Keresés

Részletes keresés

LvT Creative Commons License 2006.11.17 0 0 4304
Kedves okusar!

Botyánszki: Szlovák lakosnév (modern normalizált helyesírással Boťanský, ill. Botianský) a Pest megyei Vácbottyán (1970 óta Őrbottyán része) helységnévről. Másodlagos szlovák áttelepülőket jelöl, akik először Vácbottyánban telepedtek meg. Ez a név Bottyánszki alakban szerepel Békéscsaba legkorábbi telepescsaládai közt.


Machlik: Vö. Machnyik #4256 etimológiái közül az első két bekezdés, csak itt a személynévi/igei mach- alaphoz az -l személynév-, ill. igenévképző, majd az -ik kicsinyítő képző járult.


Tadanaj: Ezen még rágódnom kell (ha egyáltalán megoldható). Elviekben lehetne pl. egy Tanadai alakú magyar lakosnév szlovákosodása. Van is ilyen szlovák kötődésű magyar családnév (Amely – vélhetően a repatrizációval – Szlovákiába is átkerült). A gond az, hogy ennek a helynévi alapja azonosíthatatlannak tűnik. Lehet, hogy egy szláv eredetű falurésznév, dűlőnév áll mögötte, amelyben a szláv tad- névszótő rejtezik, vö. szlk. tade ’arra(felé), erre(felé)’, méginkább szb.-hv. tadanji ’akkori, egykori’ mn.


Kerepeczky: Szlovák lakosnév (modern normalizált helyesírással Kerepešský) a Pest megyei Kerepes (1978 óta Kerepestarcsa része) helységnévről. Másodlagos szlovák áttelepülőket jelöl, akik először Vácbottyánban telepedtek meg. Ez a név Kerepeszki alakban szerepel Békéscsaba legkorábbi telepescsaládai közt.


Belanka: (Cseh-)Szlovák eredetű név, vélhetően anyanév, vagy asszonynév (modern normalizált helyesírással Bielanka). Etimológiája: bielý ’fehér’ mn. + -an személynév-, ill. lakosnév képző + -ka kicsinyítő (ill. nyelvjárási asszonynév-) képző. Valószínűbb a ’fehér’ jelenésmozzanathoz (pl. ruha, ártatlan jellem, bőr-, ill. hajszín stb.) kapcsolódó ragadványnévi eredet, de nem lehet kizárni egy Belý (Belá stb.) helynévhez kapcsolódó lakosnévi származást sem.


Koszecz: (Cseh-)Szlovák eredetű név (modern normalizált helyesírással Kosec). Etimológiája: kosý ’ferde’ + -ec személynév-, ill. lakosnévképző. Valószínűbb a ’ferde’ jelenésmozzanathoz (pl. járás, sanda jellem stb.) kapcsolódó ragadványnévi eredet, de teljesen nem lehet kizárni egy Kosý (Kosá stb.) helynévhez kapcsolódó lakosnévi származást sem.


Csilag: A magyar Csillag csn. szlovákos, rövid mássalhangzós változata. A magyar csn. eredete ragadványnévi lehet egy csillag alakú jellezőre, pl. ruhadíszre, anyajegyre stb. utalóan.


Forgó: Magyar, ’sürgó-forgó, serény’ jelentéstartalmú ragadványnévből eredő családnév.


Csernus: Cseh-szlovák eredetű név (modern normalizált helyesírással szlk. Černúš , cs. Černouš). Fekete hajszínre vagy sötét bőrszínre utaló ragadványnév, etimológiája: szlk. čierny ’fekete’ mn. + -úš kicsinyítő, ill. személynévképző, hasonló közszóhoz vö. szlk. černoch ’néger, szerecsen <férfi>’, černoška ’néger, szerecsen <nő>’.


Héjjas: Magyar személynévi eredetű családnév. A személynév motivációjához vö. m. héj ’tető, fedél’, rég. , hiu) ’üreg, hézag, padlás’.


Kocsondi: Magyar lakosnév egy Kocsond nevű település után. Ilyen települést nem sikerült találnom, de ha feltesszük a rd > nd hasonulás lehetőségét, akkor esetleg ide vonható a szatmári Kocsord, ill. esetleg Oláhkocsárd (Kik-Küküllö vm., ma Cucerdea, Románia), ill. Székelykocsárd (Torda-Aranyos vm., ma Lunca Mureşului, Románia). De természetesen lehet, hogy más településre vagy településrészre utal.


Jenovai: Magyar lakosnév egy Jenova nevű település után. Ilyet nem találtam, de talán ez a Janova helységnevek elhasonult alakja. Ilyen a településnévrendezés közben Temesjenő nevet kapott Temes vm.-i Janov a(ma Ianova, Románia), a Nyitra vm.-i Janófalu (ma Szlovákia, jelenkori térképen nem tudtam azonosítani, Tőkésújfalu [Klátova Nová Ves] és Nagybossány mellett [Bošany] terül[t] el), a Temes vm.-i Janova-puszta stb., esetleg a Sáros vm.-i Janó (ma Janov, Szlovákia).


Steter: A német Stetter vn. magyaros lejegyzése. Ez lakosnév a gyakori n. Stetten nevű település (Baden-Württemberg, Bajorország, Alsó-Ausztria, Svájc, Elzász) után.


Sztorák: Szláv családnévnek imponál, igaz jelenkori szláv előfordulásait adatolnom [az erre szabott idő alatt] nem sikerült. Ennek ellenére felvethetünk egy cseh-szlovák Storák, lengyel Storak vezetéknevet, amelynek lehetséges etimológiája: szl. sto ’100’ szn. + -ro gyűjtőszámnév-képző + -ák nagyító-, ill. személynévképző.

Egy másik lehetőség a cs.-szlk.-le strach ’félelem, aggodalom’ szóból eredetű szláv név magyarosodása.


Pfeil: Német személynévi eredetű vezetéknév. Az etimológia alapja a n. Pfeil ’nyíl’ közszó és az alábbi motivációk lehetségesek: 1. foglalkozásnév ’nyílkészítő’, ill. ’íjász’ jelentésben; 2. tulajdonságra, jellemre utaló ragadványnév pl. a nyíl gyorsasága, ill. sebzeni való képessége (vö. „szúrós természete van”) alapján; 3. lakosnév egy Pfeil nevű település (pl. Kelet-Poroszország) után.


Velekesz: Ezen még rágódnom kell (ha egyáltalán megoldható). Talán leginkább a görög Βελίκης (újgör. Velíkisz) vezetéknév vonható ide. Az ilyenek -ης végződése a latinizált -es(z) íráskép alapján gyakran ejtődik -esz-nek, vö. Matheidesz, az így kialakult *Velikesz alak második szótagi i-je pedig a többi mgh. hatására hasonulhatott. A görög név egyébként szláv név görögösödése, vö. szerb-horvát–bulgár velik(i) ~ велик(и) ’nagy’.

