'Coudenhove-Kalergi grófnak újságíróként voltak érdekes kijelentései, melyeket a "zsidózás" vádja véget most mellőznék, ... melyet a "Praktischer Idealismus"(Wien/Leipzig 1925) c. könyvében bővebben is kifejtett.'
Megtennéd azt a szívességet, hogy mégis csak beidéznéd, vagy legalább a linket megadnád rá?
Volt róla szó, hogy Richard N. Coudenhove-Kalergi osztrák arisztokrata volt a Páneurópa gondolat, az EU előképének atyja, mellesleg bécsi Humanitas szabadkőműves páholy tagja: (...) "A bécsi Humanitas szabadkőműves-páholy tagjaként 1922 januárjától az európai országok gazdasági és politikai közeledését szorgalmazta. 1919-ben az Egyesült Államok népszövetségi csatlakozásának lehetőségeit keresve jutott arra a felismerésre, hogy a világ öt nagy térségre tagolódik: a már megszerveződött Pánamerikára, északon Szovjet-Oroszországra, délen a brit impériumra, a Távol-Keleten Japán és Kína mongol népi blokkjára és a még teljesen szervezetlen Páneurópára. Az amerikai Alfred Hermann Fried Panamerika című könyvének ismeretében a pánamerikai együttműködésből vezette le Páneurópa új fogalmát, amelyet találóbbnak tekintett az Európai Egyesült Államokénál. Megvalósulásától elsősorban az új világháború kitörésének megakadályozását, gazdaságilag pedig a vámhatárok nélküli nagy európai piac létrejöttét remélte" - Kiss Henrietta Páneurópa-szekció Magyarországon (1926–1932) I.
Coudenhove-Kalergi grófnak újságíróként voltak érdekes kijelentései, melyeket a "zsidózás" vádja véget most mellőznék, de a "személyiség solkoldalúsága" v. a "gondviselés" stb. szk. sz. is kulcsf. tényező volt eszmefuttatásaiban, melyet a "Praktischer Idealismus"(Wien/Leipzig 1925) c. könyvében bővebben is kifejtett. Véleményem szerint ez egy erősen beteges eszmefuttatás ami csak úgy kitűnik a cionista hőzöngésektől. Hazánkban a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy Benedek Marcell vezényletével szintén támogatta a Páneurópai Uniót, az "szmét" ami alatt azt kell érteni, hogy bár csekély létszámú, de óriási befolyással, részéve tette kicsiny kis országunkat a nemzetközi pénzhatalom Új Világrendjének.
Nem rossz a saspaholy.hu (én sajna csak 15-ből 11-et...), de messze nem olyan szép, mint a pécsi Zsolnay weblapja, amelyik - mióta utoljára láttam - bődületes mértékben fejlődött.
A Sas-páholy honlapja tényleg egyedi, nagyon jól felépített. A kényelmet szolgáló javaslataid realizálása valóban jó lenne. Kvíz eredményem: 12/15. Van még mit tanulnom...
Amíg a pécsi Zsolnay-páholy weblapja (http://zsolnay_paholy.extra.hu/) kitartó és folyamatos munkálkodás nyomán fokozatosan bővül és csinosodik, a Sas-páholy honlapja egyszeriben kipattant alkotója fejéből és tökéletesnek tűnik:
Egy (igazi) építészeti rajz - tervrajz - szolgál háttérképként a hamarosan megjelenő könyvecskének, amely kinézetét valamelyik 1911-es datálású Sas-páholy kiadványtól kölcsönözhette.
A könyvecskét felütve - rákattintva - az ki is nyílik és egy üdvözlő szöveg és tartalomjegyzék fogadja a látogatót. A remek kialakítású, könyvészetileg megkomponált füzet betűtípusa, tördelése, a képek elhelyezése esztétikai élményt nyújt. A tartalomjegyzék linkjein kívül a könyvecske jobboldalán felül van még két könyvjelző és ha már elhagytuk a nyitólapot, akkor jobboldalon alul is van egy oda visszaléptető könyvjelző. A lapozás animálása próbálja a hagyományos könyvolvasás élményét visszaidézni. A könyvecskéből csak az ajánlott linkek és a pdf formátumba konvertált rajzolatok vezetnek ki.
A nagyszerű kiállítású honlap díszére válik a Sas-páholynak és megalkotójának egyaránt!
Ha szabad egy nyelvi zavarral élnem, a tökéletes honlap még tökéletesebb lehetne, ha:
A több oldalas szövegeknél nem csak tovább, hanem visszalapozás is rendelkezésre állna;
A kezdőlapon szereplő tartalomjegyzékhez vezető könyvjelző nem a jobb, hanem a baloldalon lenne - ahol a tartalomjegyzék található;
A Kvíz és a Kapcsolat csak a könyvjelzőn érhető el, jó lenne a belehelyezni őket a tartalomjegyzékbe is.
