3-4 évvel ezelőtt, amikor végigjártam, Parádsasváron az ivócsarnokkal szemközti étteremben volt a bélyegző. Mátrafüreden a Hotel Avar recepcióján, Mátraházán és a Vörösmarty th-ban pedig együtt az OKT bélyegzővel.
Holnap irány a Mátra, régóta kiszemelt Vörösmarty túramozgalmat akarom végigjárni, korábban arról írtatok, hogy az ivócsarnoknál hiánycikk a kihelyezett bélyegző, valaki tud vmi információt ezzel kapcsolatban? Illetve tudja vki esetleg meddig van nyitva a Tourinform Gyöngyösön, mert a Kodály Zoltán emléktúra kitűzőjét is átakarom venni.
Miután a Kopár-csárdában nem kaptatok bélyegzőt, hogyan próbáltátok pótolni ezt a hiányosságot? Esetleg szombaton bejárnám ezt a szakaszt, és nem árt a jó tanács ....
Voltam. Azért jobb volt, mint az első, végre a kéktúráról volt leginkább szó, de azért nem tudtuk megváltani a világot. Valahogy hiányzott a szervezés összeszedettsége (pl. a főszervező is később érkezett), meg igazából nem nagyon voltak ott belevaló, lelkes fiatalok, akik tényleg tennének/szeretnének tenni a kéktúráért.
Ha esetleg valaki még nem olvasta az MTSZ honlapján:
Szép előadás volt ! ?
Az Elnökség tegnap ismét szokásához híven nagyot alkotott. Nem végzett érdemi munkát, ami a feladata lett volna. Évek ehhez hasonló eredményes munkája tükröződik az MTSZ jelenlegi állapotában. Az amatőr színházi előadás az Elnökség egyes tagjainak lelkére nagy hatást gyakorolt. A művész(G) és bűvész(E) jól összehangolt előre egyeztetett projektje hatásos volt, természetesen csak a saját (sajátos) nézőpontjukból. Az Elnökség egyes tagjainak lényeglátása ismét csúcsokat döntött, mind megnyugodva, elégedetten tértek haza. Szomorú vagyok, (vagyunk néhányan) hogy ismét előrelépés, érdemi megoldások nélkül tértünk haza. Jó ez így? Hiába a javaslatok, csak abban a formában érdemes elfogadni, ahogy a Karmester (E) gondolja. A legnagyobb gond az elnökségi ülésen az volt, hogy a CTF anyagában egy mondat talán élesebben lett megfogalmazva!!! Bebizonyították, hogy az apparátus semmiben sem hibázott, mindent jól csinált és semmiért sem felelős. A létszámot tovább csökkenteni nem lehet a sok feladat miatt. Elégedett a tagság a munkával? Elmondták, a CTF anyagban leírták. Megint elhittük (elhitték) a lelki ráhatás látszik vagy kényszer? Struktúraváltás nélkül, ezzel az apparátussal és ezzel az Elnökséggel nincs megoldás, nincs megújulás. Új Elnök, új Elnökség, új apparátus, új alapszabály (mert az új előadáshoz új színház kell és új színészek kellenek). A mai kornak megfelelő stratégia és munkastílus kell. Van néhány ember, most már talán 6-8-10 fő (Letorkoló, Szenilis, Fiatal, Öreg, Okoska, Megfontolt, Ifjonc, Karabiner), akik nehezen viselik mindezt. Talán lesz több is, majd összefogunk, csak ne legyen késő!!! Szerintem már elkéstünk. Csak így tovább, ez a stílus, a módszer és a produktum az MTSZ csődjét jelenti. Megérdemeljük!!!
Pécs.2006.junius.11.
Letorkoló
/ Baronek Jenő A Baranya megyei, és a Dél-Dunántúli Regionális TSZ. Elnöke valamint az MTSZ Dunántúli alalnöke /
Csak egy megjegyzés: Amikor mi múlt szerdán (20 óra körül) Lábatlanon voltunk, a Hullám vendéglő nem úgy nézett ki, mint ami üzemel. Nem is volt nyitva. Viszont a vasútállomás felé van egy Pizzéria, a másik irányba pedig több szórakozóhely is volt.
