Kedves Flanell! Válaszaidat köszönöm.A karóra ügy egy kicsit megviselt, de majd túlteszem magam rajta. Most raktározom az infókat és egész biztosan fogok próbálkozni az itt olvasottak alapján egy-két dologgal.
Mégegyszer köszönöm. A nemedtől függetlenül puszillak ! Üdv.
Karóra: időmérő eszköz, amit egyes emberek a csuklójukra szerelve hordanak. :)
Doxa: régi, neves svájci óramárka. (Írhattam volna pl. Rolexet is.)
Csak visszaolvasva megütötte a szemem a "karóra", és ezért bátorkodtam beszúrni ezt a poént.
ON
Ha eredetileg bokros növényt fának nevelsz, akkor annyira gyenge lesz a törzse (legalábbis az első időkben), hogy a lomb elgörbíti v. eltöri. Ezért kell mellészúrni valamit. Én pl. 4-es horganyzott acélhuzalt szoktam, mert az nem feltűnő.
Köszönöm Flanell ! Nagyjából sejtettem, hogy így kell ,de jó , hogy leírtad. Persze megint írtál újat !
"Pl. fuxiánál szükség van karóra (Doxa) a törzs megerősödéséig." Ebból viszont egy kukkot sem értek! Irulok-pirulok szégyenemben, de ha már fel mertem tenni az első lüke kérdésemet, akkor miért maradjak tudatlan a "karóra" ügyben! Emotikon: lehúzom magam a klotyón szégyenemben!
A főhajtást meghagyod, minden mellékhajtást tőből kitörsz, folyamatosan, ahogy megjelenik. Mikor megvan a kívánt magasság, akkor a főhajtást csíped vissza, ettől elágazik a növény, ezeket a hajtásokat 2-3 levél(pár) után megint visszacsíped, így bokrosodik a "fa" lombja. A törzsön megjelenő hajtásokat ezután is le kell szedni.
Pl. fuxiánál szükség van karóra (Doxa) a törzs megerősödéséig.
Flanell ! Végre egy ember , aki (ha pirulsz, ha nem )aki értelmesen leírta azt, amire kíváncsi voltam. Tisztulnak a fejemben a dolgok! Ami még piszkál a témában: -hogyan lesz egy bokros növekedésű növényből ( pl hibiszkusz, fuxia , stb) fa formájú növény ? Emotikon hiányában : puszi Üdv.
Na, most nekem kellene a pirulós emotikon... :) Nem vagyok profi, csak tapasztalt amatőr.
A végéről kezdve: dugványozással tényleg egyszerűbben jutsz termő citromhoz. A citrom könnyen gyökerezik, természetesen fajtaazonos lesz, mivel a dugványozás ivartalan szaporítás, vagyis klónozás.
Folytatnom akkor talán felesleges is, de most úgysincs fontosabb dolgom.
Az alany kora és mérete csak annyiban számít, hogy ha túl vékony, akkor nem találsz még nála is vékonyabb szemzőhajtást, meg egyébként is nehéz apró méretekkel pontosan dolgozni, még gyakorlott embernek is. Fél centis törzsvastagságra azért szükség van.
A szemzés helye lényegtelen, csak mivel ugye kizárólag az adott szemből fejlődő rész lesz nemes, a többi levágandó, ezért szoktak a talajhoz közel szemezni, hogy az oltás helye ne legyen feltűnő.
A szemzőhajtásnál csak az a fontos, hogy fele (max. 2/3-a) legyen az alanynak a könnyű munka végett (bár az is megoldható, ha a szemzőhajtás a vastagabb). Meg persze érettnek kell lennie. Ez citrusnál könnyen megállapítható, mivel ha már nem lapos keresztmetszetű, hanem kerek, akkor jó.
Többféle növényt is lehet egy tőre oltani, egymás fölé vagy másik ágba be lehet rakni akárhány szemet. Azért nem érdemes, mert pl. a citrom növekedési erélye sokkal nagyobb, és elnyomja a mandarint.
Kedves Flanell ! Még egy dolog eszembe jutott !(lehet, hogy nem vagyok könnyű eset ?!) Ha termő citromfáról sikerül ágat szereznem, akkor van esélyem dugvánnyal szaporítatanom? és ha van akkor az is termő lesz ?(logikusan úgy gondolom IGEN ) Üdv.
Flanell ,Te nagyon kedves vagy ! Jólesik, hogy a prifizmusoddal nem villogsz, hanem valóban segíteni akarsz és szívesen közzéteszed a tudásodat. Igen van egy rakás hülye kérdésem. A citrom termővé tételénél (még csak elméletben gondoltam végig) adott pl. egy 30 cm-es magról kelt növényke. Innen induljunk el. Szerzek egy termő fáról származó ágacskát. OK! Tegyük fel , hogy képes vagyok jól elvégezni a T vágást és a szemet (jól fogalmazok ?)is képes vagyok megfelellően kimetszeni. DE !! -hol vágom meg a a magról kelt növényemet ? - a magról kelt növény kora (mérete ) fontos? -mire kell odafigyelni a termő ág kiválasztásánál(amiről a szemet akarom venni) -Ha pl. azt találom ki, hogy mandarint is szeretnék a citrom mellett egy tövön termelni, akkor , hogyan kell eljárnom? Ha itt lennének emotikonok, akkor a pirulós (szégyenkezős )lenne ide beszúrva . Hát egyenlőre ennyi, de először fejben kellene lejátszanom és utána megpróbálom úgy , ahogy Te írtad ! Hálás köszönet előre is !
