A telek és a felépítmény is nagyrészben a Sportfolió kezében van. Kivéve egy kis sarkot, ami a telekkönyv szerint a Tungsram Rt. tulajdona a mai napig (pont a birkózóterem közepén van a telekhatár, érdekes, hogy miként engedték ezt beépíteni...
Ha elmondod, hogy miként tudok ide feltölteni adatokat, akkor szívesen felrakom az újpesti pályákat. De azt hiszem, hogy TV rendelkezik igazán kiterjedt adatbázissal erről a témáról (is).
Az Újpest pályánál a telek tulajdonosa Újpest városa volt, míg az építmény tulajdonosa az UTE Sporttelep Rt. 1945 és 1949 között szerintem (bár erről biztos adatom nincsen) a Tungsram volt a stadion tulajdonosa, míg az 1949-es államosítás után a Megyeri úti stadion az ÁVÓ tulajdonába került, és ott is maradt egészen 1956-ig. 1956. október 30-án az Újpesti Munkástanács mellett működő Sportbizottság határozata alapján a stadiont birtokba vette. Ha minden igaz, 1957 és 1999 között a BM volt a tulajdonos folyamatosan, majd 1999 óta a Sportfolió. Ha minden igaz, és nagy vonalakban, stb.
Megmondom őszintén a világhálón keresgetve véletlenül akadtam rá. Éppen a Ganz-Mávagról próbáltam valamit megtudni -nem sok sikerrel, néha azt gondolom kitörölték őket az emlékezetből- és találtam ezt a táblázatot. De sajnos sem az oldal címét, sem a táblázat készítőjének a nevét nem mentettem el. :(
Szerintem nem ez az érdekes, hanem hogy sportterület (tornaterem, stadion, pálya stb.), vagy csak része egy gyár területének, és nincs is külön feltüntetve, hogy ott egy pálya van (pl. kíváncsi lennék a DVSC pályája mellett régóta "rohadó" Debreceni Kinizsi pályájának státuszára. Állítólag pár éve már be akarták építeni.)
Hát ha másban nem is annyiban talán köze lehet a két világháború közötti állapotokhoz, hogy az akkor épített sportpályákat hogyan telekkönyvezték át az ötvenes évektől. Pl. kíváncsi lennék, hogy az MTK-, vagy a Fradi-pálya maradt-e fővárosi tulajdonban, vagy átkerültek államiba, szövetkezetibe, satöbbibe?
A nagyobb pályákat nem fenyegette az ingatlan-biznisz. Ha jól tudom, a törvény úgy szabályozza ezt (csak nem tudom melyik törvény...), hogy sport céljaira használt területen csak sportcélú beruházás hajtható végre. A megszűnt pályák túlnyomó része gyári sportegyesület létesítménye volt és nem sportingatlanként, hanem a gyár részeként volt bejegyezve (a telekkönyvben? - ehhez sem értek...). A gyár megszűnt, a területet olcsón meg lehetett szerezni, bármit lehetett rá építeni (és még bontani sem kellett). Ennek nem sok köze van a két háború közötti focihoz, ennek ellenére ki lehet javítani, ha rosszul tudok valamit (mert érdekel a kérdés, s talán mást is).
Tizennégyes! Amit beírtál adatokat, honnan vannak?
Najó, nekem igazán nem sírhat a szám, legalább úgy néz ki a Bozsik-stadion megmarad és nem költözik a Honvéd sem Kecskemétre, sem Szegedre, sem sehova. Ez bíztató.
A sportpályák felét számolták fel Pesten 90 óta. Ez már önmagában tragédia. De engem még jobban zavar, amikor "nagyonokosemberek" fikázzák a magyar focistákat. Mintha bezárnák az iskolák felét, utána meg pocskondiáznák a magyar fiatalokat, hogy nem tudnak írni-olvasni. Csak felidegesítem magam...
