Köszi, de a Te érdemed is. A táv középső részében eléggé egyedül éreztem volna magam, volt hogy rajtad kívül senkit nem láttam magam előtt. (hátra meg soha nem nézek, tehát nem tudtam, hogy hol vannak mögöttem). Így viszont -bár elmentél a lejtőkön, de tudtam, hogy azt behozom majd- tökéletes tempót diktáltál.:) köszi.
Köszönöm. Sokat gondolkoztam, hogy a hegyi feles előtt menjek-e a hendire, de végül győzött a "józan ész" és elmentem:) Nem bántam meg, hisz sikerült 3:35-ös átlagban 19:11-re módosítanom a csúcsomat.:) Ez már biztosította a heti (futó) sikerélményemet és a hegyi kissé háttérbe szorult. Persze szerettem volna itt is egyéni csúcsot futni, mert mint tudjuk, az nagyon dolog!:) A rajt után igyekeztem egy normális -4 perc körüli- tempót felvenni, amivel úgy gondoltam, hogy 8 km-ig megyek. Onnan már lassulhatok majd, és a végén az utolsó 3 km-t majd megnyomom. (szokásomhoz híven most is 3 km-es szakaszokra osztottam a távot) Nagyjából sikerült tartanom a tervet. magam előtt láttam Mizu?-t és Szeszabit. kb a 4. km után mentem Mizu? mellé és mentünk pár km-en keresztül. Nagyon kellemes "felvezetőnk" volt a női 2. helyezett személyében:) Mikor a lejtőhöz értünk, Szeszabi (meg a lány is) állva hagyott minket, elhúztak tőlünk, mint a vadlibák. Az emelkedős szakaszon újra megláttam Szeszabit. Közben valahol elmaradt Mizu?. Sikerült Szeszabit megközelítenem, de akkor megint jött egy lejtő és megint elhúzott. Tulajdonképpen ezt játszottuk a 19. km-ig. Közben különböző trükküket vetett be leszakításomra!:)) Benyúlt a zsebébe, a szájába tett valamit és papirakadályokat dobált elém!:) De nem sikerült neki a furmányos csel!:) A 19. km-nél újra megláttam a lányt akit még a 20. km előtt beértem, majd a 20. nál gondoltam megmutatom Szeszabinak, milyen érzés mikor az embert csak úgy ott hagyják:) A 3. km-es idők: 11:?59, 12:12, 13:23, 13:32, 13:34, 14:07 és 12:24 a plusz 92 méterrel. Sajnos a lejtő -hiába "pihentem rajtuk- megfogja a combjaimat. Elég bemerevedtek, elég nehézkes volt utána a futás. Végig éreztem és csak a 19. km után kezdett lazulni. Összességében jó hétvége volt! Volt két futás, két egyéni csúcs!:) Ami jó dolog:)
Atom, kiligyűjtésbe: Ctrl_: 2 km Del_: 2 km én: 21.1 km
Én hülye, arról meg nem is írtam hogy a gyerekek is futottak 2-2 km-t a félmaratonkán. A kisebbik nemrég jött ki a kórházból, nem voltam biztos hogy jól lesz mára, de nem volt semmi gond, 6 perces km-ekkel teljesítették a 2 kilit, és utána jött a legnagyobb veszély: mentek az ugrálóvárhoz: szerencsére ezt is megúszták, huhhhh.
