Egy félig off kérdést tennék fel. Az egyik első válogatott meccsünket egy bizonyos Yolland Arthur (máshol: Jolland Artúr) nevű tanárember (a Margit körúton egy középiskolában tanított angolt) vezette. Rejtő Jenő Látatatlan légiójában is van egy Yolland (igaz ő Oliver) gróf, aki csaptatot gyűjt egy afrikai olajlelőhely elfoglalására. Ez egy gyakorinak számító családnév volt a korszakban, vagy a regény szereplőjét a futballbíró/játékos/tanár figuráról mintázta a szerző? Volt közöttük esetleg valami kapcsolat? Az Arthurról amit olvastam és amit Rejtő ír Oliverről azok annyira szöges ellentétben állnak egymással, hogy el is tudnám képzelni.
Én jelenleg az apránkénti fénymásolását vállaltam be (plusz a 42-es Pluhárét). Bár amilyen dühítő (15-20 forintos) árakkal dolgozik a FSzEK még a végén ti jöttök ki olcsóbban :)
Én rajta vagyok, mióta tudom, hogy szeretnéd megszerezni. Csak sajnos mostanság riktán járok könyvesboltokban, antikváriumokban. De lesz ez máshogy is.
A két könyv benne van a magyar sportkönyv top 5-ben. (Ami még eszembejut, pl. Siklóssy László háromkötetes magyar sporttörténete, Pluhár könyve, vagy a pár éve megjelent Magyar Sport Enciklopédiája) A Kalandozó magyar labdarúgókkal ráadásul az az egyik legnagyobb probléma, hogy ha valaki csak beleolvas, azonnal több darabra esik szét. Az enyém oldalakra hullott, és ebben nincs túlzás. Nem tudom tehát, hogyha egy ilyen saláta könyv egyáltalán eljut az antikváriumba, beveszik-e. Amiben bízni lehet, hogy valamelyik könyvesboltban van elfekvő darab. Jó ideje nem jártam ott, de van Debrecenben egy nagy Fókusz Könyváruház ahol elég sok olyan könyv is van, amit máshol már nem lehet kapni (pl. két éve itt vettem a Ki kicsoda a magyar sportéletben három kötetes könyvet, eredeti áron. A megjelenés után 12 évvel...) Valamelyik nap benézek, hátha lehet kapni, de nem igazán bízom benne. Vagy a pesti, Rákóczi úti Fókuszban is el tudom képzelni, hátha...
Én Földessynek az 1926-ban megjelent A magyar futball és az MLSZ könyvét szeretném egyszer beszerezni. Még akkor is, ha életem legdrágább könyve lenne.
Én is sok helyen kerestem de sehol sem találtam.Kaptam egy tippet,hogy egy pécsi antikváriumban megtalálható.Ott még megnézem.Esetleg eladó,elcserélhető vagy lefénymásolható?
Megnézem. Kamondi Imre:Labdarúgó-krónika I-II.Talán a legjobb kiadvány a Pécsi Dózsa-PMSC-PMFC történetéről.Nekem az első rész van meg.Az összes NB1-es és nemzetközi mérkőzés benne van,pécsi összeállítás és nézőszám is.Viszont a Magyar Kupa szereplésről alig pár megjegyzés van benne.A 2. kötet sajnos nincs meg.
Ha jól emlékszem, én a futballpályákról Kossuth és Kropacsek néven találkoztam vele. Keveházi néven nem védett, viszont erre magyarosított. Károlyit meg még nem láttam, de az is benne volt az Alberttől Zsákigban :)
Hiába, a kapusok már akkor is őrültek voltak :)
Egyébként a Szepesivel akkor és most c. Sport1-es műsor egyik része éppen róla szólt, Keveházi Gábor elmesélése nyomán...
Ugye az első futballista-halott nem volt még? Eljött az ideje.
1902. május 11-én a másodosztályú BAK–Törekvés meccsen Dávid Vilmos csatár és Weinber József kapus összefutott, Dávid meghalt. A játékos szülei emberölés ügyében tettek feljelentést, de azügyészség megszüntette a nyomozást. Indoklás az Ügyvédek Lapjából:
„Semmi alap sincs arra a feltevésre, hogy W. szándékosan tört D. Vilmos élete vagy testi épsége ellen. A nyomozásnak rá nézve legterhelőbb adataiból is csak annyit lehet megállapítani, hogy a verseny hevében nem tartotta be a játékszabályokat, nem oda és nem úgy rúgott, a hova és a hogyan szabad rúgni. A football játékos mindig ki van téve annak, hogy egy gyakorlatlan vagy akár a legjobb játszótársnak helytelenül irányított rúgása nem a labdát, hanem az ő bokáját vagy egyik testrészét éri. Nagy izomerő, a rugékonyság és kitartás, a mit ez a játék megkíván, magával hozza, hogy a fiatalemberek játsszák. Ez a körülmény és a versenyzéssel együtt járó izgalom pedig csak növeli a játékszabályok be nem tartásának és ezzel a sérülésnek esélyeit, a mint hogy mindennapi dolog, hogy a football-versenyeknek súlyos sebesültjei vannak. Mindegyikük tudja, hogy játék közben minek van kitéve. A mikor közös egyetértéssel mégis játsszanak, életüket és testi épségüket szolgáltatják ki egymás feltételezett ügyességének és nyugodtságának. Ezen a ponton megszűnik az élet és testi épség büntetőjogi védelme.”
