Az 1960-as evekben "global cooling"-ot josoltak, rohamosan kozeledo jegkorszakot. A megoldas szerintuk pontosan ugyanaz volt mint most a global warming-gal kapcsolatban: csokkentsek az ipart a gazdag orszagok. Tenyleg a termeszet megvedeserol szol ez az egesz, vagy valami egeszen masrol?
a saját életterünket az ipar csökkenti, nem a körny.védelem. (szennyezett területek).
Az ipar mi vagyunk. Mi a civilizáció. Amelynek része az utak, a városok, a gyárak, az irodák, az iskolák, a kocsmák és nem utolsó sorban egy alig-alig szőrös emlősállat. Ez így együtt alkotja azt, amik vagyunk: civilizáltak. Részei egy nálunk nagyobb rendszernek a civilizációnak.
Nem harcolhatsz a civilizáció rendszerének olyan fontos elemei ellen, mint például az ipar anélkül, hogy ne önmagad ellen harcolnál. Próbáld meg az ember nevű rendszert fenntartani máj, vagy vese nélkül. Esetleg agy nélkül! Jó tudom, ez utóbbi már sok környezetvédőnek sikerült. :)
és próbáld meg azt a tényt FELFOGNI, ha nincs meg a létszám nincs regenerálódás. ha túl GYORS a pusztulás jön a kihalás.
Egy hím és egy nőstény, ha szerencséjük van épp elegen vannak egy faj populációjának a regenerációjához. Namost hímek és nőstények millió maradnak fenn még a legintenzívebben halászott tengeri halfajtákból is. Mert nem lehet kifogni őket, mert túl nagy az óceán és túl kicsi a halász.
tévedés, kibillenti az egyensúlyKÖZELI normális állapotot, és fogalma sincs mi klesz az eredménye.
Már hogy billentené ki? Ha sokan ugrálnak akkor kibillen a bolygó a pályájáról? Nem. Ugyanígy nem lehet egy rendszert belülről megdönteni. Mi a civilizációnkkal együtt belül vagyunk. A föld ökoszisztémájának része papucsállatka, a pandamaci és az emberi civilizáció is a Borsodchemmel együtt. Nem értem, miről beszélsz!
A kihalt állatokkal kapcsolatos egyik leghihetetlenebb történet bizonyára a vándorgalamb esete. Az európaiak megjelenése előtt az amerikai őslakosság már több száz éve vadászta. Az európaiak nagy számban mészárolták, étkezésre és disznók hízlalására használták. A galambok nagy csapatokban repültek, amiknek létszámát a természettudósok alkalmakként megpróbálták összeszámolni. Wilson 1910-ben azt becsülte, hogy egy sereg *2.230.272.000 madárból állt. John Audubon, híres amerikai ornitológus szerint egy ilyen sereg táplálékfogyasztása egy nap alatt közel egy millió tonna volt. Ebből könnyen elképzelhetjük, hogy milyen pusztítást tudtak véghezvinni a termésben. A galambok rendszeresen nagy távokat repültek, naponta 160 km feletti távolságot is, azért, hogy élelmet találjanak.
A fiatal galambfiókákat igen nagyra becsülték, a vadászok akár a fákat is kivágták, azért hogy megszerezzék őket. 1805-ben New Yorkban egy madár ára 1 cent volt, 1830-ban ugyanazon a piacon egy madár már 4 centbe került. 1870 körül már csak a Nagy-tavak területén voltak láthatók. A madarak kisebb csoportjait még 1880-ban megfigyelték. 1896-ban egy 250000 madárból álló sereg láttán riasztották vadászokat, aminek eredményeképpen kevesebb, mint 10000 madár élte túl a lövöldözést. Az utolsó vadon élő példányt 1899-ben látták. 1909-ben 1500 dolláros díjat ígértek annak, aki bizonyítani tudja fészkelését, de a pénzt sohasem tudták kifizetni. Az utolsó madár 1914 szeptemberében pusztult el a cincinnati állatkertben.
Illusztráció: Balouet, Jean-Christophe - Alibert, Eric: Extinct species of the world c. könyv alapján
* Balouet, Jean-Christophe - Alibert, Eric: Extinct species of the world. Lessons for our future c. könyv 158. oldal. (Charles Letts and Co., London, 1990, ISBN 1 85238 100 0, 192 p.)
De tudod mit! Ajánlok a egy kísérletet! Végy egy zacskó cukrot, vidd ki a kertbe és szórd szét a füvön. Jó alaposan, nagy területen. Aztán szedd össze, de egy szemcse se maradjon ám! Tod mint a népmesékben!
Továbbgondolva. A genetikai állományomat továbbörökítésének legjobb módja, ha meghalok.
Ebből látszik, hogy fel sem fogtad miről volt szó ott! Egy faj genetikai állományának a megújításáról.
:) urál speciális evolúciós elméletére válaszolt (jelesül, irtsunk mindent vadul, mert az kifejezetten jót tesz az evolúciónak, és a mutációk sikerességének, hiszen a kialakuló ?új fajok?, hamar kihaszálják a kihalt fajok életterét.)
mondjuk, ha az egyedszám csökkenésével csökken a mutációk száma is...? azzal nem foglalkozunk.
bár a polidilin nem illik sírni. khmmm... a zöldek a zorbán miatt vannak! Zorbán mongyon le! A fák meg pusztíccsák a légkört! A FÁK is mongyon le! Még több orosz olajat ide!
"Nem nekem kell utanajarni. Engem akarnak meggyozni valamirol, tessek kerem az adatokat elemtarni."
Szerintem kezd el Magyarországgal.
Írj a Meteorológiai Szolgálatnak, hogy milyen kutatást csinálsz és ehhez kéred, bocsássák a rendelkezésedre az utóbbi x év hőmérsékleti adatállományát.
Kapsz tőlük egy óriási adathalmazt.
Szépen kiértékeled a magad módszere szerint.
Ezután folytatod a többi országgal.
Ha végzel, már lesz valami halvány fogalmad az egészről.
Van neked arról fogalmad, hogy egy ilyen pici és viszonylag egységes felületű országban hogyan végzik el a statisztikai értékeléseket?
Szerinted fogják az x mérőállomás adatait és átlagolják?
