Még mindig jobb mint mikor ugyanerre Szilikon Völgyet mondanak, olyan max. Pamela Anderson csöcsei között van. :)
De a no. 1 részeg húsvéti programajánlást nehéz überelni. "dáábreceni nagytemplom" "budapesti Dejjják téren hé persze, mé' há' hol' ne izgulj nyugi" Nagyon gyorsan leszedték a hangtárból is, de az internet nem felejt.
Egyik ismerős mondta, hogy volt kint Németországba melózni is ott a főnöke a kocsijában műholdas rádiót használt, mondogatta is, hogy ez a jövő minek a földfelszíni adókkal szórakozni, ez jön egész Európában. Csak csendben röhögött mikor nemhogy alagútban, de egy nagyobb felüljáró alá bemenve is elhallgatott a csoda technika. Bezzeg az analóg FM meg KH adás lazán megy. A solti adón röhögve hallgatta ott is a Kossuth-ot.
Jó estét, tudja valaki, mi történt az 540 kHz-es adással? Itt (Bp-től +/- 1000 km-re) eddig esténként, ha nem is tökéletes minőségben, de többnyire érthetően lehetett hallani, néhány hete viszont csak sípolás van a helyén.
Kit érdekelnek a németek? Nem normális, degenerált, agyhalott , magát felsőbbrendűnek képzelő népség.
Mindig is gyűlölték, lenézték, megvetették a magyarokat és a zsidókat.
A migránsokkal meg végleg csöngettek annak az országnak, de meg is érdemlik, nem tudom sajnálni őket.
Te most csak a magyarokra tettél lenéző, gúnyos, ostoba megjegyzéseket.Jól be illesz közéjük e tekintetben. Tehát te sem vagy különb, de téged is gyűlölni fognak.
Az angolok sem merték lekapcsolni a BBC-t sem FM-en, sem hosszúhullámon, mert a hajók a mai napig a hosszúhullámú adón hallgatják a "Shipping Forecast"-t, vagyis a tengeri időjárás előrejelzést (BBC Radio 4 FM; LW).
De hát ugye suttyóföld.
Persze-persze, meg USA is egy "ostoba suttyóföld" igaz, egy fejletlen, elmaradott középkori , szegény ország?!
Akkor meg mégis miért hemzsegnek a középhullámú adók náluk? A legfejlettebb ország a világon.
Bírom, amikor kimennek a prolik Németországba (szerintük "németbe"), és amit ott látnak az a "fejlett". Pedig ez egyáltalán nem így van:
Tehát a digitális rádiózás nem feltétlen a fejlettség mérőfoka.
Ez olyan, mint amikor azt mondják, hogy a gazdag országokban jó a futball. Na, de az Aranycsapat akkor volt a legjobb amikor a legnagyobb szegénység volt az országban, de a kettő között nincs logikai kapcsolat.
Felújítják? Mi a fenének? A németek tavaly december 31-én mindet lekapcsolták. Igaz ők nem rühellik a digitális rádiózást, ami mellesleg ezredrész villamos energiát sem kíván.
A Szülőföldünk rövidhullámon már évek óta hallgat. A Kossuth műsoridejét korlátozták. A külföldre szóló magyar nyelvű adásokat tényleg célszerűbb műhodra tenni.
Ezzel szemben. Mindenki meghallagatja a világ kínálatát a hosszúhullámoktól a középhullámon át a rövidhullámokig, folymatos hangolással itt: http://websdr.ewi.utwente.nl:8903/ . Nem mindig elérhető, most éppen nem.
A lényeg, hogy a legszegényebbektől a leggazdagabbig minden állam fenntart vagy HH és több RH, vagy KH és több RH állomást. A legtöbben több nyelven sugároznak az RH állomásokról. Sokan használják digitális (DRM) műsorszórást RH-n. Ilyen volt nálunk is kísérleti jelleggel, a Katolikus Rádiónál KH-n. Közben az is átkerült az URH FM sávra pénzügyi okok miatt.