Még egyszer gratulálok a kivételesen jól megtervezett és kivitelezett miunkához!
(Egy kis dicsekvés - a Kvíz megoldásakor mindössze egy pontot veszítettem...)
Nem könnyű megvonni a határt, meddig és legyen-e netovább. Már ami a videózást illeti. Ilyesmiben én nem dönthetek, legfeljebb véleményem lehet. Bármennyire a nyíltság és nyitottság emberének vallom magam, mégis, úgy érzem, nem mindig jó, mindent a nyilvánosság elé tárni. Példaként: Csakúgy, mint egy családon belül, minden tagnak van és lehet saját nézőpontja, véleménye és ez jól is van így. Hiszen ismerik egymást és tudják, hogy mit és miért mond-tesz egyik vagy másik. Ugyanakkor egészen más hatást vált ki ha mindezt nagyközönség elé viszik, ahol a nézők, hallgatók, olvasók egészen mást látnak, hallanak stb, hiszen nincs meg ugyanaz a gyakorlatuk, mint a "szereplőknek"
Ha valaki nem élte sosem át a saját felavatását, annak számára ez az esemény örök titok marad, akárhány filmet néz meg, vagy könyvet olvas a témáról. Sőt, volt olyan felavatottunk aki megvallotta, hogy "készült" és ez a felkészültség sokat levont az élmény, a katarzis spontaneitásából.
Ugyanakkor készültek művészi alkotások, filmek, a szk-ség témájáról, mégha sokszor igen kevés közük is volt a mi jelenünk valóságához, ettől még főt hajtok a művészet előtt. Csakhogy ez más.
Érdemes odafigyelni a pécsi Zsolnay páholy honlapjára, webmestere kitartóan halad a maga választotta úton, kísérletek és változtatások során a lap egyre esztétikusabb, tartalmasabb és strukturáltabb lesz:
Rajzolatok, irodalmi ajánló, digitális könyvek, sajtószemle, érdekességek adják a lap gerincét, s most, hogy a struktúra lassan véglegesedik, már "csak" az anyagok feltöltésével kell foglalkozni.
"Mórát annak idején a Tanácsköztársaság alatti szerepéért akarták kizárni, de hosszú procedúra után felmentették. "
egy magánlevél furcsállotta, hiszen a Tanácsköztársaság betiltotta a szabadkőművességet, hol, hogy és mikor zajlott volna le a szabadkőműves vád alá helyezési procedúra?
Sajnos pontosan nem tudom, hogy a döntést a betiltásról a Kommün melyik szakasza során hozták meg, de az bizonyosnak tűnik számomra, hogy a végrehajtással nem igen foglalkoztak. Erre a sokasodó belső és külső támadások közepette idejük se volt. Elkobozni sem kobozhattak el semmit, hiszen ez a dicső feladat a Horthy rendszerre maradt. Feltehetőleg hoztak a betiltásról egy határozatot, nyilvánosságra hozták és kész. Ettől még a szabadkőműves páholyok nyugodtan folytatták páholymunkájukat, különösen vidéken. A zavaros viszonyokat jellemzi az alábbi eset, amely a Galilei páholy történetében szerepel:
"... hamis feljelentésre, amelyben mint ellenforradalmárokat tüntettek fel bennünket, egy század tengerészkatona feltűzött szuronnyal tört be a páholyba és épp szertartásos munkánál találták a ttv.-et. Megfelelő felvilágosítás után a tévedés kitudódott, a tengerészek elhagyták az épületet."
A Tanácsköztársaság gyengesége és az új rezsim közeledte viszont a szabadkőművesség opportunista elemeit arra öztönözhette, hogy felzárkózzon az új hatalom mellett, letörölje azt a "sarat" a szabadkőművességről, amit Móra tevékenységében véltek felfedezni.
Erről az eseményről Lengyel András számol be egy-két pontatlanságtól eltekintve kiváló tanulmányában, ami a Forrás 2004/7-8. számában jelent meg először, majd A "másik" Móra / Lengyel András. - Szeged : Bába, 2005 gyűjteményes kötetében is szerepelt.
