Boccs, de a hátralévő 1,5 hétnek megvan a "Babonakoreográfiája", és nem merek rajta változtatni. A T100 után viszont (mármint ha kipihentük) nagyon szívesen - mindkettőn.
Erről a kész futó dologról - balazs - véleménye lenne autentikus, ha gondolja, kifejti. Különben szerintem nem reagáltam túl a dolgot, egyszerűen csak leírtam, amit erről gondolok. Igaz, nem szoktam udvariaskodni a véleményem megfogalmazásakor, de én már csak ilyen vagyok, és maradok tisztelettel:-) B
Még jó, hogy csak egy pár karaktert írtam, mert ha hosszabb lett volna a végén még írsz egy pár oldalas esszét :-) Mikor és hol írtam én olyat, hogy bárkihez is hasonlítottam volna? Mikor lesz valaki kész futó? Ez tényleg érdekel... Gratuláljunk neki! Így van, gyakorlatilag megemeltem a kalapom előtte! Nem komplikálod túl azt az 5 szót?
Egy 15 éves gyereknek távlatokat kell mutatnod. Őt ne magunkhoz - és bocsánat, hogy ezt írom, de magamat is beleértve -, "vakokhoz" hasonlítsd, mert akkor a fél szemével lesz csak király közöttünk. Hanem mutasd meg neki, mennyit futott az eleje. A legeleje. Az első. Mérje ahhoz magát, gondolkodjon el rajta, hogy mit kell tennie azért, hogy egyszer az ő nevét írják az oszlop tetejére. Neki még írhatják, neki még lehet erre sansza. Persze, segítsd minden tőled telhető eszközzel a fejlődését, és bátorítsd. De soha ne jelentsd ki, hogy már kész futó. Mert nem az. Ez a megjegyzés természetesen a kellő tálentummal megáldott 15 évesekre vonatkozik. Aki nem tud ennyi idősen röhögve 1:35-ös félmaratonit, az egy másik történet. Különben zilaci véleményét osztva én sem szívesen engedném el a sajátomat, ha majd 15 éves lesz, félmaratonit futni. De ha már kisírta a lehetőséget, és ráadásul okosan is futott, gratuláljunk neki, megérdemli!
Ne hülyéskedj már Kanga!! Nézz meg engem, szerinted nekem kifejezetten ultrafutó alkatom van? :-)) Ùgy nézek ki mint egy fejre állított Cornetto fagyi! :-)) Az én mozgásomnak még csak futó látszatja sincs. Csoszogok mint nagyanyám.:-))
Tehát ne keress kifogásokat!! Jövöre futsz velünk Sárváron!:-)
Az eredménylistát nézegetve külön örömmel tölt el, hogy ha lett volna korosztályozás, akkor megnyertem volna. A legközelebbi születési év, aki előttem végzett: 1960. 1 fő. Ami ugyebár azt jelenti, hogy 8 évvel fiatalabb.
Egy német kollegával futottunk ki ebédidőben, kb. 4:40-es tempóban, majdnem a határaimon. Néhány száz métert kellett megtennünk a főút mellett, majd a síneken keresztül elértük a tengerpartot. Igénytelen nyaralók, bűzlő szennyvízcsatorna következett, majd dűnék, többnyire még jól futható utakkal. Elértük az urbanovai strandot, ahol még kevesen voltak, többségében nők; jól jött egy kis optikai dopping. A homok még a szigeti pudingnál is jobban nyeli el az energiát, mintha minden lépésnél újra kellene kezdeni a futást, nincs lendület és folyamatosság, csak ugrálás egyik lábról a másikra. Egy mászókánál erősítettünk, majd vissza, megint kellemetlen tempó, vigasztaltam magam, hogy milyen jó azért ez, hogy megedz, magamtól sosem futnék ilyen gyorsan. Visszaérve csodálatos langyos zuhany, nagy ebéd és pörgős munka.
Ember is még piheni. :-)azóta egyszer kocogott velem, komoly 4 km-t.
Múlt héten itt nagy lelkesen Emeber és többiek sikerén felbuzdulva írtam, h jövőre irány Sárvár, de rájöttem, h se futóalkat nem vok, hosszútávfutó alkat meg pláne.
erre most eszméltem pár év után, most h leadtam a zsírraktáraimat és már van valamiféle futás látszatja a mozgásomnak. Meg h most már kimondottan szeretek futni.
