Szerintem bárhonnan a nyugati irányból meghozatható. Én Anglia mellett döntöttem. Több barátom dolgozik ott.
Korrigálni szeretném, amit Sybilla fiáról írtam anno. Nem Guy a gyerek apja. Sybillának volt egy első férje, aki meghalt, utána ment hozzá Guy-hez.
Én is jobban örültem volna, ha a romantikát kihagyja a rendező. Balian éppen elég pozitív karakter lett volna úgy is. De manapság szex és szerelem nélkül egy történelmi film nem eladható.
Balian de Ibelin alakja ugy tudom hiteles személy, ő védte valóban Jeruzsálemet Salah ad Din ellen. Úgy tudom az is hiteles , miszerint a szultán elengedett egy sereg embert sőt a saját pénzéből adta be a váltságdíjat mintegy tisztelete jeléűl Balian iránt. Nem tudom hiteles-e de Baliannak sosem lett a kedvese vagy a felesége Sybilla. Sőt... leánya, később mint a jeruzsálemi trón egyik jogos követelőjét erőszakkal feleségül vette ( elrabolta ) Monferratoi Konrád és igy akart Jeruzsálem királya lenni. Őt meg az asszaszinok ölték meg Akkoban.
Hú, azt honnan lehet megszerezni? Én is szeretnék a kiváltságosok közé tartozni! És van hozzá magyar felirat, vagy fel kell idézgetni hozzá a középiskolás angolomat?
Balian szívszerelme a valóságban legalább négyszer férjhez ment. Guy de Lusignan tényleg egy seggfej, Balian maga meg meglett családapa Hattin idején.Jedruzsálembe is a családját kihozni ment be - Szaladdin engedélyével - és aztán úgy kérte a szultánt, hogy oldozza fel az esküje alól.
Most már én is azon kiváltságosok közé tartozom, akik magukénak mondhatják a rendezői változatot. Sikerült meghozatnom Angliából. Bár én a mozikban vetített filmet is nagyon szerettem, erre nem számítottam. Azt sejtettem, hogy Balian nem akkor fogott életében először kardot a kezébe, amikor csatlakozott apjához a Szentföldre menet. Azt is sejtettem, hogy nem ott szállta meg ihlet, hogy ballisztikai szakértő legyen, amikor Jeruzsálem védelmére készült. De jó lett volna, ha az erre utaló kokrét mondatokat benne hagyták volna a mozis változatban is. Így elejét lehett volna venni sokak kritikájának. Nem is tudom, hogy gondolhatta bárki, hogy Ridley Scott annyira amatőr, hogy ennyire irreális főhőst formáljon meg a filmjében. A film elejéről (és közepéről,és végéről) olyan alapvető jelenetek kerültek kivágásra, amelyek a film teljes egészét átértelmezhetővé teszik. Gondoltátok volna, hogy a pap, akit leszúr, a saját öccse, aki azért mesterkedik Balian eltávolításán, hogy az örökség az övé legyen ? Vagy hogy Sibyllának van egy fia Guy-tól, és őt koronázzák meg Balduin halála után? De mivel kderül róla, hogy ő is leprás, megmérgezi a saját fiát. Ezért mondja Balian-nek az ostrom előtt: "Mentsd meg a népet attól, amit tettem" És így már nem csak Balian az egyetlen "okozója" Guy trónra kerülésének. Főhős és hősnő ezáltal kvittekké váltak. És a legutolsó jelenet, ami talán nem annyira jelentős, de számomra nagyonis: a rügyező kis fa a kovácsműhely mellett, és annak fizikai érintése mekkora jelentőséggel bír, ha tudjuk: a facsemetét Balian felesége ültette, mikor terhes volt a kisfiúkkal. Az élet megy tovább. Az ÉLET megy tovább......
"A két évvel ezelőtt a filmvilágért tett szolgálataiért elismeréseként lovaggá ütött Sir Ridley számára, 30 éves álom valóra válását jelenti, hogy megfesthette a muszlimok és keresztények közti kétszáz éves elkeseredett harcot, amelyet Jeruzsálem spirituális (és persze anyagi) kincsei fölötti elsőségért vívtak."
"A 65 éves brit rendező önmaga által kinyilatkoztatott missziója a nyugati világ iszlámhoz való hozzáállásának és a szélsőséges nézetek megváltoztatására igencsak hányatott sorsú. A BBC-nek adott tegnapi nyilatkozatában azt mondta: A film egy nagyon jó eszmecsere, és kiegyensúlyozott a kényes politikai és vallási kérdésekben. Nem létezik fekete-fehér amikor erről a világról vitatkozunk. Ez szürke területek összessége.
