A normális vasúti Ferihegyre vonatkozott. Ha bemenne 1-re és 2-re, nyílván volna több utas. A több utas meg már tömeg. Jóóóóóóó?????
A sajthibával nem foglalkoznák, -nék.
Az adóerő, egy olyan mutató, amely jellemzi az emberek, embercsoportok, települések, szakmák, stb. adófizetését. Az adófizetés pedig hozzájárulás a közös költségek viseléséhez (közteherhez). A Főváros és közvetlen környékén az átlagjövedelem az EU átlag kb. 120%-a. A megyei székhelyeknél ez úgy 80-85%-lehet. A hátrányos kis településeknél ez 50-60% körül alakulhat.
Hát nekem a francia reptereken tapasztalt utasmegalázásnak (mezitláb a fémkapun, röntgen után táskában túrkálás, terpeszben végigtapizás) a ferihegyi elviselhető alapmacerához (fémkapu+táskaröntgen, azt kész) képesti bombavalószínűség-csökkentő hatása nem éri meg az elviselendő többletszivatást.
Tudom, biztos van rosszabb is. Oda viszont nem is kívánkozok.
>Nekem meg már napokkal elötte hányingerem (magyarul okádnékom) van ha repülötér felé kell mennem (sajnos majdnem heti rendszerességgel), pont e miatt a mérhetetlen macera miatt.
Csak tudod, ha nem lenne ez a mérhetetlen macera, akkor nagyon megnövekedne az egy gépre feljuttatott bombák száma...
Igazi macera az El Al járatra felszálláskor van (azt az európai társaságok csak ugatják). És amikor a repülőutasok száma a géprobbantások miatt csökkent, az El Al utasainak a száma nőtt. Az utasok tudják, hogy mi a hasznos macera :-))
A tehervagonnak az átrkó pontok között 80 km/órás átlaggal kellene közlekednie. Ez a jelenleg ismert prioritási és szervezési feltételek mellett lehetetlen. Mintegy 30 évvel ezelőtt a Debreceni Járműjavítóban foglalkoztam teherkocsik javításával. Már akkor is létezett olyan KY (kéttengelyes, magas oldalfalú) kocsi, melynek a vizsga sebessége 140 km/óra volt. Tehát vasúti kocsi oldalról, műszakilag nem ördögtől való, hogy a teherszerelvény akár 140 km/órás sebeséget is elérhet. Ehez képes bámulatos negatív irányú fejlődésen mentünk keresztül.
A kombinált áruszállítást vasúti oldalon érdemben vasúti technológiai idő nem nőveli. Gondolj arra, hoyg egy nemzetközi expresz 1500-2000 km-es utján milyen vasúti technológiai feladat gátolja a menetrend betartását. Ehez hasonló rezsimet kell betartani a Loxodon által elgondolt új vasúti teherszálíltásban is.
Az A és B pont között nem irányvonat közlekedik, hanem menetrend szerinti konténerszálíltó vonat. A személyszálító vonat a legjobb hasonlat. Az utast a konténer helyettesíti, melynek a "le-" és "felszálását" a Loxodon javaslata szerinti horizontális konténerátrakó "segíti".
Hogy ki fogja megcsinálni? Hát remélem mi, veled együtt. Vagyis azok akiknem valamilyan szinten fáj a vasút háttérbe szorulása, vagy üzletet látunk a dologban, vagy állami hivatalnokként feladatunk az állami vagyon jobb hatásfokú működtetése.
A kocsma jó gondolat, ahol sok minden megtehető, pl. meglehet beszélni az elmulasztottakat, megbeszélhető a dicső múlt. Egy valamit nem tehető meg a kocsmában, nemlehet a vasúi-közúti kombinált áruszálítás érdekében tenni, mert ahoz onan ki kell jönni.
>De nem volt egyedűl, több utasnak is hasonló véleménye volt. Tehát a kontinensen nagy jövője lesz a gyorsvasutaknak, és nagy vesztese lesz a repülés.
Azért nagyon ne bízz a repülőről a macera miatt a vonatra szokók vasút fellendítési hatásában! Főleg ne kezdje el senki tervezni a Bécs-Budapest nagysebességű vasútvonalat... :-))
>Ismerősöm amerikai nagysebességű vonattal utazott, ott a becsekkolás után a váróteremben ücsörögtették az utasokat, és csak pár perccel az indulás előtt ülhettek be a láthatóan már rég benn álló vonatba.
Ez csak egy lehetett, a keleti parti Acela, Washington és Boston között. Hol történt a várakoztatás, a végállomáson, vagy közben? (Mondjuk New Yorkban, a Penn Station-ön tudok elképzelni várakozást).