Lillafüreden is, Szilvásváradon is kisvasutaztunk május végén, tudom, hogy csak egy hőpapíros blokkot adnak a Garadna-völgyben, csak akkor még nem izgatott fel a Bükk-fennsík mozgalom, pontosabban más mozgalmak kapcsán jártam arra.
A Túrabázis szerint egyébként a túra említett két végpontjáról dátumos pecsét kell.
Üdv Mindenkinek!
Nem nagyon írogattam ide az utóbbi időben, de a túrázással nem hagytam fel. Sőt. Az utóbbi félévben a KDP-t nyomtam le (konkrétan tegnap fejeztem be), és ugyan a részletes (Güsziológus szintű) beszámolótól tartozkodnék, azért néhány észrevételt teszek.
Nos, az egyik előnye a túrának, hogy Budapestről viszonylag jól megközelíthető, (ez természetesen a budapestieknek előny), így a túra nagy része egy napos túrákkal is jól teljesíthető. Ez alól a bakonyi rész mindenképpen kivétel, de elsősorban ez is csak anyagi megfontolásból (olcsóbb ottaludni, mint utazgatni főleg annak, aki teljesáron utazik (lásd: én)).
Viszont aki egyébként is szokott túrázni a Bakonyban, Vértesben, Gerecsében, annak nem sok újdonságot jelent az út. Ez alól a Kelet-Bakony az egyértelmű kivétel, ez a terület csak a térkép megjelenése óta (max. 6-8 év) ismert, illetve a Szártól a Somlyóig terjedő szakasz.
A jelzések állapota vegyes, az egészen rossztól az egészen jóig mindennel talákoztam. Az mondjuk egyértelmüen látszik, hogy a már meglévő utakat kötögették össze és az egészet nem újították fel egyben. Célszerű rendes térképet is vinni, mert a füzet térképe elnagyolt. Viszont a nyomvonal csak néhány apróságban tér el a füzetben berajzolttól (pl. Kisgyón után, Mecsértelep előtt). A pecsételési lehetőségekről később részletesen írok, mindenesetre ahol településen belül kellett pecsételni, ott ezt mindenhol gond nélkül meg tudtuk tenni. Sehol nem mondták, hogy nincs. Látszik, hogy a szervezők ezt megbeszélték. Fontos, hogy a bélyegzőhely mindig a jelzés nyomvonalán vagy ahhoz legközelebb eső intézményben van.
A füzetben lévő távok valószínüleg bicigli kerékkel lettek lemérve. Mindenesetre én mindig úgyéreztem, hogy ez nincs annyi, mint amennyit írnak. Így a túra végére egyre hosszabb távokat vállaltam be és gond nélkül sikerült is teljesítenem őket. Ezt a tervezésnél célszerü figyelembe venni. Éppúgy mint a szinteket, mert néhány szakasztól eltekintve az sem vészes. Egy szóval sokkal jobban tudtunk haladni, mint ahogy én vártam volna. Ez azért is fontos, mert sajnos nem mindig lehet praktikusan megszakítani a túrát és ilyenkor inkább felfelé módosítsuk a napi távot mint lefelé.
A napi bontás nálunk így alakult:
Zirc-Vinye (könnyű séta, de a Cuha patakon sokszor át kell kelni!!!)
Vinye-Gerencepuszta (közben Kőris-hegy)
Gerencepuszta-Hárskút (itt azért van szint)
Hárskút-Eplény (könnyű séta)
Eplény-Várpalota
Várpalota-Iszkaszentgyörgy
Iszkaszentgyörgy-Isztimér (könnyű séta)
Isztimér-Mecsértelep (Burok-völgy!!! és viszonylag hosszú táv)
Mecsértelep-Oroszlány
Oroszlány-Szár
Szár-Tarján (ez azért hosszú menet)
Tarján-Piszke
2+3+1+2+1+1+1+1 (több napos, egy napos bontás)
A Burok-völgyről még néhány szót. Itt a jelzés még a völgyben visz, tehát a füzetben pedzegetett elkerülő út még nincs kész. Ha még valaki nem járt arra, akkor érdemes mindenképpen a völgyben menni, mert ilyen az országban nincs máshol. Én már többször is végigmentem rajta és ha valaki nem akar nagyon sokat küzdeni, akkor érdemes kora tavasszal a hó elolvadása után, de az aljnövényzet kizöldülése előtt legyűrni. Ekkor nem olyan veszedelmes. A piros jelzés a völgy vége előtt jobb felé távozik, jelzés semmi, nagyon kell figyelni.