Ha nem görög, akkor akár közvetlen szláv eredetre is gondolhatnák (bár kevésbé, mint a görögre): a vele- ’nagy’ összetételi előtag, és egy homályos etimológiájú kes utótag kapcsolatára, ez utóbbihoz talán vö. szb.-hv. kesa ’erszény, zacskó’.


Blum: Német személynévi eredetű vezetéknév. Az etimológia alapja a n. Blume ’virág’ közszó és az alábbi motivációk lehetségesek: 1. valamely viseleti jellegzetesség (pl. a ruha anyagának mintája, gombjukba tűzött virág); 2. (vélhetően ironikus élű) ragadványnév, a vmi virágja ’vmiben kitűnő, legjobb’ szókép alapján; 3. lakhelynév egy sok elő virággal vagy virágmintás motívumokkal díszített ház, major nevéről; 4. ’virágkertész’ jelentésű foglalkozásnév; 5. ’fűszerkereskedő’ jelentésű foglalkozásnév (a Blume ’zamat’ jelentésű is, így fűszerekre is vonatkozhatott, elsősorban a szerecsendióra); 6. lakosnév egy Blume nevű település (pl. Alsó-Szászország, Észak-Rajna–Vesztfália) után.


Haberczettl: A német Haberzettl vezetéknév magyaros lejegyzése. Ez a fő terményre utaló, ’zabvető’ jelentésű paraszti ragadványnév, vö. n. Haber ’zab’ + régi n. zet(t)en ’szór, hint; vet’ + n. -l kicsinyítő képző. A magánhangzó nélküli -l kicsinyítő képzőről délnémet (bajor-osztrák) elnevezésre lehet következtetni.


Benák: Nyugati szláv (cseh, morva, szlovák, lengyel, szorb) vezetéknév: a Ben kezdetű nevek (Benedikt ’Benedek’, Benjamin) rövidüléséhez járult a nyugati szláv -ák/ak nagyító képző. Azonban a várt szláv névalak n-je lágy (vö. cseh-szlovák Beňák, lengyel-szlovák Beniak), így itt az ny hangot nem ismerő nyelv – elsősorban a német – közvetítésével lehet számolni.
Előzmény: okusar (4297)
Kis Ádám Creative Commons License 2006.11.17 0 0 4303

Miszlóka

 

 

A második katonai felmérés (Arcanum) szerint a térképen Kassa kerületeként van feltüntetve, a térképen szereplő név Mislawa, zárójelben d. Deutschendorf, u. Miszlóka)

Előzmény: LvT (4302)
LvT Creative Commons License 2006.11.17 0 0 4302
Kedves milyennincs!

> 2. 1808-as: Abaújban patakot (rivus, i, hn. patak, vízfolyás;

Ez megvan: ma Myslavský potok-nak hívják, és Kassánál torkollik a Hernádba, vö. <http://www.mapquest.com/maps/map.adp?formtype=address&country=SK&city=Myslava>, majd a nagyítást állítsuk az 5 legnagyobb fokozat egyikére.


> de az abaúji patak mellett település nem mutatkozik.

Ott van az a következő sorban, csak a „Miszloka h. Teutschendorf g. Myſlawa s. | Pagus | C. Abaújvárien.” név alatt. – Ez az a falu, ahol a Miszla-patak beleömlik a Hernádba, 1969 óta Kassa térképén egy városrészként szerepel <http://www.cassovia.sk/myslava/>.


> Viszont van Ronyvai név, s nincs Ronyva település, csak patak (ellenpélda a közelből).

Erre a problémára is kitértem a 4295-os hozzászólásban. Most megpróbálom másként megvilágítani at erről való véleményemet. Az első tény: a Ronyva (szlk. Roňava) státusa folyó és 50 km hosszú folyású. A Miszla-patak viszont patak, és – bár adataim nincsenek – a Ronyvánál jelentősen rövidebb lehet.

Víznevekről helyben nem képződik lakosnév, mivel a kis patakok is több falut érinthetnek, így ezek területén nem bír a nevük megkülönböztető erővel*.

A valószínűbb forgatókönyv tehát az, ha valaki áttelepül valahonnan. Az áttelepülő lakosnévi származási neve eredhet a befogadó közösségtől és eredhet az áttelepülőtől. A befogadók földrajzi ismeretei a távolság függvényében csökkennek: már 50–100 km-nyi távolságban is elveszik az olyan kis vízfolyások ismerete, mint a Miszla-pataké, viszont a Ronyváé, amely folyó (ha nem is nagy) megmarad. Irodalmi, egyéb forrásokból szerintem a Ronyva még a magyar nyelvterület délnyugati részében is ismert lehet. Ezért a Ronyváról való elnevezés nagyságrenddel valószínűbb, mint a Miszla-patakról.

Vegyük a másik eshetőséget: a betelepülő nevezi meg a forrásterületét. Én pl. elképzelhetetlennek tartom, hogy a szülőhelyemet úgy határozzam meg, hogy „a Bene-patak** mellől származom”: ha nem akarok települést említeni, akkor annyit mondok „mátraalji vagyok”. Ettől a lakosnevem *Mátra(alj)i lesz. Azt is mondhatnám, hogy „onnan nem messze folyik a Tarna” (> *Tarnai), amely ugyan kis folyó, de erről úgy vélhetem, hogy a befogadók azért azonosítani tudják, a Bene-patakot viszont nem.

Ezek a megfontolások, ami szerint nem hiszem, hogy a név a patakról jő. Az lehet, hogy (a) a falut korábban Miszlónak hívták magyarul, ill. (b) valamiért nem volt ismert a magyar neve, ezért a szlovák Myslava név *Miszlau > Miszló magyarosítása volt az elnevezés alapja.

* Van egy típus persze, a lakóhelynév, ahol a víznév is motiváció lehet: itt egy falun belül a víz melletti lakóhely különböztetődik meg a víztől távolabbi centrális területtől. De ez a németben igen gyakori típus a magyarban és a szlovákban meglehetően ritka. Ezért az ilyen alakulat valószínűsége is alacsony. Sőt, ha kialakul, akkor is Vizi, Pataki jellegű névre gondolhatnánk, ahol a víz konkrét neve nem szerepel, mert az a falun belüli relációban nem számít: ott a víz a lényeg. A konkrét víznév csak akkor várható, ha megjelenik, ha a faluban több víz (patak) is lenne.

** A Benei családnév nem is a patakról való, hanem a Bene településnévből; sőt a patak is az elpusztásodott Bene faluról kapta a nevét.


