Elhunyt Fekete Gyula író, szociográfus, újságíró, a Magyar Írószövetség Örökös Tagja - tudatta a Magyar Írószövetség szombaton. Temetéséről később intézkednek.
A tájékoztatás szerint Fekete Gyula szombaton, 88 esztendős korában halt meg. Fekete Gyula 1922-ben született Mezőkeresztesen, 1942-től a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közgazdasági karának hallgatója volt. 1956-ban a Magyar Írószövetség prózai szakosztályának titkára lett; decemberben letartóztatták, 1957-ben szabadult. 1965-ben a Budapest című folyóirat szerkesztője lett. 1966-ban kezdte „Egy korty tenger” című rádiós sorozatát.
A nyolcvanas években volt a Magyar Írószövetség alelnöke, 1988-ban a Hitel szerkesztőségének munkatársa lett. 2004 óta a Százak Tanácsa közhasznú egyesület alapító-elnöke. Háromszor kapott József Attila-díjat, 1991-ben 1956-os Emlékéremmel, 1992-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével, 2009-ben Prima-díjjal tüntették ki.
Alant olvasható volt egy összehasonlítás Fehér Klára utópiáival. Mivel Fekete jelzett művét nem olvastam, csak Fehér pár könyvét, nem nagyon lesz adekvát az összehasonlításom, de azt kell mondjam, hogyha Fekete is olyan utópiát vázol fel az itt tárgyalt könyvében, mint Fehér az ő műveiben (Fekete-Fehér. Hehe! Milyen furcsa is ez a párosítás!?), akkor az elborzasztó dolog lehet. Az utópiák mindig nagyon borzongatóak, mert számomra az derül ki belőle, hogy milyen is az embertelen ember valójában.
olvastam a könyvet, gyerekkoromban is, aztán később kamaszként is és még később, fiatal felnőttként is. gyerekként a kalandok tetszettek, kamaszként az igazságosság, huszonvalahány éves koromban, harmadik olvasásra rájöttem, hogy zseniális mű: borotvaélesen világít rá a kommunizmus működésképtelenségére.
Fekete Gyula több írását meg lehet találni a népesedés.hu demográfiai portálon. Én mostanában kezdtem a témával behatóbban foglalkozni, és az a durva, hogy nagyon sokban (szinte mindenben) igaza van a népesedési kérdés terén. Nem is népesedésről, néptelenedésről van szó - hiszen 40%-kal kevesebb gyerek születik, mint kellene a népesség szinten tartásához. Magyarán hosszabb távon jó 30 évente feleződik az ország népessége. Aki pedig nagyon hisz a bevándorlás üdvözítő voltában, látogasson el Párizs egy északkeleti külvárosába, de nem ajánlom neki az utcán parkolást :)
Köszi, hogy mindezt leírtad Fekete Gyuláról! (Remélem ezzel a dicsérettel nem kompromittállak)! Valóban népesedéspolitikai figyelmfelhívó munkásságáért kapta a legtöbb támadást '89 elött és után egyaránt. Gúnyt és támadást. Igen ő volt a '89-es Fidesz Magyar Narancsának "agyalágyulája", aki szerint "fogyik a magyar" és ezért körbe kell őt röhögni. Ennek elötte a pártállam bértollnokai és pártemberei a KSH-nál (bizonyos Józan nevére emlékszem különösen) állították pellengérre, gúnyolták, akarták pártutasításra nevetségessé tenni azóta igazolódott demográfiai prognózisait. A Fidesz azóta megváltozott, a Magyar Narancs és a hatalombirtoklók, közvélemény (de)formálók sajnos nem. Ami rosszabb lett: akkor létezhetett még egy nagypéldányszámú félbulvár hetilap, melyben hosszú időn keresztül mehetett az általad említett vita (utóbb könyvben is kiadták). Ma már sajnos ez elképzelhetetlen lenne. Ennyivel romlott a helyzet a módszerváltás után.
P.S. A Kék szigetet én is olvastam gyermekkoromban, és nekem is nagyon tetszett! Nem lettem tőle kommunista. Egy idealista utópia és a kommunista totalitárius rendszer összemosása természetesen igen aljas próbálkozás topiknyitó részéről.
"Vatrongok, ne öljük egymást!"
"Minden csepp ..... vér a csürkök haszna! Kövessétek Trüskür példáját, és ti is ........"
"Vatrongok! kezetkben a fegyver, elérkezett ........ Oldjátok le a csürkök haskötőit, bármilyen színű, nekünk egyformán.........."
"Vatrongok! A mi színünk a vér......"
OFF: Lehet, hogy az optikonnal mostad össze? (Az tényleg Asimov.) A kronoszkópról viszont nem olvastam — legalábbis nem emléxem rá (pedig a könyvek árrobbanásáig megvettem minden fantasztikust).
