Keresés

Részletes keresés

LvT Creative Commons License 2006.12.21 0 0 349
Kedves Kis Ádám!

> > A magyar nyelv sajátossága a hangsúly egyértelmű jelölése, és az is, hogy a szavak végén lévő o-betű hosszú.
> Mindig lehet a politikusoktól tanulni. Például, a hangsúly egyértelmú jelöléséről a magyar nyelvben.

Kérdés, hogy az idézett szöveg eredeti-e, avagy egy angol nyelvű levél szövegét olvashatjuk itt valaki fordításában. A megfogalmazás magyarul annyira blőd, hogy én ez utóbbira gondolok, mivel angolul viszont létezik korrekt interpretáció, minthogy a. accent [mark] = 1. diacritical mark (ékezet); 2. stress mark (hangsúlyjel).
Előzmény: Kis Ádám (337)
Kis Ádám Creative Commons License 2006.12.21 0 0 348

Legyünk igazságosak. A lepta az oké, de EVRO nincs. ΕΥΡΩ van.

Előzmény: Törölt nick (345)
Kis Ádám Creative Commons License 2006.12.21 0 0 347

Kedves asx!

 

Talán nem vetted észre, hogy ez idézet. Nem a topic állásfoglalása. Az más kérdés, hogy ki milyen mértékben ért vele egyet. E helyütt azonban a megítélés alapja nyelvi (nyelvszociológiai, nyelvpolitikai) és nem  vizsgálandó az általános politika szintjén. Az utóbbinak itt nincs helyes.

Előzmény: asx (342)
rumci Creative Commons License 2006.12.21 0 0 346
Az, hogy egy magánember (vagy nem magánember) milyen írásbeli produktumot gyárt (és ezzel senkire semmiféle normát nem akar kényszeríteni), a nemzeti szuverenitás szempontjából indifferens. Az viszont, hogy az EKB önhatalmúlag ki akarja terjeszteni a hatáskörét a magyar helyesírásra (ami ráadásul nem is törvényi, hanem önkéntes alávetettségen alapuló akadémiai szabályozású), igen durva sérelem. A kulturális kérdéseket ugyanis az EU szigorúan nemzeti hatáskörben tartja.
Előzmény: asx (343)
asx Creative Commons License 2006.12.21 0 0 343

 A magyar nemzeti szuverenitás?

Azért mert nem tesznek ékezetet az euro az o-betűrjée? Nézd meg a netet, mit művelnek egyesek a magyar nyelvvel! Azok mind megsértik a nemzeti szuverenitást?

Jó, tudom nem azonos kategória, de azért el kelle rajta egy kicsit gondolkodni...

Előzmény: rumci (341)
asx Creative Commons License 2006.12.21 0 0 342

Okey, igazad van, ezzel foglalkozik a topic. Mármint az ékezettel...

 

Én csak erre kattantam be: "Egyúttal szeretnénk felhívni a Tanács és az Európai Központi Bank figyelmét arra a tűrhetetlen állapotra, hogy a közös európai pénzérméken a legutóbbi bővítés után több mint két és fél évvel is kizárólag a 2004. május 1-je előtti EU tagállamokat megjelenítő térkép látható."

 

Most őszintén: hányszor nézted meg eddig azt a térképet ami a pénzérmék elején van? Mert én most először! Még nagyítoval sem nagyon látni. Legalább is én nem látom rajta Belgiumot és Luxemburgot sem. Hollandiát is csak sejteni lehet, hogy ott van valahol.

Különben is az érmék hátuljára minden ország azt nyom amit akar...

Előzmény: vrobee (340)
rumci Creative Commons License 2006.12.21 0 0 341
OK, abban egyetértünk, hogy a gazdaság virágzik, és hogy a politikai vezetés kiváló. De azért abban nem, hogy ez lenne az egyetlen probléma. De ez szerintem igenis fontos probléma. A magyar nemzeti szuverenitásnak ugyanis durva megsértése zajlik az Európai Központi Bank részéről. Ez persze nem kell, hogy mindenkit zavarjon, de az én szememet felettébb csípi.
Előzmény: asx (339)
vrobee Creative Commons License 2006.12.21 0 0 340
OFF
Talán arról van szó, hogy ez egy olyan topik, ami ezzel foglalkozik.
Ha téged nem érdekel a bíboratkák násztánca, akkor ne foglalkozz azzal, ne olvasd a híreket, és ne nyilatkozz a témában pusztán azért, hogy kifejezd, mennyivel fontosabb dolgok vannak a világon. Attól még van, akiket ez érdekel, vagy feladatuk ezzel foglalkozni.
Ha mégsem a fentiek szerint cselekszel, készülj fel a bíborata-lélekbúvárok rosszallására.
Üdv: vrobee
Előzmény: asx (339)
asx Creative Commons License 2006.12.21 0 0 339

" A képviselők azt is szóvá tették, hogy az euró-érméken még mindig csak a régi tagállamok térképe látható."