> Urbárium összeírásban 1701-ben 'Predium Mislaj' írott formában szerepel.

Ezt a hozzá csatolt magyarázat a tolnai Miszlával azonosítja, az biztos, hogy a felsorolt falvak mindegyike Tolna, Veszprém és Somogy megyékbe lokalizálható.


> Végül az 1715-ös összeírásban Trencsén vármegyében bizonyos Georgius Miszla él egy Kulcsos =Klucsó nevű faluban.

Ennek a személynek a neve magyar, mivel nincs rajta lakosnévképző (pl. szlk. Myslavec > m. Miszlavec, vagy szlk. Myslavský > m. Miszlócki). Ugyanitt szerepel Joannes Malovcsky, másutt Joannes Malovszki (< szlk. Malovský < ? Malovo stb.), Georgius Kossak (< szlk. Kašák <: m. Kassa [sic!]), amely mutatja, hogy jelen van szlovákok esetén a szlovák névképzés. Ezen kívül az 1873-as helységnévtár szerint tiszta tót, amit vélhetően 1715-re is vissza lehet vetíteni, különös tekintettel arra, hogy a falu neve a magyarban is szlovák.

Mindez a gondolatmenet arra jó, hogy így belátható, Georgius Miszla neve nem itt keletkezett, hanem a vélhető korábbi, magyar lakóhelyén. Így nincs ok arra, hogy csak ez alapján a Tolna megyei Miszlán kívül más ilyen nevű települést is feltételezzünk.


> Nincs ennek a Miszlának közszó-i (közszavi? bocs) jelentése??

Nincs. Ez a régi szlovák Myslav személynév Miszló magyarosodásából veszi az erdetét. Ha ilyenhez a régi magyar nyelvben az -i képző járult, akkor a szóvégi analógiásan -a-ra váltott, vö. Makó > Makai. Így lett a miszlai melléknév. És mivel a miszlai melléknév eredhetne egy Miszla településnévből is, emiatt idővel analógiása a tolnai Miszló neve Miszla alakúvá változott.

Ez az -ó > -a változás tehát egy elég bonyolult folyamat, amely feltételezi a magyar környezetet, és ott is alkalmilag történik meg. – Ebből kiindulva a kérdéses Miszla-patak eredeti neve is vélhetően Miszlai-patak volt, amely a szlk. Myslava > m. *Miszlau > Miszló helynévből eredt. Csak idővel kophatott ki az -i a pataknévből.

A névadók talán a kassai magyarok lehettek, akik eszerint úgy nevezték volna el magyarul a patakot, hogy a névadó településnek nem feltétlenül volt magyar neve. Ennek oka az, hogy a pataknak az ő szempontjukból – pl. várható vízhozama, áradás a miatt – nagyobb jelentősége volt, mint magának a falunak. (Emiatt is maradandóbbak a víznevek, mint a településnevek.) – Ennek analógiájára az vélelmezhető, hogy a Kassára a faluból betelepült személyt elnevezik a patak mintájára. Így lehet a Miszlai nevet ehhez a helyhez kapcsolni. De ez még mindig feltételezés, amelyet jó lenne írásos adatokkal megerősíteni (persze itt és most ezt nem tudjuk).
Előzmény: milyennincs (4299)
Törölt nick Creative Commons License 2006.11.17 0 0 4301

Végül, de nem utolsó sorban van néhány Miszlay találatom is, mint pl. az 1715. évi összeírásban Olaszfaluban, vagy Miszlay István lelkész (1695) az Evangélikus Osrszágos Levéltár ordinációs jegyzékeiben.

tiborpapa

Előzmény: milyennincs (4299)
sjudit81 Creative Commons License 2006.11.16 0 0 4300
Üdvözlök mindenkit!

Én is új vagyok a fórumon, mostanában kezdtem újra a régebben abbahagyott családfakutatást.
Nagyon érdekelne néhány név eredete, de igyekszem nem mohó lenni, hanem egyszerre csak 1-2-t kérdezni :)

Metelka - ma Magyarországon a telefonkönyv szerint mindössze 1 család/személy van ilyen néven. A Google alapján cseh eredetre tippelnék, mert főleg cseh oldalak jönnek elő keresénél. (És ha ma Mo.-on mindössze egy család Metelka, akkor valószínűsíthető, hogy a távoli rokonaim?) Rokonaimat az 1800-as évek első feléig tudtam visszavezetni, Somogy megyében.

Ferincz - ez a név a családomban állítólag visszavezethető az 1500-as évekre egy Somogy megyei faluban (Edde). (Bizonyítékom erre nincs, de a család egy pap ismerőse születési bejegyzésekben visszakövette saját elmondása szerint)

Rófrics/Rófrits/Rófritz - szintén Somogy megye, Somogyvámos, 1800-as évek közepéig jutottam vissza.

Bárki segítségét nagyon megköszönném :)
milyennincs Creative Commons License 2006.11.16 0 0 4299

ad Miszla

Áttekintve a helységnévtárakat, az alábbiakat mutatja.

1. 1786-os: a Tolna megyeit említi egyedüliként (elsőoszlop 4. szócikk, németül van)

2. 1808-as: Abaújban patakot (rivus, i, hn. patak, vízfolyás; (költ.) rr. lactis (az aranykorban), rr. lacrimarum (köny-«zápor»). Innen emberi kézzel csinált csatorna, vízcsatorna szántóföldön s több effélén keresztül: deducere r., csinálni, claudere, bedugni; és átalán minden csatornaalaku üreg, cső, alagút, tárna s több efféle; még ||rivi facundiae, «csatornái»; és (költ.) r. fortunae, özöne, árja.), Tolnában falut (pagus, i, hn. vidék, megye mint politiai község, ellentétben a várossal, megyei község, innen még = falu: pp. vicique, (költ.) = átalán faluhely, vidék.) említ.

Ezt követően már jelen van mindkettő, de az abaúji patak mellett település nem mutatkozik.

Viszont van Ronyvai név, s nincs Ronyva település, csak patak (ellenpélda a közelből).

 

Urbárium összeírásban 1701-ben 'Predium Mislaj' írott formában szerepel. (www.arcanum.hu/mol)

"UC 39 : 59
1701. június 10.
50 oldal német, eredeti, a dátum a praesentálásé.
„Conscription”, melyet Johann Friedrich Redl készített. Összeírás: telkek száma falvanként."

 

Végül az 1715-ös összeírásban Trencsén vármegyében bizonyos Georgius Miszla él egy Kulcsos =Klucsó nevű faluban. Nincs ennek a Miszlának közszó-i (közszavi? bocs) jelentése??

Előzmény: LvT (4295)
nniicckk Creative Commons License 2006.11.16 0 0 4298

Kedves LvT!

