nagyon pofás kis kemence! :-) Na valami ilyet szeretnék én is, nem nagy (nem akarok én 4 kenyeret sütni egyszerre), hagyományos forma és anyag. Nincs még fotód róla? ;-)
hellóka, egy laikus kérdés: ez a mátraderecskei bontott tégla, vagy pedig ez egy most is működő téglagyár terméke? Mert újat egyszerűbb rendelnem, el nem tuom képzelni hpgyan tudnék Aszód környékén (Gödöllő, Hatvan, stb...) jó bontott téglát szerezni. Tényleg, nem tudja valaki véletlenül? ;-) köszi dattis
Szerintem feltétlenül. A mi kemencénk egy része és kéménye téglából készült, kötőanyagnak pedig agyagot használtam. A téglákat bepermeteztem előbb vízzel jó alaposan, úgy jól tapadt rá az agyag. Ha száraz, pillanatok alatt kiszívja az agyagból a vizet. Azt hallottam viszont, hogy a kormos, kéménynek használt tégla nem jó, mert nem tapad rá semmi.
Század eleji, bontott nagyméretű téglából szeretnék kemencét csinálni. Természetesen végig olvastam a fórumot és rengeteg hasznos tanácsot/tippet kaptam. Az érdekelne, hogy mikor agyag kötéssel rakom a téglát előtte be kell-e áztatni őket, főleg mikor a tűzteret csinálom??
Téglagyár: Nem minden alkalmas! Ha és amennyiben téglának jó, az nem biztos, hogy jó a kemencének (pl. a tégla ha kissé repedezett, még nem nagy baj, ha a kemence, az igen). Pont az a baj, hogy ide nagyon jó (ún. kályhás agyag) kell. Az persze igaz, hogy szabadban nem olyan nagy baj, hogy hajszálrepedések vannak rajta, bár ezek tudtommal tágulnak a hőingadozástól és elég hamar használhatatlanná teszik - kijön a meleg is!
Mullit: Felhívtam. Azt állítja, hogy oda kell menni, és lehet belapátolni zsákba. Ára - elmondás szerint - egy zsáknyi kb. 600-1000 pénz (súlyra megy, de ez még nem iszapolt anyag). Kb. csütörtökön meglátogatom Őket, azután beszámolok, mit találtam.
javaslom ha van közeleben téglagyár akkor ott érdeklődj én is most érdeklődtem utánna lehet tölük venni olcsón olyan hibás téglákat amit csak megformáztak de nem égettek ki nálunk a kályhás mesterek is ezt használják csak össze törik és kész
A kemencemester nekem is drága lenne. Ha kültéri kemencét építesz, akkor szerintem nem olyan rettentően fontos az agyag minősége. Az enyém sajna, repedezik, de a lényeg, hogy elég erős lesz, amikor megszárad. Szerintem rá is állhatnék, de azért nem próbálkozom. Ha nem nagyon sürgős, talán érdemes a környéken vagy fórumokon érdeklődni, hol bontanak vályogházat. Bp környékén is akad sok ilyen. Ha sikerülne kifogni, azzal lenne a legkevesebb munka, ( gondolom én, mint Móricka) csak a fuvarost kellene megfizetni. A másik lehetőség a téglagyár, vagy amit nanik ajánlott. Kíváncsi vagyok mennyiért mérik. A honlapjukon nem találtam ( http://www.mullit.hu/ ). Ha valaki megtudja, írja be, legyen szíves.
Új vagyok errefelé, de nagyon örülök, hogy nem csak én vergődök hasonló gondokkal. Nagyon jó "forrás" vagytok! :)
Egy "klasszikus" búbost szeretnék építeni, cserépből, úgy, ahogy még boldogult nagyapámtól láttam. Ha jól látom pistályi (lásd 8. bejegyzés) kolléga épített hasonlót, mint amit én gondoltam.
Csak...
Az agyagot Tata is hozatta valahonnan. Ráadásul nem tudom honnan (kis kölök voltam még), és attól a helytől a lakhelyem 200 km távolságra van...
A bajom tehát a következő (segítsetek kérlek):
Hol szereztek jó kályhás-kemencés agyagot? Legjobban szeretném megvenni (sajnos egészségügyi okból a "fejts magadnak" szóba sem jöhet) valahol Budapest környékén.
