Pannónia, a "magyar legenda". Ez a topik kapcsolódik a Pannónia motorkerékpárok topikhoz (http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9049017) Itt főleg olyan információk, hozzászólások találhatók meg, amelyek Pannónia tuningolással, versenyzéssel kapcsolatosak. Magas szintű szakmai ismeretek, trükkök, tippek. Csak haladóknak :-) !
Nem az a Tóth Pista ! Akiről a Tamás írt az Debrecenben a 80-as években ( lehet korábban is ) egy forgácsoló műhelyt üzemeltetett , több kevesebb sikerrel :)
Tamás ,én úgy tudom a nagyolt sonkákat összerakás után köszörűlték össze , és így csak párban lehet egy tengelyű ! De már olyat is láttam mikor nem a sját párjával lett összerakva a f.teng. ,hogy nem csak a csapja nem egytengelyű , hanem még a tengely tövén a köszörűlt sík ami a csapágynak feszűl , az is tizedeket ütött oldakra . Na a módszereddel ezt próbáld egytengelyűre csinálni , mert lehetetlen szabályzás nélkűl ! De nemrég csináltam 1 pár f.tengelyt ey haverunknak és ott az egyikben majdnem 1 tizeddel lejjebb volt a halyt.csap furat a másikhoz képest ,szóval az is a helyreüthetetlen kategória volt . Pedig össze voltak a sonkák jelölve ,ezek szerint vagy régebben cserélték össze őket vagy rosszúl jelölték ,de nem mertem kipróbálni a szétpréseléses cserét ( mi van ha mégsem, és akkor fél napig linkre melózok ,haveri alapon ) inkább maradt az összeszabályzás ,mert az is plusz 3 százados volt és így majdnem jó lett , 1,5 század maradt benne :) Egyébként meg a jó esztergagép nem üt ,sőt még a tokmány sem ( mert inkább az szokott ) , de vannak trükkök amivel 0-ásra be lehet fogni akkor is ha esetleg ütne v.milyik része !
Ez a probléma főleg az összebarmolt sokat "átélt" sonkákra jellemző ( mert ha félre van feszítve vagy ütve , már tuti nem központba húzza a tengelyt ) nem a sérülésmentes gyári újakra ! De azok közt is nagyok az eltérések a csapágyfutó méretben , nekem volt olyan gyári új P21 lux f.tengely ami a szélső csapágyfutónál 25.02-03 volt , de a minuszos a jellemző inkább. Ezt az expanziós kötést tartom ennek a konstrukciónak a leggyengébb pontjának , és szerintem lenne ettől jobb egyszerűbb megoldás is helyette !
Ez a Tót Pista, az a Tóth István, aki régebben off pereggyel nyomult a hellában, meg az éllessarki pályán? Oda olyan fazonok jártak, mint Neuser, meg a Pupi, ő az?
Aszondi a kollégád, hogy kioktattalak.... hát nem. És meg sem szóltalak érte, csak mintegy en passant megjegyeztem, nem gizdaságból, hanem, hogy legalébb a profik ne beszéljenek zőccséget. Olyan ez, mint , hogy mindenki hangfalat mond a hangszóróra, a hangfal is egy létező valami, csak az nem az amiről beszélni akarnak, teccikérted? Szóval nem szenyózás, de becs-szóra.
Jgen, jó ha szoros a csapágy. Bár az igazság az, hogy ezt én még csak az OFF motoromon csináltam így. Most Joci próbálja meg a 20-asán. Igazából Ő vetette fel a dolgot.
A századokkal igazad lehet, bár ha ugyanannyit "lóg" a csapágy..de mint tudjuk nem, de én ennél jobbat nem tudokés mint mondtam jó, azonos eltéréseket mértem, tehát nem volt annyira érzékeny rá. (A szerszámból nem szedem ki a centírozás folyamán.)
Sok mindenki sokfélét mond, de.... Most Tóth Pista jutott eszembe. Amikor előszőr és utoljára vittem hozzá főtengelyt - gondoltam meglátom a speciális szerszámokat, meg minden - hát.. megláttam. Mire szóhoz jutottam volna, PÜFF! a nagy éket beverte a sonkák közé, mint mondta: "Csak megindítom!"