Kérlek segíts nekem is, ha tudsz!

Barátom vezetékneve Drágár.

Talán szerb eredetü?

dragan = kedves ha minden igaz

Köszönöm szépen!

 

 

okusar Creative Commons License 2006.11.16 0 0 4297

Üdvözlet mindenkinek!

 

Nekem, úgy ajánlották ezt a fórumot. Most, hogy eleolvastam néhány név magyarázatát, megemelem kalapom a kutatók tudása előtt.

 

Engem az alábbi nevek eredete, magyarázata érdekelne:

 

 

1.) Békés megyei szlovák családok:

 

Botyánszki

Machlik

Tadanaj

Kerepeczky

Belanka

Koszecz

Csilag

 

(Békéscsabán éltek. Evangélikus családok. Földműveléssel foglalkoztak.)

 

 

 

 

2.) Békés megyébe került családok:

 

Forgó (Csanytelekről) (Rk.)

Csernus (Rk.)

Héjjas (ev. vagy ref.)

Kocsondi (ev. vagy ref.)

 

(Csanádapácán, Orosházán élt családok. Római katolikus, református és evangélikus családok. Iparosok és földművesek.)

 

 

 

 

3.) Bács Bodrog megyében élő családok:

 

Jenovai

Steter

Sztorák

Pfeil

Velekesz

Blum

Haberczettl

Benák (Torontál vármegyéből, Egyházaskérről)

 

 

A családok Bács Bodrog vármegyéből származnak. Anyakönyvi kivonataik alapján római katolikus családok. A családi szájhagyományban sváb telepesek leszármazottainak mondták magukat a nevek egy része is erre utal. Mindannyian földműveléssel foglalkoztak. Persze azt szótárból le tudtam forítani, hogy Pfeil=nyíl, oszlop, pillér, és hogy Blum=virág, de ezzel kapcsolatban egyebet nem tudok.

 

 

Előre is köszönöm, ha a felsorolt nevekkel kapcsolatban valaki segítséget tud nyújtani.

 

Köszönettel:

 

András

 

okusar@freemail.hu

LvT Creative Commons License 2006.11.16 0 0 4296
Kedves SÖTÉT ANDRÁS!

Bori: Vélhetően magyar lakosnév egy Bor(i) településről. A jelenkori térképekről az alábbiak azonosíthatók:
Bori, régi Hont vm., ma Bory, Szlovákia
Vágbori, régi Nyitra vm., ma Borovce, Szlovákia.
Ezek vagy a régi (és nyelvjárási) magyar bór ~ búr ’erdeifenyő’ szóból származnak, vagy a Bor- kezdetű szláv eredetű nevek (pl. Boriszlav) önállósult Bor rövidüléséből, esetleg a m. bor ’erjesztett szőlőlé’ szóból.

Némi esélye van annak is, hogy a fenti Bor személynév -i < -é birtokjeles apanévi származéka áll mögötte, esetleg – ha viszonylag újabb alakulatról van szó –, akkor anyanév a Bori < Borbála női személynévből.


Filkor: Alakilag nem magyar név, a környező területekről a szlovákból adatolható, és szláv alapról etimológia is adható hozzá:

Fil (< szl. Filep ’Fülöp’ sz. rövidülése) + -k (-ek, -ok, -ko) kicsinyítő képző + -or kicsinyítő képző; vagyis ez utóbbi elemmel több a szlk. Filko ~ m. Filkó szn.-től.


Priskin: Jellegzetes szláv név, amely adatolható a szlovákból (Priškin), de az oroszból (Пришкин) is. Etimológiailag egy Priška (Пришка) személynév -in birtokos képzős származéka: így vagy apanév vagy anyanév (attól függően, hogy az alapnév milyen nemű személyre vonatkozott). Az ilyen alakulatok elsősorban a keleti szláv nyelvekre jellemzőek, így vélhetően a szlovákba is a (kárpát)ukránból, ill. a valach népességből kerülhetett.

A Priška alap személynév etimológiája: Prich személynév + -ka kicsinyítő képző, a Prich személynév várhatóan a Pri- kezdetű szláv személynevek (pl. Pribyslav) rövidülése.


Rodenbücher: Német lakosnév egy Rodenbuch helynévről. Ez vagy egy település neve, vagy pedig egy lakóhelynév (ház, majorság, dűlő stb. neve). A helynév létét igazolja, hogy -er képző nélküli Rodenbuch formája is adatolható.

Egy megjegyzés szerint a bajországi Rothenbuch nevének korábbi írásmódja Rodenbuch volt <http://www.sagen.at/texte/sagen/deutschland/bayern/spessart/rothenbuch.html>. Ugynailyen településnév van Felső-Ausztriában is Német nyelvjárási alapon ide kapcsolhatjuk a baden-württembergi Rotenbuckot is. – De ezek mellett mindig szóba jöhet egy településrész-, ill. lakóhelynév. A n. Rodenbuch hn. a n. Roden ’irtás’ és a n. Buche ’bükk’ szavak kapcsolata, vagyis eredetileg egy bükkös helyén létrejött irtást jelöl.


Torghelle: L. 1181–1247-as hozzászólások itt.


Tőzsér: Magyar foglalkozásnév a m. tőzsér ’kereskedő, <főleg> marhakereskedő, <később> bankár <is>’ közszóból. A közszó eredete német, vö. n. Tauscher ’árus’ < n. tauschen ’cserél’.


Vanczák: Nyugati szláv személynévből. Etimológiája: Van (< Ivan ’Iván’ rövidülése) + -c (-ec, -co stb.) kicsinyítő képző + -ák nagyító képző. – Lehet a gyakoribb nyugati szláv Vančák (> m. Vancsák) vezetéknév c-ző szláv nyelvjárási változata is: ez utóbbiban -c kicsinyítő képző helyett -k (-ek, -ok, -ko stb.) kicsinyítő képző van.
Előzmény: SÖTÉT ANDRÁS (4290)
LvT Creative Commons License 2006.11.16 0 0 4295
Ez a kérdés magánban jött, de érdekelheti a nagyobb nyilvánosságot is (ehhez született a 4288-as kérdés):


> He egyszer időd engedi, engem a Miszlai és Viczing családnevek eredete érdekelne.
A ma élő Miszlaiak zömmel Somogy és Tolna megyékből származnak, ez utóbbiban van Miszla település is. Ugyanakkor van hírünk zempléni gyökeres Miszlaiakról is és találtunk Kassa környékén Miszla patakot.
A Viczingek a Fejér megyei Tárnok alapítói, néhány régi szlovák nyelvű sírkővel. A Viczing előfordul még Sóskúton Vitzing-ként, Taksonyban és Harasztiban a Witzing német eredetű családnévnek számít.