Nem biztos, hogy a várakoztatásnak biztonsági szempontja volt, normál gyorsvonathoz is várakoztunk a csarnokban, aztán indulás előtt 10 perccel nyitották a kapukat, mindenki beszállt, és aztán suhantunk is. Előtte, mint a repülőn, rendet tettek a beérkező vonaton.
Csak aztán nehogy a nagysebességű vasúti közlekedés kezdje eltanulni a repülés utasszivató maceráit. Sajnos van már rá pálda: Az Eurostar kötelező helyjegyes, valami becsekkolási procedúra van, X perccel indulás előtt ott kell lenned. Azt nem tudom, hogy van-e biztonsági vizsgálat, de ha nincs, akkor szerintem csak idő kérdése. Ismerősöm amerikai nagysebességű vonattal utazott, ott a becsekkolás után a váróteremben ücsörögtették az utasokat, és csak pár perccel az indulás előtt ülhettek be a láthatóan már rég benn álló vonatba.
"Valamikor még több, mint 10 éve még lehett kombinálni a belfölsi és a külföldi jegyet. Ezt az utazók többsége meg is tette, mert a MÁV külföldi árai horribilisak voltak. Aztán kb. 10 éve tiltották meg, és ez hozta el a vasúti nemzetközi forgalom mélyrepülését."
Nem emlékszem arra, hogy a belföldi és a nemzetközi jegyek valaha is kombinálhatók lettek volna, különösen nem 10 évvel ezelőtt, sőt szinte biztos vagyok benne, hogy nem volt ilyen.
Az alábbiakat mind nyugat-európai relációra értem:
A belföldi és a nemzetközi tarifaszint hatalmas árkülönbsége még az "átkosból" származik, amikor csak a külföldiek, az állami kiküldöttek és az elenyésző létszámú, (3 évenként) magánkiutazást megengedni tudó tehetősek utaztak nyugatra. Mivel ezen utasok "fejhetők", naná, hogy a MÁV nemzetközi utazásra alkalmazott tarifája a nyugat-európai, hozzánk képest többszörösen magas árszinthez igazodott. Ha legálisan kombinálható lett volna a belföldi és a nemzetközi tarifa, akkor minek kellett volna egyáltalán MÁV nemzetközi tarifa, hiszen (szinte) mindenki a töredék árú belföldivel utazott volna, nem? Kiengedte volna valaha is a kezéből ezt a bevételt a MÁV? És szerintem az akkori időkben ez még érthető is volt.
A MÁV ott követte el szerintem a nagy hibát, hogy a 88 táján bekövetkezett nagy határnyitás és kiutazási láz bekövetkeztekor is magasan tartotta az árakat, így alig szaporodtak az utasok, miközben a buszos cégek kaszáltak. (Pl. reggeli bécsi volán-járat hetedrésszel, plusz rengeteg maszek, közben garmadával üres helyek a vonatokon.) Aztán lett néhány versenyképes ajánlat (Pl. Bécsi kirándulójegy és hasonlók), de már későn.
Inkább szubjektív tapasztalat, de a nemzetközi utasok létszáma a mai csekély szintre szerintem nem lecsökkent, hanem soha nem is volt nagy, ismétlem, Nyugat-Európa felé értem mindezt.
A hegyeshalmi "leszáll, vagy sem" problémakör viszont valóban ismeretlen volt, mert az itt kilépő vonatok mindegyike a rendszerváltás előtt, és még évekkel utána is "belföldi utazásra nem vehető igénybe" jelzéssel közlekedett, így a belföldi jegy használata eleve fel sem merült egy ilyen vonaton. Ez az abszurd szituáció akkor kezdődött, amikor a kilencvenes évek vége táján, vagy még később a Dacia, tán társai között utolsóként, teljes hosszban belföldi utazásra igénybevehető lett, miközben a sorozatos belföldi áremelések ellenére még mindig sokat lehet spórolni a belföldi jeggyel kombinálással, bár már nem mindenkinek.
Nekem meg már napokkal elötte hányingerem (magyarul okádnékom) van ha repülötér felé kell mennem (sajnos majdnem heti rendszerességgel), pont e miatt a mérhetetlen macera miatt.
Pedig a 2 óra az, a húgom tavaszal ment a Lufthansával, és ennyivel kellett kimenni Frankfurtban, és így is késett a gép, mert a nagy, mindent ellenőrző razzia elhúzodott. Akkor mondta, hogy soha többé repülő a kontinnnsen. Őt ne tegyék tönkre ezzel a minden tűt átvizsgáló macerával. De nem volt egyedűl, több utasnak is hasonló véleménye volt. Tehát a kontinensen nagy jövője lesz a gyorsvasutaknak, és nagy vesztese lesz a repülés.