BKV Előre (Pesterzsébet) Építési telkek 50.000.000,
Duna TSZ Lakóházak Ismeretlen
Dugattyúgyűrű Lovarda Ismeretlen
EVIG Építési telkek 16.000.000,-
ÉPGÉP Ismeretlen Ismeretlen
FÉG Ismeretlen 80.000.000,
Felvonó Ismeretlen Ismeretlen
Finisher Kutya iskola Ismeretlen
Fővárosi Tűzoltó Gyakorló pálya Saját használat
Fás Teniszpályák Ismeretlen
Fabulon Ismeretlen
Flottila Ismeretlen Ismeretlen
Fővárosi Sütőipar Üzlet központ Ismeretlen
Ganz Mávag Piac 10.000.000,-
Goldberger Részben görkorcsolyapálya Ismeretlen
Hajógyár Több funkció, építési telek Ismeretlen
Hajógyár szigeti Üres
Hárosi Falemez 6-os útépítés Kisajátítás
Hiteka 6-os útépítés Kisajátítás
Honvéd ETI Ismeretlen
IKV Kórház bővités Kisajátítás
Kinizsi Húsos Üzlet központ 55.000.000.-
Kőbányai Porcelán Parkoló Parkoló
László Kórház Üres
Medicor Teniszpályák Ismeretlen
MOM Építési telek Ismeretlen
Nagytétényi Gumigyár 6-os útépítés Kisajátítás
Nagytétényi Kinizsi 6-os útépítés Kisajátítás
Péteri Major Üres Ismeretlen
Szellőző Művek 6-os útépítés Kisajátítás
Taurusz Üzlet központ, benzinkút 100.000.000.-
Újlaki FC Építési telek Ismeretlen
Zuglói SE Üzlet központ, több funkció Ismeretlen
Az ország területén további 40 sportlétesítményt szüntettek meg 1989-óta. Amennyiben értékesített sportpályák helyett azonos számban, és méretben újakat akarnánk építeni, az építés költségei meghaladnák a 40 milliárd forintot. Jelenleg a XIV kerületi önkormányzat, amely SZDSZ vezetésű két sportpályát kíván megszüntetni a kerületben. Mindkettő a szabadidős sportolók, és a gyerekek, fiatalok által használt létesítmények. Helyükre bevásárló központ épülne.
Kedves Budapestiek! Most látom csak, hogy a Google Mapson létre lehet hozni saját térképeket, felcímkézve az egyes helyeket (ezért csak "Kedves Budapestiek!", mert kb. csak ez van lefedve rendesen az országból). Nincs kedvünk feldobálni rá a régi és jelenlegi stadionok helyét? Pl. valahogy így: Focipályák
Hát a Bihari úti Törekvés pályáról nem tudok semmit, de Google Mapson mintha látszódnának felszerelt kapuk: <a href="http://maps.google.com/?ie=UTF8&ll=47.477725,19.127219&spn=0.003111,0.013561&t=h&z=17&om=1" target="_blank">Törekvés pálya</a> A Kőér utcai Spartacuson (a képen alul) női mérkőzéseket szoktak játszani, a Chinoinon pedig azt hiszem BLASZ csapat működik (pedig annó Fabulonként itt nevelkedett a Hrutka Jani is és mi is itt lettünk először igazolt kisdobosok): <a href="http://maps.google.com/?ie=UTF8&ll=47.468515,19.130588&spn=0.006223,0.027122&t=h&z=16&om=1" target="_blank">Spartacus és Fabulon</a> A Sörgyár pályáján néhány éve még vezetett egy barátom (azóta NB1-es bíró) serdülőknek meccset, akkor még tuti működött: <a href="http://maps.google.com/?ie=UTF8&ll=47.484946,19.160199&spn=0.006221,0.027122&t=h&z=16&om=1" target="_blank">Sörgyár</a> Az Élessarokhoz közeli Fehér úti pályáról pedig nem tudok semmit, de szintén a Google térképére hagyatkozva úgy tűnik, mintha fel lenne vonalazva a pálya: <a href="http://maps.google.com/?ie=UTF8&ll=47.494197,19.137969&spn=0.00622,0.027122&t=h&z=16&om=1" target="_blank">Fehér út</a>
Az utolsó kép pedig az EVIG (Egyesült Villamos Gépgyár) pályákat mutatja. Itt még "felvert gazzal", de megvannak. Ma már szinte teljesen kész lakópark feszül a helyén. Pedig nagyon kellemes volt a kilencvenes évek elején BLASZ meccsekre járni ide. EVIG-Gamma például. Volt egy kiskocsma a sarkán és egy tó mellette (ráadásul nekem sem volt távolság, mert a térképen is látható Pára utcában lakom). EVIG
Ez a bunda azután Erzsébetnek hozott szerencsét, mert akkor jutott fel negatív gólaránnyal a sok kizárás miatt az ETC, mely így második lett. Az EMTK pedig 3., de ő már nem jutott fel.