"Alighanem törvényszerű tehát, hogy politikai aktivitása megtörésekor Móra előbb 1919. május 8-án főszerkesztői posztjáról mondott le, majd másnap, május 9-én kezdeményezte a szabadkőművességből való elbocsáttatását is. „Fedezését”, a „testvéri közösségből való kibocsátását” kérő levelét (Gaál 1992. 19, vö. Földes 1960. 350) a páholy június 19-én tárgyalta (Földes 1960. 351). Az elválás azonban, nagyon jellemzően, az akkori zavaros viszonyok közepette már nem történhetett meg szépen, stílusosan. A „konzervatív” Árpád páholy, közelebbről nem ismert megfontolás alapján, vizsgálatot indított a radikális Móra ellen, s ekkor – mint Szigyártó Albert 1919. július 22-i leveléből (Péter 1984. 279) kiderül – a lépéskényszerbe került Szeged páholy maga is „nyomozást” rendelt el Móra ellen. A vizsgálódások híre valamiképpen az érintetthez is eljutott (bár aligha hivatalos formában), mert július 15-én fölvilágosítást kért erről Szigyártó főmestertől. Levelét nem ismerjük, de Szigyártó erre adott, már hivatkozott 22-i válaszából kitetszik, az ügy egészen a Nagypáholyig eljutott, s megosztotta a szegedi szabadkőműveseket. Maga Szigyártó (aki, mint láttuk, hajdan potenciális szabadkőművesként javaslatba hozta Móra nevét) felemás, halogató álláspontra helyezkedett. Jól láthatóan inkább elkenni szerette volna Móra ügyét, semmint kivizsgálni. „A nálunk bejelentett panasz tárgyában – írta Mórának – az eljárást nem sürgettem, igaz, mert a panaszlottak közül kettő most meg nem idézhető, másrészt, mert jónak láttam az eszmék tisztulására és a kellő lehiggadásra időt hagyni” (Péter 1984. 279). S bár levele üdvözlési formulájában Szigyártó azt mondja, hogy „[i]gaz testvéri szeretettel maradtam régi híved”, nyílt szolidaritást Mórával nem vállalt. Nyilván nem mert vállalni. A „törvényes és tökéletes Szeged páholy” törvényszéke végül 1919. szeptember 10-én hozta meg ítéletét „az általános szk. [= szabadkőműves] kötelességnek szándékos megsértése” vétségével vádolt „Móra Ferenc m. tv. [= mester testvér]” fölött. Az ítélet Móra számára kedvező volt; a törvényszék „Móra Ferenc tv-t az ellene emelt vád alól felmenti”. S bár a páholy törvényszéke hibáztatta Móra nevezetes, sőt botránykővé vált Mementó című, 1919. április 1-ji vezércikkét, egészében inkább a mentő körülményekre figyeltek s azt hangsúlyozták, hogy Móra „egész közéleti működésében mindig józanságot tanúsított és egyéb cikkeivel mérsékletnek igyekezett hangulatot teremteni” (Péter 1984. 280). A Móra elleni „bűnvádi eljárás” jegyzőkönyvét (amelyet, sajnos, nem ismerünk) és az ítéletet szeptember 16-án olvasták föl a Szeged páholy tagsága előtt. Ezzel Móra „fedezésének” akadálya elhárult. A páholy – egyik utolsó intézkedéseként – 1920. március 10-én adta ki az „Elbocsátó level”-et, kimondva, hogy Mórát „1919 évi szeptember hó 1-én [!] előterjesztett kérelmére mai határozattal a páholy kötelékeiből elbocsátotta”. "
Nos, „az általános szk. [= szabadkőműves] kötelességnek szándékos megsértése” kizárást von maga után, ahogy az az "Árpád a testvériséghez" címzett Szeged Keleten dolgozó Szabadkőmüves-páholy alapszabályai. 1872. paragrafusai között szerepel:
"18. §. A páholy-ból kizárásra szolgáló okuk a következők:
a) bármely becstelen és jellembe ütköző cselekmény elkövetése;
b) a titokban tartási eskü megszegése;
c) a szabadkőművesi törvények és kötelmek bármily szándékos megszegése. "
(Ez ugyan nem a Szeged páholy alapszabálya, de szinte bizonyos, hogy az is hasonlóképpen szólt.)
Tehát ha a Lengyel András leírta procedúra során a vádat elfogadják, az Móra kizárását jelentette volna a szabadkőművességből. Saját személyes véleményem szerint pont erről lehetett szó, ezzel a kizárással szerették volna kezdeményezői szalonképessé tenni az új rezsim szemében a szabadkőművességet (de lagalább saját magukat). Megint csak magánvéleményem szerint ez nem segített volna a szabadkőművességen, viszont a vádemelésnél is sötétebb foltot ejtett volna rajta.
Azért ezek a honolului felvételek azt mutatják, hogy ott némileg nyíltabb a kőművespáholyok világa. Lalo én a helyedben megpróbálnám, hogy odamegyek egy kamerával egy páholymunkára, hátha beengednek. Mondd azt, hogy te vagy a Lalo és jöttél filmezni. Ez amolyan varázsszó, még a vakolásra is meg fognak hívni...:)
Azt a videót, amelyikről az előbb írtam, sajnos nem találom, de itt egy szorgalmas honolului szabadkőműves filmes (vagy fordítva), aki számos felvételt készített a páholyáról:
Megjegyzem, nem lennél egyedül az ilyen felvétellel. Láttam egy amerikai videót, amelyben egy, talán texasi szabadkőműves fickó lefilmezte a páholyában a saját kinevezését valamilyen posztra. Valószínűleg egy jól elhelyezett kamera automatikusan vette az eseményeket. Ha újra a szemem elé kerül, akkor felteszem a linkjét.
