A 10 mérföld úgy van meghatározva, hogy 2 érkező közé kényelmesen beférjen egy induló, , hiszen 31-es iránynál a 31L az elsődleges departure runway, és RET sincs. Ezért lehet alá menni, ha nincsenek érkezők.
Ferihegyen: 31R 4 mérföld, 13R 6 mérföld, 31L 10 mérföld, ha nincsenek indulók, App-Twr koordináció alapján lemehet 6-ra. Frankfurtot majd megmondják az okosok.
köszi , így világos úgy láttam többször is, hogy "sűrű" sorban jövő gépek közül jött egy-egy az L-re pont a rákoshegyiek miatt kérdeztem, azt hittem sokkal szigorúbban korlátozva van az L használata
Adott esetben valószínűleg a kényszeres gépnek a hosszabb pálya volt a fő szmpont. Amúgy érkező löketekben szokták párhuzamosan hozni őket a két pályára 13-ból. Mivel a J4 átadása óta semmivel nem csökkentették a 13R-ra álkalmazandó min elkülönítést, ha zsufi van, és nincs hétvége - olyankor átkoz a sashalmi imakör:-) - így tudják gyorsabban lehozni az érkezőket. De ez is szolgálatonként változik, hogy használják, v nem.
tényleg :)) valóban, vészhelyzetnél logikus a hosszabbikat használni egyéb esetben a pilóta simán kérheti az L-t vagy meg kell indokolnia,hogy miért arra akar jönni ?
Megláttam az Eagleket Újpest fölött. A láthatárig követtem szemmell őket. Bejöttem. Beléptem a gépbe. Beírtam ide,és még hallottam a hangjukat. Addigra már leszállóirányon lehettek.
A vadászgépek zaja még növekedni fog egy ideig. A Laval-fúvócső nemcsak növelte a kilépő gaz sebességét, de rendezte is az áramképet, ami a zajkép módosulását eredményezte, de egy külső szemlélő számára már nincs sok különbség két 130 decibelen dörgő szerkezet között.
De pl az ejektoros fúvócsövek áramlási vesztesége jóval nagyobb, a keletkező fúvócső körüli turbulenciák is nagymértékben befolyásolják a zaj jellegét.
Ami az utasgépeknél követelmény volt, az a vadászgépeknél egyenesen kerülendő.
Egy nagyméretű utasgép szárnyáról lelógó gondolában egy nagy levegőátfutású, de ami mégfontosabb: nagy kétáramúsági foku hajtómű hangja jóval elviselhetőbb, mert a kilépő gáz sebessége olyan 340-400 m/sec. Ez is volt a cél. Ezek a szerkezetek kis és közepes sebességen majdnem olyan jó propulziós hatásfokkal rendelkeznek, mint egy légcsavaros szerkezet és valljuk be, ez utóbbi megoldás a légcsavarsík zúgásától eltekintve a lehető leghalkabb. Mai hír, Zsukovszkíjban megkezdte végre a repülési próbákat a már a 90-es évek legeleje óta ismert Kuznyecov Nk-93-as hajtómű, ami szerintem a legelőremutatóbb ilyen konstrukció. Nem elég hogy koaxiális a légcsavar és az ukrán Progressz D-27-eshez hasonlóan hajlított soklapátos konstrukcó, de ez nem egy egyszerű propfan (bár az se egyszerű) hanem ez egy turbo-propfan, hatalmas a hatásfoka, jelentős a tolóereje, alacsony a fogyasztása és ami a legfontosabb: kicsi a zaja.
Ez az egyik véglet. A másik az F-22-es F-119-es hajtóműve, ez a szerkezet alig rendelkezik kétáramúsággal, az a 0,19-es érték jóformán a rendszer hűtésére szolgál, a lényeg, hogy a kilépő gáz sebessége még utánégetés nélküli maximál módon is akkora legyen a hangsebesség felett, hogy az 1,5-1,7 Mach-nál is többletet adjon a gépet körülvevő áramláshoz viszonyítva. Mert ez a legnagyobb akadálya annak, hogy egy amúgy hatalmas teljesítményű hajtómű ha alacsony a kilépő gáz sebessége, képes legyen a repülő egyre növekvő ellenállását győzni.
A Raptor hangja is ennek megfelelően jelentős, utánégetővel hasonlóan szól, mint egy F-15-ös, de anélkül is van olyan hangja, mint egy Gripennek, forszázson. Pedig az RM-12-es sem egy piskóta.
nagyobb sebesseghez nagyobb gazaram kell, ez nagyobb hangot is eredmenyez....
szerintem a katonai repulesben nem elsodleges szempont a zajcsokkentes :)) foleg, hogy a raketat ugyis latotavolsagon tulrol inditja, tehat meghallani ugysem fogja az ellen....
Az mai napig miért nem oldották meg a nagy szakik (hajtóműgyártók), hogy a vadászgépbe szerelt hajtómű ne üvöltsön mint az állat - csak mert az utasszállító gépeknél erre törekednek a 70es évektől.
Csak arra gondolok, hogy pld a tököli 21eseket alapból kiszúrta az ember -hogy az jön - és nem egy Tu 134 vagy 154.