Igazad van, időrendben előbb készült a Karib 1.rész, mint a Mennyei királyság, tehát láthatta Scott, hogy Orli "jól érti a szakmát". Viccelődtünk is a gyerekeimmel nemrég, hogy ha Orlando-t esetleg már nem alkalmazzák színészként, akkor nyugodtan elmehet kovácsnak, mert abban már van elég jártassága.
Nagyon szeretem a rendezőkben azt, hogy soha nem azt nézik, ami a fizikai valóság, hanem meglátják a színészben a lehetőséget, mivé lehet.
Két DVD-s változatot sikerült vennem, rengeteg extrával. Döbbenetes volt látnom, mekkora munka fekszik egy ilyen filmben: mennyi előkészület, hány ember összehangolt munkája kell hozzá. Mi csak a végeredményt látjuk és nem is gondolunk bele mindezekbe. Sajnos az extrák nincsenek feliratozva, így csak szerény angoltudásomra hagyatkozhattam. De azt mindenképpen leszűrtem belőle, hogy gondos kutatómunka előzte meg a film készítését.
Igen, engem sem zavart Orlando Balian szerepében, úgyhogy nem értek egyet azokkal, akik szerint egy keresztes lovagot kizárólag egy tagbaszakadt Halkhógen-szerű figura játszhatna el kizárólagosan. Éppen az említett könyvből (A keresztes háborúk története) tudom, hogy nem minden keresztes volt magas, erős testfelépítésű, szekrény-típusú figura. Ráadásul abban az időben a lemezvért még nem is terjedt el, így a kis láncszemekből álló sodronying 12-13 kilójával meg a gyerek is könnyen elfutkos :-)
Scott mondjuk ugye láthatta Orlando-t kovácsként a Karib tenger kalózaiban, úgyhogy megmaradhatott benne, hogy jól görbíti az izzó vasat...
A fimben több hitelesség van, mint én első blikkre hittem, és maradandó érdeme, hogy teljesen felcsigázta érdeklődésemet a korszak iránt, azóta olvasgatok sokat a témáról. Persze Balian eredetileg nem kovács, hanem testvérével - Ibelini Balduinnal együtt - szentföldi frank báró, aki maga is résztvesz a hattini csatában (tehát a valóságban elkíséri Guidót és Rajmundot a katasztrófába torkolló mészárlás helyszínére), de sikerül elmenekülnie. Jeruzsálem ostrománál azonban nem mindenkit üt lovaggá, csupán a 16 életévet betöltött kardforgató nemeseket. De ezek valóban nem osztanak-szoroznak, nekem is az a véleményem, hogy egy játékfilmnek nem kötelessége az események teljesen tényszerű kronológikus bemutatása, erre valók a Spektrum tévé dokumentumfilmjei.
Szóval: nálam is nagyot alakított a film, és egyre inkább...
Nagyon örülök, hogy éppen most kezd újjáéledni ez a topic, ugyanis én nemrégiben láttam csak a filmet. A két utóbbi hozzászólásból az derül ki számomra, hogy a film történelmi hitelesség szempontjából mégis csak megállja a helyét. Bár ha nem így lenne, én akkor is pártfogásomba venném. Lehet, hogy rosszul gondolom, de ahhoz, hogy egy film mélyen megérintsen, nem feltétlenül fontos, hogy precizen kövesse a valóságot. Hiszen az írói fantázia a történelmi regényeknél is szárnyalhat, nem csak a kitalált történetekben.
Számomra az adott szó megtartásásról szólt a film és arról, hogy a becsületem, a lelkem nem eladó.
A szereplőválasztással is egyetértek, szerintem Orlando Bloom nagyon jó volt ebben a szerepben. Csodálom Ridley Scott-ot azért, hogyan tudta meglátni Balian-t Orliban. Bár előtte dolgoztak már együtt a Sólyom végveszélyben c. filmben, de mitagadás, így civilben ha ránézek Orlando soványka alkatára, nemigazán jut róla egy kovács az eszembe. De hát azthiszem, éppen ettől a varázslattól olyan nagyszerű a filmkészítés ( pláne a mai technikákkal ) hogy elhiteti veled azt, ami nem is úgy van.
