Nem tudnám már megmondani. Az út nagyon szép volt. Elsőként egy nagyon szép kolostorromhoz érkeztünk, aztán hosszan mentünk gyönyörű patakvölgyben, egy bükkerdőn keresztül. Az út harmadik harmadában egy mezőn kellett felfelé mennünk, ami a nyári déli órákat tekintve elég kellemetlen volt, de közel volt újra szerencsére az erdő, ahol még egy kicsi meredek, míg megtaláltuk az egykor hatalmas nagyúr, Aba Amádé várának csekély maradványait. Néhol nehéz volt eldönteni, rom, vagy szikla, amit látunk .
Feltárták már ezt a várat, vagy még nem? Nekem úgy tűnt, még nem.
Igen, én is hasonlóan tudom elképzelni Drágffy János országbírót, királyi zászlótartót! De még hozzá fűződik a sarkantyús sztorin kívül az első, napjainkig fennmaradt magyar nyelvű végrendelet elkészítése is, amit a döntő csata előtt néhány nappal tett meg. Ebből kiderül, hogy igen gondos, mindenre odafigyelő, javait könyörtelen szigorral őrző földesúrral szemben állunk.
Amúgy érdekes az eset, mivel mint dúsgazdag főnemes biztosan tartott a szolgálatában latinul tudó deákot és mégis magyarul írták a testamentumot!
Akkor tegnap esti igéretemhez híven, először nézzük Derkovits Gyula művét, a Dózsa-sorozatot! Valami félelmetesen sokkoló, erőt, akaratot és dühöt ábrázoló képek ezek, tudatosan fekete-fehérben kivitelezve:
Ha jól értelmezem a művész mondanivalóját, akkor nem csupán az 1514-es parasztháborúnak kívánt emléket állítani, hanem saját korának -- a Horthy korszaknak -- kegyetlen elnyomása, kínlódása és nyomora is kiolvasható belőlük!
Igen, ismerem ezt a könyvet. Szerintem elég jó, a várleírások kisebb-nagyobb módosításokkal Dénes József tanulmányaiból lettek kiemelve. A várak megközelítéseinek leírása nagyon pontosra sikeredett, erre a legjobb példa, hogy az Orosz Mátyás várát a könyv alapján elsőre sikerült megtalálnom. A helynévmagyarázatok pedig csak tovább színesítik a kötetet.
Arról, hogy a debrői várnál faragott köveket találtak, nem tudok nyilatkozni, erről én is csak a könyvből értesültem.
Végezetül mellékelem az abaújvár földvár műholdas képét:
Hová tűnt debrői várbarátunk? Hátha ismeri ezt a Mátrás könyvet, s nyilatkozik... Igaz, hogy a nyakas, rátarti Drágffy zászlóvivő várának egyes faragott kövei még ma is láthatóak, másodlagos helyükön pl. ólak, kerítések, melléképületek falazatában? A parasztjai körében nem túl népszerű, gőgös főúr 1514-ben, a debrői várára támadó 7000 főnyi paraszthadat elgyepálta, a pásztói parasztverésben is biztosan résztvett katonáival, és a mohácsi ütközetbe is a tőle szokott fennhéjázással vonult; miután páncélostul a nyeregbe emelték, levetette sarkantyúit, mondván azokra úgysem lesz szüksége, nem fog megfutamodni, vagy győzelem vagy a halál, középút nincs, és slussz.