Azt is megpróbáltam már, hogy ilyen dolog építésére vállalkozót szerezzek. Sajnos az nekem megfizethetetlen... Természetesen nagyon örülök, hogy van fizetőképes kereslet az ilyen tudásra. Miután kiszámoltam az anyagigényt - és utánanéztem az áraknak is - belátom, hogy annyi, de én ezt nem tudom megfizetni, no meg szívesen is "játszanék" a megépítéssel. Súlyos tízezreket viszont nem szeretnék kidobni egy használhatatlan és útban lévő felesleges építményre :(
Szia Nanik! Köszi az ábrákat, valami hasonló elgondolásom van mint az első ábra. Téglaügyben már viszonylag jól állok a tűztérhez szükséges mennyiség 80%-át sikerült beszereznem amolyan század eleji jól csengő-pengő anyagból. Gróf Esterházy Pál emblémájával ellátott bontott anyag. A hiányzó mennyiséget a közelből a Devecseri téglagyárból kipótolom. Állítólag az elég jó tégla. Most még azon agyalok, hogyan lehetne az egészet egy grillező résszel kombinálni úgy, hogy túl nagy monstrumot sem akarok. Az egész fölé terveim szerint egy faszerkezetű építmény kerülne amelyik helyet adna egy 6-8 fős társaságnak elegenő asztalnak és ülőalkalmatosságoknak. Szóval terv az van szeptemberben kezdődik az építése.
Kezdő vagyok, mint Te, csak egy lépéssel járok előbb.
Az ívhez a sablon ponthegesztett rácsból volt(5X5) egy csík megívelve, és vízszintesen kb. a derekán összefogva. Nem volt vele a sok munka, mint ha homokot használtam volna.
Sziasztok! Most tevezgetem én is a kerti kemencémet. Látom, hogy vannak itt profik és szívesen segítenek az ilyen amatőröknek, mint én. Terveim szerint az alja a hagyományos tört üveg, kevés homok és agyagba rakott 5 cm-es tégla lenne. A felső rész 15 cm vastag boltíves agyagba rakott tégla kívül 3 cm bazaltgyapot a hőszigetelés és hőtágulás felvétele miatt, kívül pedig rabichálón mészhabarcsból vakolat. Abban kérem a segítségeteket, hogy mi az ahol változtatni kellene és miért? Köszi!
"A község (Solymár) keleti végén található kiscelli kék agyag igen alkalmas tégla és cserép készítéséhez, melyekre a környéken három téglagyár is települt, s így a közelben lehetett ezeket is beszerezni.
A község nagy részén agyagos, löszös talaj található mely igen alkalmas volt a vályogtégla készítéséhez, amit még a század első felében is alkalmaztak. A legtöbb helyen ezt az anyagot a helyszínen is megtalálták. A ház alapjából kitermelt agyagból szalmatörek és víz hozzáadásával készítették a vályogtéglát, amit a prizmába rakva a napon szárítottak. Akik az építési telkükön nem találtak agyagot, vagy az mélyebben feküdt és ezért nem tudták felhasználni, azok a község keleti sarkában kialakított agyagbányában bányászták az agyagot, amit a helyszínen téglává formáltak, s ehhez az itt átfolyó patak megfelelő vizet is adott."
"Mondták már többször is: aranyból van a keze. Az idő aztán valóságosan is bearanyozta, legalábbis a gyűrűsújját... A nagykállói Farkas Imre kályhásmester ötvenéves munkásságát oklevéllel és aranygyűrűvel ismerte el a megyei Ipartestület.
Tunyogmatolcson született 74 évvel ezelőtt. A nyolc gyermekből ma már csak két testvére él. Imre bácsi az ötvenévi munka után sem hagy időt pihenni magának, az ipart továbbra is folytatja, megrendelése is akad bőven. Becsülni sem tudja számát az általa megépitett kályháknak, ám annyi bizonyos, hogy a megye igen sok településén ismerik a nevét. A gázbekötések idején bizony megapadtak a megrendelések, ám ma már egyre többen keresik meg a kályhásmestert. - Hanem, valamire azért rájöttek az emberek! - mondja huncutkás mosollyal. A kályha lelke a samott és a jó agyag. Ez utóbbit mindig gondosan választottam meg. Korábban Matolcsról hozattam, jó két évtizede pedig Karcagról, illetve Nádudvarról szerzem be a sárnakvalót. - sorjázza az egyébként kiválló korongozó hírében is ismert mester."
Bocs, ez valami ásvány, nem a kékagyag. De abban található, tehát a nyomára vezet:) Fúú, meleg van, jobb lesz, ha bevágok egy sört és nem írogatok hülyeségeket.
Én még nem is hallottam kékagyagról, de utánanéztem a google-ban.
(kékagyag), recens alluviális üledékekben, glaukonitos, foszfátos, vasas és szerves üledékekben egyaránt megtalálható. Fontosabb lelőhelyek: Somogyszob, Lábod, Bagamér, Létavértes (gyepvasércben), Szeged, Tiszalök, Egyházaskesző, Alsótelekes (agyagban); Dobsina, Pojnik, Körmöcbánya (SK), Illoba, Herzsabánya, Óradna (RO), Trepča (Szerbia), Kercs (UA), Bolívia, Brazília. Ásv.társ.: goethit, pirit, markazit, gipsz, jarosit, anapait. Most aztán már tudom. Inkább a lányomnak való, ő földtudományi szakra jár. De a lelőhelyek talán hasznosak valakinek.