Én pl. úgy kezdtem, hogy futórózsa egyik ágába oltottam szobarózsát kb. 10 évesen, nagyapám Szabad Földjének ábrái alapján.
Érdeklődő ismerőseimnek azt szoktam tanácsolni, hogy június közepe után fogjanak egy borotvapengét meg egy marék őszibarackvesszőt, mert az egyenes és könnyű vele dolgozni, és gyakorolják a vastagabbakon a T-vágást, a vékonyobbakon pedig a szem vágását, meg persze a behelyezést. Mire élesben megy a dolog, már nem szabad nagyot hibázni.
Ha konkrét kérdésed van valami részlettel kapcsolatban, írj nyugodtan.
Kedves Flanell! Köszönöm a válaszodat. Így már értem az ábrát.Egy kicsit megijedtem, hogy senki nem válaszolt.Egyébként nagyon érdekel a téma, de még nagy a homály nálam.Egyszer mindenki elkezdi valahogy ! Üdv. és mégegyszer köszönöm!
A citromot szemzéssel lehet termővé tenni. Szerezned kell hozzá termő fáról egy ágat. A gugli ismer 1-2 ábrát.
A 21-es hsz-ban írtam is, hogy a két ábra között szerintem csak az alany megválasztása között van különbség. Mivel a szem vágási felülete sík, az alany felülete pedig domború, ezért úgy kell megválasztani az alanyt és az állítmányt, izé, a szemzőhajtást, hogy nagy legyen köztük a vastagságbeli különbség. Mert egy vékonyabb, vagyis domborúbb alanyra egy szélesebb szempajzs nem tud úgy rásimulni.
Még egy kérdésem lenne. Előre is elnézést kérek a témával kapcsolatos tudatlanságomért. A Kertészet (1967) című szakkönyvből vett ábrán próbáltam eligazodni és a jó(f. ábra) ill. a rossz(g.ábra)szemzésnél nem érzékelem a különbséget. Mégegyszer bocsánat, de magyarázzátok el légyszíves! Köszönöm
A magról kelt citromot, hogyan lehet termővé tenni? Eddig csak olvastam róla, de most jött el az ideje, hogy meg is próbáljam. Segítsetek, ha lehet minél szemléletesebben írjatok róla. Köszi
Hm! Itthon nincs nagy hagyománya a hibi oltásának, ezért nem tudom. Abból indultam ki, hogy általában a törzses rózsák alanyába is felül két helyre szemeznek. A mohóságom volt. De már bánom, hogy nem két fajtát oltottam be, hanem csak egy fajtából 2 db hajtás. Majd jövőre!
Hát igen, mindenkinek mások a szokásai és tapasztalatai.
Pl. faiskolákban állítólag mindig alvóra szemzik az őszibarackot, nekem meg az alvó 80%-ban nem hajt ki tavasszal, vagy csak egy virágot hoz, hajtást nem (ellentmondva az összes szakkönyvnek). A beültetett rész gyönyörűen él, fényes, jól oda van forrva, csak nem hajt ki. Ha nagyon erőszakos vagyok, és visszavágom fölötte, akkor meg az egész elszárad, csak lentről hajt ki.
A hajtó szemzés pedig akármilyen későn hajt ki, az alsó rügyek nem fagynak el, tehát nálam ez a 100 %-os móccer.
Sziasztok! Én tavaly augusztusban oltottam hibiszkuszt. Azóta nagyon szép kis koronás fácska fejlődött. Kb. 1 m magasságig karó mellett neveltem a törzset, az oldalhajtásokat pici állapotukban kicsíptem. Vízszintesre vágtam a felső részt, abba függőlegesen 2 db kb. 0,5 cm vágást ejtettem. Egy sárha virágú hibiszkusz 2 csúcshajtását leleveleztem, ék alakra vágtam alsó részüket, és ezeket toltam be óvatosan a függőleges vágásokba. Egyszerű nejlonzacskóból vágott hosszú csíkkal tekertem körbe. Egy kisebb nejlonzacsit húztam az oltásra, az egyik sarkát kivágtam. Szépen megeredt!
Ezek az ábrák elvi útmutatást adhatnak pl. mandarin számára, de gyakorlat és az egyéni technika az apró részleteken változtathat. Pl. itt a szempajzs szem feletti részét a behelyezés után vágja le a T bevágás felső részénél (lásd: alanti leírás ugyanabból a könyvből). Egyébként az a bizonyos fehér négyszög valszeg rajztecnikai, ábrázolási hiba.