Én a filmzenékben sem vagyok annyira járatos, mint az előttem szólók. Azt nem tudom megmondani, mire hasonlítanak az adott motívumok, csak azt, hogy nekem nagyon tetszett. Olyannyira, hogy a DVD után rögtön megvettem CD-n a filmzenét is és naponta hallgatom. Nagyon tetszik, ahogyan a film cselekményét követve elindulunk a keresztény Európából ( gregorián dallamok ) és kelet felé haladva keverednek a keresztény egyházzenei elemek a keleti ( török, arab ) népzenei elemekkel. És bár a két vallás mind a mai napig nem fér meg egymással, Harry Gregson Wiiliams filmzenéjében nagyon is jól harmonizálnak. ( Őróla azt olvastam, hogy az ír népzene nagy rajongója, akárcsak én. Hát ezzel már belopta magát a szívembe )
Összegezve: a Mennyei királyság jelenleg nálam az első helyen áll.
Teljesen igazad van, azóta én is jobban utánaolvastam, csak felületes ismereteim voltak.
Megnéztem a Runciman-könyvet is, és valószínűleg abból vette át a film azt a jelenetet is, mikor a hattini csata után a hegyekből hozott jégre rózsavizet öntve kínálta meg Szaladin Guidót, aki továbbadta a kelyhet Rajnaldnak. A muzulmánoknál a fogoly itallal kínálása azt jelentette, hogy a fogvatartó jelzi, hogy a fogoly élete biztonságban van. Ezért is volt jelentősége, hogy Szaladin kihangsúlyozza Rajnald felé, hogy "nem neked adtam azt a poharat".
A király tényleg IV. Balduin volt, aki tényleg leprás volt, és az is igaz, hogy hordszéken maga vitette magát Kerak várához, amikor azt Szaladin be akarta venni, hogy megbüntesse Rajnaldot.
Ezen túlmenően Kerakot összekevertem Krak-kal, ami szintén hülyeség volt részemről. Kerak a Jordánon túli Moáb-ban van, míg Krak - a johanniták fellegvára - valahol Humsz és Tortosza között, a maroniták völgyének közelében.
A jövőben igyekszek komolyabban utánanézni annak, amiről fecsegek...
Sok dologban egyetértek veled, de mivel érdekel ez a téma néhány dolgot a saját tudásom alapján, de nem vagyok történész.
Amit írok az Rudolf Pörtner: A Szent Sír hadművelet c. művéből merítettem. Nagyon jó kis könyv a témában, a Századok Emberek sorozatban jelent meg és bár egyáltalán nem regény, de olvasmányos, ezért érdeklődőknek bátran ajánlom. Aki jobban bele akarja ásni magát a témába az olvassa el Steven Runciman: A keresztes hadjáratok története c. művét, elég vaskos. Aki ennél is többet akar tudni az olvasson forrásokat :-).
Szóval a megjegyzéseim:
"A történelem is más dolog. Míg Lusignani Guidó a filmben egy ördögien gonosz bajkeverő, addig a valóságban a beteg király halála után ő volt a békepárti a jeruzsálemi udvarban, akinek hatalomra kerülése után első dolga volt békeköveteket küldeni Szaladinhoz, és a háború előli kifarolást szorgalmazni. Mellesleg Jeruzsálem bukása után ő lett Ciprus királya, és dinasztiát alapított, ami még vagy 200 évig uralkodott ott."
Bár nem volt gonosz, Lusignani Guidot korántsem lehet rátermett királynak nevezni. Balduin király végakarata ellenében tulajdonképpen államcsínnyel került hatalomra. A négy éves fegyverszünetet 1185-ben Tripoliszi Rajmund régens kötötte Szaladinnal. Szibillát csak 1186-ban koronázták meg és csak ekkor emelte maga mellé férjét Guidot uralkodónak. Mindenképpen Guidó hibájáúl róható fel, hogy a Hattini csapdába vezette a királyság hadseregét, ahol az megsemmisült. Szaladin persze nagyon erős volt és valószínűleg győzőtt volna egyébként is, de a keresztesek ésszel és szerencsével, már addig is sokszor győztek a valószínűség ellenében.