 

Uraim!

Én örülök, hogy ez a legnagyobb gondja a magyaroknak! A gazdaság virágzik, a politikai vezetés példamutató, most már csak az egyetlen gondja az országnak, hogy nincsenek azokra a pénzérmékre rányomtatva amelyeket belátható időn belül úgysem fognak tudni bevezetni.

Illetve, hogy nem tehetnek ékezetet az EURO-ra.

Gratulálok!

Előzmény: Kis Ádám (337)
Kis Ádám Creative Commons License 2006.12.20 0 0 337

Ezt írják az alább idézett szövegben:

 

A magyar nyelv sajátossága a hangsúly egyértelmű jelölése, és az is, hogy a szavak végén lévő o-betű hosszú.

 

Mindig lehet a politikusoktól tanulni. Például, a hangsúly egyértelmú jelöléséről a magyar nyelvben.


 

 

Előzmény: Kis Ádám (336)
Kis Ádám Creative Commons License 2006.12.20 0 0 336
Előzmény: ZsB (335)
ZsB Creative Commons License 2006.12.20 0 0 335
Kis Ádám Creative Commons License 2006.12.05 0 0 333

Ma jött a HUTERM-ben ez a levél:

 

Kedves tagok!

 

Meglehetősen felháborodtam ezen a cikken.

Remélem a magyar illetékesek (akár itt a listán lévők közül) lesznek annyira tökösek, hogy nem hagyják beleszólni az EKB-t a magyar helyesírásba!

(Felhívnám a figyelmet arra is, hogy a dollár magyarul dollár, ahogy a márka is márka, a korona is korona és a francia frank sem franc volt!!)

Egyébként remélem, a görög és bolgár kormánynak is küldtek hasonló levelet!!

 

pi

 

 

Want to adopt the euro? Spell it properly,says ECB

FRANKFURT, Dec 5 (Reuters) - If you want to adopt the euro, spell it properly.

That was the message on Tuesday from the European Central Bank to countries aspiring to join the club of European Union countries using the single currency.

In a report on how new EU states are progressing towards the eurozone, the ECB said it was unacceptable that Latvia refers to the "eiro" and that Hungary adds an acute accent to the "o".

"The euro is the single currency of the Member States that have adopted it. To make this singleness apparent, (EU) law requires a single spelling of the word 'euro' in the nominative singular case in all Community and national legislative provisions," the ECB said.

If Hungary and Latvia do not step into line, they could be barred from joining the euro. But the two countries face bigger challenges meeting eurozone standards on inflation and government borrowing.

The ECB does allow Greece to refer to the euro in its ownalphabet, even putting the four Greek letters on its banknotes.

 

 

A küldő Perger István

LvT Creative Commons License 2006.11.23 0 0 332
Kedves Kis Ádám!

Amennyiben ez a HUTERM-en érdekes lehet, azaz lendít valamit az euró problematikáján, úgy továbbíthatnád.
Előzmény: Kis Ádám (331)
Kis Ádám Creative Commons License 2006.11.22 0 0 331

Kedves LvT!

 

Sajnos, nem tudok válaszolni, mert én csak beillesztettem. Ha gondolod, továbbítom annak, aki a HUTERM-be ezt beírta.

Előzmény: LvT (330)
LvT Creative Commons License 2006.11.22 0 0 330
Kedves Kis Ádám!

> Van egy másik érdekes nyilatkozat Duisenbergtől: http://www.ecb.int/press/pressconf/2002/html/is020307.en.html
szerinte el kellene hagyni az s-t.

Én ezt azért másként olvasom. A kérdésre, hogy
– „[I]n your judgement, should the plural of the currency's name in English be »euro« or »euros«?” ’Véleménye szerint a [közös] valuta nevének többes számának angolul »euro« vagy »euros« alakúnak kell-e lennie?’

Első reakciója ez:
– „What a question to ask a Dutchman!” ’És ezt pont egy hollandtól kérdezi!’

Majd bővebben:
– „I am inclined to delete the »s« if I am talking about the euro in the plural, if I am talking about 10 euro. I think that is enough!” ’Én hajlamos vagyok az »s« többesszám-jelet elhagyni, ha az euróról többes számban beszélek, ha 10 euróról beszélek. Azt hiszem, ennyi [válasznak] elég!’