Bélyegzők:
Összesen két helyen sikerült rendes KDP bélyegzőt szerezni (Hamuház, Pusztavám). A bélyegzőhelyeknél azt írtam le, ahol én pecsételtem. Biztos lehet máshol is.
Zirc : vasútállomás
Porva-Csesznek : a vasútállomás középső részén az ablakon lóg egy nylon tasak, abban lennének a nyalókák. Ottjártunkkor üres volt.
Vinye : Pokol csárda
Kőris-hegy : OKT bélyegző a kerítésen, párna kell
Gerence-völgy : Odvaskő Hotel recepció
Pápavár-alja : ahol a piros elhagyja a kéket Hárskűt irányába a fán tábla kóddal
Augusztin-tanya : a kulcsosház (maga az épület) bejáratánál egy tasakban matrica (a kerítésen van lyuk, ahol be lehet menni)
Hárskút : én a könyvtárban bélyegeztem, de biztos lehet máshol is
Eplény : Enikő panzió
Alsópere : harangláb, a harang öntési időpontja. Magasan van és nehezen olvasható
Öreg-Futóné : a kilátó oldalán kód
Várpalota : vasútállomás
Baglyas-hegy : dátum a kopjafán
Iszkaszentgyörgy : bolt a buszállomásnál
Fehérvárcsurgó : Csali kocsma, 1 km-es kitérő, áprilisban zárva volt
Isztimér : Dreher söröző
Hamuház : nyalóka Kisgyónban
Kisgyón : ott ahol az OKT is; Gyöngyvirág kh. (kert kapu bedrótozva) villanyórájának oldalán lévő dobozkában. Hamuház matrica is itt volt.
Mecsértelep : kocsma a buszmegálló előtt
Mór : vasút
Pusztavámi ipartelepek : Mór felöl kiérve az aszfaltra jobbra menni a kerítés mentén, majd baloldalon kb. 200 méterre valamilyen üzem portás/bizonsági őr szobájában van a pecsét. Éjjel-nappal van ott valaki. Engem ásványvízzel, üdítővel is kínáltak.
Oroszlány : vasút
Vértessomló : Coop abc
Szár : Aréna söröző
Óbarok : söröző a buszmegállónál
Csabdi : borozó a templommal szemben
Somlyó : OKT doboz a kulcsosház bejáratánál, sajnos üresen
Tarján : kis vegyes bolt (József A. u. 19.)
Héreg : Diófa Söröző
Pusztamarót : OKT bélyegző az emlékműtől balra lévő fán, párna kell
Lábatlan : Hullám Vendéglő (rögtön, ahol a piros kiér a főútra)
Az a lényeg,h a két településről legyen valamilyen bélyegző, de most hogy a turista-forgalom a csúcson vagy, így nem hiszem, hogy akár Lillafüreden, akár Szilvásváradon gondot okzna a kisvasutaknál. Szilvásváradon sztem már nincs dátumos kör a kisvasúton, mert a jegy egy undorító hőpapíros blokk, olyan mint amilyet a boltban lehet kapni, de a forgalmi irodában van kisvasutas pecsétjük. A Szilvásvárad-Szalajkavölgy vmh.-ról annyit tudok, hogy tavaly péntektől hétfőig volt nyitva napközben. Úgyhogy ha nyitva találod dátumos kört tuti be tudsz szerezni. A nagyállomáson nincs pénztár, de az messze is van Szilvásváradon.
