Ez a topik a Logikai feladványok offtopik szálából jött létre, melyben Dulifuli kifejtheti, hogy miért nem *lehet* az, hogy az idő és a tömeg relatív, a többiek meg megpróbálhatják megértetni vele, ill. kérdésekkel tesztelni a Dulifuli-jelenséget.
Ha az elektromágneses kölcsönhatásra |F(e.m.)| << |F(grav.)| érvényes és két test egymáson kívül van az M(g) és m(test;g) súlyos tömegekkel, akkor ez a kijavított mozgásegyenlet érvényes:
Tudom nagyon nehéz a világ három nemzedék fizikusának belátni, hogy a 20. század elejétöl csak ostobaságot produkált, de ez így van! Lényegben azért, mert nem ellenörizték a különbözö anyagok nehézségi gyorsulását. Logikus viszont, hogy a 'stabil' elemi részecskéknek csak invariáns tulajdonságai létezhetnek. Az is logikus, hogy ebböl legalább kettöféle van, mert kettö különbözö mezöt ismerünk. (Az már nem olyan logikus feltételezni, hogy CSAK kettö invariáns elemi töltéseik vannak, de ezt én feltételezem addig, amig a kísérletek nem mutatnak másra.)
Ha így van, akkor a mozgó fényórában a fénysugár többet kell hogy mozogjon, mint az álló fényórában a fénysugár. Márpedig a tapasztalatok szerint a fénysugár adott idő alatt ugyanannyit mozog, bármerre pattogjon is. Szóval az a "nem igaz", amit te gondolsz.
(Hollandiában hagyomány, hogy doktori védésekre a jelöltek két szekundánst vihetnek magukkal. Állítólag pár száz éve rendszeresen eldurvultak a tudományos viták, kellettek a párbajsegédek. Kezdem érteni, miért...)
A paradigmaváltást a fizikában, a KVANTÁLT és INVARIÀNS elemi töltések okozzák, amikböl KÉTFÉLE van, az elemi elektromos töltés és az elemi gravitációs töltés. A négy stabil részecske e kettöféle töltés hordozója. Ezek a kvantált töltések okozzák a (nem-konzervatív) kölcsönhatást a részecskék között, a kölcsönhatások meg állandó c sebességgel terjednek. Ez egy új ellentmondásmentes alapra helyezi az egész fizikát.
A nehézségi gyorsulás meg ezreléknyi nagyságrendben (!!) függ a testek izotóp összetételétöl.
(Aztán hiába jön a halmazelméletes Gergo73, hogy nem érti mi is az a 'töltés'.)
"A Higgs-bozon vagy Higgs-részecske egy olyan feltételezett részecske, amelyet a részecskefizika standard modellje jósolt meg. Ez a részecske a közvetítője a Higgs-térnek és ez felelős a többi részecske tömegéért. Még nem figyelték meg. A Higgs-mező klasszikusan (tehát nem kvantáltan) is felírható a speciális relativitáselméletben, ekkor mint egy négyes skalár mező jelenik meg, és befolyásolja a részecskék nyugalmi tömegét."
Nem is fogják a részecskefizikusok sohasem megfigyelni a Higgs-bozont.
Csak a négy stabil elemi részecskénél (,e p, P és E) egyezik meg a nyugalmi tehetetlen tömeg a súlyos tömeggel. Minden más ezekböl összetett részecskénél és az anyagnál külöbözik a nyugvó tehetetlen tömeg a súlyos tömegtöl. A súlyos tömeg a KVANTÁLT gravitációs töltésekböl |g(j)| = g m(j) származik, amik a gravitációs mezöt okozzák, hasonlóan mint a kvantált elektromos töltések az elektromágnesességet okozzák (és nem a fotonok). Az egyetemes gravitációs állandó a fajlagos gravitációs töltésböl
G(grav.) = g^2/4pi
származik és két nagyságú elemi tömeg m(P) és m(e) létezik, amik a proton és elektron tömegei. Az elöjelt figyelmbe véve tehát négy elemi gravitációs töltés létezik, ezek a négy stabil részecskének a fizikai tulajdonságai, az elemi elektromos töltés mellett.
Figyeljétek meg: A speciális relativitáselmélet nem különbözteti meg a nyugalmi tehetetlen tömeget a súlyos tömegtöl. Mint a Wikipédia, csak 'nyugalmi tömegröl' beszél. Itt van a nagy kutya a fizikában elásva. Ezen csúszott el a fizika, azt hiszi az ekvivalencia elv érvényes. Higgs-tér vagy Higgs-mezö nem létezik. A Standard Modell jóslata nem helytálló, mert maga a Standard Modell már ellentmond az egyszerü kísérleteknek, a szabadesés eltéréseinek.
Ez persze az egész fizikus communitynek nem smakkol. De miért nem ellenörizték le ejtökísérletekkel a szabadesést idejében? Akkor megtudták volna mi is az a 'tömeg' és mi az az inercia = tehetetlenség.
Én meg biztosan tudom, hogy a tér nincs a 'tömegek' körül meggörbítve. Ösrobbanás és fekete lyukak sem léteznek, és a Higgs bozont is hiába keresik. De hiába is próbálják termonukleáris fúziós reaktorral az emberiség energia problémáját megoldani. Ez mind a paradigmaváltás következménye.
"A gligeti még márványba is hengergette a nevedet ezzel topikkal."