Ezt érdemes abból a szempontból tekinteni, hogy a hollandok a mértékegységeket, így a valutaneveket sem teszik többes számba egynél nagyobb számnevek után sem. Pl. „De koeien geven elk tien liter [ez egyes szám és nem liters többes szám – LvT ] melk per dag” ’A tehenek mintegy tíz liter tejet adnak naponta’. „Precies tien gulden [ez egyes szám és nem guldens többes szám – LvT ] had ik” ’Pontosan tíz guldenem volt’.

Ebből a szempontból Duisenberg megkerülte a kérdést: jelezte, hogy mint holland anyanyelvű fog megnyilatkozni, és ilyen minőségében – anyanyelvi szokásaitól vezéreltetve – ő bizony hajlamos elhagyni a többes szám jelet. Mit mondjak, én mint magyaron kondicionált, a germán nyelvek közül először a hollanddal és a némettel megismerkedett egyén, én is hajlamos vagyok az angolban ezt a nyelvi hibát elkövetni. Szerintem, Duisenberg is csak ennyit állított. Arra, hogy ennek hogyan *kellene* lennie tulajdonképpen és angol szempontból, arra vonatkozott az „ennyi legyen elég” lezárás.
Előzmény: Kis Ádám (323)
rumci Creative Commons License 2006.11.22 0 0 329
Békepipa elszíva.

„én úgy tanultam, hogy ha félmondatot idézünk akkor három ponttal jelezzük azt vagy az elején vagy a végén attól függően, hogy melyik fele hiányzik.”
Explicite ilyen vagy ellentétes tartalmú szabály nem létezik (szokások persze vannak), A magyar helyesírás szabályainak 256–7. pontjában hozott példák azonban erősen ellentmondanak az általad vallott gyakorlatnak.

„Ugyan is az EURO írásmódjáról van szó amit bevezetése előtt szabályzatban rögzítettek és elfogadtak.”
Csak az a nagy kérdés, hogy mennyiben illetékes az EU bármely (ráadásul pénzügyi!) szerve a nemzeti nyelvek helyesírásában. A magam véleményem szerint semennyiben. Te is deklarálhatod szabályban, hogy mostantól mindenki csak hupikék inget viselhet, közhírré is teheted, de nem szabad csodálkoznod, hogy ha senki nem tartja be az előírásodat.

„INDOK: egy közös fizetőeszköz nevét kivétel nélkül mindenhol ugyan úgy kell írni függetlenül annak kiejtésétől.”
Nem, ez nem indok, ez kinyilatkoztatás, követelés. Igazából egyszerűen nem értem, miért kis kéne ugyanúgy leírni. (És igen, erre csak a már citált négy JA-sor tud a reakcióm lenni.)

„Ha egy nyelvben idegen lenne az, hogy EURO akkor ugyan úgy kellene bánni vele mint egy idegen szóval.”
Ez igaz. De mivel az idegen szavakat az egyes nyelvek mind kiejtésben, mind írásban (különböző, hagyományok által is szabályozott, időben is változó módon) hozzáidomítják a saját hang- és írásrendszerükhöz, ugyanígy az euró szóval is így bántak és fognak elbánni. Mert a nyelvek természeti törvényei szerint mást nem tehetnek. Ezt vagy képesek felfogni az eurobürokraták, és akkor értelmes megoldások irányában tesznek lépéseket, vagy nem, de akkor saját hitelességüket veszélyeztetik. Ha egy nyelv (ilyen a magyar) minden ragozható szófajú szó végén csak hosszú ó-t, ő-t tűr meg, akkor nincs mit tenni, tudomásul kell venni. Ha egy nyelv nem visel el eu szókezdetet (mert se a diftongusokat, se két egymásra következő magánhangzót nem tűrnek meg az adott nyelv hangkapcsolódási szabályai), akkor nincs mit tenni, tudomásul kell venni. És így tovább: ezer ok miatt lehet képtelenség az euró szónak ilyen makacs kezelése. Persze azt is elő lehetne írni, hogy csak ilyen vagy olyan betűtípussal ilyen vagy olyan fokozattal lehessen szedni, tehát logóként, grafikaként kellene kezelni, nem szóként, csak ez minden épkézláb gondolatnak ellentmond.
Előzmény: asx (314)
LvT Creative Commons License 2006.11.22 0 0 328
Kedves asx!

> Ennek értelmében a latin "U" ugyan olyan értékű mint a görög "Y" Tehát korrekt az átírás...