Nem is keveset segítettél! Persze az internet korában kis utánajárással mindez felkutatható, de azért tettem fe a kérdést, mert e topicban többnyire friss, testközeli, autentikus információkhoz jut az ember :-))
Bükki pecsét-ögyben kérnék segítséget a tapasztaltaktól.
Hétvégén szeretném megcsinálni a Bükk-fennsík mozgalmat, május végén gyakorlatilag már be is jártam, de akkor még nem tudtam a mozgalomról, átsiklottam felette, eleve szimpatikus volt kb. ez az útvonal, de most "hivatalosan", azaz túrajelentéssel és bélyegzéssel is szeretném végigjárni.
Viszont ehhez keletbélyegző kell a két végonton, Szilvásváradon ill. Lillafüreden.
Nem tudjátok, van dátumpecsét a kisvasút-állomásokon vagy a szilvásváradi vasútállomáson?
A labdarúgó VB, ill. egyéb okok miatt az OKT-t rövid időre (kb. 1 hónap)felfüggesztettem, viszont belekóstóltam a PPU-ba, amit ilyen alkalmakkor (pl. a hétvégi ügyeletek délutánja, téli hétvégék stb.) szeretnék komótosan bejárogatni.
Hűvösvölgy - Nagykovácsi, békés 12 km, nagyon jó jelzések, az OKT szakaszon út- és távolságjelző táblák (a szakasz OKT teljesítése közben ezek nem tűntek föl - vagy még nem is voltak meg?), most megtaláltam a Pápa Miklós emléktáblát is. A Remete-szurdok után a K+, a P+ és a P jelzések is jól követhetőek. Bélyegzés a gyermekvasútnál (OKT) és a Gyopár sörözőben (céges).
Remeteszőlősön, ahol a P+ letér a műútról, hatalmas villa, és mellette, a turistaösvény közepén MAGÁNTERÜLET tábla. Hát, ezt nem vettem figyelembe.
Lenne egy kérdésem a következő túramozgalommal kapcsolatban:
"A Cserhát 500-as csúcsai".
Hogyan kell igazolni a pontokat?
Azért kérdezem, mert a túrabázison nincs írva. Igazolólapunk nincsen, viszont most mennénk vasárnap-hétfő OKT-zni Cserhátsurány-Nagybárkány között. Itt sok pont útbaesik. Eddig sajnos nem tudtunk erről a mozgalomról, így már késő bánat, majd újra be kell járni a már meglévő Cserhát OKT szakaszokat (vagy csúcsokat). De ha csak számokat kellene felirni (pl. Gödöllői-dombság) vagy pöttyöket (Várak a Mátrában), akkor tudnánk jegyzetelni. Ott kiderülne, de érdekel előre.
Terveim között szerepelt a térképen azonosított Postás-ösvény megtalálása, na és kiváncsi voltam, van-e bélyegző Vértestolnán.
Nem terveztem a Pes-kő felfedezését, estleg majd máskor.
Kicsit kalandos volt az út Tarjánig, onnan Tardosig, de 11:00 körül végre megérkeztem. Akkor már szépen sütött a Nap.
Gyors frissítés, majd irány a posta. Szeretem, ha keletbélyegzővel igazolhatom a túrát.
Kihagytam a múzeumot, pedig +5 pontot "kaszálhattam" volna:o(
A Béke utcán indultam, ezen jár a busz is. Mikor a széles, aszfaltcsík balra elkanyarodik, akkor indul egy keskenyebb a térképen is látható "objektum" felé. Az irány DK. Egy széles völgyben haladunk, jobbra, távolabb az Öreg-Kovács, erre már jártam (GT-3). Balra a Bánya-hegy.
A keskeny aszfaltcsík bevezet egy elkerített területre, de előtte balra indul egy kővel alaposan feljavított földút. Ez a jobbról jövő, keskeny földút folytatása. Nekimegy a hegynek, kb. 200 métert kell enyhén felfelé bandukolni.