A magyar SF-ben voltak furcsa életutak. Kétségkívül egy menekülési útvonal volt néhány ember számára. Ott van az atyamester, Kuczka Péter, aki sztálinista versekkel, Rákosi-ódákkal kezdte pályafutását, és azt hiszem, ÁVH-s tiszt is volt. Vagy ott van Szentmihályi, akit (ellenkezőleg) a régi tevékenysége miatt nagyon tisztelek: nagyon fontos tanulmányokat írt az angolszász fantasztikus-misztikus irodalomról, és rengeteget (és kitűnően!) fordított. Sőt: ő volt az első, aki (a nyolcvanas években) magyarul írt Gibson Neuromancerjéről. Még Amerikában se nagyon tudták, mi az a cyberpunk, de ő itthon elolvasta, és nagyon korrektül recenzálta a Galaktikában.
Erre a részre emlékeztem. Valahol a legelején volt. Furcsa módon pár hónappal későbbről nem hoz példát a vöröskatonákról, pedig Sztálin elkövette azt a hibát, hogy megmutatta katonáit Európának. Azt a hibát is elkövette, hogy megmutatta katonáinak Európát. Kommunista utópiához nem illik az a "kommunista" embertípus, akikkel bemutatkozott nálunk a megboldogult SZU.
Kedves P/c!
Valahol eltüntettem az 50.-re tervezett javítást, pótlom.
Asimov és a kronoszkóp nem jön össze. A kronoszkóp más szerzőnél szerepel. Két könyvet is írt, de nem jut eszembe a neve. Csodálatos gép, rekonstruálja a múltat, megjeleníti.
Valami szertelen ötlet, de igaz.
Nekiesek antik technikai berendezéseim javításának, és érzem mögöttem az egykori szovjet hadifogoly német mérnök segítségét, szinte láttatja, hol a hiba. Talán szól is hozzám, németül is, oroszul is: „jó helyen kereskedsz, és jól is javítod. Nem, nem jól gondolkodsz, mert mi így csináltuk.”
Egyre kevesebb az ilyen gépem, egyre – másra váltjuk ki korszerűbbre. És Ő jóváhagyja. „Én is így tenném – mondja.
Elnézést a személyes megszólalásért, de tisztelem ezeket a mártírokat is. Csodálatos alkotásaik voltak, csodálatos gépek.
Rettenetes emberáldozatokkal.
Tiborc
"Olvastam valahol egy költői szójátékot: ahhoz nem kell nagy bátorság, hogy a gyengébbet védelmezzük, de ahhoz aztán igen, hogy védtelent bántalmazzunk. Nos, ha ez igaz, akkor a nyilasok szörnyen bátor emberek voltak. (Emberek?...) Magam láttam egyet a Népszínház utcán, géppisztollyal a kezében milyen bátran nekirontott egy reszketeg öregasszonynak — alig bírt már járni és lemaradt a sorból — láttam, milyen hősiesen leteperte, és megrugdosta szöges csizmájával. Ezek az állig felfegyverzett, emberszabású patkányok uralkodásuk néhány hónapja alatt több fegyvertelen honfitársunkat lőttek halomra, fojtottak a Dunába, indítottak valamilyen úton a halálba, mint amennyi ez időben a frontokon elpusztult. Pedig pusztult ott is, tízezrével.
Nos, ennyiből ifjabb olvasóim is nagyjából megérthetik, kik voltak a nyilasok."
Tegnap elővettem (1. kiadás: 1961) — azonmód újra is olvastam. Van benne egy jó pár, kiválóan idézhető passzus, de sajna, otthon felejtettem. Mindenesetre az kiderül a végéről, hogy 1955-től 1958 elejéig írta.
Kedves P/c!
A tartalma szabadon használható, sem dotka- sem karát kötelezettsége nincs!
Érdekes volt belelapozni;rettentő nagyot haladt a világ. Az alapvető problémák meg szinte ugyanazok:
Tiborc
Emlékszem arra, hogy olvastam; többször is. Csak az egyik oldal a mű maga, a másik a befogadó. Kamaszfejjel bizony elgondolkodtam, hogy elméletben működhet-e a kommunizmus. Arra jutottam, hogy nemigen. Másra nem nagyon emlékszem belőle, bár az előző hozzászólók némely idézetéből rémlik valami, de nem ösztökél arra, hogy újraolvassam. A kék sziget olvasható regény, de sok jobbat tudok ajánlani, akár Fekete Gyulától is. Népesedési írásaiban viszont olyan sorskérdést feszeget, ami most is a legfontosabbak közé tartozik, ha nem a legfontosabb.
Egy kis részlet Kuczka Péter utószavából.
Igaza van, amikor Fekete Gyula lelkialkatát agitátori és propagandista jellegűnek nevezi, érződik is a regényen.
Az amerikai szerzők is propagálják a maguk nézeteit.