Nem erre gondoltam feltétlenűl, hanem arra, hogy lehet volna 10-kor egy terhes Fardiból, amit elvihetne a gép, és van egy másik, ami meg 14-kor érkezik Fradiba, arról meg jöhetne személyezni a gép.
Persze tudom, ekkor már menetrend szerinti tehervonati közlekedésnek kéne lennie.
Pedig pont a 9-14 óra az az idő, amikor nincs a budapesti elővárosi vonalakon csúcsforgalom, akkor lehetne a Fradiból-/ba hajtani a terheseket.
Igen jó ez a fórum : még egy kis vita és nem lesz miről vitkozni összemegy a máv mint a szamárbör abban a bizonyos francia regénybe.Akkor mi a rossebet szidunk nagy vehemenciával,mindenki a saját autóját mert az marad csak: de akkor annak már örüljünk igazán...
1. Nem az én dolgom, hanem a bp-i főnököké. 2. pár millióért azaz néhány mv éves fizetéséért a MÁVINFORMATIKA biztosan összedobna egy fordaoptimalizálószofvert.
Amúgy meg figyelj! Elsősorban személyvonatokat írok, mert azt jobban átlátom.
Vegyen át pár elővárosi vonatot pl. a Délitől Fehérvár. Vegye át cserébe Celldömölk a 11-es és a 20-as Bz-s vonatait. Celldömölktől meg vegye át Szombathely a 20-as (10-es. 26-os esetleg) néhány személyvonatát. Ha meg Szombathely is tele lesz, akkor meg vegyen át néhány Bzmotot ZEG.
Végső összegzséként Bp-en némileg csökkennének a túlórák, Fehérvár nagyjából stagnálna, a végvárak meg enyhén növekednének.
Bírom az ilyet. És szerinted érdekel az csak egy (1) fizető utast, hogy mi a vontatás problémája és mi nem? Vagy járjanak a vonatok kihasználalanul is, mert az Az nem a vontatást szolgáltató problémája.? Majd elszórakozol közben a Taurus vezérállásán és vered az asztalt az úniós fizetésért? Te komolyan elhiszed, hogy ez menni fog?
Mi volt kényszer? Egy mellékvonali, 10-15 teherkocsit elbíró gőzmozdonyt ugyebár kiválóan lehetett hasznosítani egy Oroszlány-Kelenföldi erőmű szénvonatnál. :/
Bocs, de akkor sem stimmel a dolog. Mert mi történt, ha megszüntettük az adott vonalat? 1. Ha volt rajta teherforgalom, az továbbra is jelentkezett, csak 20 km-re később kellett felrakni a vonatra. Személyforgalom? Az az 1 motorkocsi nemigazán rúgott labdába. Ahol meg nagyobb volt a forgalom, Pl. Veszprém-Alsóörs vagy Szhely-Rum, ott meg böszmeség volt megszüntetni.
2. A kisvasút meg különösen érthetetlen. Mert a járművek nem kompatibilisek a nagyvasúttal.
3. 1978 körül már nem voltak ilyen gondok, mégis zártak be vasutakat, senkinek sem jutott eszébe, hogy a koncepciót már rég túlhaladta az idő.
.......".......Veszőparipánk.................spekuláció helyett feladatokkal ellátott vasút előnyös arculatának megteremtését tartjuk üdvözítőnek..............."
hüümmm.
Volt már ilyen egyszer, 1954 januárban.
.."..Feladatot adtak egy vonalnak.........(21 km).." pont úgy ahogy..........
Képeztek négy tehervonatot és azok le-fel jártak ott, sűrűn követve egymást amíg az illetékes elvtárs ott tartózkodott.
A szerző vitathatatlan jószándéka humorrá vált az olyan igénnyel hogy ha nincs árú/utas akkor csináljunk.
Nekem meg Józsi hívta föl a figyelmemet erre. Nem kell a Te neved nekem, szapulom az intézkedéseiket, koncepciójukat (nem őket!) a saját nevem alól is :-).
A nickemet begépeltem a gugliba, elég meglepő találatokat hozott ki, engem is hamisítanak :-).
Erősen gondolkodom azon, hogy levédetem a nevemet, mint márkát!
Milyen termékekre teszed föl? START-os menetjegyekre? :-)
SZKT meg hülyeség, talán épp_ott a legnormálisabbak és a éegtoleránsabbak a fotósokkal szemben.
