Családfakutatás közben az alábbi nevekre bukkantam az őseim között: Adorján, Belovics (Bellovics, Bellavics). Ezek eredetéről, jelentéséről szeretnék többet tudni.
Csicsely: Az alföldi szlovákságban ismert név, amelynek mai szlovák alakja Číčel. A név etimológiájára nem találtam adatot, de bízvást szláv név. Látszólagos töve, a čič- szerte a szlávságban ismert gyermeknyelvi tő változatos jelentésekkel: pl. macska(hívó szó), csitít, babrál, apó, pisi stb. Ennek ellenére a nyelvérzékek – meglehet tévesen – azt súgja, hogy ebben a formában egy ’csicseriborsó, bagolyborsó’ jelentésű népnyelvi alakról lehet szó, vö. szlk. cícer, szb-hv. nyl. čičak.
Vincze: Ugyanaz, mint a mai is anyakönyvezhető Vince személynév, csak megtartotta a régies helyesírását. A magyar Vince személynév a latin Vincentius ’győztes, győzedelmes’ személynév rövidülése. Személynévként eredetileg az ilyen nevű szentek tisztelete nyomán terjedt el. Családnévvé ragadványnévből vált, és azt jelölte, hogy volt egy ilyen nevű személy az adott családban, tehát tulajdonképpen képzőtlen apanévről van szó.
Brassnyó: Vélem, ez a név összefügg a horvát telefonkönyvben adatolható Brašnov, Brašnović, Brašnić, talán éppen az első felsorolt magyarosodása. Ezek a nevek a szerb-horvát brašno ’liszt’ szó származékai, tehát kb. a mi Lisztes vezetéknevünk értelmi megfelelői. A névadás motivációja valószínűleg a foglalkozáshoz kötődő jellemző dolgon alapul, tehát ’lisztesmolnár’-t jelenthet (bár mint mindig, nem zárható ki más, alkalmas képzettársítás sem.)
Rá is mentem az általad adott http://www.ungarndeutsche.de/Willkommen.html- re, de nekem nem jött be, nem tudom, hogy kell használni, többen is próbáltuk, de nem találok rajta használható adatot. Légyszíves segíts ebben, hogy hogy kezeljem?
Nagyon köszönöm a válaszaidat. Nagy örömet szereztél vele. Minden általad javasoltat ki fogok próbálni. Már megnéztem a német telefonkönyv egy részét is, érdekes lesz kigyűjteni helységek szerint, hogy hol fordulnak elő legnagyobb számban.
Köszönöm még egyszer, számomra elfogadhatók a magyarázataid, ki is nyomtatom őket, és elteszem a dossziéba.
Jochmann: A német névtani irodalom megerősített abban, hogy ez a német név a Joch alapnévből és a kicsinyítő-apanévképző -mann utótagból áll. A -mann taghoz ilyen használatban geográfiai lokáció nem rendelhető (egyébként lakosnévképzői használatban ÉNy-No.-ban elterjedt, de előfordul É-Rajna-vidéken, Mecklenburg-Pomerániában és Sziléziában is.)
A n. Joch alapnév a n. Jach személynév alakváltozata. Ez utóbbi a János (n. Johann, szl. Jan) név szláv becézőjének átvétele, így az irodalom az eredetét* a német-szláv érintkezési területre, azaz Sziléziába, Lausitzba és Csehországba teszi.
(* Ez csak valószínűsíti, de nem bizonyítja, hogy az így, vagy ennek származékával nevezett család is innen települt volna át Mo.-ra.)
Addendum: a <http://www.telefonbuch.de/> címen elérhető a német országos vezetékes telefonkönyv. 529 Jochmannt ismer. <http://www.rz1.dastelefonbuch.de/?kw=jochmann&cmd=search>. Ha van türelmed a lakóhelyeket feltüntetheted egy táérképen és megnézheted, hogy koncentrálódnak-e valahol.
> Az a kérdés, hogy Sáros megyében van- e hasonló nevű falu, község stb
A <http://konyvtar.ksh.hu/helysegnevtarak.html> címen a helységnévtárak szkennelt oldalait végig tudod böngészni, és kinézheted, hogy mely Sáros vm.-i nevek „illenek” az írásképre.
> Estleg még arra is gondoltam, hogy nincs - a betelepítettekről valamilyen lista, vagy egyéb infó
Mint korábban írtam, én ilyesmi felé nem orientálódok, így fogalmam sincs. Azt azonban tudom, hogy az alföldi szlovák falvak ilyen szempontból elég jól fel vannak dolgozva még monografikus szinten is. Így esetleg a megfelelő megyei könyvtárban talán utána lehetne nézni, hogy az adott falu betelepítéséről készült-e valami munka.
Köszönöm szépen a válaszodat. Azóta én is a Google- n megnéztem, és Én is arra gondoltam, hogy Sáros megye lehet, mert a beírást lehet -r- betűnek is olvasni. Az biztos, hogy nincs rajta ékezet, de Sáros-t az Saros - nak is írják. Sajnos a Jana írása is mindennek olvasható, mert az "n"- betűt egyszerűen "u"- nak lehet olvasni, de ez lehet "r"- is "v" - is. Az a kérdés, hogy Sáros megyében van- e hasonló nevű falu, község stb. Amit írsz, az teljesen logikusnak tűnik elsőre.