A citátum „Im Frühgriechischen” kitétele igen lényeges. Ez a kifejezés az ógörög nyelv klasszikus kor* előtti szakaszát illeti. A klasszikus korra az önálló, szótagalkotó ipszilonnak már /ü/ ejtést tulajdonítanak, vö. <http://de.wikipedia.org/wiki/Altgriechische_Phonologie>. (A diftongusokban lévő, nem szótagalkotó hangértékéről l. később.)

A klasszikus kor a neves szerzők korával kezdődik zömmel ionizált attikai nyelvjárási alapon az i.e. V. sz. kezdetétől, vö. Aiszkhülosz (szül. i.e. 525), Szofoklész (szül. i.e. 496), Thuküdidész (szül. i.e. 460), Arisztofanész (szül. i.e. 448), Platón (szül. i.e. 437), Xenofón (szül. i.e. 426). Az ógörögről pedig egyáltalán az i.e. IX–VIII. sz.-tól beszélünk, a görög ábécét is akkor alkották meg <http://de.wikipedia.org/wiki/Altgriechische_Sprache>.

Az ipszilon /ü/ ejtése tehát az i.e. V. sz. elé tehető csak, ekkor pedig még nem beszélhetünk igazán latin ábécéről: annak kezdeteit ugyan az i.e. VII. sz.-tól eredeztetik <http://en.wikipedia.org/wiki/Old_Italic_alphabet#Latin_alphabet>, de önálló ábécévé csak az i.e. III. sz.-ban lesz, amikor, amikor feltűnik az első „saját” betűje, a G <http://en.wikipedia.org/wiki/G>.

Értelmetlen tehát írástörténeti mélységekbe visszamenni, az ábécék közti ekvivalenciákat csak megállapodott helyesírással rendelkező nyelvállapotok közt lehet felállítani, ez pedig a klasszikus latin és a klasszikus görög, ahol – a motivált környezeteket, pl. a szóvégződéseket kivéve – kl. lat. u = kl. gör. ου ekvivalencia volt, vö. kl. lat. Iulius Caesar = kl. gör. Ιούλιος Καίσαρ.

Amúgy, ha írástörténeti ekvivalenciákat érvényesítenénk, akkor a bulgároknak vissza kellene állítani a izsica nevű betűjüket, mert az származik a görög ipszilonból, ahonnan a latin u is: <http://en.wikipedia.org/wiki/Izhitsa>. Ez pedig meglehetősen abszurd lenne.

-----

A klasszikus görögben u-szerű ejtése az ipszilonnak csak záródó kettőshangzók félhangzós elemeként volt. Ekkor viszont a kettőshangzót egy egységként kell kezelni, tehát az euro szó nem négy grafémából (betűből) állna (e.u.r.o), hanem csak háromból: eu.r.o. És ezekhez kellene ekvivalenciákat keresni.

Amint a lat. kl. Iulius Caesar = kl. gör. Ιούλιος Καίσαρ ekvivalencia mutatja, a kettőshangzók grafémái egységként íródnak át, nem alkotóelemeikként, különben *Καεσαρ (vagy *Καησαρ) lenne a Caesar név görögül. Ez az ekvivalencia indokolja azt, hogy az lat. eu helyett gör. ευ-t vegyünk (és ne az elemenkénti εου-t), de ugyanez indokolja azt is, hogy a cirillben ев álljon.

Egyetlen cirill nyelv van, amelyben nem ев az ekvivalencia, ez a fehérorosz, ahol a nem szótagalkotónak u van külön betűje: ў, <http://en.wikipedia.org/wiki/Short_U>. Európa is Еўропа fehéroroszul. Ezzel sem lennénk azért előbbre:
Egyrészt ez is eltér a mechanikus ekvivalenciától, mert ez a betű szigorúan különbözik az ékezet nélküli cirill у-tól, ami – akár jogos, akár jogtalan – kifogás a в-t illeti, az illetné a ў-t is.
Másrészt egy EU-n kívüli nyelvet kellene figyelembe vennünk (amely még távlatosan valószínű, hogy az EU tagja lesz).
Harmadrészt ezzel megsértenénk a többségi elvet, mert a fehérorosz ebben egyedül áll az összes többi cirill betűs (szláv) nyelvvel szemben. Ennek még komoly (anyagi) következményei lennének, hogy ezt az új ў betűt be kellene vezetni a nem fehérorosz nyomdákba, tipográfiai rendszerekbe stb.

-----

[MAXVAL #326] > A belarusz ábécét nem ismerem.