Miszlai: Mint sejtetted, ez egy magyar lakosnév egy Miszla vagy egy Miszló településnévről. Ezek közül is tulajdonképpen a Tolnai megyei Miszla a biztos.


A felvetett másik földrajzi névhez: patakról így nem szokás elnevezni személyeket. A patakok elhelyezkedése nagyobb területet érint, mint az településneveké, ezért kevésbé alkalmasak megkülönböztetésre. Ha viszont távolabbi áttelepülés esetén messzebbre megyünk, akkor pedig egy nem túl jelentős patak nem olyan ismert, hogy a befogadó helyen lakosnévi elnevezés alapja legyen: maguk az áttelepültek sem szokták ilyen patakokkal azonosítani forráshelyüket.

Ha már ez a lokalizáció felmerül, akkor ezzel a pataknévvel összefüggő m. Miszlóka telelpülésnév merül fel. Ez a hely az 1960-as évektől Kassa dk. városrésze A település a tatárjárás után németekkel települt, német neve is Teuschendorf (Deutschendorf), azaz ’Németfalu’ volt. Idővel azonban elszlovákosodott, és állítólag a szlovákok a rajta átfolyó patak nevét vitték át a falura: Myslava*. Ez a szlovák név már a XIV. sz.-ból adatolható Myzla alakban. A szlovák Myslava várt magyar átvételi alakja *Miszló, ez utóbbi -i melléknévképzős formája pedig miszlai
(N.B. A Tolna megyei Miszla név is Miszló volt eredetileg, csak a miszlai melléknévi forma Miszla töv eidővel kiszorította az eredeti formáját).

A várt *Miszló (és az ehhez keletkezett esetleges újabb *Miszla) tehát elviekben lehetett Miszlai lakosnév alapja, csak az kérdés, hogy gyakorlatilag is elhetett-e. Nem sikerült adatokat nyernem, hogy milyen időhatárok közt létezett ilyen magyar névalak, ha egyáltalán létezett. A XIV. sz.-i említés még túl korai, a következő forrásom pedig már az 1873-as helységnévjegyzék, amelyben Miszlóka-ként szerepel. Ez utóbbiból azonban nem várható Miszlai lakosnév, csak Miszlókai, ahogy az egy könyv szerzői közt – vélem előnévként – Miszlókay Stoffán György-ként elő is fordul. Azonban persze nem lehet teljesen kizárni, hogy a XVI-XVII. sz.-ban volt magyar Miszló vagy Miszla névalakja is, így azt sem lehet kizárni, hogy egyes Miszalaiak neve innen jőne. (N.B. De az is lehet, hogy a zempléni Miszlaiak korán települtek át Tolnából.)

A szlovák Myslava helynév a szláv Myslav személynév régi -ja nőnemű birtokos képzős származéka. Ez a személynév gyakori volt és különböző képzőkkel gyakran adott településnevet, pl. a Mysl rövidülésének származékai a magyar Misleny és Mislye (ma Szlovákiában: Myslina, ill. Myšľa) helynevek is. Szlovákiában ilyen még Myslenice (m. Grinád, Grinava, n. Grünau; ma Bazin/Pezinok része). Cseh Myslic, Myslík, Myslin stb. Lengyel Myślec, Myślęcin, Mysłaków stb. Horvát Mislina, Mišljenovac. Stb.

Bár a fenti egy biztos Miszla-n és egy bizonytalan Miszlóka-n kívül nem sikerült további helynévi alapot feltalálnom, nem zárható ki továbbiak korábbi léte sem, hiszen a hasonló nevek nem ritkák.

* Bár kevéssé gyakori, hogy személyről nevezzenek el egy patakot. Így inkább az vélhető, hogy települést neveztek egy a személyről, amely településnévről kapta a nevét a patak. Hogy a patak névadója a mai település volt-e, vagy egy másik közeli falu, azt nem tudni.


Viczing: Emögött mindenféleképpen a német Witzing vezetéknév magyaros lejegyezését kell feltételeznünk. A n. Witzing csn. etimológiája: Witt alapnév + n. -z kicsinyítő képző + -ing leszármazott/apanév-képző.
A Witt alapnév is német: ez az ón. widu ’erdő, fa’ (pl. n. Witter < Wither) vagy a wíg ’harc, háború’ tagot (pl. n. Wiegand) tartalmazó összetett germán nevek önállósult rövidülése. Esetleg a -z nem önálló kicsinyítő képző, hanem a régi n. witz ’tudás, ész, értelem, belátás, felismerés, eszesség, bölcsesség’ főnévből származó szn. -ing képzős apanévi származéka.

A nevet névtani alapon nem lehet közelebbről lokalizálni a német nyelvterületen, csak az alnémet (tehát északnémet) eredetet lehet kizárni. Vagyis a tulajdonképpeni magyarországi „szász” alapnépességet. A németországi telefonkönyvet megnézve mindenesetre feltűnő, hogy a 7 találatból 6 bajorországi és azok közül is 5 svábföldi.

(N.B. A Witzing egyébként alakilag lehetne képzőtlen lakosnév is egy Witzing vagy Witzingen, esetleg képzős lakosnév egy Witz településnévről. Ilyet azonban nem sikerült lokalizálnom, bár Witzendorf, Witzenhausen, Witzenzell stb. alakulatok előfordulnak.)

A tárnoki Viczingekről. A török után történtek vegyes német-szlovák betelepítések, és ahol a szlovákok voltak többségben, ott asszimilálhatták a németeket. Több magyarországi szlováknak esetén erről árulkodik a német vezetékneve, ilyen pl. Alt, Fuhl. Ez különösen a pilisi részre volt jellemző. Nem tudom, Tárnok honnan települt, de lehet, hogy az ottani Viczingek német nevük dacára így lettek szlovák nyelvűek: vagy még a korábbi lakóhelyükön, vagy már ott.
Előzmény: LvT (4288)
KicsiSzív! Creative Commons License 2006.11.15 0 0 4294
kösziköszi! :)
Előzmény: LvT (4293)
LvT Creative Commons License 2006.11.15 0 0 4293
Kedves KicsiSzív!!

Tolonits: Nyilvánvalóan szláv alakú név, amelynek magyar helyesírású -its vége a szerb-horvát -ić, szlovén -ič, keleti szláv -ич (-ics) – és utóbbiból lengyel -icz, cseh-szlovák -ič – apanévképzővel azonos.

Azonban jelenkori szláv adatait nem találtam, viszont a német Tolonitz név léte megerősíti azt, hogy valamikor léteznie kellett.