Ami felmerült még bennem, hogy mikor voltak a kitelepítések, azt hogyan úszhatta meg a Család a Jochmann névvel? Abban az időben sokan magyarosítottak, Ők nem.
Mégegyszer köszönöm szépen a válaszodat. Estleg még arra is gondoltam, hogy nincs - a betelepítettekről valamilyen lista, vagy egyéb infó, mert Jochmann nevűt már a szabadságharc idejében is találtam.
Találtam egy Hansi Jochmann-t, akinek a filmje: Felhők közül a nap - meg lehet kapni DVD- n. Olvastam Werner Jocmann- ról, aki hamburgban valami kiadónak az igazgatója stb. Sajnos a származási helyről nem találtam eddig semmit.
A Jochmann biztosan német név. Még megpróbálok utánanézni jobb német névtani szótárakban, de nekem úgy tűnik, hogy ez egy apanév. A -mann ’férfi’ összetételi ui. apanévképzői (tehát az előtagban jelölt nevű személy leszármazottait jelölő) szerepben fordul elő. Az irodalomban majd a lokalizációnak utána nézek, mert ez a jellegzetesség, ha jól tudom, helyhez kötött: fejből északra és nyugatra emlékszem, de lehet, hogy tévedek.
Ha ez igaz, akkor Joch-nak régi személynévnek kell lennie. Úgy vélem, hogy ez a héber eredetű Joachim ’m. Joachim, Joakim, Joáhim’ személynév rövidülése, esetleg a Johann ’m. János’-é.
-------
A másik problémához: a „Sános”, „Sávos” az nem lehet Sáros? Vagyis egy felső-magyaroroszági vármegye neve? Logikusnak látszanak, hogy a távoli szülőhely nevét a megye feltüntetésével pontosítják, világítják meg.
A Ja- névkezdetet követő a-t tartalmazó magyar településnevek listáját az *1913. évi* településjegyzék alapján itt találhatod: <http://www.radixindex.com/cgi-bin/hn1913.cgi?place=ja.*a>. Itt tovább is kereskedhetsz, más lehetséges variánsokat persze azzal, hogy ez nem a szóban forgó anyakönyvi bejegyzés kora, hanem 1913, és már a településnévrendezést követi. Itt van egy Jálna, de sajnos ez Sárosnál nyugatabbra van, Barsban.
Az 1873-1907 közötti helységnévtárakat megtalálod itt: <http://konyvtar.ksh.hu/helysegnevtarak.html>. Eszerint pl. 1892-ben volt egy Janó (szlk. Janov) falu Sáros vm.-ben a sirokai járásban, utolsó postája Sárosszentimre. Ez utóbbihoz l. <http://www.radixindex.com/cgi-bin/hn1913.cgi?place=sarosszentimre>, ma Radatice (m. Radács) része, így vlsz. a régi Janó is.
Ismét a segítségetek szeretném kérni. Szeretném megtudni anyai nagyapán nevének eredetét . A keresett név: JOCHMANN.
Németes hangzása van, lehet, hogy beteleült svábok voltak, de semmi közelebbit nem tudok róluk, még nagyapám anyjának szülőhelyét sem tudtuk a plébáos úrral kiolvasni az anyakönyvben. Mi JANA nevet olvastunk, de lehet más is. Alá zárójelben SÁNOS m. volt írva, de ez is olvashatatlan volt, lehetett SÁVOS is, ha ennek több értelme van.
Várom a segítségteket. Mindenkinek előre is köszönöm.
"Én ezt nem is mondtam, én azt mondtam orosz személynév[ből]. "
Amit mondtam, nem is vitaképpen mondtam, hanem kiegészítésképp.
A más nyelvi eredetet én pusztán arra alapoztam, hogy német nyelvterületen már elég régen elterjedt:
Fedor von Bock (1880 - 1945), Fedor Karl Maria Hermann August von Zobeltitz (1857 - 1934) , Fedor von Bock, 1880-1945
stb.
Feltételezem hogy Pomerániában, az egykori óporosz területeken terjedhetett ez az alak, mint keresztnév, de minthogy így írták, és mindern bizonnyal így ejtették, ez könnyen szolgálhatott forrásul családnevek kialakulásának.
A FNESz szerint Ugra erdélyi helység, Fogarastól északkeletre.
Van azonban magyarországi hely is, Biharugra, Békés megyében. Ennek eredetét Kiss Lajos a művészeti életből ismert Ugrin - Ugron névből vezeti le.
A Kmellár név feltételezésem szerint a cseh (szlovák) Chmellar név írásváltozata. Ennek alapja a chmel szó, ami megfelel a magyar 'komló'-nak.