A fehéroroszban az е az oroszhoz hasonlóan lágy /je/, ebben a nyelvben is van kemény э /e/ betű, vö. <http://en.wikipedia.org/wiki/Belarusian_alphabet>.
Előzmény: asx (325)
asx Creative Commons License 2006.11.21 0 0 325

Kedves LvT!

 

Köszönöm a kiegészítést! Így már egyértelmű, hogy miért omegával írják.

 

Előzmény: LvT (320)
asx Creative Commons License 2006.11.21 0 0 324

"A görög ΕΥΡΩ szó ejtése nem "euro", hanem "evro"! Ha görögül az akarnánk leírni, hogy EURO, akkor a felirat nem ΕΥΡΩ lenne, hanem ΕΟΥΡΩ vagy ΕΟΥΡΟ.

Erre mit mondasz?"

 

Mit tudnék erre mondani? Görögül nem tudok ezért utánanéztem:

 

"Im Frühgriechischen war der Lautwert des Ypsilon der Vokal [u]. Der neue Buchstabe hieß später (entsprechend der geänderten Aussprache) „Ü“ (auf griechisch "u") aber erhielt später den griechischen Namen „u psilon“ (griech. υ ψιλόν, sprich: üpsilon), was soviel wie „einfaches Ü“ bedeutet, da mittlerweile auch die Buchstabenkombination οι als [y] ausgesprochen wurde."
Forrás: Wikipedia: Ypsilon

 

Ennek értelmében a latin "U" ugyan olyan értékű mint a görög "Y" Tehát korrekt az átírás...

Előzmény: Törölt nick (319)
Kis Ádám Creative Commons License 2006.11.21 0 0 323

Újabb adalék a HUTERM-ről

 

Ha az ECB honlapján rákeresek az "euros" kifejezésre, 146 találatot ad. Legtöbb esetben nem szám után áll, hanem átalában van szó az euroról. Az alábbi cikk 2004-ből való, a 3. ábra aláírásában található "euros" egy szám után.

 

http://www.ecb.int/pub/pdf/scpwps/ecbwp359.pdf

 

Van egy másik érdekes nyilatkozat Duisenbergtől: http://www.ecb.int/press/pressconf/2002/html/is020307.en.html

 

szerinte el kellene hagyni az s-t.

 

Az EU honlapján 12 196 találat.

 

Jogszabályban: http://europa.eu.int/smartapi/cgi/sga_doc?smartapi!celexapi!prod!CELEXnumdoc&lg=EN&numdoc=32004M3396&model=guichett

 

És végül a hivatalos lista: http://ec.europa.eu/economy_finance/euro/documents/spelling_en.pdf

 

Szabó László

Kis Ádám Creative Commons License 2006.11.21 0 0 322

Nem teljesen jó az okfejtés.

 

A cirill E nem egyértelműen felel meg a latin E-nek, pl. oroszul Je (bulgárul, ukránul tudtommal E)

LvT Creative Commons License 2006.11.21 0 0 321
Addendum: „ugyanezt az algoritmust akarják most érvényesíteni […]”. Most hogy az ír nyelvet is hivatalossá akarják tenni, az ír puristák is ezen az alapon javasolják az ír eora alakot az ír Eoraip ’Európa’ tulajdonnáv alapján.
Előzmény: LvT (320)
LvT Creative Commons License 2006.11.21 0 0 320
Kedves asx!

> Ha jól emléxem akkor a görögöknél az omega ( Ω ) és az omikron ( Ο ) között volt a vita. Az EU ragaszkodott az omegához mert az felel meg a latin O betűnek.

Ez utóbbi mondat nem helytálló, mivel az omikron nem kevésbé felel meg laton o betűnek, mint az ómega. Az ok az, hogy ómegával íródik a kontinens neve görögül: Ευρώπη, (Eurō). Ez az algoritmus igaz volt a korábbi tagországok mindegyikére, és ugyanezt az algoritmust akarják most érvényesíteni a lettek (Eiropa > eiro), a máltaiak (Ewropa > ewro), a magyarok (Európa > euró), és most a bulgárok is (Европа > евро).
Előzmény: asx (317)
asx Creative Commons License 2006.11.20 0 0 318

De nehezen akarjuk egymást megérteni...

 

Nem tilos, de így: 

E ----> cirill "E"

U ----> cirill "U"

R ----> cirill "R"

O ----> cirill "O"

 

nem pedig így:

 

E ----> cirill "E"

U ----> cirill "V"

R ----> cirill "R"

O ----> cirill "O"

Előzmény: Törölt nick (316)
asx Creative Commons License 2006.11.20 0 0 317

Ha jól emléxem akkor a görögöknél az omega ( Ω ) és az omikron ( Ο ) között volt a vita. Az EU ragaszkodott az omegához mert az felel meg a latin O betűnek.

