Közlekedési szakjogászoknak jogászoknak, leendő jogászoknak, közelekdésjoggal foglakozóknak (oktatók, pedagógusok, és a jog alanyai: szabálysértők, bűnelkövetők) részre nyitottam ezt a topikot.
Az önmagában bizonyíték, hogy a rendőr azt mondja, írja? Akkor egy gyorshajtásnál minek fénykép, ott is mondhatja, hogy úgy látta, hogy nagyon gyorsan mentem...
A gyorshatásnál az emberi észlelés határai miatt szükséges a mérés, a fénykép is nyilván egy bebiztosítás.
De jelen esetben 3-man állítanak valamit veled szemben. A koccanásoknál nagyon helytelenül nem készül fénykép, a kerület nem csinál.
A baleset fogalmát meg nem ismerik.
Én tökre megértelek, de fogalma sincs kinek fognak hinni. A minap én is tanú voltam, Én is mondtam valamit, a másik is.
Ezen lehet rágódni, de mivel a többi járművet említi, akkor is megvalósul a szabálysértés, mert a jogszabály értelmezni is kell, nem csak olvasni. Ak özlekedést e szempontból rosszul emeltem ki.
A 3. §(1) bek. c) potjával kiegészítve megállja a helyté szerintem. Tök egyértelmű.
Ha gondolod ezen az alpon kifogásold meg, és ha neked adnak igazat akkor szólj.
Igaz, a sávváltásos szabállyal rendezhető a többsége. Ha látható még a felfestés. De ha lekopott, vagy ráesik a hó, akkor már nem, mert a tábla, ha nagyon-nagyon kifacsarják, erre a viszonyra nem értelmezhető, csak a "keresztező" forgalom szabályozására. Ha nagyon-nagyon kifacsarják... De egy személyi sérüléses esetben naná, hogy mindent megpróbálnak...
Az én ügyemben nekem is az az érzésem, hogy cimborázás van. A rendőr ezzel kezdi a leírást: "A helyszínen Gipsz Jakab felkérésére jelentem meg" (A nevet persze megváltoztattam.) Lehet hívni rendőrt közvetlenül a saját mobilján is? Biztos nem haverok, mi? Csak véletlenül pont tudja a telefonszámát... Kéne egy Colombó, aki megtalálja őket ugyanazon egy érettségi tablón, stb. De a jog szerint az sem zárná ki, hogy intézkedjen... Miután elmegyek, megnyomkodja egy kicsit kézzel a rendszámot, aztán mehetünk a biztosítóhoz. Nyilván nem feltételezem, hogy ez történt (ugyan már!), de akár lehetne is, nem???
Az más, és szerintem tiszta helyzet. Ugyanis a párhuzamos utaknál alapvetően sávváltással tudsz az egyikből a másikba menni (ha valamelyik elfogy, akkor arra is van egzakt szabály), a tábla pedig azért van, hogy ha leesik a hó,vagy nem láthatóak a sávok - ugye ekkor jobbratartási kötelezettség lesz- akkor rendezve legyen az egyesítés.
Vagy mi van, ha pl. egy felüljáróról lejövö főút mellé fonódik a felüljáróval párhuzamos kis utca. (Pl.: III. Filatorigát-híd, vagy XV. Széchenyi út). Ott is kiteszik a macisajtot, a kis utca felől, ami ugye azt jelenti, hogy a "keresztező" útról érkezőknek elsőbbségük van... De ezek párhuzamosan jönnek, a hátam mögül. SZVSZ ez sem egyértelmű. A Hatóságokat sem irigylem, mert ilyenkor mit döntsön? A főúton én is úgy jövök ilyen helyeken, hogy ott a macisajt, tehát elsőbbségem van, de ha csattanunk, jönnek az ügyvédek, a jogcsavarások, szószerintiségek. És igazuk lehet!