Itt, a térképtől eltérően, az út jobbra kanyarodik. Az erdő szélén jól járható az út, balra kerítés. Az erdősarokig 200-300 méter a távolság. Itt kéne lenni a Postás-ösvénynek, de helyette egy jól "kitaposott", megerősített földút emelkedik felfelé. Jobbról (szemben) is kerítés, más út nincs.
Az út, ahogy a tékép is jelzi, emelkedik rendesen. Figyelmeztető táblák sokasága jelzi, hogy üzemi terület határán vagyunk. Jobbra mélyülő árok.
Pár száz méter, és már a bányaterületen vagyunk, egy hatalmas markoló "rakosgatta" a köveket. Egy kedves ember csodálkozva kérdezte, hogy mi a fenét keresek itt, majd megegyeztünk. Átengedett.
Út nem volt, de az egyértelmű irány azzal kecsegtetett, hogy előbb-utóbb keresztezem a főútvonalat, a kéket. Így történt. Még 100 métert sem kellett menni, helyben voltam. Kicsit délebbre, mint ahogy a térkép alapján lenni kellett volna, de már jelzett úton. Ennek nagyon örültem.
Ösvény tehát már nincs, helyette van bánya és az odavezető út, kicsit délebbre, mint a hajani ösvény. De el lehet jutni a kékig. Visszafelé kicsit bonyolultabb, a hatalmas dagonya "fix pont", már ha van benne víz!
Örömömben "felmentem" bélyegezni. Kb. 1 kilométerre voltam a ponttól. A fémbélyegző a helyén volt.
Visszabandukoltam, majd felvettem a tempót, elvégre nagyon jól ismert útvonal következett.
Létrák, bíztató újulat. A pár éve még nehezen járható úton egy fa sem volt, nagyon élveztem a hatalmas sziklatömbök "alatti" sétát.
Esemény nélkül értem el a műutat, innen aszfalton a Szieszta büfét.
Bélyegző a fiókban, sör a helyére, majd irány az ismeretlen völgy.
A Ko jeleket követtem, melyek a Kpötty társaságában vezettek, szinkronban a térképpel. Ott, ahol egy vízfolyásnál balra kell kanyarodni, a térkép szerint, ot bizony nincs út. Van viszont híd! Elégedetten konstatáltam a kitartó iránytartás jutalmát. Korai volt az öröm:o)
Egy szekérút indult az erdő szélén, jeleket is találtam. Jó hangulatban bandukoltam, egyszer csak hopp, egy kerítés, kereszben. A szekérút balra fel.
Átvágtam a dzsindzsán, jobbra, jó 10 métert, majd a patakkal párhuzamos kerítés mellett próbáltam hadakozni a gazzal, végső soron sikerrel. Útnak nem nevezném, az ui. a kerítésen belül volt, de lehetett haladni. Méteres csalán, ágak, miegymás. Jobbra a biztos "pont", a patak. A neve: Tarjáni-malompatak. Jelzéseket is találtam!
A térképen van egy forrás (Bunchu-kút), de a patak azon oldalán, melyen én haladtam, ezt nem lehet látni. Van viszont újabb kerítés, mögötte híd:o(
Ez a "kiugrás" azt hivatott biztosítani, hogy aki esetleg eddig eljut, annak nehezebb legyen átkelni azon a hídon, melyen egyébként át lehetne menni.
Azt a megoldást választottam, hogy a kerítésbe kapaszkodva, oldalazva keltem át, a híd szélén, a méteres gazban.
Végre szekérút!
A bekerített rész "természetesen" nem elzárt, a híd után be lehet menni!
Erre mondják, hogy temészetbarát üdvözletem?!
A kerítés mellett, a szűkülö völgyben indulunk felfelé, balra tavacska. Hangulatos.
A patak oldalága helyett egy tocsogóson kellett átkelni, majd végre erdő. Sok jel nincs, de a jobbra elkanyarodás jól van jelezve.
A kissé gyér tölgyerdőben, a kissé sáros úton haladunk, irány NY.
Elérünk egy keskeny réthez, az ellenkező irányból érkezők itt kapujelek segítségével fordulhatnak, a térképpel ellentétben, balra. Ez még nem az az útkereszteződés, ahol jobbra, vissza lehetne térni a 256-os magassági ponthoz, az később van!