 

A centet szerintem most ne keverjük ide...

Előzmény: Törölt nick (315)
asx Creative Commons License 2006.11.20 0 0 314

Huuuuh, hát először is köszönöm a részletes kritikát.

 

Nem volt szándékomban kötözködni, én úgy tanultam, hogy ha félmondatot idézünk akkor három ponttal jelezzük azt vagy az elején vagy a végén attól függően, hogy melyik fele hiányzik. Igaz ez már régen volt és mivel nem a szakmám nem is foglalkoztam vele azóta. Egyébként én határozottam emlékszem a három pontra a [Ne légy szeles…] idézet elején.
Most (véletlenül) beugrott és azért írtam azt amit írtam. Nem gondoltam volna, hogy ez lesz a következménye.
Szakmai kompetenciádat ezzel én nem vontam kétségbe, ha te úgy érzed akkor ezért elnézést kérek!

 

Visszatérve az EURO írásmódjára:
"Nos ezen kinyilatkoztatások magyarázatául vetettem fel, hogy arra gondolhatsz, ami a négy sorban áll. Merthogy kinyilatkoztattál, nem indokoltál."
Nem egészen arra gondoltam ami a négy sorban áll! Ugyan is az EURO írásmódjáról van szó amit bevezetése előtt szabályzatban rögzítettek és elfogadtak.
Erre most jön egy ország (újra, mert a görögök is próbálkoztak annak idején) amely arra hivatkozva, hogy náluk másképp ejtik úgy is akarják átírni. Tehát EURO helyett EVRO a saját ábácéjüknek megfelelően. Ennek értelmében megváltoztatnák a közös fizetőeszköz nevét.
Az EU ezt nem akarja engedni és én ezzel az állásponntal értek egyet.
INDOK: egy közös fizetőeszköz nevét kivétel nélkül mindenhol ugyan úgy kell írni függetlenül annak kiejtésétől.
Ha erre értetted, hogy "mivelhogy rend kell a világba" akkor igen! Ha a jelenlegi országok így használják, így fogadták el, akkor azt senki ne akarja átnevezni!
Ha ez "a rend pedig arravaló,hogy ... ...ne legyen szabad, ami jó" akkor nem! Nem értek egyet azzal, hogy egyes országok meg akarják változtatni a közös pénz nevét csak azért mert nekik így a jó.
Ha nyelvtanilag indokolt a többesszám vagy a ragozott alak és ezt is tiltanák (erről még nem olvastam hivatalos dokumentumot) akkor ezzel viszont nem értek egyet! Ha egy nyelvben idegen lenne az, hogy EURO akkor ugyan úgy kellene bánni vele mint egy idegen szóval.
Persze ez az utolsó mondat csak az én vélményem!

Előzmény: rumci (312)
Kis Ádám Creative Commons License 2006.11.20 0 0 313
Ez jött Gáspár Lászlótól a HUTERM-en keresztül

 

Kedves Mindenki!

Az euro/euroo ugyeben folyt mar itt vita, nem tudok rola, hogy azota tortent volna valtozas.

A rovid o (euro) oka a madridi Europai Tanacs egysegessegre torekvo dontese (bar ennek ellenere ket hivatalos nyelv is elter a kanontol, a nemetek nagybetus irasmodot hasznalnak, a gorogok ertelemszeruen szinten mashogy irjak…), amelytol a magyar keres ellenere nem engedelyeztek az elterest. Ami a Hivatalos Lapban megfigyelhető skizofren helyzetet illeti (egy ideig o, aztán hoditani kezd a hosszu oo, vegul tavaly nyar ota ismet az o divik), a Tanacs Jogi Szolgalata – tudomasom szerint – „igeretet tett” arra, hogy valamennyi hatalyos unios jogszabaly szovegeben atvezetik a modositast (o)…

Ez nem csak nekunk okoz egyebkent fofajast, Malta (ewro) és Lettorszag (eiro) is dohog. A kormány – az MTA-val egyetertesben – az eu-s jogi nyelvben használatos specialis irasmodnak tekinti a rovid o-s változatot.