Igen, ez az útkereszteződés-fogalom is atomgáz. Definiálva van, csak éppen nem mész vele semmire, mert nem részletezi... Hány helyen van csak Bp-en (bocs a vidékiektől), hogy mondjuk ferdén vagy eltolva torkollik a negyedik irány, akkor én most egyenesen megyek, vagy kanyarodok? Ha ez egyirányú és kétsávos, akkor mind a két sávból mehetek "egyenesen" (eltolva ill. ferdén) tovább, vagy kanyarodásnak minősül, mert akkor be kell sorolni, a megfelelő szélre. Pl. a Rákóczi úti "visszaforduló" a Gyulai Pál utcánál. Két sáv megy neki a Rákóczi útnak, a túloldalon kissé eltolva indul a Nagy Diófa utca. Ha ez egy kereszteződés, akkor mindkét sávból mehetek a Nagy Diófába "egyenesen", ha két külön kereszteződés, akkor viszont csak a bal oldaliból! Vagy a II. ker. Üstökös utca. Kétsávos, a Duna felől egyirányú, folytatódik (a Fr.Leó utcai kereszteződésben) a ferdén álló Török utcában. Ugyanez a probléma.
SZVSZ előbb definiálni kéne, hogy meddig tart a kereszteződés....
A Te ügyed pedig meglehetősen nehéz, valószínűsítem, hogy érdekbarátság van a háttérben. Szerintem tényleges kresz-szabály nem vonatkozik erre, illetve, egyértelmű, hogy a járművek nem érhetnek össze. Szerintem asztalt kéne borítani, ugye jobban nem vághatnak meg, a tiltott várakozás meg már nem játszhat....
Érdekes a felvetésed, ami miatt vitás az egész az szerintem az, hogy úgy írja a KRESZ 31§ (5) bek.: "Elsőbbséget kell adni, ha a 28. § (2) bekezdésében foglaltakból más nem következik ... c) balra bekanyarodó járművel - az úttesten szemből érkező és egyenesen továbbhaladó vagy jobbra bekanyarodó jármű, részére." - - - Tehát ott hivatkozik a 28. § (2) bek.-re, ami szerint: "(2) A másik jármű érkezési irányától függetlenül elsőbbséget kell adni az útkereszteződésben ... (b) az olyan útról érkező járművel, amelyen az útkereszteződés előtt Elsőbbségadás kötelező vagy Állj! Elsőbbségadás kötelező jelzőtábla van, a keresztező - illetőleg a kiegészítő táblán vastag vonallal jelzett - útról érkező jármű részére;..." Miután befordul, már a kersztező útról érkezik, mert a kerszteződést a járdasziget "széthúzza". Legalább is egy közlekedésjogász biztosan belekapaszkodna ebbe. Már maga a szabály is saját magának ellentmond, mert a 28§ (2) bek. elején azt írja, hogy: "...a másiok jármű érk. irányától függetlenül elsőbbséget kell adni..." tehát ez valamennyi utána felsorolt elemre igaz-elvileg, aztán ugyanitt a b, pontban már ezt szűkíti azzal, hogy "a keresztező ... útról érkező járműnek." Mondjuk egyértelműsítené a dolgot, ha vastag vonallal jeleznék a tábla alatt, hogy a keresztező útról és a szemből balra jövők is elsőbbséget élveznek. Mert szerintem ilyen helyeken ez a jogalkotó (forgalomszervező) szándéka, csak nem sikerül ezt egyértelműen mindenkinek a tudomására hozni. Mert a tábla önmagában valóban nem egyértelműsíti a helyzetet.
Egyébként a másik fél nem hivatkozott semmire! Nem jött oda, nem mutatta meg, hogy: hé itt ez a horpadás, benyomódás, törés, ezt te okoztad! Azt mondta, majd a rendőr eldönti. Nagyon magabiztos volt... Mikor a rendőr kijött, nem kérdezett semmit, elkérte az iratokat és adott egy papírt, hogy írjam le mi történt. Leírtam, odaadtam nekik. Ők ekkorra visszaültek a rendőrautóba. Mondtam, most menjünk oda együtt, legyen ott a másik fél is és nézzük meg, mi az a sérülés ami balesetnek minősül. Mutassák meg. Azt mondták, ők már megnézték, majd leírják mit láttak. És, kérdeztem láttak külső sérülést? Azt mondták, nem kell sérülés egy balesethez, elég ha a két jármű érintkezett, különben is lehet belső sérülés, ami kívülről nem látszik.. De, ha külsérelmi nyom nincs, és a járművek most is 10 cm-re állnak egymástól, akkor mire alapozzák, hogy baleset történt? Ekkor szóban elismerték, hogy külső sérülés valóban nem látható, de nekik "intézkedési kényszerük" van, ha a másik kéri, fel kell venni a jegyzőkönyvet. De, hogy abba mit vesznek fel, azt nem láthattam, csak a Határozat meghozatala után. Ha a helyszínen látom, hogy ilyeneket írogatnak, kihívom a főnöküket vagy a helyszínelőket. Az önmagában bizonyíték, hogy a rendőr azt mondja, írja? Akkor egy gyorshajtásnál minek fénykép, ott is mondhatja, hogy úgy látta, hogy nagyon gyorsan mentem...