Az előzmények nem voltak túl rózsásak. Egész áprilisban mindössze 90 km futottam, abból is április 1-én 30-at, április 9-től 29-ig egy métert sem edzettem. Múlt héten hétfőn - mivel be kellett mennem dolgozni- futva mentem át és vissza. Pénteken futottam 13 km-t, egyrészt, hogy bekalibráljam a footpodomat, másrészt mégsem teljesen mozgás nélkül induljak el vasárnap. Sajnos, a Velencei-tókerülésen összeszedett sérülés sem gyógyult meg, így péntek-szombat jég+Voltaren krém kombóval próbáltam magam kikúrálni.
Vasárnap reggel busszal mentem ki a Normafához, szerencsém volt, hogy sikerült ülőhelyet találnom, mert a később jövőknek igen kellemetlen lehetett végigállni az utat a tumultusban. Rövid beszélgetés DieM-mel és SC-vel, öltözködés után óvatosan elkezdtem melegíteni, nagyon éreztem még a húzódást a bal lábamban. Legvégül jó sok Bengayt masszíroztam bele, ez valamennyire segített.
Az előzmények miatt nagy elvárásaim nem voltak ezzel a versennyel. Elterveztem, hogy a rajt után 5 percesekben kezdem a futást, ez így is sikerült, az első 3 km idői: 4:57/4:53/4:42 (14:32). Nagyon élveztem, hogy Polar végre jól mutatja pillanatnyi sebességemet.
A következő 3 km első kilométere már egy jó emelkedőt tartalmazott , utána elkezdődött a száguldás lefelé: 5:00/4:18/4:19 (13:37). Az első frissítőállomáson átszáguldottam, mivel nem éreztem magam szomjasnak, edzéseken is csak 10km után kezdek inni, ez egy kisebb hiba volt.
A következő 2 kilométeren még jól ment a lefelé futás, a gyors tempó mellett a pulzusom is szépen ment lefelé. A 9. kilométernél volt a leghúzósabb emelkedő. Sajnos, itt nemcsak, hogy a hiányos felkészülés miatt egekbe szökött a pulzusom, hanem már nagyom szomjasnak éreztem magam. A párás levegőn jelentősen izzadtam. Így itt már bele is kellett sétálni a futásba, és ki kellett facsarni a fejpántomat. Időim: 4:26/4:12/7:10 (15:46).
A következő kili már jobb volt, épp a 10km tábla előtt volt a következő frissítőállomást, itt két pohár vizet mindjárt betoltam. Utána kezdtem egy kicsit jobban lenni, ami az időmön is már meglátszott, a 12. km már ismét lejtő volt, így egy kicsit javítottam az eredményen. Részidők:5:51/5:04/4:28 (15:23).
A következő 3 km eleje kellemes lefelé volt továbbra is, majd a 13km tábla után jött a fordító innen most már jó sokáig felvelé ment az út. 14km előtt ismét alaposan frissítettem, 15. kmben pedig kezdtem ismét megzuhanni, a pulzus már régen meghaladta a 170-et. Idő:4:37/5:20/6:07 (16:04).
16. kmnél már nagyon vártam a végét. Tavalyról nem emlékeztem pontosan, hogy a 17-ig, vagy 19-ig kell felfelé menni. Miután FUTURE-től azt az infót kaptam, hogy 17-ig, hozzá kezdtem a lehetőségeken belül tolni fölfelé. A pulzus már régen elhagyta a 175-öt, stabilan 178 körül ingadozott. A 17-es tábla után továbbra is emelkedett az út, rendesen be is pánikoltam, hogy mégiscsak 19-re emlékeztem jól, de jött egy frissítőállomás és szépen elindult az út lefelé. Idők: 5:39/5:16/5:31 (16:26).
Az utolsó 3 km már eléggé kivoltam, így hiába jött nagyrészben lefelé annyira magas volt a pulzusom, hogy már lefelé futástól sem ment le. 4:43/4:58/4:59 (14:40) és az utolsó nyúlfarknyi rész 0:23-ra sikerült.
