Ha le kell fordítani a sarut a vágányról, mert tervezett tolatás lesz arra, akkor a villamos váltóhajtómű, Soulavy-dob segítségével vagy a helyszínen, emberi erővel lefordítja a dolgozó a sarut a vágányról. Magától nem jön le. (Mint ahogy a váltó sem áll át magától.)
(És ahhoz, hogy kiemeljen egy kocsit, szükséges, hogy annyira nagy erővel haladjon, hogy fel tudjon menni a lejtőn. Ha annál kisebb erővel érkezik, akkor a lejtőről visszagurul... :) )
"Tehát átállítják (gombbal, kulccsal, stb...), és ha visszaállítják, akkor visszamegy a sínre?"
Optimális körülmények között igen. :-)
"Csak azt nem tudom, hogyha visszaállítja (szintén gombbal stb...), akkor az hogy megy vissza a sínre?"
Ugyanúgy, ahogy lejött.. :)) Ugyanazon a kényszerpályán mozog visszafelé is.
"Mert úgy láttam, hogyha az fszt. »kezeli« azaz »leszedi a sínről«, akkor így leesik az adott sínről."
Hogy áll a vissza a sínre? Hát úgy ahogy lejött, csak fordítva! :-)
Vonóvezetékes állítású saru nem tudom, hogy van-e még. Azt hiszem, ennek zöld színű az állítóemeltyűje.
Ha a D55-ös bizt. ber.-be van bekapcsolva, akkor villamos állítású, az fsz. kétgombos kezeléssel állítja, mint a váltókat. Egyéni nyomógombja fekete színű, annyiban különbözik a váltótól, hogy nem az állomás vágányzatábrája alatt, egy sorban vannak, hanem a vágányhálózat ábráján ott van, ahol a kisiklasztósaru visszajelentő fényei vannak. Van hozzá egy kis fehér lámpa is, ami akkor világít, amikor nem lehet állítani, lezárta a berendezés (vágányútbeállítás, stb. miatt).
Bocsi, de én az állítás utáni visszaállítást kérdezem ;-)))
Tehát átállítják (gombbal, kulccsal, stb...), és ha visszaállítják, akkor visszamegy a sínre? Mert úgy láttam, hogyha az fszt. "kezeli" azaz "leszedi a sínről", akkor így leesik az adott sínről.
Csak azt nem tudom, hogyha visszaállítja (szintén gombbal stb...), akkor az hogy megy vissza a sínre?
Itt, amit leírtam, nem történt siklasztás, csak egy menet egy olyan vágányon, amely siklasztó saruval volt ellátva. ;-))
A sarut mindig úgy szerelik fel, hogy az ne egy másik vágány felé dobja ki a járművet.
Ha a sarun nem túl nagy sebességgel esett ki a kocsi, az ott is marad a saru körül (vagy rajta), hiszen a kerekei elhagyták a vágányt, és emiatt elég gyorsan megáll. Viszont láttam már olyat, hogy egy M44-es kb 45-50 km/h-val siklott a sarun, és gyönyörűen "kiröpült" a vágányról. Kb. 5-6 méterre állt meg a saru után a kavicságyban, ahol félig az oldalára billent.
A saru magától nem mozdul, sem lefelé, sem felfelé. Az előzőben leírtak szerint helet állítani. De mondom, a siklást nagyon ritkán ússza meg sérülés nélkül.
A kisiklasztó saru egy úgynevezett oldalvédelmi elem. Elhelyezik például rakodóvágányon, iparvágányon stb, de vonatfogadó vágányon sohasem. Arra szolgál, hogy a közlekedő vonat vágányútjába ne kerülhessenek kocsik (pl. kocsimegfutamodás, vagy meg nem engedett tolatás miatt.
Ha a sarura jármű gördül, akkor azt a járművet bizony ki fogja siklasztani! Ez a saru dolga! Ilyenkor legtöbbször maga a saru is megsérül, javítani, vagy cserélni kell.
Lehet állítani helyszínen, vonóvezetékkel, és villamos váltóhajtóművel egyaránt.
A saruk legtöbbször függésben vannak a feléjük terelő váltóval is.
"A hálózat zártsága, függetlensége is biztosítja, hogy ne fertõzõdjön - nincs honnan."
Ezt sugalltam én is. :-)
"GSM-R: nem maga az átviteli rendszer kap vírust, hanem az »okostelefon«. Márpedig például az ETCS level 2 GSM telefonja minden, de nem »okos« - arra a telefonra program utólag nem tölthetõ le a telefonvonalon, az olyan, mint egy 15 évvel ezelõtti mobiltelefon: azzal telefonálni lehet, oszt annyi. Az nem tud vírust kapni."
