Csak annyi a kulonbseg ,hogy az MO jobban strapabiro mint az MI. Valamint aramlasi sebesseg kulonbseg van koztuk. MI-nel max. 9m/s es az MO-nal 15m/s.