Végülis a sokkal jobban sikerült a futás, mint ahogyan számítottam 1:46:53 lett végül 168 átlagpulzussal, 325m szinttel (az órám szerint). Tavalyhoz képest ez így is 8 perces javítás. Ráadásul ez második legjobb igazi félmaratoni versenyeredményem, igaz, ettől sík maratonon mindig jobbat futottam az első felén. Ami a legjobb, valószínűleg a gyors futástól az egyik fájdalmas gócpont megszűnt, helyette jó kis izomláz költözött a combomba és a fenekembe. Két saját rekordot is megdöntöttem: egyik lejtőn a pillanatnyi tempóm 3:33 volt, a pulzusom pedig eddig soha nem érte el a 180-at. Most már vissza kell állni rendes edzésbe, hiszen másfél hónap múlva jön a Bükki hegyimaraton, ahol a rajtszámom igen baljósra sikerült (13) :))
szombat - kerékpár: 51 km, 1:41, vasárnap a szokásos térdfájás.
Hétvégén már futni szerettem volna. De...úgy terveztem, ha törik, ha szakad május 1-töl elkezdek edzeni. Sajnos a sárvári 12 órás álldogálás nagyon hazavágta a térdeimet. Pedig vittem magammal kempingágyat is. De a besózott popsimmal nem tudok egyhelyben ülni. Csütörtökön máj. 3-án lementem futni. Semmit nem terveztem. Egyszerüen 2 hónap után élvezni akartam a futást. Ez annyira jól sikerült, hogy az elsö km-t 4 perc alatt futottam. Igyekeztem visszafogni magam (olyan voltam mint a 15 éves szüz gyerek, fogná vissza, de nem megy). Persze 3 km után beálltam a kényelmes 5:10 perces tempóra. A végén futottam 10 km-t 52 percre, de a 6. km-töl már megint fájt a térdem. Most megint várok egy hetet. Jövö héten jó lenne már fájás nélkül futni.
Az asszony meg lustálkodott. Azt mondta: Kipiheni Sárvárt. Csak tudnám mit:-))
Egy napot késtél a kérdéssel! http://ttt.tr.hu/naptar/tura.php?id=1107 Szóval most nem néztem térképet, milyen messze van a Szarvas csárda tér, de a Halmi-erdő tele van ideális futóútvonalakkal.
A 15 éves fiam hetekig esdekelt, hogy "- Apuuuu, ugye elmehetek a hegyi Félmaratonraaa???" Beadtam a derekam, mondtam, hogy jó, de csak lazán, könnyedén, tilos versenyezni.
Tegnap hazajött, 1:35-ös idővel, mondván, tök jó volt, semmi gond, evett, ivott.
Egy jó barátomat, egy nagyon kezdő futót, "instruálok" mostanában. A kb. 4 perc folyamatos futástól kevesebb mint egy hónap alatt eljutott a sétákkal tarkított 39 perces Szigetkörig.
Viszont Pestszentlőrincen lakik (Szarvas Csárda térnél), ezért a Szigetre járni nem lenne annyira kényelmes neki. :) (Bár már Kelenvölgybe is át csábítottam már. :)
Tudtok jó futóútvonalakat 2-6 km között Szentlörincen, elérhető közelségben? Köszi!
Grats. Engem meggyőztél, télen lassúzni fogok ezerrel. :) Igazából már a YT után elültetted a bogarat, most kinőlt elhatároztam. Köszönöm, hogy beszámoltál róluk. További sok sikert.
Tegnap éjjel végignéztem a képeket (phű, kemény munka vót; de tényleg: régen örült az ember, ha látott néhányat, most meg már válogatnia kell, ha nem akar beleőzülni). Láttam kigyelmedet, amint éppen tápolja a kegyelmeséktől kis láboskákban hozottakat (mongyuk nem is árt, mer az orczája mán Gandiéhoz közd hasonlatos lönni (az éhségsztrájkját követően), hogy eleinte nem is mertem meg;-) A sok említésre méltó közül talán csak egy talptól lepődtem meg igazán, mijjen kimunkált harántya van; hely, ha nekem is ojjan lehetne... nem ugrálnék szöcske módjára...