"A leprás király is fura, mert igaz, hogy V. Balduin király gyógyíthatatlan beteg volt, de egy forrás sem említi, hogy bélpoklos lett volna"
Itt kevered a királyokat. IV. Balduin (aki a filmben szerepel) valóban leprás volt amiről nevelője, aki egyébként a keresztes háborúk egyik leghitelesebb krónikása, Tyrosi Vilmos is írt. Balduin 1185-ben halt meg, előtte nevezte meg örököséül V. Balduint Szibilla Guilleaume de Montferrat-val kötött első házasságából született beteges gyermekét, aki mellé a már említett Tripoliszi Rajmundot nevezte ki régensnek. V. Balduin 1186-ban 10 éves korában elhunyt, ekkor szerezte meg a koronát Guido.
Hogy a filmről is írjak, minden hibája ellenére én is nagyon szeretem és már nagyon várom a rendezői változatot ami állitólag 1-2 logikátlanságot helyre tesz.
Látványvilág hibátlan, meg a hangulata is,nade a karakterek meg maga a sztori...iszonyú szar. Ez a Balián valami polihisztor lehetett, mert csóró kovács létére elintézte Szaladint, vizet fakasztott, elcsábította a királynőt és a többi. Ráadásul nekem viccsnek tűnt egy 55 kilós lovag a páncélos seregek élén. Meg eleve zavaró volt ez a vonagló,filozofálgató fazon egy ilyen környezetben. Szóval Orlando barátunk kevés volt ehhez.
aki járt már Szíriában, vagy Palesztinában, az tudhatja, hogy olyan sivatag, mint ahol Balián bolyongott a hajótörése után
A producer válasza: "800 évvel ezelőtt ott még homoksivatag volt, ami a sok esőtől meg széltől összecsomósodott, aztán a napmelegtől megszikkadt. Sziklásodási folyamat zajlott le." ;-)
Fura volt a film, mert az eszemet használva nagyon nem tetszett, ha viszont kikapcsoltam mindenféle gondolkodást, akkor a hangulata, meg maga az atmoszféra, amit teremtett nagyon magával ragadott.
Pár dolog persze nyilvánvalóan blődli.
Vannak földrajzi baromságok, például aki járt már Szíriában, vagy Palesztinában, az tudhatja, hogy olyan sivatag, mint ahol Balián bolyongott a hajótörése után, nincs azon a környéken közel-távol se. Az a szikla nélküli, kizárólag hatalmas homokdűnékből álló homoksivatag egyértelműen a Szahara volt, ami persze érthető, hiszen a filmet Marokkóban forgatták, de azért valakit a stábból elküldhettek volna az eredeti helyszínre körülnézni, hogy némiképp legyen kolor lokál jellege.
További ilyen földrajzi blődli, az afféle kijelentés, hogy "Szaladin átkelt a Jordánon, és Kerak alá vonul". Nos, ha Szaladin Damaszkuszból indult - mint ahogy ez is elhangzott - akkor a térképre nézve világos, hogy a Jordán Damaszkusztól délre (délnyugatra) van, Krak (Kerak) vára meg északra, tehát azon biztosan nem kellett átkelnie . Dehát mindegy.
A sivatagi kútásás is zavaros, meg egyáltalán Balián egész szerepe zavaros, mert a középkorban egyszerűen nem lehetett ilyen bámulatosan gyors karriereket befutni, kizárólag halivúdi filmekben. A kovácsmester rejtett képességeiről tesz tanúbizonyságot, hiszen minden tanult katonát és egyéb helyi gyereket szégyenkezésre késztetve bebizonyítja, hogy ugyan soha nem tanult még hasonlót sem, de ő a legalkalmasabb mérnök, ballisztikai szakember, retorikus, hadseregszervező és teológus is egyszemélyben. De sebaj.
A történelem is más dolog. Míg Lusignani Guidó a filmben egy ördögien gonosz bajkeverő, addig a valóságban a beteg király halála után ő volt a békepárti a jeruzsálemi udvarban, akinek hatalomra kerülése után első dolga volt békeköveteket küldeni Szaladinhoz, és a háború előli kifarolást szorgalmazni. Mellesleg Jeruzsálem bukása után ő lett Ciprus királya, és dinasztiát alapított, ami még vagy 200 évig uralkodott ott.
A leprás király is fura, mert igaz, hogy V. Balduin király gyógyíthatatlan beteg volt, de egy forrás sem említi, hogy bélpoklos lett volna, különösen azért sem, mert a középkorban a leprát Isten büntetésének tekintették, és nem igen tölthetett be magas méltóságot egy leprás. Magyarországon statutumokban szabályozták ezt a tilalmat, a Szentföldön mondjuk nem tudom pontosan hogyan volt, de nem hiszem hogy nagyon toleránsabb lett volna a szabályozás.