Az etimológiához. Az -ić (stb.) apanévképző előtt a dolog természetéből adódóan a Tolon tagnak személynévnek kell lennie. A ritka, de adatolható hv. Tolanić név megengedi eazt, hogy ezt továbbetimologizáljuk egy Tol- alapnévre és az ahhoz járuló -n (rendszerint -an alakú) szláv kicsinyítő képzőre.

A fenti Tol- alapnév bízvást azonos a horvát telefonkönyvben szereplő Tola, Tole, Tolo vezetéknevek alapjával. Ez utóbbi etimológiájára sincs biztos adatom, de úgy vélem, a német Thole személynév (ma: családnév) lehet mögötte. Ez a n. Thele ~ Thiele nevekkel az ószász thiad (~ ónémet diot) ’nép’ tagot tartalmazó összetett germán nevek (vö. mai német Dietmar, Dietrich) önállósult becézője.
Előzmény: KicsiSzív! (4282)
LvT Creative Commons License 2006.11.15 0 0 4292
Kedves rumci!

Köszönöm.
Előzmény: rumci (4289)
LvT Creative Commons License 2006.11.15 0 0 4291
Kedves 1415!

Czagan: Irodalmi adatot nem találtam rá, és magától értetődő etimológia sem állítható fel. Szláv alapról szemlélve ez a név egy Czag- alapnév és a – régi lengyelben sem ismeretlen – szláv -an kicsinyítő képző kapcsolatának tűnik. Mivel ennek az alapnévnek nincs kézenfekvő etimológiája, így e teória igazolásául felkerestem a történelmi lengyel vezetéknevek adatbázisát: <http://www.herby.com.pl/herby/ > – „Słownik nazwisk” link, a Czag- kezdetű nevek listájához: Czagajda, Czagan, Czagiel, Czagien, Czagin, Czagowiec. Ezek közül a Czagin mutat egy Czaga alapnév létére, ui. a szláv -in egy nőnemű szavakhoz, vagy formailag nőnemű hímneműekhez járó birtokos toldalék.

Ugyanakkor ez a lista meglehetősen szűk, így elővettem a Czeg- kezdetű nevek listáját, mivel a megkeményedett č után a szlovákban ismert az e > a hangváltozás, amely a vele érintkező lengyel nyelvjárásokban is ismert lehet, vö. le. czekać, de szlk. čakať ’vár <ige>’. Így már bővebb a lista: Czeg, Czega, Czegiel, Czegis, Czeglarek, Czeglik, Czegodajewa, Czegura, Czegus, Czeguś.

További lehetőség az esetenként fellépő ć > cz keményedés, így a Ciag-, Cieg- névalap is megvizsgálandó: Ciagarlak, Ciagen, Ciaglanis, Ciagło, Ciagwa, ill. Ciegelega, Ciegelenga, Ciegelęga, Ciegert, Ciegiel, Ciegielski, Ciegieła, Ciegiełka, Ciegiert, Cieglecki, Ciegler, Cieglik, Ciegowska.

Azt is feltehetjük, hogy a fentiekben esetleg az a, e mgh.-k az orrhangú ą, ę mgh.-k denazalizációja útján keletkeztek, ill. ez utóbbiak on, en hangkapcsolattá is alakulhattak. Ide jönnek az alábbi nevek: Ciąg, Ciągadlak, Ciągała, Ciągardlak, Ciągarlak, Ciągawa, Ciągien, Ciąglak, Ciąglew, Ciąglewicz, Ciągliński, Ciągła, Ciągło, Ciągnisz, Ciągniwoda, Ciągodlak, Ciągotura, Ciągowski, Ciągwa; Cięgała, Cięgatura, Cięgelęga, Cięgiel, Cięgielęga, Cięglewicz, Cięgnisz, Cięgo, Cięgotur, Cięgotura, Cięgowski; Ciongawa, Ciongiel, Ciongło, Ciongwa; Ciengiel, Ciengielęga, Ciengowska, Cienguszewski.

A fenti kapcsolatokat valószínűsíti, hogy szinte teljes sorok építhetők fel, pl. a Czagiel – Czegiel – Ciegiel – Cięgiel – Ciongiel – Ciengiel. Ebből csak a Ciagiel és a Ciągiel hiányzik, de ez utóbbi is rekonstruálható a létező birtokos toldalékos Ciąglew formából.

A fentihez kézenfekvőnek tűnne a le. ciągać ~ ciągnąć ’húz, von, cipel’ ige, mint etimológiai alap.

Ezzel viszont az a probléma, hogy az -an képzős forma csak az egyik sorban figyelhető meg. Ezért lehet, hogy a nem orrhangú alapokhoz ettől eltérő etimológiát kell keresni, azonban a modern szótárakban ehhez nem találni alapot. Ezért orosz szótárakban kerestem, tekintetbe véve az extenzív orosz (ukrán, fehérorosz) – lengyel kapcsolatokat. Ezek adódtak elő: чага (csaga) ~ чака (csaka) ’nyírfatapló’ (< komi); чага (csaga) ’rabnő’ (< tör. ’gyerek, lány’); чаган (csagan) ’egynyári üröm’ ~ чакан (csakan) ’gyékény’ (< tör.). Az utóbbi kettő az oroszban török* eredetű, s figyelembe véve, hogy a lengyeleknek is voltak kapcsolataik a dél-orosz szteppe török népeivel, akiket akkoriban gyűjtőnévvel tatároknak hívtak, ezek közvetlen török eredtre is visszamehetnek.

A fenti szavak k ~ g változása esetleg ide kötheti a régi lengyelben sem ismeretlen czakan, czekan ’csákány, kapa; csatabárd, harci csákány’ szót (vö. magyarban is: csákány). Ez török eredetű, a čaq- ’üt, vág’ ige származéka, és a törökben is ismert hasonló személynévi származéka, pl. szeldzsuk, kirgiz Čakan, de a személynév kialakulhatott már a lengyelben is az átvett szóból. A k > g zöngésedés a török etimológia esetén eléggé gyakori, a lengyelben ritka, de talán nem kizárható, mindenesetre a csehből adatolható: <http://slovnik.krab.cz/%E8akan,+%E8agan,+%E8ekan,+%E8egan/>

Azonban, ha ez utóbbit, tehát a lengyelbeli k > g zöngésedést megengedjük, akkor még egy lengyel etimológiát kapcsolhatunk be: a czekać ’vár’ igét. Ekkor a Czagan név feltételezett zöngétlen előzménye, a Czekan név, ill. annak Czakan változata ’várt, kívánt’ jelentéssel is értelmezhető.