Tiborc
Idézet:
„3. Tudományos – fantasztikus írásai közül az első A Kék sziget, 1959-ben jelent még, hogy kedves és emlékezetes olvasmánya legyen fiataloknak és öregeknek. A Kék sziget a klasszikus utópiák hagyományos, jól kidolgozott elemeiből építkezik, s talán azért, hogy új gondolatait, új eszméit könnyebben elfogadja az olvasó, vagy talán azért, mert a hagyományos utópia is az írókra nehezedő gondok nyomása alatt született, álmokból és ábrándokból.
Szimmaren Kék szigete, amelynek lakói az ész és tudomány segítségével megvalósították a harmonikus, konfliktusmentes, csak külső erőkkel szemben álló társadalmat, ott helyezkedik el valahol Nova Atlantisz, Erewhon vagy New Harmony mellett, a seholsincsországok szomszédságában. A különbség talán csak annyi, hogy Fekete regényének filozofikus tartalmát színes, izgalmas kalandok sorozata és váratlan fordulatokban bővelkedő cselekmény teszi vonzóvá. .Érdemes egy pillantást vetnünk a regény kezdetére azért is, mert ez a kezdet erősen eltér az utópiák megszokott kezdéseitől. Az utópiák általában utazással kezdődnek, ezt megtaláljuk A Kék szigetben is, azonban azzal a különbséggel, hogy itt az utazás menekülés, voltaképpen véletlenszerű, álomra emlékeztető menekülés az életveszélyből. A regény fiatal hősei a háború kellős közepéből menekülnek, a nyilasok körözik őket, hazamenni nem tudnak, szorult helyzetükből az idegen űrhajó vagy repülő menti ki őket. Ha logikus magyarázatot kívánnánk arra a kérdésre, hogy miért pont Mike Áront, Sonkoly Palit és Sófőző Zsigát mentik meg a sok százezer veszélyeztetett ember közül, akkor nehéz helyzetbe kerülnénk. Ez a csodaszerű menekülés, álom, ábránd, amelyet a sarokba szorított ember érez és kíván. Ambrose Bierce híres novellájában álmodott ilyesmit a hős az akasztófa alatt. Ezzel a regénykezdettel Fekete Gyula akarva- akaratlanul azt példázza, hogy az utópia voltaképpen a menekülés egyik formája, az utolsó kibúvó az ellenséges valóság markából. Ahogy Ambrose Bierce halálra ítélt hőse csodálatosnak ragyogónak látja a világ minden porcikáját eszképista látomásában, úgy szépül csodálatosra és tökéletesre Szimmaren szigete Fekete Gyula látomásában. De Fekete Gyula nem Ambrose Bierce, nem keserű embergyűlölő, ezért a történetet megszelídíti, agitátori és propagandista alkatának megfelelően nem a tragédia, hanem a feloldódás irányába viszi. Ne sajnálkozzunk ezen, inkább örüljünk, mert a magyar utópisztikus irodalom egy bölcs és emberszerető regénnyel gazdagodott. Szóljunk néhány szót a regény technikai és tudományos csodáiról. A tudományos-technikai forradalom rohanó tempója - úgy tűnik - túllépett már Fekete szigetének találmányain. Ez azonban nem zavarhat bennünket. Hiszen a Hold kutatása bebizonyította, hogy nem élnek kedves égi társunkon bogárszerű szelenitek, nincsenek rajta holdborjak, sem óriási gombák, ismereteink mégsem gátolnak bennünket abban; hogy Wells holdutazásairól írott regényét ne olvassuk nagy-nagy örömmel. Ne a technikára figyeljünk, hanem az emberekre, és akkor a Kék sziget világa és társadalma vágyat ébreszt bennünk az odautazásra. „
Határeset, floodnak is vehető, de archívumból dolgozok.
Néhány idézet az indexről:
A Gyermek(nem)vállalás&Elodázás&Eltolás topicban 2000. 01 19-én javasoltam:
„Kedves Phoeniixx!
A témához ajánlanék egy "közgazdasági" írást, én nem tudom az asztaltársaknak feltenni, csak a fellelési helyét megadni.
Fekete Gyula: Az első számú közteher.
Megjelent a Havi Magyar Fórum 2000 januári számában. Illetékesebb a témában, mint én!
A megszólaló, és több gyermeket nevelő asztaltársaknak pedig tiszteletemet és megbecsülésemet küldöm. „
A topic elhalt.
Nem találom a pvcpadlonak írott válaszomat, pedig abból kiderülne, mennyit ért el a tetteivel régen. A gyes, a gyes, a családi pótlék, valahogyan azért lett kis eredmény is.
Egy másik topicban ígértem levélben egy írását az érdeklődőknek, nem volt jelentkező.
Egyelőre ennyi.
Tiborc
Mégis megkérnélek, hogy adj egy pici magyarázatot ;-)
(nem értem, mire vonatkozik a "nem kommentálom")
1ébként, én valószinűleg ezt olvastam (akkor még pici gyerek voltam ;-P )