Érdekes, hogy nem futnak a csapok a sonkával... Amúgy én abból a szerszámból nem veszem ki, hanem a satuból az egészet kompletten. Belsősonka feltámaszt, külsőt üt. Ha jól gondolom, így nem szabad máshol mérnem az excentricitást.
(Vajon nem egy fogásból csinálták? Meg ha a csap nem egytengelyű a sonkával...hát igen azt lehet akkor soha nem lehet egytengelyűsíteni, ha a csapfuratok azonosan lettek a sonkán kimunkálva és ha ki is lehetne, akkor is rázna a szerkezet a körhagyó sonka miatt. Egyszer nekiláttam egy 3 hengeresnek. A Forgattyúsház megmunkálásához jókora acélbugát asználtunk el,hogy az esztergagép "ütését" kiküszöböljük. Megfelelő ellensúlyokkal is kínlódtunk - a fogház alakja miatt . A megmunkált részben 7 század lett, az eredeti csapágyfutóhoz képest....Akkor abbahagytam az egészet. )
A fő baj, hogy üzem közben megmozdul. És akkor jön a barna kopadék, majd a törés.
Azon gondolkoztatok már, hogyan lehet szerelni egy olyan P20 főtengelyt, ami szorosra van illlesztve belül? Arra gondolok, hogy összehúzáskor a kúp megfeszülve fixálja a tengelyt, még mielőtt a helyére kerülne. A szétszerelés is érdekes lenne....
Hmm.... Igazad lehet, mert teljesen logikus amit írsz. Erre soha nem gondoltam eddig. Érdekes, hogy ennyien rosszúl mondják....hisz eddig nem szóltak meg érte. Szóval, mostantól "centrírozás", de becszsóra!
Ha a belső sonka csapágy futója kicsit minuszos ( elég pár század ) akkor meghúzásnál mindíg máshová feszíti a négyfele hasított rész , főleg ha az is szabálytalan vagy nem egyforma ellenállást fejt ki sz.tem !
Kíváncsi leszek rá ! Már csak azért is erőltettem ezt a témát mert pár hónapja a másik fórumon rákérdeztem és majdnem lehülyéztek néhányan :), aztán lassan kiderűl ,hogy a BRC és te is rendesen átsúlyoztátok . Akkor ,hogy is van ez ? Statikusan vagy dinamikusan súyoztátok a f.tengelyt ?
Egyébként én örülök , hogy beírtál ide is , és ne vegye el a kedved , hogy tanár létedre egyből kioktatnak ( de emzolinak ebben igaza van ) , mert te is jól tudod a helyes kifelyezését ennek , sőt ............ ! A szerkentyű amit írsz az én olvasatomban egy forgattyús ház megfelelője , szóval szerintem semmi nem kell hozzá , de azt hiszem ez így nem tökéletes , mert csak szoros belső csappal működik úgy-ahogy , de ha lötyög a csapágyban 1 pár századot már nem fogod be mindíg ugyanúgy ! Értem az elképzelést és osztom is annyiban ,hogy ami a c.padban 0-ás, berakva ( összehúzás után ) már századokat üt , nem egyszerű az biztos . Viszont én nagyon sok f.tengelyt csináltam már és nem mindet lehet egyformán megcsinálni , főleg ami nem gyárilag párban készűlt sonkás ,hanem már cserélt az egyik része ,na ott már csak a szerencse segíthet a legtöbbet . A legjobb az összeszabályozás/összeköszörülés az összepréselés után . Nekem is van néhány rendhagyó ötletem ezzel kapcsolatban , de majd akkor ér valamit ha bevált :) Meg a BRC-től és ŐLTF-től is hallottam nagyon elgondolkodtató részleteket ehhez a témához , és kezdek rájönni ,hogy jól megcsinálni még bonyolúltabb mint eddig hittem !