Tehát összegzésül, nem ismert a pontos etimológia, de több lehetőség felmerül:

– Török eredetű ’csákány, csatabárd’, ill. ’üt’ jelentés mozzanatot tartalmazó név átvétele, vagy ilyen eredetű lengyel, ill. keleti szláv közszóból való szláv fejlemény.
– Török eredetű ’üröm; gyékény’ növénynév, amely török személynévként lett átvéve, vagy az ilyen eredetű szláv közszóból való szláv fejlemény.
– Török eredetű – esetleg keleti szláv közvetítéssel (ez utóbbi esetben finnugor is) – Czaga alapnév szláv -an kicsinyítő képzős származéka.
– Belső keletkezésű Czag(a) alapnév -an képzős származéka, az alapnév forrása lehet talán a ciągać ~ ciągnąć ’húz, von, cipel’, ill. czekać ’vár’ ige.

És még: a fenti adatbázis szerint a Czagan vezetéknév 24 előfordulása közül 20 a katowicei, 3 wałbrzychi és egy wrocławi, azaz sziléziai elterjedtségű névről van szó. Ez a terület nyelvjárásilag átmenetet képez a cseh-morva dialektusok felé, így – tekintve a m. csákány szónak cseh megfelelőjének adatolt nyelvjárási čagan változatát – tehát a Czagan név esetén is a régi le. czakan ~ czekan ’csákány, kapa; csatabárd stb.’ szóból való belső fejlemény a legvalószínűbb.


* Törökön is tágabb értelemben vett törököt értek, nemcsak oszmán-törököt.
Előzmény: 1415 (4269)
SÖTÉT ANDRÁS Creative Commons License 2006.11.14 0 0 4290
Sziasztok!

Remek hely amit itt találtam, nem is tudom mért nem találtam meg elöbb!

Át néztem már néhány "topikot" (sajnos nem tudom még hogy ezt hogy mondjátok), és nem találtam néhány családnevet amikről többet szeretnék tudni.

Ez a listám, igen nagyon örülnék ha valaki tudna segíteni az eredetükkel, és hogy mit jelentenek :

Bori
Filkor
Priskin
Rodenbücher
Torghelle
Tőzsér
Vanczák

Előre is köszönöm, de utána is!

~András
rumci Creative Commons License 2006.11.14 0 0 4289
Kázmér csak a Tolna megyei Miszlát említi.
Előzmény: LvT (4288)
LvT Creative Commons License 2006.11.14 0 0 4288
Tisztelt Topik!

Akinek van Kázmérja az segítene nekem a Miszlai csn. lehetséges földrajzi alapjainak lokalizálásában? Egyelőre van Miszla (Tolna m.), ill. feltételesen Kassa Miszlóka (szlk Myslava; volt Abaúj-Torna vm.). Akad-e más?
alag-sor Creative Commons License 2006.11.13 0 0 4287

Kedves LvT

 

Köszönöm válaszát!

DG189 Creative Commons License 2006.11.13 0 0 4286
Köszönöm szépen a válaszokat, nagyon sokat segített. Lenyűgöző az a tudás, mely válaszaiból tükröződik!! További jó egészséget kivánok Önnek!
Előzmény: LvT (4280)
LvT Creative Commons License 2006.11.13 0 0 4285
Kedves alag-sor!

Ad Kis(s): Röviden: ez eredetileg ragadványnév, tehát egy átmeneti elnevezés, amelynek a célra rendesen az volt, hogy azonos nevű személyeket megkülönböztessen valami jegyük alapján. A motiváció, tehát a megkülönböztető jegy főként az alábbi lehetett:

– „vertikális kicsinység”, azaz alacsony(abb) termet;
– „horizontális kicsinység”, azaz vézna(bb), cingár(abb) alkat;
– „korbeli kicsinység”, azaz fiatal(abb) életkor;
– „presztízsbeli kicsinység”, azaz a kevésbé rangos, megbecsült társadalmi állapot;
– „anyagi helyzetbeli kicsinység”, azaz a kis(ebb) birtok, a kevésbé módos élet [ez gyakran nem választható el az előzőtől].

A ragadványnevek egy részéből vezetéknév lesz azáltal, hogy a közösség nemcsak az elsőnek elnevezettre alkalmazza, hanem annak leszármazottjai esetén is megtartja megkülönböztető névként, még akkor is, ha az eredeti motiváció megszűnik.
Előzmény: alag-sor (4275)
LvT Creative Commons License 2006.11.13 0 0 4284
Corrigendum:

...vagy 4251-esben már említett m. Pongrác név szláv megfelelőjének rövidülése...
Előzmény: LvT (4283)
LvT Creative Commons License 2006.11.13 0 0 4283
Kedves Jason777!

Bankovics: Vélhetően összefügg a Pankovics névvel, annak másodlagosan zöngésedett változata. Ez(ek) szláv nev(ek), és igen sok forrásból bekereülhettek a magyarba: horvát-szerb Panković ~ Banković, szlovák Pankovič ~ Bankovič, lengyel Pankowicz ~ Bankowicz, keleti szláv (orosz, ukrán) Панкович ~ Банкович.

Ez a név az -ović ~ -ovič ~ -owicz ~ -ович apanévképzővel származnak egy szláv Panko, Panek stb. személynévből, amely vagy egy Pan ’úr’ alapnév -k kicsinyítő képzős származéka, vagy 4251-esben már említett m. [link1] név szláv megfelelőjének rövidülése (ez a név eredetileg Jézusra vonatkozott, vö. egyházi latin Pancratius < bizánci görög Пανκρατιος (Pankratiosz) ’a mindenható erőhöz tartozó’; később szentek neve is lett és innen terjedt el az egyházi eredetű személynévkincsben).

Az is lehet, hogy a B-vel kezdődő variáns független a P-vel kezdőtőtől. Ez esetben a szb.-hv. ban, m. bán méltóságnév -k kicsinyítő képzős származékáról van szó (így a név eredetileg a báni földesúrra vagy az arisztokratikusnak érzett jellemre utalhatott). Ezt az etimológiát gyöngíti, hogy a B-vel kezdődő forma is széles körben elterjedt a szlávságban, ugyanakkor az alapul szolgáló méltóságnév csak a horvát-szerbben és a magyarban ismert. Már jelentését vesztett személynévként a magyar ugyan közvetíthette északra és északkeletre, de ekkora elterjedést ez azért nem magyaráz meg.
Előzmény: Jason777 (4271)
KicsiSzív! Creative Commons License 2006.11.13 0 0 4282
Sziasztok!
A Tolonits vezetéknév eredetéről szeretnék többet megtudni! Előre is köszi!
Üdv.: KicsiSzív
LvT Creative Commons License 2006.11.13 0 0 4281
Kedves idrisi!

Frajzer: A n. Freiser magyarosodása. Ez egy régi német vreiser ’zsarnok, kegyetlen ember’ közszóból származó ragadványnév. — Vö. még n. Fraiss, Fraiß csn. < régi n. vreise ’kegyetlen, embertelen, szörnyű; borzasztó, rettenetes’ melléknév.