Habár a 29es már kissé összetéveszthető volt és bár lehet nem sok szükség van vadászgépnél a "hangtompításra" fáklyával üvölt amúgy is, felszálláskor nem lehet mit kezdeni de a katonai repterek közelében mégis csökkene a zaj olyan sűrűn lakott országokban mint Németország, Belgium stb...
Jópár éve történt, hogy rendesen kiesett mindenki a székből amikor Brüsszel Zuglóhoz hasonló negyede felett alacsonyan elhúzott egy F-16-os többször is. És nem forszázzsal.
Mondjuk amennyit Magyarországon repkednek (pénzhiány) vadászok, habár emlékszem Kecskemét központjában rendesen lehetett hallani, hogy "nagyüzem van" a reptéren amikor már eljöttem a repnap végén de még fel-fel szállt vmi szuperszonikus vas.
A Kuznyecov Nk-321-esben, ami a Tu-160-as hajtóműve, a nagynyomású turbina ( 1 méteres az átmérője!) lapátjait egykristály technológiával készítették. Az ilyen lapátok hő és egyenszilárdsága jobb mint a hagyományos lapátoké, de a legfontosabb, hogy nem, vagy csak kisebb mértékben igényelnek fátyolhűtést, ami a munkaközeg igénybevétele, így a tolóerőú szempontjából nem mindegy. Az ilyen lapátok hőtágulása is pontosabban számítható, ezen felül a turbinaháznál alkalmazott aktív résvezérlést is jobban tudják az ilyen lapátokhoz igazítani.
Ez a lapátgyártás technológia azóta került előtérbe, amióta a turbian előtti hőmérséklet az utóbbi két évtizetben az 1500 Celsius fokos határt is átlépte.
Az oroszoknál a nagyobb hajtóműgyártók már rendelkeznek vele, így a Szamara/Trud, vagyis a Kuznyecov, vagy épp az NPO Szaturn is. A blisk pedig a kisnyomású kompresszoroknál kezdett megjelenni, a technológia kulcsa a fejlett CNC rendszer birtoklása, ami elég egyszerű, a lapátrendszer tervezése azonban nem. De az alkalmazott matematika, vagy a mérnöki tervezés terén se az oroszok (főképp kaukázusiak - közvetve tartozik ide, de a Szuhoj főnöke, a Szu-47-es Berkutot is főtervező Mihail Pogoszjan is örmény) se a kínaiak nem álltak rosszul sohasem, így csak a gyártástechnológia terén ( a Nyugat és főképp az USA legnagyobb erőssége) kellett lépniük egy jókorát.
Új gépe nincs az oroszoknak? Na és? Eddig még pénzük se volt, de jól látták, szép dolog a Raptor, de egy ideig még maga Washington se fogja kiengedni a piacra, a lehetséges vételára meg amúgy is beszűkíti a szóbajöhető kuncsaftok számát, így ez és a politikai légkör együttes hatása megnyitotta az Flanker-széria előtt az utat. A Szu-35BM ennek a folyamatnak a végállomása. Messze nem olyan mint egy Raptor, de egy olyan gépre most se az oroszok vevőinek, se magának az orosz légierőnek nincs se pénze, se igénye.
Nézzük csak meg, milyen tendereket írnak ki világszerte!
Dél-Koreában az akkor még nem sokat bizonyított Flanker család alul maradt a jónevű Boeing F-15K val szemben, ez el is döntötte a szingapúri tendert, Japán hajlandó lenne Raptort venni, de ott meg az USA tétovázik, Ausztrália köztes típust keres, a többi piacon meg elég jók az össze-vissza hegesztett, nem túlságosan új Fulcrum és Flanker szériák esélyei. Meg az újaké is.
ezen a linken pedig elvileg vidók vannak zekről a turbinalapátokról (egyébként a Cambridge egyetemen az ezzel foglalkozó kutatásokat egy hindu irányítja, de biztos vagyok benne, hogy van egy kínai docens is a közelben, mint az összes fontosabb projectben szerte a világon...)
a keramia egy meglepo anyag, nagysagrendekkel jobban turi a hot, mint a femek tobbsege, es sok esetben jobbak az anyagjellemzoi (szilardsag, hotagulas, hoegyuttfutas, stb...)....
en szivbol javaslom a Rolls-Royce nagyon jo konyvet, aminek egyszeruen ennyi a cime: The Jet Engine.
megelt mar par kiadast, a legutolso asszem 2004-2005-os. minden le van irva benne, brutalisan jo!!!!!!
en abbol, no meg Petroczy Gyuri bacsitol ;-)))) ertettem meg hogy is mukodik a gazturbina.
Fogsz egy darab vasat, egy sík felületét megcsiszolod tükörfényesre, savval megmaratod, polírozod, megnézed mikroszkóp alatt: mindenféle kisebb-nagyobb gombócokat ("kristályok") fogsz látni. A gombócok felülete és a közöttük lévő anyag szennyeződés, illetve más vas-szén arányú ötvözet.
Hogy a turbinalapát miért jó, ha egykristályos, azaz az egész cucc egyetlen "gombóc" a mikroszkóp alatt, azt meg nem tudom neked mondani. Nyilván a hőtágulással és a tömegeloszlással kapcsolatos a válsz, de ehhez nem vagyok elég Klugscheiße.