Az 1924/25. évi bajnokság rendkívül érdekesen alakult és ért véget. Ebben az időszakban egyre nagyobb nyomás nehezedett az MLSZ-re a professzionista csapatok felállítására és a profi bajnokság kiírására. Egyre inkább látszott, hogy amatőr módon a bajnokságok lebonyolítása már nem lehetséges, a nagyobb, tehetősebb klubok ilyen-olyan ürüggyel, vagy suba alatt, így is jövedelemhez juttatták játékosaikat.
Mivel ez időben még nem sikerült a professzionista bajnokságot beindítani, az MLSZ nem tudott mást tenni, mint legalább az álamatőrizmusra lecsapni, tűzzel-vassal irtani.
A szigorítás dacára, már 1924 őszén lehetett különböző híreszteléseket hallani, hogy ez vagy amaz a csapat bizonyos szívességekért cserében, átengedte a győzelmet ellenfelének.
A bajnokság összes osztályai közül a II. osztályban folyt a legelkeseredettebb küzdelem azért, hogy melyik csapatnak sikerül bejutnia az ígéret földjére, a nagy meccsbevételekkel kecsegtető első osztályba.
Már márciusban kipattant az első vesztegetési vád, amikor formális eljárás indult meg a TTC - EMTK mérkőzés nyomán. A vád az volt, hogy az EMTK kapusa 5 millióért (ekkor még korona volt, később 1927. januári bevezetésekor 1 pengő 12500 koronát ért) hajlandónak mutatkozott annyi gólt beengedni, amennyi a TTC győzelméhez szükséges volt. Áprilisban az Ékszerész - Fővárosi TK mérkőzésről derült ki, hogy az FTK három játékosa felajánlotta az Ékszerész vezetőinek, „lelazsálják” a mérkőzést az ellenfél győzelme érdekében.
Egymást érték a feljelentések és a vizsgálatok. Közben a bajnokság befejeződött, az ETC a 6. az EMTK a 7. helyen végzett a 14 csapatos mezőnyben. Ekkor lecsapott az MLSZ.
Először a Kőbányai TE (KTE) csapata bukott meg, aki aztán a legsúlyosabb büntetést is kapta, törölték a szövetségi tagegyesületek sorából. Következett a magát bajnoknak hívő TTC, majd az Ékszerészek, a Húsiparosok és végül az FTK került le az élről, elvesztvén pontjait, sőt egy évre a játékjogát is.
Végül csak kilenc csapat fejezte be a bajnokságot a következő élmezőnnyel:
1. „33” FC 33 pont 32 - 17
2. ETC 27 pont 29 - 31
3. EMTK 26 pont 28 - 31
Voltak színváltozások is a csapatoknál, de mindet nem tudom. Az ETC eredetileg sárga-fehér színű volt, az EMTK fekete-fehér. Az ER-SO MADISZ lila-fehér, a Lampart talán piros-fehér. 45 után az EMTK piros-kék lett, majd az EVTK is megtartotta ezt a színt, végül az ESMTK piros-fehér lett és mindmáig az is maradt. A többi csapat színét sajnos nem tudom.
Én az ablakból már nem látom sem az EVIG sem a Magnezit pályáját :( A Sörgyáré, a Spartacusé, a Fabuloné (Chinoin) és a Törekvésé még megvan és a Fehér úton is van még egy pálya (talán a BSE-hez tartozik), ahová az önálló EB kandidálás során a másik nagy budapesti stadiont álmodták. Kb. ennyi maradt. Pedig csak itt Újhegyen-Óhegyen volt legalább 5-6 ... az EVIG-é ráadásul betonlelátós, két nagypályás (egy füves, egy döngölt földes) volt.
