6 hétig gipszben lesz a lábam és a baleseti sebészeten vérhigítót írtak fel, de injekcióban kell adagolnom, ráadásul saját magamnak. Ez nem lenne probléma, ha nem lenne injekciófóbiám.
Ha valaki tud valami megoldást (egyéb tablettás, akármilyen alternatíva), kérem segítsen.
Az ilyen "jótanácsokkal", mint "...majd most elmúlik a fóbiád...", "...a hasbőrbe adva nem fáj...", "...hívj valakit, aki beadja..." - elnézést a kifejezésért - nem érdekelnek.
Köszi a választ. Mióta írtam a hús szépen visszahúzódott és beforrt a seb. Igazából nem vagyok biztos abban, hogy nem fog még1x megtörténni. Amint érzem, hogy dagad, már megyek is orvoshoz. Egyesek egyébként természetgyógyászt javasoltak, mert úgy gondolták, hogy a stressz miatt nem tud begyógyulni a sebem...Én nem tudom 100%-ra, hogy a kettő között lehet-e összefüggés, de mint tudjuk a lelki nyugtalanság előbb utóbb a testen is megjelenik...Mégegyszer köszönöm.
Valószínűleg hajlamod van a keloidra (csúnya szóval "vadhús"). Érdemes lenne elmenned egy újabb sebészhez. Ilyen esetekben a vágás irányát szokták megváltoztatni, ha jól tudom, a ferde vágásnál a legkisebb az esély a keloid kifejlődésére. Legalábbis nálam ez volt az, ami működött. Igaz, nálam jóval nagyobb sebről volt szó, de itt is a sokadik műtét segített csak (nekem fájt is ez a vadhúsos rész, ezért volt szükség a műtétekre), és nekem ki is vágtak egy elég jelentős részt az izomból. A műtét után kb 1 évig olyan volt a felkarom, mint amit összetörtek, nagy luk benne és folyton bevérzett, de aztán szépen visszanőtt a kivett izom.
Egy RTG felvételt azért mindenképpen érdemes csináltatni, hogy lásd, tényleg el van-e törve, illetve ha igen, nincs-e nagyobb elmozdulás, darabos törés, stb. Ha nagy elmozdulás van és fiatal az ember, akkor egy kis tűződróttal szokták rögzíteni. Ha nincs elmozdulás, simán eltört a végperc, vagy csak elrepedt, akkor tényleg nincs sok teendő, pihentetés, borogatás, Voltaren (vagy valami hasonló gyulladácsökkentő) krém használata. Annyit segíthetsz a dolgon, hogy orvosi ragasztószalaggal körbetekerve egymás mellé rögzíted valamelyik szomszédos lábujjal, így a mellette lévő sínezi egy kicsit.
hey, lábujj törés vagy repedés esetén mi a teendő...azt hallottam, h az kórházban is csak azt mondanák rá, hogy pihentessem...nem vagyok benne biztos, hogy eltört/elrepedt, de gyakorlatilag csak az az egy lábujjam fáj, de annyira, hogy nem tudok ráállni a lábamra. valami javallat? (nincs igazán orvos ismerősöm Pesten, ezért sem akarok vaktában kórházba indulni)
Sziasztok, sajnos nem nyithatok még topikot, ilyen meg nincs, így ide írom. J Egy hatalmas problémával küzdök lassan 3 éve. A bal combom felső részén kitapintható volt egy csomó, melyről később kiderült, hogy szőrtüsző gyulladás (bár ebben sem voltak biztosak). Nyugodtan kiműtettem, összevarrták, majd 2 hét után alig látszódott. Egyik nap begyűlt, megdagadt, jegeltem, majd kifakadt, de annyira, hogy a kis műtéti vágáson át kibújt a húsom. Megműtettem megint ugyanannál az orvosnál, azt mondta benne maradt egy fonal.
Most ott tartok, hogy 3x megműtötték (a 3. már egy másik sebész volt) és megint szétnyílt a seb, kibújt a húsom. Hihetetlen, nem nagy seb viszont baromira fáj és ronda. Mit csináljak?? Egy újabb műtétnek valószínüleg nincs értelme. Lehet köze a stresszes életmódhoz? Talán "ott jön ki a stressz"? :) Edzeni, mozogni...stb. emiatt nem járok, mert nem akarom eröltetni. Kíváncsi vagyok, hátha van valakinek ötlete, hasonló tapasztalata, melyet megosztana velem.
ui. A nadrág természetesen halálra dörzsölné, ha nem ragasztanám le, de annak meg az a hátránya, hogy beletapad a sebbe és ha leveszem jön vele együtt a husi. Bocsi, hogy így fogalmazok, de kész vagyok ettől az egésztől, bár soha nem operáltattam volna ki azt a csomót.