Eleg baj ez az ertelmes gondolkodok szamara. Dulifuli - mostmar evek hosszu soran bizonyitott - megingathatatlansaga ugy vonzza a tudomanyos erveloket, mint a legypapir a legyet. Aztan persze kicsit osszemaszatolja a legypapirt, vegul mindegyik csalodik. Legyen ez a topic ennek a jelensegnek a tanulsaga.
Gergo73; " .. hidegen hagy a téma. Amiket itt láttam a fórumon tőled, azok nem csigázták fel az érdeklődésemet."
Nem csoda, alapjaiban nem vagy tisztában mit csinál a fizika.
Én kimutattam, hogy a fizika elsö hipotézisa, Galilei eséstörvénye, nem stimmel: A nehézségi gyorsulás függ a testek izotópösszetételétöl.
Ezzel egyesítettem a gravitációt az elektromágnesességgel egy elméletben. Ezzel egyben kimutattam, miért összeférhetetlen a részecskefizika Standard Modellje az áltrellel, amire a fizikusok is már rájöttek, de a húr elméletekben keresik a kiutat.
Newton mozgásegyenletét kijavítottam.
A relativitáselméletekkel meg a foton hipotézissal mindenki elmehet zabot hegyezni.
Nem az volt a kérdés, hogy ki nem foglalkozik a könyveddel, hanem hogy ki foglalkozik vele. De amúgy költői kérdés volt, hidegen hagy a téma. Amiket itt láttam a fórumon tőled, azok nem csigázták fel az érdeklődésemet. A saját topikod is teljes érdektelenségbe fulladt, ez a szomorú igazság. Ettől persze még gondolhatod, hogy te vagy a világ legeredetibb és legfontosabb élő tudósa, többek között ez a szép az életben.
Zgyorfi: "Iszugyinak például van egy egész könyve arról, hogy az ekvivalenciaeelv úgy hülyeség, ahogy van."
Ebben a könyven egy egész fejezet foglalkozik a fizika axiómatizálásával (Section 4. Principles of Physics). Ez kimutatja az einsteini fizika ellentmondásait: A relativitáselméletek és a foton hipotézis nem egy 'reális lehetöség', mint ahogy azt Gergo73 állítgatni szokja, 'wider besseres Wissen'.
igenis minden rendszerből nézve lassabban járnak a hozzá képest mozgó órák
Ez tévedés, csak a felületesen értő mond ilyet (és aztán nem csoda, hogy ellentmondásra jut). Csak olyan rendszerből nézve igaz a fenti állítás, amiben a fénysugarak pályái az euklideszi geometriának engedelmeskednek: ezt a bizonyítás is használja a Pitagorasz-tétel formájában, sőt maga Einstein is hangsúlyozza az eredeti 1905-ös cikkében (1. paragrafus 2. bekezdés). Ha te veszel egy K rendszert, amiben a fénysugarak pályái az euklideszi geometriának engedelmeskednek és ebben a rendszerben egy M megfigyelő gyorsulva mozog (pl. tesz egy kört), akkor M rendszerében a fénysugarak pályái már nem fognak engedelmeskedni az euklideszi geometriának (vagyis megbukik a bizonyítás, nem érvényes az óralassulás ténye). A gyorsulva mozgó M rendszerében a fénysugarak pályái által határolt háromszögekben a szögösszeg nem 180 fokos, a Pitagorasz-tétel ebben a rendszerben nem érvényes. Próbáld csak ki, tanulságos gyakorlat!
Gergo73: "Többek között azért, mert soha 5 perc fáradságot se vettél magadnak, hogy megnézd, miként fest a világ, ha a koordináták tényleg a Lorentz-trafó szerint transzformálódnak. Ha vetted volna, akkor megtapasztaltad volna, hogy a spec.rel. világa nagyon is reális lehetőség, az logikai úton nem zárható ki (magyarán nincs benne ellentmondás)."
".. hogy a spec.rel. világa nagyon is reális lehetőség, az logikai úton nem zárható ki (magyarán nincs benne ellentmondás)" miatt megy tovább az üresszalma cséplés, amiben vezér szerepet szereztél magadnak.
Odáig el se jutsz, hogy a kérdést érdemben feltedd, ugyanis te el sem tudod képzelni, hogy ne lenne egyforma. Mint ahogy azt sem, hogy ami az egyik inerciarendszerben c-vel mozgó pont, az minden más inerciarendszerben is c-vel mozgó pont. Többek között azért, mert soha 5 perc fáradságot se vettél magadnak, hogy megnézd, miként fest a világ, ha a koordináták tényleg a Lorentz-trafó szerint transzformálódnak. Ha vetted volna, akkor megtapasztaltad volna, hogy a spec.rel. világa nagyon is reális lehetőség, az logikai úton nem zárható ki (magyarán nincs benne ellentmondás).
Miért nem csinálsz már egy megfelelelő időfogalmat?
Hónapok óta figyelem a hozzászólásaidat. A gligeti még márványba is hengergette a nevedet ezzel topikkal. Mindenki reagál a hozzászólásaidra.... Hogy miért azt nem tudom.
Követelem a választ a kérdésemre:
Miért csak beszélsz arról, hogy a specrel tér és időfogalma nem jó? Miért nem vágod már ki a nagyezüstöt vagy a mennyei tértivevényest? Iszugyinak például van egy egész könyve arról, hogy az ekvivalenciaeelv úgy hülyeség, ahogy van. Ő dolgozik azon, amit képvisel. Te meg csak mondod a magadét. Miért? Mit vársz?