Hegyvidék félmarcsi, avagy az első hivatalos félmaratonom: Előszőr is mindenkinek köszi a drukkolást, enélkül biztos nem így ment volna. Szóval úgy voltam vele hogy terveztem egy 1:50-es félmarcsit. S mivel emelkedős-lejtős terepen nem szoktam futni itt nem is igazán tudtam mire számítsak. Gondoltam hogy beállok egy jó kis 5:15-ös tempóra, azzal meg is lesz az időm amivel elégedett lehetek. Nyomkodtam ám minden km-nél az órámat, a verseny valahogy így alakult, ilyen gondolatok forogtak a fejemben:
1.km 5:09 - ezt tökéletesnek éreztem, csak így tovább fő a terv végrehajtása :) 2.km 4:58 - nana, miért is gyorsultunk ??? 3.km 4:45 - héé nem ez volt megbeszélve, miért nem tudom magam visszafogni ? 4.km 5:05 - ez már normálisabb, talán még tartom a tervet... 5.km 4:12 - úristen ez a lejtő 6.km 4:17 - még mindig lefelé, mi lesz ebből ??? 7.km 4:23 - detto 8.km 4:02 - ajajj ebből nagy baj lesz !!! 9.km 6:26 - na végre, ez már normális, főleg az emelkedőn, tuti spórolok az energiámmal 10.km 5:32 - emelkedő vége, picit gyorsulhatok... Lehet hogy 5 perceseken belül leszek a végén ? 11.km 4:49 - nono, azért még sok van hátra, csak nyugi 12.km 4:24 - nem lesz ez gyors ? 13.km 4:27 - detto 14.km 5:15 - tökéletes, tervszerű 15.km 5:15 - tökéletes, tervszerű 16.km 5:16 - most mi történt, leragadtam egy tempónál ? 17.km 5:02 - már nincs sok hátra, gyerünk előre, meglehet az 1:45 is csak nyugi, tartalék üzemmód ! 18.km 5:10 - detto 19.km 4:25 - ismét lejtő innen végig, talán 1:43 - 1:44 lehet a vége 20.km 4:41 - közeleg a vége, 1:43 ??? 21.km 4:37 - mennyi lesz ???????????? Célkapu: 1:42:41 (saját órám szerint), 1:42:39 (BSI szerint) km-átlag: 4:51 Hurrrá, győztem, szuper, tök jó, gyerünk szurkolni a többieknek az utolsó 20 méterre. Szóval abból kiindulva hogy januárban a Yours Truly-n 1:42:28-cal futottam a félmaratont, ez a hegyvidék pontosan 13 másodpercet tett rá. Lehet hogy bármely terepen mindig ugyanezt az időt fogom futni ? :)
Szóval: szép volt jó volt, ismét együtt a Futóbolondok. Az időjárást én kedvezőnek ítéltem meg, nem volt semmi problémám. Csak annyi hogy a meredek emelkedő után féltávnál már éreztem a bal vádlim. Ettől tartottam mindvégig, ha görcsölt volna akkor lehet hogy nem így alakul a mai nap számomra. Nektek gratula, jó pihenést/regenerálódást kívánok !
Pantel Félmaraton – 2007. május 6.
Tavaly is neveztem, de jól ki is hagytam a Sárvár után hóropogós lábszáraimmal. Hát, az ilyesmin át kellett esnem, úláccik. Időtervem nem volt, mert az idei döntés hirtelen született, mindenesetre nagyon örültem volna, ha behúzom 2 órán belül.
Berzso jól beijesztett a reggeli forgalommal, így már 9-kor megérkeztem a víztorony utáni parkolóba. :))) Legalább volt idő kényelmesen. Klappolt minden, pinkód Gabi még tüsténkedés mellett is odajött beszélgetni, DieM-mel társalogtunk, majd József csatlakozott és ellátott koksszal. Na most nem lesz hasmenés, tuti, gondoltam. Nem is lett. :)) Hipp-hopp eltelt az idő –ja, bécsis zsemlével frissítettem útközben- lesétáltunk a ruhatárba, majd a zöld gyep narancsszínű foltjához. Gratulálhattam Lupusnak személyesen, végre láttam spetit is, majd Chino pingált egy FB fiút a vádlimra - köszik!- aztán beálltam az 1:50-2:00 zóna elejére, hogy ezt becsülettel megpróbálom ma.
Az fura volt, hogy DieM, east és Lupus állt mellém, de ennyi önbizalom kell- asszem. :)) Kis időnek el kellett telnie, hogy a start után elérjük a rajtvonalat, de addig is jót csevegtünk. Majd elindultunk és én nem akartam elrohanni. De tényleg nem. Valahogy mégis kvázi együtt utaztunk. A kapunk kívül volt egy kisebb emelkedő. Előre nézve olyan szép volt látni a sok futót, kocogót. Mintha egy színesruhás gnú csorda dübörögne fel a folyóparton. DieM időközben elmesélte, hogy szintszakmailag mi várható. Erős lejtő, majd egy rövid, de meredek emelkedő, amin sokan belegyalogolnak. Időközben elsuhant az első killer (5:12),
majd 3 másik (5:07, 4:58, 5:09) és el kellett döntenem, hogy visszaveszek-e, vagy megpróbálom. Asszem qqbenkó adta meg a választ. Mikor a második gnú-szerű felfelén utolértem, kedvesen utánam szólt, hogy ilyen nyárvégi céllal nyomni kell! :)))) Upsz, elfelejtettem említeni a szurkolóinkat. Volt ott kereplő, taps és egy komplett boogie zenekar a síháznál. Itt utolértem east-et és kicsit bohóckodtunk a szurkolóknak. Aztán Ő ellépett.