Abból gondolom, hogy texasi lehetett ez a páholy, mert a főmesternek cowboy kalapja volt, szemben az amerikai páholyokban szokásos keménykalapos főmesterekkel. Ezek ott Ámerikában még őrzik a hagyományokat és a használják a kalapokat! Bezzeg ezek az angol páholyok még ezt is elhagyták...
Hogy nálunk milyen a főmesteri kalapdivat, azt majd a te videódból meglátjuk.
Ami szükséges még: pénz, sok pénz, rendező, szerkesztő, zeneszerző, producer, gyártásvezető, operatőr, hangmérnök, világositó, bűnés, FAHRTMESTER, sminkes, fodrász, diszéettervező és diszletmunkás, egy rakás asszisztens, esetleg kezdők, akik kávét hoznak, stb felszerelés: kamera, és kiegészítők, hangcucc, lámpák, fahrtsinek, fahrtkocsi, sminkes cuccok, szállitóeszközök, forgatás utáni vacsora, ilyenek. utómunka: vágó, vágófelszerelés, avagy laboratórium, ha a videot filmre scannelnéd, hangkeverőstudió, felsőfokú technikusokkal, trükkösök, címkészitők, stb.
Kedves Lalo, bocsásd meg botorságomat, azt hittem otthonosan mozogsz a szakmában és ismered a szakmai kifejezéseket. A FORGATÁS RITUÁLÉJA A KÖVETKEZŐ TITKOS SZAVAKKAL KEZDŐDIK:
Richard N. Coudenhove-Kalergi osztrák arisztokrata volt a Páneurópa gondolat, az EU előképének atyja, mellesleg bécsi Humanitas szabadkőműves páholy tagja. Mind politikai, mind szabadkőműves körökben terjesztette eszméit, amelynek és persze mások erőfeszítéseinek következtében az EU jelenlegi szervezete létrejött.
Az EU kialakulásáról szóló minden munkában előkelő helyen szerepel neve és tevékenysége:
Szerintem szervezetnek nem. De Szabadkőműveseknek biztosan. Annál is inkább mivel nem mindenkiről tudható, hogy szk-e vagy sem. Viszont szk szellemiségnek az Egyesült Európa eszménye teljesen megfelel.
Ahogy olvasgattam a topikban talált linkeket és egyéb, a Neten talált anyagokat a szabadkőműves eszmékről, az a gondolat kezdett el bennem kapisgálni, hogy az Egyesült Európa kialakuásában nem csekély szerepe lehetett ezeknek a szervezeteknek - valóban van alapja az elképzelésemnek, vagy ez is csupán egyfajta összesküvés elmélet?
Engem őszintén meglepett, hogy az angol szimbólikusok ilyen filmet forgattak és tettek közzé. Nem hiszem, hogy Magyarországon a közeliközeljövőben bármelyik szervezetnél ilyesmire sor kerülhet.
A rituálé részletes leírásához már évek óta könyvekben, és gondolom csomó helyen bárki hozzájuthat. Így maga a ritus talán (véleményem szerint) nem képez titkot immár. Ellenben titok a részvevők személye, melynek felfedése, lássuk be Magyarországon a mai napig sokak számára hátrányos lehet.
Hozzáteszem, hogy bár minden téren a nyitás mellett állok, ilyen formában ezt nem is tartom szerencsésnek, mivel részinformációkat közöl, ami a filmben inkább csak az érdeklődés felkeltését szolgálja.
Hogy egyszerű példával éljek (ami szokás szerint biceg): ha egy őserdei indián törzsnek mutatják be videón a katolikus vallás szépségét, de a bemutatóban füstölőt cipelő ministránst, vagy keresztet vető papot mutatnak, azt az indiánok lehet, hogy félreértelmezik. Mindezek megértéséhez tanulási folyamatra van szükség.
És persze kalapálni nemcsak a kőművesek, hanem a lakatosok is képesek.
örömmel tölt el, hogy felvételedet kéred hozzánk, szívesen küldök neked egy tájékoztatót, melyben információkat találhatsz szervezetünkről, valamint azokat a tudnivalókat amire felhívjuk a belépni szándékozók figyelmét. Gondolom ajánlót találsz magadnak, és hipp-hopp indítjuk a procedúratúrát, a többit majd négyszemközt.