Köszi, hogy foglalkoztál az üggyel! A 33 § (1)-t akármilyen figyelmesen olvasom, akkor sem bírom a jelen tényállást felfedezni benne. Te is azt emelted ki, hogy közlekedő járművek akadályozása. Na most ez a jármű nem közlekedett, hanem állt. Ráadásul nem is akadályoztam, mert a KRESZ magyarázat szerint AKADÁLYOZÁS: "... ha valaki a közlekedés más részt vevőjét annak szándéka szerinti MOZGÁSÁBAN, továbbjutásában gátolja, hátráltatja ..." Ez a jármű állt, parkolt, tehát nem tudtam AKADÁLYOZNI! A hivatkozott 33.§ (1) bek. a KÖZLEKEDŐ (haladó, mozgó) járművek közötti viszonyt rendezi, de a másik jármű parkoló helyzetben volt, tehát a jelen esetre nem alkalmazható. Ha elfogadják, hogy ez "baleset" volt, akkor sem ezt a szabályt szegtem meg, hanem egy másikat. Szerintem...
A cselekmény elkövetésétől számított 2 éven belül nincs helye felelősségre vonásnak, az általad említett fél évet a hatóság cselkeményei megszakítják.
Ugyanakkor a törvény azt is kimondja, hogy max. 60 nap alatt kell határozatot hozni, ami egyrészről jó, mert gyors másrészről rossz, mert nincs lehetőség részletes eljárásra. Ugyanakkor arról nem szól a fáma, nincs szankciója a törvényben, annak, ha ezt a 60 napot nem tartják, de ha a határozatot a feljelentéstől számított 60 napon belül meghozták, azzal nehéz mit kezdeni, hogy csak most kaptad meg.
Reformatio peius: súlyosbítási tilalom köti a hatóságot. A kifogás kapcsán, csak a kifogást tevő javára móüdosíthat azt.
Ugyanakkor bíróság csak akkor hozhat súlyosabb minősítést, ha új bizonyíték merül fel, és ennek alapján súlyosabb minősítést (büntetést) kell alkalmazni.
A bíróságot a hatóság álláspontja a tényállás ténybeli és jogi elbírálásában a bíróságot nem köti.
Amennyiben megállíptják a felelősséged, kettő pontot esel, ha ez igaz 10 %-os emelkedést jelent a díjban, ha igaza következő félévtől. De ezt most fejből mondom.
Arra lehetőséged van, hogy kifizesd a biztosítónak a kárt, és akkor nem emelekedik a díjad, de kérdés megéri-e.
A baleset bekövetkeztében az nem játszott szerepet, hogy mindketten szabálytalanul várakoztatok, ez csak külön értékelhető. Hogy ezzel nem foglalkozták, hát tényleg csak örülj neki. Az ellenfél mire hivatkozott hol sérült meg a kocsija??? Mit mutatott a helyszínen? A bizonyítás alapvetően tény kérdés, és nem jogkérdés. Így amit ők írtak, illetve amit a másik fél nyilatkozatában kárnak, illetve amit felvett a biztosító. Ezektől függ. Sajnos, ha a rendőr ezt írja le, hogy volt kár, és a másik fél is állítja, és a biztosító is vesz fel kárt, nem hiszem, hogy neked hisznek. Sajnos ezen eljárások nagy hibája, hogy a rendőrök nem a helyszínen végzik el a helyrajzok elkészítését, így nincs is mit aláírnod. Nem is fényképeznek. Én olyan helyen dolgozom, hogy minden koccanásról inkább csinálok képet. A KRESZ 33. § (1) bekezdését helyesen állapította meg a felelősséged, olvasd el figyelmesen.