Hivatalos unios szovegekben (HL) tehat a rovid o-t kell hasznalni, amennyiben a szo toldalek nelkul virit. Ha toldalekolva vagyon (ragozott kepzett alak…), akkor – a magyar helyesirasi szabalyoknak megfeleloen – mar hosszu o (ó) jar neki. Az osszetett szavaknal (euroovezet) a magyar helyesiras szabalyai szerint az egybeiras indokolt (ezt – ha minden igaz – meg nem tiltja unios eloiras J).

rumci Creative Commons License 2006.11.20 0 0 312
„Vádaskodok? Mivel is?”
Azt állítottad, hogy nem pontosan idézek. Ez továbbra is hamis állítás. (Követtem el egyébként filológiai hibát, kettőt is. Az egyiket lustaságból, mázlim volt, hogy nem voltam lebuktatható, a másikat szándékosan. Az első az volt, hogy nem kritikaiból, hanem a Verstárból idéztem. Ilyen komoly esetben nem csinál az ember, most nem látván fontosságát, nem koptattam a lábamat. Mázlim volt, és betűről betűre stimmelt. A szándékos a szerző fel nem tüntetése volt. Ezt azért tettem, és erre alább még visszatérek, mert nem óhajtottam azt a látszatot kelteni, hogy JA ezt mondja a kérdésről, hanem én mondtam valamit JA-val szólva – ergo szállóigeként használtam a citátumot.)

„Én csak annyit jegyeztem meg, hogy ha az idézet mondat közepén kezdődik akkor legalább a három pontot illene kitenni az elejére.”
Kérdeztem, hogy ezt minek az alapján mondod. Azóta sem támasztottad alá ezt az elvárásodat semmivel.

„Az ok: megváltozhat a mondat értelme.”
A levezetés kb. ilyen: Előírás szerint mindig magadnál kell tartanod egy hamutartót, mert eshet az eső. Lefordítva: ilyen szabály/elvárás stb. nincs, tehát az első tagmondat hamis, a második tagmondat igaz (minden idézés, kontextusból való kiragadás, függetlenül az általad meggyőződésem szerint indokolatlanul fetisizált mondathatártól, megváltoztathatja a citátum jelentését, miként bármikor eshet az eső), de a kettőnek semmi köze egymáshoz. Miért is nincs? Egyrészt azért, mert idézőjellel jelöltem, hogy idézetről volt szó (és arról tudjuk, hogy nem szükségszerűen reprezentálja az eredeti közlendőt). Másrészt jelen esetben azért, mert a kis kezdőbetű arra is utalt, hogy nem mondat elejétől idézek (ezért lett volna nem pusztán indokolatlan, hanem kifejezetten félrevezető a három pont kitétele, hiszen azt sugallta volna, hogy az eredeti szöveg is tartalmaz ilyet – a redundáns jelölés sokszor félrevezető is egyben; ha általam szerkesztett kötetben a szerző kihárompontoz, biztos töröltem volna, mint filológiai hibát). Harmadrészt pedig azért, mert ép aggyal senki nem tételezheti fel rólam, hogy úgy gondoltam volna, JA asx-nek célozta az eredeti mondatot (elég csúful összekevered tehát az idézés különféle célú módjait: amiket próbálsz mondani, azok részben érvényesek tudnak lenni sajtóbeli, összefoglaló célú idézésekre, amire alkalmazod, annak semmi köze ehhez), annál inkább értelmezhető úgy, hogy én egy bizonyos kitételedre JA-val szólva reagáltam. Ergo nem is hamisíthattam semmit, legfeljebb a saját gondolatomat; de azt hadd tudjam jobban, hogy én mire gondoltam.

„Ezt én úgy értettem, hogy elítéled Brüsszel rendelkezését a témával kapcsolatban.”
Valóban hajlamos vagyok a tömör fogalmazásra, így nem olvashatom rád, csak magamra, hogy félreértettél (úgy véltem, hogy ha egy hozzászólásra reagálok, abbl egyértelműen következik, hogy a hozzászólásra reagálok, tévedtem). Mindenesetre én nem Brüsszelre reagáltam (valami hasonlót megtettem korábban, amikor félhivatalosan megkerestek ez ügyben), hanem rád. (Mint az itt is, a HUTERM-en is látható, a brüsszeli álláspont jelen pillanatban meglehetősen ellentmondásos, így nem is reagálhattam volna.) Az attitűdödre, ami ebben a néhány mondatodban kristályosodott ki a leginkább:
„Elvégre nem hívhatnak egy közös fizetőeszközt egyik országban így, a másikban meg úgy. Ez egy közös pénz, aminek a neve: EURO [Bekezdés.] Ha nem tudják elovasni a latin betűket akkor írják úgy ahogy el tudják olvasni, de úgy, hogy EURO és ne EVRO!” Nos ezen kinyilatkoztatások magyarázatául vetettem fel, hogy arra gondolhatsz, ami a négy sorban áll. Merthogy kinyilatkoztattál, nem indokoltál.