Ami nálatok van, ha a kályhás mesternek megfelelt, akkor a kemence mesternek is egész biztosan jó lesz.
Nálunk sárga színű valami van, amit az öreg kályhásmester használt a cserepesekbe.Az is jó a kemencébe? Csináltam vele nappróbát, szépen kiszáradt, nem repedt meg sehol, kemény mint a cserép.
Keramikus agyagra gondolsz? Abból 30 ezer lett volna a kemencém anyaga. Szárazan fejtettem és ebből több, mint 600 kilót használtam fel. A téglagyár jó ötlet. Főleg az elhagyott. Csak a fejtés nagyon nehéz munka, ezt az egyet utáltam benne. Érdemes megkérdezni idősebb embereket, vidéken szinte mindenhol akad régi agyagfejtő. Nekem is az egyik szomszéd mutatta meg, magamtól sohasem találtam volna rá, mert teljesen benőtte a bozót.
Én is mint sokan itt a fórumon már régóta tervezgetem a kemence építését. A jó minőségű kék agyag beszerzéséhez csak javasolni tudom téglagyárak körüli köbenézést.
... ne szabadkozz, ne kishitűsködj előre! Igy, látatlanban biztosíthatlak arról, hogy a házadban, vagy kertedben lévő kemencék közül a most épülő lesz a legsikerültebb!...
Az én kemencém sem lesz az az autentikus darab -legalább is ami az anyagát illeti.
Az igazán jó minőségű kemenceagyag nagyon drága (12x12x25 cm-es fóliázott hasáb közel 400,-Ft.)
Ha pedig nekem kell megkutatni, majd kitermelni..., háááát...!!!...
- A barátom nem a pangeás kiadvány alapján készítette a kemencéjét, de méreteit, építési megoldásait és technológiáját tekintve nagyon hasonlóan épült, csak a külső dizájn más.
Kb. 12 évvel ezelőtt kiment a szülőfalujába egy kis füzetecskével, plajbásszal, mérőszalaggal a kezében, és a nagymama viseletes, árva kemencéjéről levette a külső-belső méreteket. Otthon a konyhaasztalon néhány A2-es milliméter-papíron léptékarányosan lerajzolta, kiszerkesztette,... majd sitty-sutty megépítette. Hogy érzékletesen és keresetlenül fogalmazzak: nem szarozott vele annyit, mint én (vagy mi)!
- nem találod a kéményeket a hagyományos búbosokon?... ...Talán ez az embert próbáló sivatagi hőség lehet az oka!...?...
Házon belüli kemencék esetén a kémény az épület falában megy és arra van ráépítve a kemence.
...Nagyívben megemelem a kalapom és mélyen meghajolok Előtted, valamint az Építő Mester -és nem különben a "gyönyörű kicsike"- előtt!
Ilyen születik, mikor a jóízlés találkozik a szakértelemmel!!!
Őszintén gratulálok!
... És az a praktikus ésszerűség, ahogyan a kemence minden kis "zsulját" hasznosítjátok..., egyszerűen zavarbaejtő!...: hátul (gondolom fedeles öntöttvas edényben) "nehéz" egybehús; mellette fedeles cserépedényben könnyű kis nyári töltöttkáposzták friss kaporágakkal; előttük a gombás-szalonnás-hagymás szűz tepsiben; mikor ez utóbbi kész, helyére jöhet édes- vagy sós kelt tészta, esetleg valami zöldséges rakottas; és mikor ez mindenek elkészültek, a kemence "lecsengő" hőjével gyümölcsöt, paradicsomot, gomát aszaltok, kerti zöldfűszereket szárítotok... ! És ahogyan a kemencéből kikotort parazsat is hasznosítjátok...!!!... Káprázatos leleményesség!...
...Hogy a műszaki megoldásokról is essék szó -természetesen csak dicsérőleg: alul tárolós kemence esetén rendkívül szellemes megoldás a tűztér alatti (barna) isolit szigetelő tábla. Elárulod, hogy az isolit szigetelő réteg fölött mi az a fehér lapokból álló anyag?... És arra már nem is került samott tégla?... A samott téglák kötőanyaga sóval kevert kemence agyag volt, vagy valami hőálló beton, hőálló habarcs, pl. Priblicó, Rath?
Tisztelettel várom a kérdéseimre a válaszokat, ill. úriemberhez nem méltó mohó türelmetlenséggel várom a további fotókat -különös tekintettel a kemencéből kikerült gasztro produktomokra!...
Barátsággal: Nanik (aki a kemenceajtón keresztül, a has szemével látja a világot)