A leghitelesebb és legnormálisabb figura a filmben Chatilloni Rajnald volt.
Mindezek ellenére: nagyon tetszett a film alaphangulata és az általa megjelenített világ. Kétszer megnéztem és minden baromság és mesterkélt filozófia ellenére egyik kedvencem lett az amerikai (halivúdi) történelmi filmek közül.
Nekem nagy élmény volt. Ugyanúgy,ahogy a Gladiátor is. Nem érzem sem túl Hollywoodinak, sem túl nyálasnak.
Volt benne néhány megmosolyogtató jelenet, ez kétségtelen, de egy ilyen film számomra alap csak ahhoz, hogy elképzelésem legyen dolgokról, ha történelmi jellegű könyvet olvasok. Itt érződött a korhűségre törekvés, az izzadság a katonákból, érezted a lovak dübörgését, bele tudtál gondolni, milyen lett volna, ha a sors szeszélye folytán nem egy XX. században, és békeidőben született ember, hanem egy a XII. században született nemes, vagy jobbágy vagy.
Sokan csak elolvassák a történelemkönyveket, és átsiklanak olyan dolgok felett, amik akkora emberi tettek, tragédiák, hősies cselekedetek, amiket az emberek többsége egy életen át nem él át. Az évszámok adatok maradnak, a csaták csak tuszta tények. Ez a film segít majd másképp látni a régmúltat.
Nem akartam nagyon pátoszt írni, de így érzem.
S, ha belegondolunk, hogy a film csak egy kis szeletét tárta elénk a Keresztes háborúk történetének, sőt a III. Keresztes háborúnak is, rengeteg témája lehetett volna még!
Vicces volt viszont a filmzene, a 13. harcos zenéje pedig itt kifejezetten zavaró volt.
Vicces volt, hogy Orlando megérkezve a sivatagba 2 méter ásás után vizet talál, ami persze eddig senkinek sem jutott eszébe. Vicces volt, hogy a hercegnő szállást kér egy éjszakára, majd reggel kinézve az ablakon a termőföldek már zöldelltek a friss terményektől. Vicces volt, hogy Jeruzsálem feliról kitekintve csak a puszta sivatag volt, míg a szem ellátott, majd amikor a balliszták visszalőttek a falakról pálamfákba csapódtak.
Szóval volt pár fura jelenet, de összességében, számomra katartikus élmény volt!
Nem volt azért olyan vészes. Persze többet vártam, de azért nézhető. És iszonyú meló van benne. Orlando nálam nagy kedvenc, de nem ilyen szerepkörben. Próbálkozásnak veszem részéről, de nem több. Szóval azért ne ássátok el a filmet, nem annyira rossz az.
No, hazajöttem. Életem egyik legrosszabb filmélménye volt.
Nyúlások: GLADIÁTOR, a Russell Crowe-val Oscar-díjat nyert alkotás... hm és talán mutat még némi rokonságot a 2000-es év filmakadémia szerinti legjobb filmjével.
Van benne továbbá Elveszett frigyláda fosztogatói, de legfőképp az előbbiek.
Szerény véleményem szerint Ridley Scott meghülyült. Már a Gladiátor is gáz volt, de ez... Elalvós kategóra, ami nálam kimeríti a 10-es skálán az 1 vagy max. 2 pontot.
Elnézést mindenkitől, akinek bejött. Szeritnem bűn ilyen filmet csinálni.
Jeruzsálem ostrománál valóban van némi Középfölde feeling, főleg amikor az ostromtornyokat tolják a falakhoz, na, az tényleg olyan, mintha Ridley Scott onnan vette volna.
Ridley Scott már a Gladiátor óta nem az igazi. Nekem az ajánlatból pl. Középfölde feelingem támadt. Alig leszek képes lebeszélni magam holnap, hogy a filmben ne várjam a hobbitok feltűnését. Ennyit részemről a nyúlásokról. Mára.
Nemrég néztem meg Ridley Scott ezen új filmjét, alapjában véve tetszett, de talán nem 0rlando Bloom volt megfelelő erre a szerepre és amit a rendező úr elkövetett a filmzene kapcsán,az kissé kiakasztó volt. Miért kellett idecitálni a 13. harcos és a Hannibál egyes motívumait?
Orlando és R.Scott