Onnan tudom, hogy "becsavarodtam". Sikerült ui. "visszatérnem", ezzel 360 fokos irányváltozást produkáltam, szinte észrevétlenül. Van "érzékem" eltévedni.
A széles réten vezet egy szekérút, majd balról érkezik egy másik, a kerítés mellett, valahol az Őzfej nevű 328-as csúcsnál.
Ez nem a mi utunk!
Nekünk nem a keskeny réten kell menni, hanem jó érzékkel egy nagyon keskeny füves úton balra, felfelé. Második "nekifutásra" sikerült megtalálni az "igaz" utat. Jel kicsit később!
Pár méter, és elérjük a kerítést, mely mellett halad a szekérút, az, amelyik a keskeny rét végén csatlakozik az előbb említett úthoz.
Mi a kerítésnél balra, felfelé indulunk, lesz jel is. A kerítés mögött hatalmas irtás nyomai.
Az ember azt hinné, hogy vége, de nem.
Kereszben újabb kerítés, vadi új. Létra nincs, de szerencsére a kerítés "nyitható". A kerítés mögött hagyásfa, rajta a tiszta jel!
Jó 100 méter, újabb kerítés, újabb "kampó". Visszacsuktam.
Még egy pici, és balról végre érkezik a S-. A So-nek vége. Végre!
A Kpötty a Gerecse 20 IVV túra útvonalát jelezheti. Izgalmas!
Innen kegyetlen emelkedő, de ez már ismerős volt, hisz két hónapja sincs a G50-nek.
Az útvonal része a Kis-rét, tovább tehát a P+ jeleket követve haladtam. Kisebb emelkedők leküzdése után végre ismerős szakasz, a Kis-rét. Itt fordul a Lábatlan túra, Tatabánya felől balra, a P- jeleket követve.
Eredendően úgy tervezem, higy a S+ jelű bicikliúton megyek, de elfogyott az érdeklődésem. Maradtam a biztos úton, akkor már csak egy cél volt, elérni a 17:02-es IC-t.
16:30-kor már az állomáson voltam.
Késett a gyors, késett az IC is.
Ha a MÁV nem lenne, ki kéne találni!
Mivel a gyors késett, úgy döntöttem, megyek a biztosabb IC-vel. Az első osztályú kiegészítő jeggyel (165 Ft) az IC pótjegy ingyenes. Jó üzlet, gondoltam, és betértem a hangulatos, és tiszta büfébe. Még papírszalvétát is kaptam. Folyékony kézmosó mindig van nálam, már-már Európába éreztem magam. A sajtos rúd nem volt nagyon zsíros, az üdítő viszont hideg volt, és poharat is adtak!
De hogy ne legyen vége, pár perccel azelőtt, hogy a késő gyors érkezett, bemondták, hogy az IC is késik. Mikor a jegyet eladták, akkor még nem tudták.
Hiszi a piszi.
Ez már sok volt. Felszálltam az első osztályra, volt még ülőhely.
Érdekes, 6 hely van egy kupéban, ebből három volt foglalt, a másik három csomagtartóként funkcionált. Egy jeggyel két hely. Hát persze, hogy veszteséges a MÁV. Szerencsére összepakolt az egyik mamzli, de annyira meg volt sértve, hogy visszautasította ajánlatom, miszerint felteszem a csomagját. Pedig még le is vettem volna a Keletiben:o(
Hazaértem tehát, viszonylag jó időben.
Még nem mértem le a távot, de 20-nál nem sokkal lehetett több, minimális szinttel.
A Gerecsét viszont alaposan becserkésztem a "feltáró" túrákkal.
Ajánlom mindenkinek ezt a túrát, fentiek ismeretében talán tervezhetőbb az útvonal.
Sajnálom, hogy a Pes-kő zárt területen van, egyszer talán feljutok a sziklákra!
