Gondolom nem kell bemutatnom őket, az első magyar női MTB csapatról van szó. Ide írhattok, ha bármilyen kérdésetek van a csapattagok felé, szeretnétek csatlakozni, vagy "csajos" bringa építéséhez, lányok véleményére vagytok kiváncsiak.
Elég izgalmasra sikeredett ez a hétvége. Sajnos. Vagy szerencsére.
Mi időben elindultunk, de későn értünk Podlesokba a campingbe. Miért? Az Alacsony Tátrában szépen elkezdett esni először az eső, majd a hó. A jeges szerpentint még nem szórták le, mert ez Szlovákia. Így gyök kettővel rodeóztunk és küzdöttünk az életünkért.
Megérkezés után rácsörögtünk a többiekre, hogy kezd elromlani az idő, vigyázzanak az úton. A másik autó késve indult, így nyomták a gázt veszettül. A határ előtti éles kanyart nem tudták bevenni. Dupla leszúrt rittbergert nyomtak az úton, majd árokba be. Új születésnapjuk van péntek óta. Szerencsére karcolásokkal megúszták. Az autó nem. Hajnal 4-re már haza is értek.
Sucha Belá túra: Az időjárás nem tudta eldönteni, milyen évszak van éppen. Sütött a nap veszettül, kellemes lágy szellő lengedezett, csicseregtek a madarak, tiszta tavasz volt. Később jöttek a felhők, szürke lett minden, a vizes avarban gázoltunk. Hírtelen olyan halottak napja filing lengett körül. Mert ez Szlovákia.
Ekkor még nem tudtuk, hogy a sok szlovák pari túránk, közül ez lessz a legemlékezetesebb.
A szélvihar nyomában rengeteg fa bedőlt a szurdokba, sok helyen letört fenyőágak szőnyegén jártunk. Később "bújj bújj zöld ág”-at játszottunk. Hol a ledőlt fenyők alatt, hol felettük ügyeskedtünk. Másképp nem lehetett volna átjutni. Indiana Jones-ra gondoltam és bozótvágó késére. Vagy jöhetett volna a baltás gyilkos, de Freddy Krűgert sem zavartuk volna el, ha van nála láncfűrész.
Kip-kop ki kopog? A keményre fagyott hódara kezdett dobolni a kabátunkon. Itt van a tél, itt van újra, de mi nem hátrálunk meg. Másztunk fel a létrákon rendületlenül. Itt újabb meglepetéssel várt minket Béla a szurdok. A legizgalmasabb létrarendszernél egy fenyőrönk eltrafálta a fémhidat. A fémpallók szépen csillogtak lent a vízben. Mert ez Szlovákia.
Az elcsavarodott fémen lépegettünk a vízesés fölött, miközben ezerrel kapaszkodtunk a láncba. A híd középen a lesett fenyő volt a következő akadály. Átküzdöttük magunkat. Húú, ez meleg volt.
Nincs is annál jobb sport, mint vizes havas frissen kidőlt fenyőn mászkálni. Mi roppant módon élveztük. A "csúcson" már szép fehér volt a táj, és veszettül tombolt a szél. Megvolt a Delta életérzés.
Klastoriskóhoz leérkezve, már újra ősz lett, szépen csöpörgött az eső. A turistaházban vidáman pattogott a tűz a kandallóban, és kellemes zene szólt. Jókedvemet a Jan Becherrel történő többszörös barátkozással és a „kapuszta” levessel fokoztam. Mert ez Szlovákia.
A sárga jelzésen találkoztunk még a Feket Özveggyel is. A meredek csúszós gyökereken lefelé a feketébe öltözött Rebeka csak pókjárásban tudott közlekedni. Elég mókás volt.
A Hernád áttörést már izgalommentesen abszolváltuk. Gondoltuk, hogy beírunk a panaszkönyvbe. Mi ez a sok új lánc + frissen épített létra? Ja ez Szlovákia. Sehol egy leszakadt híd, egy korhadt palló, rozsdás lánc? Ez így tök uncsi. Nem is jövünk ide többet. :))
egyébként nem a totál manuálisra gondoltam én sem, mert akkor 10perc/fotó mire mindent beállítgat az ember. egyébként nem is gondoltam hogy ez ilyen érzékenyen érint mindenkit. ígérem máskor óvatosabban fogalmazok. bocsi
Ezt én sem vágom, a DSLR-eken a legjobb az automatika, miért ne használná az ember? És mit értesz automata alatt? A P-t én sem használom, legtöbbször rekesz előválasztásban lövök, de végülis az is automata funkció. Igaz, makrózni manuálban szoktam.
Jó volt tényleg a szombati túra. Csak a sár, meg a színtelen táj nem tetszett. Ja és az idő sem. Egyetlen szépség talán az égbolton a napfelkelte pompája volt. A társaság viszont remek volt. Hori köszönjük a fincsi répa tortát.
A fotósoktól kérdezném, hogy miért nincs a képeken barna szín. Az én gépemmel is ez a baj, minden szürke. Nem adja vissza az eredeti meleg barna színeket.
Eredeti tervek szerint ahol lehet, ott futunk. Egy ismerős leányzóval beszéltük meg azt a dolgot, remélem nem változtatott az elképzelésein. Ő már futotta ezt a túrát korábban. Vannak, akik rövidebb távokra jönnek, gyalogosan, jó sokan leszünk...
A rajtnál lesz akkor süti, ha összefutunk ott. Nem akarok sütiturmixot készíteni futás közben:)
igen, idén is tervbe vettem a TéliMátra + YoursTruly kombót mint tavaly. szombat sajnos egyenlőre kétséges, de majd kikönyörgöm iginéninél (mert kitalálta hogy a márciusi ünnep miatt ledolgozandó nap most szombaton legyen).
Mutass egy képet, ahol nem volt jó az automata és mondd meg, hogy miért! Nem kötözködésképpen, hanem mert kiváncsi vagyok. Meg hátha tanulok belőle. (Nekem is DSLR van és leginkább automatán használom. De azért ésszel. Legalább is igyekszem.)
Remélem, a csajok megbocsátanak egy kis fotós offot, végül is az ő képeikkel példálózunk. :)
legközelebb ne legyél lusta elővenni a gépet. ha lemaradsz akkor majd szaladsz a többiek után. de a napfelkeltét nem kéne kihagyni főleg ha van mivel megörökíteni. na meg hogy a cukrászdában sem fényképeltél....
A mai túra igazán élvezetes volt, és csodálkoztam, hogy 1-kor már bent voltunk a célban! Szerencsére az eső is épp csak annyira esett, hogy enyhén benedvesítsen minket! Zedék bringás szekciója állítólag még ennyire sem ázott!
A Puchi hűségesen ott várt rám a kocsma előtt, és bizony marha kellemes volt hazatekerni a hazagyaloglás helyett! (persze csak a megfelelő mennyiségű süti betolása után a cukiban)