„Az egész mondat:”
És miért épp a mondathatár a szent? Az is kiragadás. Ráadásul sikeresen bele van keverve valami, ami nagyon zűrös. Te nagyon könnyen túlteszed magad a „fasiszta kommunizmus” szókapcsolaton, én ezt nem merném megtenni. Ha már egyszer a szakirodalom annyit kínlódik rajta. Az egész vers (mindkét változatában) meglehetősen laza gondolatfüzér, így kevés támasztékot nyújt a szókapcsolat értelmezéséhez. Én (némi bizonytalankodással) hajlanék mindazonáltal Szabolcsinak ahhoz a felfogásához, hogy a „fasiszta kommunizmus” nem jelent mást, mint ’fából vaskarika’ (hiszen csak mese lehet e szerint az olvasat szerint JA 1935–36-os fejében e két véglet összekeveredése), és akkor a „nem fog a macska / egyszerre kint s bent egeret” lenne az a szöveghely, amivel valamiféle párhuzamba állítható. De politikát érintő kérdésbe két ilyen erősségű szót bizonytalan értelmezéssel semmiképp se citálnék, tehát kifejezetten hibás eljárás lett volna tőlem, ha ezt a szókapcsolatot idekeverem.

Amit a [Ne légy szeles…]-ről mondasz a 308. hozzászólásban, az ugyanaz, mint amit én mondtam, tehát nem tudom, mi a gond. Te magad is azt állítod, hogy ugyanazt jelenti a szűkebb és a bővebb szöveg, csak az utóbbi árnyaltabb, erősebb. Ezen nincs mit vitatkozni. Viszont ez azt jelenti, hogy szó sincs hamisításról. Ami viszont durva csúsztatás, az az, hogy a két idézettel való bánás közé egyenlőségjelet teszel, de legalábbis párhuzamot feltételezel. Mert míg egy JA nevével fémjelzett, így az ő tekintélyével megtámasztott jelmondatnál elemi elvárás az, hogy a szerzői szándék maximálisan megjelenjen, a mi diszkurzusunkban erről szó nincs. Ismételten mondom, senki nem tételezheti fel, hogy azt akartam volna mondani, JA, hogy szól hozzá a vitához, az csak az én véleményem lehetett még kommentálatlanul is JA szavaival, tehát nincs is értelme bárminemű (JA-hoz kötődő) szerzői szándékot keresni, így hűnek sem lehet lenni hozzá.

„Azt pedig, hogy beléd akartam kötni honnan veszed?”
Pl. onnan, hogy belém kötöttél: a tartalomra nem reagáltál, valami formai kérdésre terelted a szót, miközben a szakmai kompetenciámat kétségbe vontad.

A Megyesi-idézet nem tudom, mire érv. Egyrészt magam is írtam, hogy nem tőled hallom először, hogy az első két sor nélkül idézték ezt a verset, ennek ellenére a saját tapasztalataim ezzel nem vágnak egybe. Akkor sem, ha még húsz publicista úgy emlékszik. Másrészt azért nem értem, mit illusztrál Megyesi (akiből szerintem a gondolatot megcsonkítva, igaz, nem meghamisítva citáltál), mert ő maga sem állítja, hogy az adott szövegrész mást jelentene a kontextusból kiragadva, mint önmagában. (Készséggel elfogadok olyan elemzést, értelmezést, amelyikben igen, csak én nem látok ilyet.) Amúgy meg nem hiszem, hogy épp ez a kőkeményen antikapitalista második sor lett volna a rendszer útjában. A jelmondatok meg kikerülhetetlenül részletek lesznek. Tehát ez akár Megyesinél, akár nálad, akár bárki másnál öncélú kötekedés mindaddig, amíg rá nem mutat valaki arra, hogy a „dolgozni” kezdetű rész mást jelent az első két sorral együtt, mint nélküle. (Amúgy JA megírta ezt jobban is a Két hexameterben. Merthogy ugyanaz a két vers, csak a 2 6m tömörebb, absztraktabb, általánosabb, erősebb.)
Előzmény: asx (308)
asx Creative Commons License 2006.11.19 0 0 311

"Ebben az esetben azt kellene mondani, hogy a név "euro", s ez ábécé-független ügy."

 

Én meg azt hittem, hogy erről szól a topic...  :))

Előzmény: Törölt nick (310)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!