Fuxa, Fuksza: A német országos telefonkönyvből adatolható a Fuchsa vezetéknév. A telefonkönyv szerint a nevek Brandenburg és Szászország határán (Elsterwerda, Görlitz) csoportosulnak. Itt, mint Elseterwerda is mutatja, gyakoriak az -a végű helynevek is. Ez az -a toldalék a köznémet -er végződés helyi reflexe.

Ilyen formán a Fuchsa is értelmezhető n. Fuchser-ként, amely szintén létező német családnév. A név a n. Fuchs ’róka’ szó -er képzős származéka, így értelme lehet 1. foglalkozásnévi: ’rókavadász’, ill. ’(rókaprémet feldolgozó) szűcs’; 2. lakóhelynévi: egy Haus „zum Fuchs” ’»a rókához« címzett ház’ nevű helyen lakó ember; 3. apanévi: egy Fuchs nevű személy leszármazottja. Ez utóbbi Fuchs név utalhat az elsőnek elnevezett vörös hajszínére, a ravaszságára, egy jellemző rókaprém ruházatára stb., de lehet az 1. pontban említett foglalkozásnévi motiváció is (csak képzőtlenül).
Előzmény: idrisi (4267)
LvT Creative Commons License 2006.11.13 0 0 4280
Kedves DG189!

Gilincsek: A legvalószínűbbnek tartom azt, hogy egy Glinček alakú szláv név magyarosodásáról van szó. A név egy Glinka előzménynév -ek kicsinyítő képzős származéka. A keleti-szláv (orosz) Glinka (Глинка) név a művészettörténetből ismerős lehet: a név az or. glina (глина) ’agyag’ szó kicsinyített formája, ilyen formában ’kaolin’-t is jelent. Az elnevezés alapja az ilyen alapanyaggal való foglalkozásra, vagy az ilyen talajú helyen való lakóhelyre való utalás lehet. A glinka (глинка) szó az orosz tájnyelvben ’vadgalamb’ jelentésű is, így a névadás motivációja ezen is alapulhatott (pl. a jellemre utalva).

Bár a név alapvetően keleti-szláv eredetűnek vélhető, nem lehet kizárni a lengyel, ill. esetleg a szlavón (kaj-horvát), szlovén eredetet sem.


Kripczi: A név kialakulásának körülményeit nem látom teljesen világosan. Ami elsősorban zavaró, az az -i végződés. Ezt elsősorban a magyarból tudnám magyarázni, azonban a név egyáltalán nem magyaros, így végső soron magyar eredetű sem lehet.

Az -i végződés nem lehet lakosnévképző, mivel nem tudtam a Kripcz- taghoz magyar(országi) településnevet lokalizálni, és amúgy valószínűtlennek is tetszik ennek a léte. Az -i-t így talán a magyarosodás során az alapnévhez tapadt „jelentés nélküli”, adaptív végződésnek tekinthetjük.

Az alapnevet a szlávból fogom magyarázni, így a névvégződés szláv eredetét is figyelembe kell venni. A m. -czi talán a ritka szláv -čí (vö. krajčí ’szabó’ < krájať ’vág’) foglalkozásnév-képző magyarosodott formája, vagy egy szláv -ský/-cký lakosnévképző magyarban történt egyszerűsödése. Ez előző valószínűsége meglehetősen csekély, mert a -čí képző nem produktív. A szláv lakosnév ilyen egyszerűsödése során várható átmeneti és mellékalakokat viszont nem találom.

Mivel összességében a név alaprétegében a szláv etimológia tűnik valószínűnek a név első -i-jét lehet, hogy a szótagképző -r-t nem ismerő valamely nyelv (pl. a magyar) toldotta be, így a krp- kiindulást is figyelembe kell venni.

A szláv lakosnévhez mégis kiindulhatunk talán a pl. Krpský formákból, amely egy Krp- alaptelepülésre utal, pl. Krpy Csehországban.

A -čí foglalkozásnév-képző esetén szóba jöhet a szlovák Krpčiar, ahol egy azonos jelentésű végződés található: e név alapja a szlovák krpce ’bocskor’ szó, a név így ’bocskorkészítő’-t jelent (bár lehet, a foglakozásnév-képző itt egyszerűen személynévképzői funkciójú, így ’bocskoros’ értelemmel is számolhatunk).

A magyar eredetű -i végződés esetén szóba jöhet a keleti-szláv (orosz) Kripec (Крипец) vezetéknév, ennek korábbi nyugati szláv megfelelői létezésére utal a német Kripitz családnév léte. E nevek alapja a szláv krpъ ’satnyaság, csenevészség’, krpa ’ rongy, folt’ szó lehet. A szlovákban létezik pl. a krpec ’korcs, csenevész <ember, állat, növény>’ közszó.
Előzmény: DG189 (4266)
alag-sor Creative Commons License 2006.11.11 0 0 4279

Kedves Milyensincs

 

Köszi!

milyennincs Creative Commons License 2006.11.11 0 0 4278

Kedves alag-sor !

 

Az alábbi oldalt azért hagyom így eredeti formájában, hogy szembe tűnjék, honnan ered:http://www.nyilvantarto.hu/new/fixhtml/nepessegfuzet/2006/fuggelek2006internet.xls

E szerint a Kiss az 5. leggyakoribb családnév, a maga 134.305 egyedével. (az első 99 azaz a 100ezernél több egyedet képviselő nevek összege 3.390.436.)

Ők Kissek nem mind rokonok, azaz a döntő többségük nem rokon egymással. A név az ország, a magyarok lakta területek különböző vidéken hasonló módon alakult ki, melyekről e topik első pár száz hozzászólása között jó néhányban találkozhatsz.

Javaslom lapozd fel ezeket, hogy képet kapj a vezetéknevek kialakulásáról. üdvözlettel:m.

Előzmény: alag-sor (4275)
milyennincs Creative Commons License 2006.11.10 0 0 4277
A Kulcsár már volt a 4040 hsz-ben. (javaslom először balra a Kereső használatát.)
Előzmény: Jason777 (4271)
alag-sor Creative Commons License 2006.11.10 0 0 4276
Kedves jason a szlávok nem keverendő össze a szlovénekkel, a szláv az egy népcsoport(ok) összefoglaló neve ezen belül vannak a szlovének, szlovákok, lengyelek oroszok ukránok, horvátok stb.
alag-sor Creative Commons License 2006.11.10 0 0 4275

Sziasztok

 

Tudna e nekem valaki segiteni abban hogy hol nézhetek utána a KISS családnév eredetének, ha van e egyáltalán erről valami, mivel nagyion gyakori név. Köszönöm

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!