Ez szerintem nem réti, hanem parlagi bolhafű (Pulicaria vulgaris). Most a probléma valószínűleg abból adódik, hogy ha neked St- od van és azt használod, akkor abban az 1994-es szám alatti rajzhoz valóban a réti bolhafű leírása tartozik. Csakhogy ez szerintem azt jelenti, hogy itt egy újabb hiba van a Simonban! A P. vulgaris és a P. dysenterica rajzai (számozása) fel van cserélve! Gondolom Ti is így látjátok.
Akinek megvan Csapody Iconographiája és a ST is csak nyugodtan vesse össze a kettőt, a netes képek tucatjaival alátámasztva. A leírások egyébként helyükön vannak. Vagy Ti nem így látjátok?
A 6062- es Saxifraga részemről nem vitás, jeleztem is, hogy nem igazán vagyok otthon a kultúrban. Én úgy értettem a hozzászólásodból, mintha arra céloztál volna, hogy Gypsophilából nincs is igazán kultúr, csak olyan ami "alatt legelni a tehén szokta fű van". A megjegyzésem csak ezért volt.
Annyi tipp volt már a Mirás képekre, eggyel több vagy kevesebb. Tarackos tippan (Agrostis stolonifera).
Kedves Hanspeter, a kultúrban nincs fenn Gypsophila azt (5996) előbb tettem fel. Amire még gondolhattál a 6062-es, az meg Saxifraga. Az egyesek sima pimaszkodás volt (lásd még sárga hónajmirigy).
De mi lesz a Mira 1, növényem megnevezésével, lehet hogy erdeye pont ezt tette az autója alá és ez mentette meg őt számunkra.
Hohó, pont ilyet láttam azért a küzdés hevében! Meg azt a csíkos szárút, és bárányparéjt!!!, meg valamilyen, talán eperherét, és őszirózsát.
Csak a bennszülöttek nagyon kíváncsian nézegettek, és nem vacakoltunk, mert nem tudtuk, nem valami ellenséges emberevő törzs területére tévedtünk-e, és nem akartuk kuktában végezni.
Sajnálom, hogy ilyen szerencsétlenre sikeredett a kirándulás. Nem azután érdeklődtél, hogy elbírja- e a szikes tófenék az x kg tömegű terepjárót! Egyébként lehet, hogy van ahol igen. Persze meglepetés mindig érheti az embert, hiszen nem lehet tudni hol szalad bele abba a bizonyos szürke malajba, illetve hol fut olyan látszólag száraz kéregre, ahol aztán mégis szépen elsüllyed. Örüljetek neki, ha ilyen simán kikecmeregtetek.
"Persze ezek szépek, nem olyan torzak mint egyeseké...."
Akkor itt van még egy, talán kevésbé sikerült, de remélem azért felismerhető. Kicsit hunyorogjatok hozzá! Ez is jobbára iszapos, szikes talajokon tenyészik, én is egy ilyen keréknyomban fotóztam.
Tegnap végre megismerkedtem a szikesekkel.
Autóba ültünk, és kitörtettünk egy kiszáradt szikes tóhoz.
Szép fehér síkság, körbe növényekkel, és előbb óvatosan, majd nagybüszkén rámentünk az ótóval, körbejárandó felmérni a legváltozatosabb növényvilágot a fényképezéshez. Eleinte tökjó volt, mert a keréknyomok a kemény talajon meg se látszottak.
Megyünk, megyünk a nagy fehér steppén, egyszerre úgy jártam, mint Gyurcsány Fefe, furcsa érzés vett erőt rajtam, ahogy a kormányt tartom. Felkiáltottam hát, mint ahogy a kapitány tehette ama ominózus napon a Titanic fedélzetén, hogyaszongya:
-More! Meg kee állnunk, mer’ süllyedünk!
Így is tevénk, mire az ótó azt mondja: putty, és t*kig ülénk az fehér slameszben.
A továbbiakról már csak annyit, hogy egy mázsa gyékényszerű izét kellett a kerekek alá hordani, mire sokára kitoltuk valahogy, közben a közeli falu teljes feketebőrű lakossága kijött nézni minket (fehérbőrű lakos nem volt 20 km-en belül), akkor aztán már este lévén egy képet se csináltunk, meg úgy is voltunk a fotózással, mint ama viccbeli macska a keféléssel, meguntuk aszt hazamentünk…
Ma máshova megyünk.
A Mira-kutak Szolnokhoz közel, Tiszajenő határában vannak, vagy 6-7 darab.
Érdekes és számomra nemigen érthető, hogy a gyógyvíz (nátrium szulfát) a felszín alatt 5 méterrel van, innen szivattyúzzák ki és itt is palackozzák. Magasabb talajvíz állásnál pl. a Tisza áradásai idején a mira felemelkesik a felszín közelébe. Ilyenkor a hígulás és biztonsági okok miatt nincs kivétel. A körbe kerített terület kb. 300 x 300 méter. Ez egy tipikus szíkfoltos talaj, de a mira hogy került ide még nem tudom.
Mi lesz a 1, sz. mirás növényem felismerésével? Van még egy pár. Persze ezek szépek, nem olyan torzak mint egyeseké....
Húha, ez kemény dió lesz kideriteni, miféle fajzat ez a peremizs:-))
Aszongya a ST, az a kulcs, hogy a levél szinén a hálózatos erezet szembetűnő a salicinanál, nem szembetűnő a britannicanál. Na, ez fotón nekem nem olyan szembetűnő, a valóság lehet más.
A salicina levele gyengén szives-füles vállú, a britannicánál a levél szives vagy félig szárölelő.
A salicina nyiltabb tölgyesek, irtásrétek, erdőssztyepek növénye, a britannica nedvesebb réteken, szikes, iszapos talajokon, esetleg gyomtársulásokban él.
Tudod, ez az az állapot, amikor az ember aszongya, kell egy példány, meg egy határozó:-)
Biztosan igazad van, de én nagyon hiányolom a kiszélesedő szíves levélvállat, nem igazán látok szárölelő felső leveleket sem, nem kevesellem őket, és valahogy olyan "vasaltnak" tűnik az egész. Az Innula b. levelei legtöbbször enyhén hullámos szélűek. (Inula britannica var. chinensis?) Ezek hátha többet mutatnak, az biztos, hogy ugyanarról készültek.
Szerintem nem fűzlevelű, annak a levelei sokkal sokkal-sokkal keskenyebbek és sűrűbben állnak, még mindig inkább Inula britannica-ra gondolok, az szikeseken is él.
Szerintem az első gyepes sédbúza (Deschampsia cespitosa), a második meg akár valamiféle csenkesz is lehet... nemtom. meg lehet mézpázsit is... inkább nem nyilatkozom.
