Hát én magam is elég nehezen boldogulok a boglárkákkal. Az azonban látszik, hogy van fémes kék folt a szárnyszegélynél, így szerintem az ezüstös, csillogó és északi boglárkák jöhetnek szóba. Talán az első kettő a gyakoribb. (A határozó könyv szerint a fő különbség a kettő között, hogy az egyiknek az első lábán van egy apró tüske.)
Most találtam erre a topicra és mindjárt kérdésem is lenne. Tudnátok segíteni a következő fajok beazonosításában? Tippem mind a kettőre van, de nem vagyok benne biztos, hogy jól határoztam meg őket. A segítséget előre is köszönöm!
Nem emlékszem, hogy volt-e korábban kép a topikban a búvárpókról, de ha beírod a Google képkeresőbe a latin nevét (Argyroneta aquatica) rengeteget találhatsz.
Érdekes és szép láttvány lehettet. Közben meg drága öcsém érdeklödik hoyg miert nincsen vizipók. mert hoyg annyi van a dunán meg ilyen helyeken de itt képen nincsen. Szóval gondoltam megkérdezem. De ugy tudom az nem is pok hanem csak valami vizi izéé.... GumiApo
Egész pici a rágoja..... Remélem győr környékén nincsen vagy ha igen akkor titkolja magát:D amugy komolyra véve a szót szép állat nagyon. Mint az összes pók általában
nem. csak a mérges dajkapókról. egyszer találtam a Gemenc területén a Nyéki-Holt-Dunában - ez egy nagyon hínáros szigorúan védett hely. egy vízen úszó üres pocsolyacsiga házához rögzítette a búvárharangját. Szóval ahol ez a pók van ott neked nincs kedved úszkálni: hínár, iszapos bűzős aljzat, piócák, stb.
köszi szépen....de valaki tudd mutatni erröl a hires buvárpókkrol képet. sokat hallotam már róla:D igy csipet meg ugy csipet. és hát kitudja mi igaz:D GumiApo
Igen ez a márványos k pók. És ha nem nyomod az ujjaddal őket akkor nem harapnak beléd csáprágóikkal. engem még nem harapot meg soha. Legalábbis nem tudok Róla. Nem hinném, hogy a keresztes pókok mérge a bőrgyulladáson kívül bármit is okozna. Bár a karéjos keresztespókról mondják erőssebb a mérge egy kicsit. A legmérgesebbek: Mérges dajkapók - hát igen szép nagy csáprágója van. a mérge állítólag ideiglenes bénulást okozhat, vagy valami ilyesmi. A búvárpókról is ezt mondják - vizipókcsodapók néven a köztudatban :D a szongáriai és a pókoli cselőpók is át tudja harapni a bőrünket, láz meg ilyesni állítólag. Hát ennyit tudok nem szabad megnyomni őket és akkor nem harapnak. lazán átmásznak a kezeden, meg ilyesmi.
Nyilván közönséges medvelepke (Arctia caja). Hernyója az un. papmacska vörösbarna színezetű, "hatalmas" szőrökkel. Gyerekkoromban, amikor kedvenc foglalatosságom volt a lepkészés, emlékszem egyszer magam is neveltem néhányat. Meglehet, hogy mint a neve is mondja közönséges, mégis azt hiszem az egyik legszebb lepkénk.
Amit tartasz a kezeden ez a márványos keresztes? Ja és még egy dolog érdekelne /sorry a sok lökött kérdését kezdö bogaras vagyok csak csodálom öket/ mennyire csipnek ezek a drágák és mit okoz csipésük?
Hülyeség Márminzt az hogy a darázspók csak nádasban van - mindenhol van: füves területeke akár vízszintesen is készít hálót ha kicsi a fű, magaskórós társulásban is sok van. A négyes keresztespók és a darázspók ugyanazon az élőhelyen gyakran megtalálható. A keresztes pókok ideje most kezdődik ilyenkor nyár végén és ősz elején a legkövérebbek, ha szabad így fogalmazni. Alföldi akácokosok szegélyén szoktam fényképezni őket a márványos keresztespókkal és még néhány rokonukkal együtt.
Köszönöm szépen a segitségedet. Több helyröl kaptam olyan infot hogy csak nádasban él a darázspók. De akkor mi a fenét kevert az udvarunk közepén? GumiApo
Döntően az aranyszőrű tolvajbogár (Niptus hololeucus), az egyszínű tolvajbogár (Ptinus latro) és a közönséges tolvajbogár (Ptinus fur) ártalma érvényesülhet.
2,4-4,7 mm nagyságúak, barna színűek. A nőstények 20-140 petét helyeznek el a tápanyagra. A lárvák fejlődési ideje 3-6 hónap, de az 1 évet is elérheti.
Az imágók fénykerülők, éjszakai állatok, az alacsonyabb hőmérsékletet jól tűrik és 5 oC hőmérsékleten is élénken tevékenykednek. Hazánkban évente 1 nemzedéke lehet.
Elsősorban a gabonában és a növényi őrleményekben fordulnak elő, de állati termékekben (húslisztben, bőrben, gyapjúban) csomagoló anyagokban, illetve gyógynövényekben, gyógyszerekben, állati eredetű takarmányokban és fűszerekben is megtalálhatók.
Csak a lárva károsít. A kifejlett imágó a papírba és a textíliába lyukakat rághat.
Kizárólag passzív úton terjednek.
Sajnos képet még nem találtam hozzá.
Koprabogár (Trogoderma granarium)
2-3 mm nagyságú, ovális alakú, sötétbarna. A nőstények folyamatosan 50-100 petét helyeznek el különféle magokra. A kikelő lárva 2 hetes embrionális fejlődés után a mag felületén rág, majd az első vedlés után behatol a magba. A kifejlett lárva a garmada tetején, vagy a csomagolóanyag felületén bebábozódik. Teljes kifejlődési ideje a hőmérséklettől függően 1-5 hónap között mozog.
A középfejlett lárva a károsított magban, vagy a padló poros repedéseiben telel át. Hazánkban évente 1 nemzedéke fejlődik.
Elsősorban gabonafélékben, pillangósok, az olajos növények és a cirok magjában található. Az olajos magvakban (földi mogyoró), növényi őrleményekben, szárított növényekben (zöldség, gyógynövény), állati eredetű takarmányokban (halliszt), fehérjetartalmú gyógyszerekben, csokoládéban, cukorban és sörgyári malátában is előfordulhat. Raktárak, tárházak, sörgyárak és malátaüzemek jellegzetes kártevője. Elsősorban a lárva károsít, az imágó csak kisebb károkat okoz.
Passzív úton terjed. A déli melegebb országokban gyakori, ahonnan időről-időre hazánkba is behurcolják. Melegigényes, hidegtűrő képessége azonban alkalmassá teszi a hazai klímaviszonyok elviselésére. Elszaporodásának a száraz, meleg, korszerűtlen raktárak, valamint a termények hosszú tárolási ideje kedvez.
Beköszönöék én is ebbe a topikba, ezzel a pókocskámmal. :)
Hoztam egy csodálatos színezetű lepkét. Faji hovatartozását nem nehéz kitalálni, a határozók szerint családja egyik leggyakoribb képviselője.