33. § (1) Járművel megfordulni, illetőleg hátramenetet végezni csak úgy szabad, hogy az a többi jármű és az úttesten haladó gyalogosok közlekedését ne akadályozza. Az úttest széléhez, illetőleg a várakozóhelyre történő beálláshoz szükséges hátramenet azonban elvégezhető abban az esetben is, ha az a járműforgalmat - anélkül, hogy a járműveket veszélyeztetné - rövid ideig akadályozza. (3) Ha a személy- és vagyonbiztonság megkívánja, a hátramenethez a járművezetőnek gondoskodnia kell arra alkalmas irányító személy közreműködéséről. Az irányító személynek úgy kell elhelyezkednie, hogy folyamatosan lássa a jármű mögötti területet és a jármű vezetőjével is kapcsolata legyen.
Köszi a véleményt! Az érdekesség az, hogy tavaly októberi az ügy, de a novemberben hozott Határozatot csak május közepén sikerült számomra kézbesíteni! Tehát -szerintem- a tiltott parkolás meg már elévült, mert azzal a hatóság eddig nem foglalkozott, nem is emíti, pedig a rendőr szövegéből és a helyszínrajzról is kiderül, hogy ez egy buszmegállóban történt - tehát nem "most felmerült" új info! - - - Megváltoztathatja-e a jogszabályi hivatkozást a kifogást követően a Hatóság vagy a Bíróság? Vagy kötve van az eredeti hivatkozáshoz, és csak arról beszélhet? - - Egyébként valóban attól félek, hogy ezek után még malusba is kerülök évekig... - - - A rendőr megállapítása, így, minden alátámasztás nélkül, milyen súllyal esik a bíróságon??? - - Jó bonyolult lett egy ilyen baromság! Nem történt senmmi, de az jó bonyolult! :-))
kifogást kell benyújtani! Ha a szabs.hat. okos, visszavonja határozatát, mert nem akar beégni a bíróság előtt, de ha fenntartja, a bíyróság megszünteti! Nincs fényképpel rögzítve a sérülés, ergo nem bizonyítható , tehát az sem, hogy balesetet okoztál volna.
Persze azt nem tudom, nem módosít-e a szabs. hat. a kifogás alapján tiltott megállásra, és a lóvét helybenhagyja, de még az is jobb, mert az nem baleset, nincs pont és nem léphet fewl kártérítéssel a maffiózó.
Van egy érdekes esetem, kíváncsi vagyok a véleményetekre. Buszmegálló elején félig a járdán parkoltam. Rámállt egy másik autó, bele a megállóba. Közben én indultam volna, hátratoltam, a vezetője elkezdte verni az ablakomat, hogy nekimentem. Megálltam, kiszálltam, volt még 10 centi. De ő csak állította, hívta a yardot. Ünnepnap, reggel 2 percen belül ott voltak, elkérték az iratokat, nem kérdeztek semmit, kaptam papírt, írjam le mit tapasztaltam. Leírtam, hogy semmit, külsérelmi nyom sem látszott egyik autón sem. A rendőrök is elismerték a helyszínen, hogy nem látszik semmi, de felvették a "baleseti jelentést" pedig ez így nem is baleset, de nekik "intézkedési kötelességük van". Tényleg nem mentem neki, itt elismerném... :-)) A sértett egy helyi üzlettulajdonos... - - - Szab.sért. Hatóság elmarasztal, 15 rugóra, mert a rendőr leírta, hogy rendszámtáblatartó törött, rendszámon benyomódás, az én vonóhorgomon fehér festéknyomok!!! Nem hittem a szememnek. Ilyenkor mi van??? Arról, hogy mindketten szabálytalanul parkoltunk, nem szól az írás (ez mondjuk nekem is jó, de nagyon részrehajlósnak tűnik az ügy...). - - - Külön érdekesség, hogy 33§ (1) alapján szabta ki, pedig az a tolatás közben a KÖZLEKEDŐ autók akadályozásának tilalmáról szól. Ez azonban ÁLLT, parkolt, az indoklásban többször is így szerepel. Szerintem, ha nekimentem volna, akkor sem ezt a KRESZ szabályt sértettem volna meg. - - Vélemény??? Előre is köszi!