A hosszúhullámot még manapság is használták, bár az FM térhódításával ez is, ugyanúgy, mint a közép- és a rövidhullám, vesztett a népszerűségéből. Nem vagyok nagy szakértő ebben a témában, szóval ha hülyeséget beszélnék, javítsatok ki... ;-) A hosszúhullám tipikusan felületi hullámokkal terjed, ezek a föld felszínén terjednek, és így szép távolságra juthatnak el. ;-) Egy jobb vevőkészülékkel 1000-2000 km is áthidalható. (Amúgy a rövidhullám tipikusan troposzférikus visszaverődéssel terjed, és akár több ezer km-re eljut, viszont a minőségére az időjárás, év- és napszakok nagy hatással vannak. A középhullám meg valahol a rövid- és a hosszúhullám között van a terjedési tulajdonságait illetően.) Tehát a hosszúhullám megfelelő terepen tökéletesen terjed, és gyakorlatilag nincsenek rá hatással az időjárási körülmények, az évszakok, illetve a napszakok változásai. Gyakorlatilag ugyanolyan a vétel egy téli estén, hószállingózás közben, mint egy meleg, derült nyári napon. Sokkal kevesebb vele a macera, mint a közép- és rövidhullámmal. (persze a villámlás ezt is szépen berecsegteti, de más nagyon nincs rá hatással.) Viszont van egy hátránya, a földrajzi akadályokat nehezen küzdi le. Ezért itt, a Kárpát-Medencében lehetnek vételi problémák, illetve Magyarországra hosszúhullámú adót telepyteni értelmetlen lenne. Ezért nem is ismert idehaza a hosszúhullámú rádiózás, mivel kisebb távra ott van a középhullám, a határ menti területekre az is eljut (sőt, van amikor jóval messzebbre is...), távolabbra pedig jobb a rövidhullám. (főleg nagyobb távolságokra) Legutóbbi rádióvásárlásomnál direkt olyan rádiót vettem, ami vesz hosszúhullámot is (nehéz volt beszerezni, egy rövidhullámú vevőt szinte minden szórakoztatóelektronikai boltban kapok, ellenben hosszúhullámút úgy kellett webáruházban rendelnem...), és azért szépen bejön pár külföldi adó. A 270kHz-en egy cseh adó található, itt a legszebb a vétel, a 177kHz-en a Deutschlanradio Kultur található, ez nekem jóval gyengébben fogható, illetve amit gyakran hallgatok (egész jó a zenei kínálata ;-)) az a lengyel Polskie Radio, a 225kHz-en. Maga a hosszúhullámú sáv eléggé kis tartomány, ha ismereteim nem csalnak, 144-től 281 kHz-ig tart, és itt is egy adó 9kHz-et foglalhat le. (bár itt vannak eltérések...) Maga a sáv itt Európában gyakorlatilag foglalt, és van olyan frekvencia, ahol egyszerre 2-3 adó is zavarja egymást. Szóval vesztett a népszerűségéből, de korai lenne temetni a hosszúhullámot. ;-) Van, ahol még kedvelt sáv.
Attól, mert mindenkinek van FM rádiója, valamint mert Neked nem tetszik, miért kellene megszüntetni a középhullámú sugárzást? Számtalan előnye van az FM adással szemben. FM adókból az országos lefedettség eléréséhez kb. megyénként kell egy adó, és még legtöb besetben így is vannak lefedetlen területek. Egy FM adó roppant kis távolságot sugároz be, és a "hivatalos" vételkörzeten kívül gyakorlatilag normál készülékkel nem fogható. (Sőt, még a vételkörzet széle felé is akadhatnak a vételi minőséggel gondok.) Ellenben a középhullámú adók jóval nagyobb területre tudnak adni, és a vételkörzeten kívül sem nehéz elfogadható minőségű vételt találni. Egy országos rádióhoz elég legfeljebb 3-4 adót üzembe állítani, de pl. a Kossuth a 540kHz-en egy adóval ellátja az egész országot. Való igaz, hogy egy középhullámú adó üzemeltetése költségesebb, de ha az előbbi tényt is hozzávesszük, a 10-20 (vagy még több) FM adó együtt költségesebb, mint az a néhány középhullámú. Annak pedig, hogy a Kossuth az országban mindenhol fogható az 540-en, az az előnye megvan, hogy bárhol jár az ember, nem kell keresgetnie, hogy épp ott melyik frekvencián találja meg. Ha neadjisten valami katasztrófahelyzet van, úgy tudom a Kossuth rádióra kell tekerni, és ott tájékoztatják a népet. (a Paksi próbariadókkal kapcsolatban szokták mindig bemondani, hogy ha gond van, mindent bezárni, és a Kossuthra kell tekerni...) Azt meg a legkönnyebb a középhullámú adón megtalálni, ráadásul középhullámot is tud már évtizedek óta minden rádió, még a régi, keleti URH-s szerkezetek is. Illetve azt se felejtsük el, hogy FM esetében nehéz lenne megoldani a határon túlra sugárzást, míg középhullámon a Kossuth szépen fogható a határon túlról is. Ugyan a minősége kissé elmarad az FM-től, és sztereó sincs, de tapasztalat, hogy az adóhoz közel szinte észrevehetetlen a különbség.