Lehet esetleg külsőleg használatos készítménnyel eröltetni a sebgyógyulást?? Több hülye kérdésem nincs. :o)
Azt elfelejtetted hozzátenni,hogy a Sportkórházhoz kell egy ici-pici háttér ill. protekció! Nekem kezem lábam tönkretette egy "super tanár úr". Ebben a szemét országban pont ezért senki nem műt meg,mert ha megműtene valaki,akkor el lenne ismerve a műhiba. Kapják be a nagyarcú orvosok!!!DE BEKAPHATJA AZ ÖSSZES EDDIGI SIMLIS EÜ MINISZTER IS!!! ŐKET KELLENE VAGY CSALÁDTAGJAIKAT NYOMORÉKKÁ TENNI,AKKOR TALÁN MEGJÖNNE AZ ESZE A HÍRES EGYETEMI TANÁROKNAK MEG A TÖBBI PENGÉNEK!!!EGY KÉT KIVÉTEL VAN,DE A TÖBBSÉG NULLA!
A ganglion az valóban nem múlik el véglegesen csak ha kivágják. De lehetett vlami cysta is vagy gyulladás addig senki nem szerti vagdosni amíg nem okoz komoly panaszokat, mutasd meg ha megnő megint 1 kézsebésznek.
Tavaly októberben GANGLION nőtt a bal csuklómnál, nem fájt, csak csúnya volt, meg zavart. A sebész azt mondta, h ki lehet venni, de kb 2hétig utána nem lehet használni, különben visszajön ez az alattomos kis kinövés. A munkám miatt akkor nem kerülhetett sor a műtétre, így éltem tovább ganglionostul.
Pár hónappal később a pukli hosszúkás alakot vett fel, és elkezdett fájni. De már nem volt olyan feltűnő jelenség, hsizen nem látszott annyira. Viszont annál jobban fájt! Már a kilincset is alig tudtam lenyomni bal kézzel, sírnom kellett a fájdalomtól. Ekkor mentem vissza a sebészetre, h visszahúzódott ugyan a ganglionom, de azóta fáj, mint a veszedelem. Legyünk túl a műtéten, mert ez így elviselhetetlen. Válasz: ebben az állapotában nem lehet kiszedni, mert nem létszik jól (nem dudorodik eléggé). Valszeg ezért fáj, mert beljebb ment, és nyom vmit, de ne tudnak vele mit kezdeni. Meg kell várni, míg újra előjön! Erőltessem, használjam, próbáljam "visszacsalogatni", és akkor megszabadítanak tőle végleg. Elkeseredtem persze, mert direkt fájdalmat kell magamnak okozni ahhoz, h utána jó legyen...így is tettem jópár 7ig, de csak nem történt változás.
Aztán egyszer csak már nem fájt annyira. Mintha elmúlt volna. Bár az orvos azóta is állítja, h ha egyszer ez a betegség kialakul, az NEM múlik el magától, max visszahúzódik, lappang, aztán majd újult erővel támad. Lassan 2 hónapja semmi nyoma.
Nem tudom, mit higgyek. Létezik az, h nekem ez elmúlt? vagy tényleg elő fog még jönni a semmiből? Volt vkinek hasonló tapasztalata? Esetleg olvassa ezt vmi szakértő orvos, aki tud nekem tanácsot adni? Ha ez a bigyó még bennem van, akkor szeretnék minél előbb végleg megszabadulni tőle. Mit tegyek, h újra kidudorodjon, láthtaóvá váljon? Az erőltetés nem jött be... Bízom benne, h vki tud nekem segíteni ebben a rejtélyes ügyben, mert elég aggasztó és felfoghattalan számomra ez az egész.
Meg tudná mondani valaki hozzáértö, hogy mennyire veszélyes egy egy hetes gipsszel (tibia distalis epiphysis Salter-Harris 3 törése) repülön utazni, ahol legalább egy órán keresztül nem lesz lehetöség felpolcolni a lábat?
Kedves Nashira és Deibler úr, köszönet, időközben Csókay főorvos munkásságáról sikerült sok mindent találni, aki egyébként valóban vidéken él, a szomathelyi kórházban folytatja tevékenységét.
Világhírű módszere felett a magyar orvostársadalom egy része fanyalog (ilyenek vagyunk), de hála a sorsnak, ahol a barátunk fekszik, ott saját elmondása szerint elfogadott gyakorlat.
Szabad reménykedni ...
(Az Amerikai úti idegsebészet "segítő közlékenységét" inkább nem minősítem :(.)
Közben megnéztem a google keresőt, ő az az orvos, aki után érdeklődtél.
Sajnos azt nem tudom, hogy jelenleg hol érhető el, egy korábbi tv(2) sorozatban
-emlékeim szerint az orsz. baleseti intézet- láttam, hallottam beszélni, hogy a maga által kidolgozott módszerrel több ember (gyerek) életét sikerült megmentenie.
Egy barátunk tegnap óta agyi zúzódások miatt kómában fekszik, az állapota válságos.
Egy agysebész után kutatok, akiről nagyon keveset tudok: állítólag Simon Tibor futballistának esélye lett volna életben maradni, ha ez az orvos kezelte volna, vagy ha időben kerül eléje. Az agyat érő ütések, zúzódások híres specialistája, de információim szerint munkásságát a szakma nem egységesen ítéli pozitíven. Sürgősen kellene ennek az embernek a neve, lehet, hogy életet menthetne.