A térdem bírta, tehát nem vettem vissza a lejtőn se (4:36, 4:39), majd a Költő utcánál elkezdett emelkedni. Na, én ezen tuti felfutok, itt van hát az emelkedő! Fel is értem és konstatáltam, hogy jól megcsináltam, ham-ham (5:09). Aztán folytatódott a zuhanás és logikailag nem volt oké, hogy az imént túljutottam az emelkedőn (4:41). Egy balkanyar megadta a választ. Nagyon is. Hát, átkapcsoltam robotba, rövid totyogás szerű lépések, de a pulzus azért kúszik felfelé. Mikor elérte a 190-et (202 a maxom), belesétáltam. Itt előzött vissza DieM, 9 killernél (6:39). Kb. 50 métert gyalogoltam és felértem. Már nem kellett volna sok. :((( Aztán enyhébb lett az emelkedés, ismét döcögés (6:24, 5:47), közben helyreáll a világ rendje, Lupus is megelőz. Majd lejtő, amit kihasználtam a pulzus csökkentésére (5:08, 5:12), közben nézem a szembejövőket, elsuhant papamaci67, alt és mikor DieM-met meglátom, akkor már tudom, mindjárt én is fordulok.
Már vártam a visszaérkezést, ott várt ugyanis a frissítőpont. Ittam és mint az összes többin, egy pohár vizet a fejemre öntöttem (6:13). És elkezdődött a hosszú emelkedő. Viszonylag jól ment, nem kellett belesétálnom (6:02, 5:42, 5:41).Itt értem be kymikát(?). A libegőtől már ismertem a szakaszt, tudtam, hogy lejt. Tehát a 19. killeren elengedtem a lábaimat (4:51). A tábla előtt 100 méterre megpillantottam east hátát, amin meglepődtem. Akkor mégse megy olyan rosszul, gondoltam. A síháznál beértem, mondtam neki, hogy itt a boogie megint! :)) Kicsit együtt döcögtünk, aztán a lejtőn kiengedtem a kéziféket (4:51). Így gyakorlatilag a véghajrát 4 killeren produkáltam.
Már vártam a tábor kapuját, de lassan közeledett, így elkezdtem még jólesően előzgetni. Tapírka szólt rám, hogy itt a vége, ideje hajrázni is, így találtam még egy fokozatot. Köszi a bíztatást! Papamaci serkent még a kanyarban, kinyúlik és repül a láb. A nevemet hallom a szpíkertől, és stopper áll (4:59 az 1,1-re). 1:53 és egy kicsi, kúl. Javítottam 3 mp-et a februárban megfutott félmaratoni PB-men, amit a Szigeten hoztam össze. Elégedett vagyok, nagyon. Alakulgat.
Jól éreztem magam, kifejezetten jólesett a mozgás. Az időjárás nekem perfekt volt. Megúsztam görcs és hasmenés nélkül is, pedig toltam. Józseffel együtt nevettünk, hogy jól sikerült a kokszolásunk. Kis dumcsizás és hevenyészett nyújtás tette teljessé a futóélményt. Köszi mindenkinek, különösen a szervezőknek. Gratula a futóknak. Ahoj.
SC
Egy hónapig pihetettem a combizom- vagy ínszalag- vagy fene-tudja-micsoda húzódást, úgy tűnik, hogy végre megjavult... Viszont már jóformán nem is emlékszem, hogyan kell futni :(
A kerékpározást arra használtam, hogy GPS-szel lemérjem a Wink Marathon útvonalát (olvasván a debreceni beszámolókat). No nem mintha a jelenlegi "edzettségemmel" bármelyik távon is érdemes lenne elindulnom.
Ha tényleg ez lesz az útvonal, ami a térképeken látszik, akkor a távok a következőképpen alakulnak (mindkét távon 3-3 kört mentem, zárójelben a körönként mért GPS úthosszak)