Jut eszembe, Hajós-Guttmann Alfréd-Arnold nevét is láttam már mindenféle kombinációban leírva, mint játékvezetőt. Hajós Arnoldtól Guttmann Alfrédig volt ő minden :D
Azért a Kropacsek Keveházi Károlyi Kossuth Ferenc, az MTK válogatot kapusa sem rossz :D
Az ő testvérének az unokája Keveházi Gábor (ezt másodunokaöccsnek hívják?), aki civilben Operaház balettigazgatója. Úgyhogy gondolom a magyarosítás után ez volt a hivatalos neve, míg a másik kettő csak a művészneve volt! Megjegyzem Kropacsekről Kossuthra magyarosítani, ami szintén szlovák név... :)
Rákerestem a jegyzeteimben a magyarosít kifejezésre. Néhány találat.
Nemzeti Sport 1903. 10. 25. Cikk: Magyar név „Örömünkbe oly gyakran vegyül üröm, ha azt látjuk, hogy az a honfitársunk, aki külföldön oly szép sikert ért el, merőben idegen hangzású nevet visel. […] Nagy nemzeti érdek követeli azt, hogy idegen nevű versenyzőink nevüket magyarosítsák meg. Kétszeresen kötelességük ez azoknak, kik kiváló képességeik folytán arra vannak hivatva, hogy a magyar nemzetet a nagyvilág előtt képviseljék. Aki nemzetünk fiának vallja magát, annak kötelessége azt nevével is dokumentálni. A mostani állapot tűrhetetlen. […] Sportunk a legtisztább nemzeti alapokon áll, versenyzőink vannak oly jó hazafiak, hogy önmaguktól lelkesedéssel hozzák meg e kis áldozatot nemzeti dicsőségünkért.”
Amit lg említett: Debrecen 1929. 04. 17. A Bocskai csatlakozik az Újpest és a Somogy akciójához, a nem magyar nevű játékosok új nevet vettek fel (nem hivatalosan, csak a pályán!), így lett Hübnerből Hubai, Dettrichből Debreczeni, Vampetichből Vámos, Keviczkyből Keveházi, Semlerből Szemes, Mertinből Marosi.
Sporthírlap 1929. 05. 23. A Sporthírlap névmagyarosítási akciója. (azt persze nem írtam ki, hogy ez mi volt... no comment...)
Nekem van egy könyvem: Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. Szerk: Bezerédy Győző. Pécsett jelent meg 1987-ben. 400 oldal, tele jegyzetekkel, forrásokkal, szóval nem egy hagyományos sporttörténeti munka. De nem is futballtörténet. Ideológiától nem épp mentes, de igen alapos (bár még nem olvastam), tipikus levéltári kiadvány. Ja és elvileg első kötet (1867-1945), nem tudom, volt-e második.
Nálam a csúcs Baumgartner Károly. A Ferencváros kapusa volt, ahol - ha jól emlékszem - Bangi néven játszott. A Bocskaiban már Budai lett. Aztán már elment Debrecenből, amikor jött a hír, hogy most már hivatalosan is magyarosított. Na nem Bangira. És nem is Budaira. Budavári lett. Ez legalább négy név, de el tudom képzelni, hogy máshol megfordulva más néven is játszott.
A III. kerületes Neuhaus János még válogatott is volt. A 20-as évek közepén három meccset az Újpestben is játszott, kétszer kapus, egyszer jobbszélső volt... :D Minden lehetséges :D
Erről TV tudna mesélni, 1929-ben hozta be az Újpest és a Somogy az ötletet...
Egyébként az NS átvette, a Sporthirlap meg nem. 1930-ból pl. van olyan tudósításom a Sporthírlapból Újpest meccsről, hogy "Kvasz remekül indította Ströcköt, aki Auerhez játszott. Auer továbbadta Stófiánnak, aki a hálóba lőtt." míg a Nemzeti Sport: "Köves remekül indította Törököt, aki Avarhoz passzolt. Avar továbbjátszotta a labdát Sólyomnak, aki a kapu közepébe helyezett."
Vígből több is volt... Víg I. neve már előttem is bonyolult. De a Víg II. tutira János volt, a Víg VI. (!!!) meg Simon. A Víg IV. Újpesten nem játszott, így az ő keresztnevét nem tudom...
Voltak egy páran! Ráadásul az FTC-ben is volt három Wilhelm, (Vígéknek is ez volt az eredeti nevük), nem tudom, hogy közülük valaki azonos-e a Vígékkel. Ugyanis a Víg II. bizonyítottan játszott az FTC amatőrben, és vélhetően a Víg I. is volt FTC játékos. Csak ez esetben a keresztneveket nagyon elcseszte a Nagy Béla... Majd egyszer leírom, hogy kiről mit tudunk. Egy a lényeg: Víg III. és Víg V. nevű élvonalbeli focista nem volt :D