Hasonlo elméletet követek én is, csak van egy rossz tapasztalatom: ha a belső sonka nem szalad a beső tenellyel (egybe db) egyébként nem ttudom milyen okból, akkor azt akár hányszor kiveszem mindig más eredményt mutat. Sajnos 10-ből 5 ilyen. Igy aztán ebből ft. már nem lesz.
Elméletileg egy lánelme számolta ki (már rengeteget csinált) oly modon hogy az elkerülhetetlen vibráciot olyan fordsz.ra tette amit a P-20nem ér el (18000)
Bocs, de most sokadszor látom a centírozás szót, ami helytelen.bár sokan hasnyálják. Amiről te, és a többi ilyesmire utaló is beszél az centRÍRozás, hiszen nem centized egy szabócentivel a gatyaszárat, :) hanem a cenTRIcitását ellenőrzöd, illetve állítod be. CenTRum azaz középpont, innen ered a szó,semmi köze a centihez, ami valaminek a századrésze.
Nekem van egy elképzelésem a főtengely centírozásáról - használtam is - és szerintem jó. (SzabóJoe66-is most így fogja csinálni.)
A lényege, hogy kell készíteni, egy olyan esztergált hüvelyt, ami méreteiben, kialakításában egyezik a forgattyúsház belső csapágyfészek méreteivel. Ebbe belekell szerelni - labirinttal együtt - a főtengelypárt úgy ahogy az a motorban lenne, tehát megfelelően öszehúzatva, egy kis játékú csapágy párral.A sonkák, már teljesen szabadon vannak, tehát a szerszámnak a belsőcsapágyfészkekkel vége.
Ezzel tehát modelleztük a valós állapotot, feltételezve, hogy a gyári forg. ház pontosan van munkálva - az-az egytengelyű. A sonka és az expanziós rész egy anyagból van, tehát nincs mit csinálni vele. Az így elkészített szerszámot befogom a satuba - nem túl erősen, hogy a csapágy ne szoruljon - és indikátor órával mérem az egyes szélső oldalak szabadon kiálló csapvégeit. (Itt nincs se csapágy, se megfogás, semmi.) Az eltérés helye nyílván mutatja, hogy merre kell mozdítani a szabadon álló sonkán. Kiveszem az egész cuccot, bronzkalapács, majd vissza a satuba, újabb mérés. Persze nem tudom ugyan oda visszarakni, de nem is akarom, nincs jelentősége. Hozzáillesztem az órát és kész.
Lehet azt mondjátok, hogy ez baromság, de az alábbiak az érveim:
- A belső expanziós rész, a forg házban is így fog állni.
- Egzaktul mérhető oldalanként az eltérés.
- Nem kell ki-be szedegetni pl. egy futterból - ha jól írom - a főtengelyt és remélni, hogy ugyan oda sikerült visszaraknom.
-Kiszűrtem egy pl. esztergagép ütését.
- Egyszerre készülhet a főtengelypár.
És végül: kipróbáltam! Ha rámértem, aztán satuból ki, majd be és újramértem - alakítás nélkül - ugyan ott, ugyan annyi eltérést mértem. Többször próbálva is jó volt. Tehát agzaktá vált az eltérés helye és mértéke.
G.Janinak mondom, hogy ezt akkor találtam ki, amikor szegény Béke Laci bácsi centírozta az OFF RD 350-em "két csúcs között" és szemmel láttam, hogy üt. Ahhoz egyébként, egy szétnyitható szerszámot csináltam, mert nem bontható középen. (Amúgy 3 tized volt benne, a csúcson....)
Amúgy é nem vagyok "racés" 20-asos, csak öreguras, így elnézést ha egyeseknek megbotránkoztató volt amiket írtam..... Tamás
Ok, semmi baj, úgy is csak nyár végén lesz esedékes, ahogy a pénzem engedi úgy veszem meg szépen sorba az alkatrészeket.Papp Józsitól megvettem a főtengelyeket.Legközelebb a dugókat szeretném, csak kéne annak az embernek a telefonszáma aki a Viseco dugókat árulja.Talán Juhász .... hívják.