Szerintem érdekes Vasmer etimológiai fejtegetése, melyet hevenyészett fordításban közlök:
E szavaknak (t.i. chmel, hmelj, хмел, хмель) az eredetét Keleten kereshetjük, R. Kobert "Hist.Stud. аus d. Pharmakol." (Institut d. Univ. Dоrр. 5, 152) című művére támaszkodva, mely szerint a komlót sör főzésére először a keleti finnek használták, és csak később, a népvándorlást követően kezdték használni nyugaton ... Keleti forrásnak a volgai bolgár *хumlaɣ, чув. ẋǝ^mla, ẋømlа "хмель", szavakat tekintik, ahonnan a magyar komló származik. Türk nyelvből származik a manysi kumliʌẋ; (l. Riaslianen, FUF 29, 191 и сл.; Toivonen-Festschrift 125; ZfslPh 20, 448 и сл.; Gombocz, Symb. Rozwadowski 2, 75.) E magyarázat fonetikai jellegű nehézségeket támaszt , minthogy a szláv alak nem felel meg a türk alaknak (Gonbocz, ugyanott). A finn humala aligha eredhet közvetlenül a volgai bolgárból, szemben Rjazancev állításával, és ha e szónak nyugati elterjedését a szlávoknak tulajdonítjuk (pl ó-izl. humli, humla, humall, angolszász. hуmеlе, közép-latin humulus "хмель", már a в VIII sz.), ebben az esetben az elterjedés viszonylag kis mértéke szokatlan. A szláv хъmеlь -nek a közép-alnémet homele való átvétele, ill. a "хмель"-nek a manysiból való átvétele (l. Holtzhausen, Awn. Wb. 132; Aengl. Wb. 184; Falk-Torp 429) teljességgel kizárható. Felmerül a kérdés, nincs-e igazuk azoknak a kutatóknak, akik a német szót türkből eredeztetik és az ó-izlandi. humli, az angolszász. hуmеlе, a közép-alnémet. homele alakokat a németből.; vö. új-felnémet. hummeln "tapint, tapogat" .... Ebben az esetben a németből ered a közép-latin. humulus, francia. houblon, finn. humala, szláv. *хъmеlь; ... Nem fogadhatók el azok a kísérletek, hogy a szláv хъmеlь -t az avesztai hаōmа- átvételének tekintsék, vö. ó-ind. sōma- "a szóma növény és a belőle készült ital". A finn eredet kizárt, szemben Brüchnerrel (180; KZ 48, 169; см. Mikkola, Berühr. 174; Gombocz, i.m.), éppúgy, mint a kaukázusi. (LF 56, 173) vagy az ősszláv, szemben Iljinszkijjel ...). ...
> Az valószínű, hogy a Fedor mint vezetéknév nem orosz, ugyanis az orosz elenyésző kivételtől eltekintve képzővel hozza létre a neveket.
Én ezt nem is mondtam, én azt mondtam orosz személynév[ből].
> A Fedor névhez kiegészítésképp meg kell jegyezni, hogy ez a név az íráskép más nyelven való olvasata alapján alakulhatott ki. Az orosz név ugyanis Фёдор, azaz 'fjodor'.
A más nyelven való olvasatot én nem valószínűsítem. Tekintve, hogy a hangsúlytalan légy e hang o-vá történő velarizálódása olyan jegy, amelyet a többi keleti szláv nyelv nem (vagy nem ilyen körülmények közt) oszt, ennek viszonylag késői fejleménynek kell lennie (és ha jól emlékszem nem is terjedt ki a teljes orosz nyelvterületre). Ez előtt pedig már jötten Magyarországra olyan telepesek, akik az Oroszi helyneveket hagyták ránk. A név átsugárzódhatott kelet felől is, ahol pl. Besszarábia környékén a magyar, román és orosz etnikum érintkezésben volt egymással.
A Fedor névhez kiegészítésképp meg kell jegyezni, hogy ez a név az íráskép más nyelven való olvasata alapján alakulhatott ki. Az orosz név ugyanis Фёдор, azaz 'fjodor'. Az oroszok azonban csak nagyon hivatalos, illetve iskolás írásművekben használják a ë betűt a 'jo' hangcsoport jelölésére, normális körülmények között e betűt írnak helyette. Az orosz anyanyelvűek pontosan tudják, ha ezt a betűt nem 'je'-nek ('e'-nek) kell olvasni.
mikor a cilrill betűs szövegeket átírják, méghozzá a betűről-betűre módszerrel (transzliterálás), általában 'e' betűt írnak. Az valószínű, hogy a Fedor mint vezetéknév nem orosz, ugyanis az orosz elenyésző kivételtől eltekintve képzővel hozza létre a neveket.
Még annyit hozzátennék, hogy a Google-n kutakodva azt láttam, hogy a Fedor mint keresztnév divatban volt német nyelvterületen az előző századelőn is. Így elképzelhető, hogy a magyar Fedor vezetéknév német eredetű.
Fedor: Orosz személynév a görög Theodórosz ’isten ajándéka’ név átvétele, tehát a magyar Teodor, Tódor, Tivadar nevek megfelelője. (N.B. A bizánci kortól /θ/-ként, azaz zöngétlen angol th-ként ejtett görög tetát az orosz /f/ hangként vette át más esetben is: vö. Foma < Thomasz, ill. a régies featr az újabb tyeatr < theatron mellett stb.)