Tegnap és tegnap előtt efejeztük a Közép Dunántúli Piros túramozgalmat. A múltkor Oroszlányná fáradtunk el, ezért kedden oda utaztunk. Egy gyors pörkölt után irány Majk, ahol megnéztük a Kamalduli remeteséget. Mindenkinek csak ajánlani tudom, mert nagyon emlékezetes volt. Ez után Vértessomlyóra mentünk. Útközben elég jó volt a jelzettség, de Vértessolyó előtt hírtelen minden összegabalyodott. Valószínüleg a túrafüzethez képest kicsit megváltozott az útvonal. Vértessomlyóról rövid szünet után mentünk tovább Szár felé. Gyönyörű erdőn keresztül értük el a működő Szép Ilonka-forrást. Majd rövid frissítés után folytattuk útunkat. És este 7-re már Száron is voltunk, ahol nagy meglepetésünkre a szállásadónkat nem találtuk otthon, és telefonon sem tudtuk elérni. Mint utólag kiderült, Ő meg előző nap várt minket hiába. No de sebaj, még szerencse, hogy közel Budapest, hazajöttünk. Másnap reggel 7.30 kor újra Száron voltunk, ahol folytattuk utunkat. Hamar Óbarokra értünk ahol a helybéliek nem csak hogy ismerték a "Piros utat", hanem használják is. Bár ők az utat borító kő színe miatt hívják így :) Pecsételőhelyet viszont csak az M1-es túloldalán találtunk. Ez után elindultunk Csabdira. Az út többé-kevésbé jól követhető volt, a Dobogótól pedig biztosra mentek a jelzésfestők, mert egy bokorcsoportnál mindjárt 6 jelzést találtunk egymás hegyén-hátán. A faluban viszont nem találtunk bélyegzőhelyet, mert nem mentünk át a Szent-László patak túloldalára. Maradt a fénykép a táblánál. Tükröspusztán újra találkoztunk a jelzéssel, és innen már nem hagytuk el (legalábbis szándékosan nem :) ). A Somlyóra már rutinosan felszáguldottunk. A kulcsosháznál gyerekseregbe botlottunk. A Baglyas-hegyet most a másik oldalról kerültük meg, mint szoktuk (a'la Kinizsi), és a Nyáros rész környékén el is vesztettük, mert hirtelen megszünt a jelzés. Azért mi a térképen jelölt úton folytattuk utunkat, és mentünk be Tarjánba. Ott finom ebéd után folytattuk utunkat, és a templom mellett meg is találtuk a piros jelzést újra. Valószínüleg itt is eltért a jelzés a térképtől, mert teljesen más irányból jött a templomhoz a jelzés, mint ahogy a térképen jelezve volt. Héreget könnyen megtaláltuk, mert csak az aszfaltot kellett követni, sajnos időközben eleredt az eső, ami igen csak tesztelte esőkabátunk vízállóságát. Ellenben gyönyörű bélyegzőt kaptunk a polgármesteri hivatalban. Egy kis emelkedő után egy újabb K100 ellenörzőponttal találkoztunk Pusztamarót személyében. Ahonnan egy darabig együtt is ment a két jelzés. Majd felmentünk a Nagy-Eménes nyergébe, ahonnan már csak egy helyen akadtunk meg, amikor egy kapu elállta utunkat a Nyagda szélén. Vesztünkre megláttunk egy jelzést kívülk a kerítés mellett, és így olyan tüskés-bozótosba kerültünk, hogy alig tudtunk kivergődni belőle. Gyorsan átmásztunk a kerítésen és 5 lépés után meg is találtuk a jelzés a kerítésen belül, és innen már tényleg egyenes út vezet Lábatlanig. Piszkén pedig éppen elértük az utolsó vonatot.
A leszürkített jelek miatt nem is nagyon keresgéltünk, meg gyalogoltunk oda-vissza, épp elég vizesek voltunk már anélkül is. Inkább mentünk "érzésre" bár így kb. 2 km-t rátettünk plusszban, de végül megtaláltuk az utat. Köszi a fenyves tippet, legközelebb már tudni fogom, hogy merre a helyes út (ha kékezni nem is, de Cserehát turistája ügyben fogunk még arra járni)