Negyvennyolc éve tartó sorozat ér véget a Magyar Rádióban: megszűnik a Szabó család. A sorozatban olyan színészóriások fordultak meg, mint Gobbi Hilda, Rajz János, Csákányi László, Zenthe Ferenc és Benkő Gyula.
A legendás rádiójátéknak májusban lenne a kétezer-ötszázadik adása, de pénzhiány miatt a sorozat befejezésérôl döntött a Magyar Rádió.
Nem tudom, a szülõföldünk még létezik-e? Amikor a 70-es évekbe próbáltam a poti arra a frekire tekerni, ahol adott, rendre a Szabad Európát találtam meg. :-)
Hoppá, elfelejtettem, hogy ott volt még a bolgár-görög, bolgár-török(NATO-tag), szovjet-norvég és szovjet-finn határ. De szerintem a VSZ-országok lakóinak így is csak kisebb része hallgathatott volna nyugati URH-rádió- és tévéadást, ezzel szemben a hosszú-, a közép- és a rövidhullám nagyobb problmát jelenthetett.
Ennek mondjuk annyiban nem sok értelme volt, hogy pont az URH-sávban használtak más frekvenciákat, amely eleve a legkisebb távolságban fogható, ráadásul mindössze nekünk és a csehszlovákoknak volt nyugati szomszéd Ausztria, meg a csehszlovákoknak és a keletnémeteknek az NSZK, úgyhogy a lakosság kis részét érintette csak. (Jugoszláviával nem tudom, mi volt a helyzet ebből a szempontból, ha náluk is CCIR és PALvolt, akkor talán egy kicsit jobban érhető a dolog).
A hosszú-, közép- és rövidhullámú adások meg jöhettek...(tudom, voltak azért zavaróállomások).
A SECAM meg tényleg nem sokat nyomhatott a latba, legfeljebb fekete-fehérben lehetett fognia PAL-adást, ahhoz meg hozzászokhattak.
Érdekességképpen: az OIRT tévés csatornakiosztásban a VHF II. sáv (3., 4. és 5. csatorna) frekvenciája beleesett a CCIR URH-sávba, így bizonyos körzetekben megfelelő rádiókészülékkel lehetett tévéműsorok hangját fogni, pl. 1995-ig mifelénk a egyest. :)
Egy hasonló témájú topicban írtam, hogy tulajdonképpen az OIRT és a keleti Secam lényega abban ált, hogy a nyugati műsorokat le lehessen itt keleten fogni. Mivel a hidegháborúnak vége, feleslegessé vált a két rendszer.
Pontosan így van. A Bartók és a Petőfi hálózatát már majdnem tíz éve megszüntették ebben a sávban(66-73 MHz), és átálltak a nyugati (CCIR) URH-ra(87,5 - 108 MHz, régi típusú készülékeken csak 104-ig), csak a Kossuth esetében húzódott el, de amikor 1-2 éve annak is kiépült a nyugati URH-hálózata, már lehetett sejteni, hogy ez lesz. Mondjuk én azt hittem, hogy majd az veszi át a régi URH-adás szerepét (nemzetiségi, országgyűlés, reggeli körzeti műsor), ehelyett annak műsora megegyezik a középhullámmal.
Amúgy az újabb rádiókészülékek nagy részén már nincs is OIRT-sáv, szóval sokan nem is érzékelik ezt a változást.
A hosszú-, közép- és rövidhullámú rádiójelek nem csak a földfelszin mentén terjednek, hanem - állapotuktól függő mértékben - az ionoszféráról is visszaverődnek. Szürkületkor és hajnalban a visszaverődési pont szintje süllyed illetve emelkedik. Ezzel függ össze, a távolságban lévő ilyen adók „foghatósága”
A cseh rádiót én is szoktam hallgatni (Radiosztanyica Zvjezda), meg 176 kHz-n van egy másik, ami szinte folyamatosan zenét sugároz. Jó terjedés esetén el lehet kapni az észak-skóciai, gaelic nyelvû adásokat is.
hosszúhullámú sáv vételére alkalmas. Elvben. Gyakorlatilag semmilyen hosszúhullámú adó nics a környékünkön. Úgy hallottam, hogy a tengerhajózásban használják (használták?)
Pedig vannak hosszúhullámú adók, igaz magyar nyelvű talán soha nem volt. A 240KHz környékén egy cseh adó szokott anno nekem bejönni, de aztán ki tudja, hogy a világban hány adó működhet hosszúhullámon...
Annyi biztos azonban, hogy az órajelet hosszúhullámon sugározzák(a rádiós irányítású órákhoz).