Szemzés. A szemzést – a vegetációs idő alatt végezzük. Ez a legtökéletesebb oltásrnód, mert készítésekor kis sebet ejtünk, az alany és nemes rész kambiuma nagy felületen érintkezik egymással, könnyen és gyorsan végezhető, készítése egyszerű és a legkevesebb szaporítóanyagot igényli.
Nagyüzemekben a termesztett fajták tömeges szaporítására szinte kizárólag a szemzést használják.
Kétféle szemzést különböztetünk meg: a hajtószemzést és az alvószemzést. A hajtószemzést akkor végezzük, amikor a hajtáson már beérett szemek (rügyek) találhatók (általában május végén és júniusban). A szemek szaporíthatóságát a másodrendű hajtások megjelenése jelzi. A hajtószemzések a készítés évében kihajtanak, de hajtásaik nem mindig érnek be tökéletesen, így könnyen elfagyhatnak.
Az alvószemzés ideje július második felétől szeptember elejéig tart. Ennél a szem a szemzés évében összeforr az alannyal, de csak a következő évben, rügyfakadáskor hajt ki, igya szemből fejlődő vesszők jól beérnek.
A szemzés csak akkor ered megfelelően, ha az alany anyagcseréje kielégítő, ezért az alvószemzést a második - "János-napi" - hajtásnövekedés megindulása után végezzük, amikor az anyagcsere forgalom erőteljes és az alanya "héját jól adja" - a héj jól elválik a. fás résztől-, mert ez is az eredés egyik fontos feltétele. Az egyes gyümölcsfajokat tehát alanyuk szemzési időszaka alatti anyagcsere intenzitásának megfelelően optimális időpontban szemezzük.
A szaporítóanyagot erre a célra kiválasztott és levágott egészséges, megfelelően fejlett "szemzőhajtáson" levő szemek biztosítják. A szemzőhajtások megszedése után a leveleket eltávolítjuk, csak a levélnyél marad meg, hogy párologtatásukat a legkisebbre csökkentsük. A levélnyél szemzéskor a szem behelyezését könnyíti meg. Szaporításra csak a jól fejlett és kellő érettségű szemeket használjuk fel. A szemzőhajtásokat hűvös, nyirkos helyen tartsuk felhasználásig, szemzés közben is óvjuk a vízveszteségtől.
Rendszerint gyökérnyakba, ritkábban korona magasságba szemzünk. Az alany héján egy kb. 2 cm-nyi, T alakú bevágást készítünk. A szemzőhajtásról kb. 2 cm hosszúságú héjrésszel úgy vágjuk le a szemet (az ún. "szempajzsot"), hogy a szem a "szem-pajzs" felső harmadában legyen. A levágásnál minél kevesebb fás részt vágjunk a héjhoz, mert így a megeredés biztosabb, A levágott szemet a T vágásba illesztjük, az abból kimaradó felső héj részt levágjuk. Oltóviaszt a szemzésnél nem használunk. A szemzést rafiával szorosan bekötjük úgy, hogy a szemet a kötésből kihagyjuk.
A megeredt szemzést (kb. 2 hét után) könnyen felismerhetjük arról, hogy a szempajzs kisimult, nem ráncos, és a levélnyél maradvány kis érintésre lehull. Ha a szem nem eredt meg, a levélnyél hozzá szárad a szempajzshoz.
Az f és g szemzés között mi a külünbség? Csak az alany vastagsága? Akkor nem a szemzés van elrontva, hanem az alany, ill. a szem rosszul megválasztva.
Vékony alany fatestére nem fexik rá olyan jól a vastag szemzőhajtásról vágott szem. Ezért ilyenkor eleve vékony hajtásról kell szemet vágni. Ha nincs rá lehetőség, akkor meg jól meg kell húzni a madzagot, hogy mégis rásimuljon valamennyire.
Rajzot elég nehéz véleményezni, de én egész máshogy vágtam volna a szemet. (Más oktatóábrákon sem ilyen.)
A szem alatti résznek hosszabbnak kellene lenni, a szem fölött meg felesleges olyan hosszút levágni. A szem fölötti rész úgysem forr oda, hanem elhal. Egyszerűbb úgy, hogy a szem levágásakor, amikor a vágást megejtem, nem vágom sokkal feljebb a szemnél, hogy ne essen le, és akkor a szem fölött 3-5 mm-rel keresztben elvágom a bőrt.
Ezt túl szélesnek találom. Ha keskenyebb, akkor kevesebb a fás rész a szempajzson, és nem is érdemes a kipattintásával vesződni, nem rontja jobban az eredést, mint a kipattintáskor előfordulható hibák. Pl. ha nem jön ki könnyen, akkor összekapargatom az egészet, vagy kipattan a rügy alapja is, vagy csak összefogdosom a vágott felületet, stb.