Na most akkor az "okostelefon" tud vírust kapni vagy nem? :)
És sztem a GSM-R készüléke túlmutat ezen a "telefonálni lehet, oszt annyi" lehetőségen. :-))
GSM-R: nem maga az átviteli rendszer kap vírust, hanem az "okostelefon". Márpedig például az ETCS level 2 GSM telefonja minden, de nem "okos" - arra a telefonra program utólag nem tölthetõ le a telefonvonalon, az olyan, mint egy 15 évvel ezelõtti mobiltelefon: azzal telefonálni lehet, oszt annyi. Az nem tud vírust kapni.
A hálózat zártsága, függetlensége is biztosítja, hogy ne fertõzõdjön - nincs honnan.
Eme topic első kb. 20 hozzászólásában DGKUm — mint eme techinka szakértője — hosszan regél a működéséről, ha jól emlékszem, akkor pedig többször előjött már ebben a topicban is. :-)
Attól függ, hogy milyen fajta. Régi az csak sűritett felhívást ad sebességcsökkentésnél, az újabbaknál már nem lehet korlátlanul törölni a felhívásokat, bizonyos számú felhívás után fékezni kell.
A vonatbefolyásoló rendszer a következőket tudja (csak)? :
-Ha a vonat "Megállj" jelzést adó főjelző mellett haladt el 8és a sebessége 15km/h-nál nagyobb volt) automatikusan el kezd fékezni.
Eddig értem.
És ha a főjelző csökkentett sebességet ad (40, 80, 120 km/h), akkor is "lelassít" a megfelelő sebességre, vagy ha a mozdonvezetőn múlik, akkor végülis mehetne akár mekkora sebességgel is?
Ha nincs végállása egy érintett váltónak, akkor nem fog megjönni a jelző (ez speciel a holt sicher része). Előfordulhat, hogy valamilyen oknál fogva akkor éppen nincs végállása, de egy oda-vissza állítás megoldja (megoldhatja) a problémát, bár előfordulhat, hogy egy elhaladó jármű majd rendbeteszi (ez a szerintem része).
Egy kérdés! Miért van az hogy(Ez inkább Kelenföldis "JabyGaby előnyben:D)Hogy Albertfalva felöl ha a háromról nyomunk ki egyet akkor onnan már miért áll be Albertfalvára(tudom hogy gyökkel szemben vannak a váltok)de ha mondjuk az egyiknek amit gyökkel szemben érint nincs végállása akkor egyéni kezeléssel kell kijáratot csinálni?vagy átálítgatjuk az adott váltót és utána magától felépül vagy hogy van ez?
Mintha pont te lettél volna éjjeles, amikor erre rácsodálkoztunk pl. korpi41-gyel. :)
És hogy kötekedjek:
"Már miért menne felvágásba???"
mert bemennek a jelfogóba és belenyúlnak vagy egyszerűen kicsit beletekernek a nagyfogaskerékbe, lábbal. :-)
"Ennyi erővel akkor is felvágásba menne, ha egy kő kerülne bele..."
Nyilván, ha a kő akkora erővel kerülne bele, hogy a csúcssín (és így az állítórúd) bemozdul annyira, hogy a kormányzótárcsa kiemeli a szögemeltyűt (vagy mit). :)
Tudomásom szerint a szakzsargon "elveszett"-nek szokta nevezni a jelenséget. (Bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy a visszajelentés ugyanaz -villogó szárcsík-, csak ebben az esetben a 0,7-es ill. a megszakító túléli az eseményt.)
Tehát ha az alakjelzők felén lenne hívójelzés, akkor többre nem lenne szabad telepíteni, mert akkor már általában nem nem lenne, hanem általában lenne. :-)
Az a helyzet hogy erről még valamikor a 80-as évek végén hallottam a tisztképzőn és csak arra voltam kiváncsi hogy meg van-e még.Arra azonban már nem emlékszem hol.Lehetséges hogy azóta már átépitették.
Azért egy "akár" vagy egy "is" belefért volna, szvsz. :-)
Mondom: nem csak közlekedésmérnök kerülhet közel a tűzhöz, tudok olyan élő példát, akinek villamosmérnöki (és mérnöktanári) diplomája van, mégis sokra vitte ilyen vonalon is.
(Talán igazságügyi bizt. ber. szakértőig? Nem tudom.)