Azért van bíró, hogy tudjon helyesen értelmezni, és ne akadjon meg
járdaszigeteken.
tehát nem úgy értelmezi, mintha.:) Ép ésszel gondolkodik.
A "nyilas" ügy érdekes. A jelenlegi oktatással ellentétes, ugyebár van egy ilyen teszt kérdés is. Ismerem a szerzőt fel is hívom.
Neháéz igazságot tenni, ammegoldás az lenne, hogy oda is lámpa kellene. A száraz értelmezésben a nyíl alakúnak ugyan úgy elsőbbséget kell adnia a balra kanyarodónak.
A macisajtos sok esetben elég hülyén alkalmazzák, aminek semmi köze az útkereszteződéshez, így pl. összefonódó utak. Az egy katasztrófa.
De nem tudom mi a gyakorlat, de én így döntenék, annak ellenére, hogy a gyakorlatban a macisajtos elenged mindenkit. Nyilvána pl. Budaörsi utat és Hősök terét kivéve értelemszerűen a keresztező útón lévőket védi, nem a szemből jövőt. szemben jövő járművekre pedig a kanyarodási szabály érvényes, mégha az oktatásban ezt a speciális esetet nem is tárgyalják. de mindensetre fel fogom vetni, hogy ezt az oktatásban rendezni kellene (vagy a forgalomszervezésben!) , és ez pedig a tesztkérdés módosításával lehetséges. ha elfogadják az érvelésem.
Nem egyértelmű, mert ott van a kis járdasziget, ami miatt a jobbra kanyarodó tulajdonképpen egy külön kis utcán kanyarodik át a védett útra. Úgy is lehet értelmezni, hogy a balra kanyarodó hozzá képest már rajta van a védett úton.
A "nyilas" forgalmi rend meg nagyonis gyakori, pl. az Üllői út és a Ferenc körút kereszteződésében pont ilyen a kialakítás.
Az Üllői útról nyíl alakú zöld biztosítja a balra kanyarodást a Ferenc körútra, miközben szemből egy járdasziget védelmében, macisajt mellett lehet jobbra kanyarodni.
A kérdés: kinek van elsőbbsége, a jobbra kanyarodónak, vagy a szemből balra kanyarodónak?
Normál kereszteződésben ugyebár a jobbra kanyarodónak van elsőbbsége a szemből balra kanyarodóval szemben. Csakhogy itt egy kis járdasziget választja el a jobbra kanyarodó sávot és a jobbra kanyarodónak elsőbbséget kell adnia a keresztező úton haladóknak. Mondhatná valaki, hogy a szemből balra kanyarodó már rajta van a védett úton, ezért kijár neki az elsőbbség. Ezt még lehet azzal bonyolítani, hogy a szemből balra kanyarodónak nyilas zöldje lehet, amit a jobbra kanyarodó nem láthat.
Az, hogy meilyik iskola épp hogy tanítja az egy dolog. ez is értelmezés kérdése. A zebrával a bírók is gondba vannak. Az illem szempotjából az a) lenne a kívánatos.
De nem ezt neveljük, mert az lecsalogatás.
A c) eset a tuti, míg a B) kétes, de megkezdettnek lehet tekinteni, hiszen lelépett.
Passz. Nem tudni, ebből nem szokott gond lenni, mert ez nem is mérhető, legfeljebb tanúvallomásokra lehet támaszkodni. Az elütések általában amár akkor történnek, amikor már a gyalogos az úttesten van legalább két lábbal, hiszen az autó tart oldaltávolságot a járdától.
A problémát inkább a féktávolságon belüliség jelenti. de ez nehezen bizonyítható, hogy féktávolságon belül lépett le. Neheét akkor bizonyítani, ha 60-al megyek a zebránál. ez is szakértői és tanúvallomási kérdés. Lelépett és bizony ott neki elsőbbsége van.
A bírói gyakorlat a 40-et még elfogadja, mert a szakértők általában ezt hozzák ki, mert itt még meg tudott volna állni időben.
Ja és parkolásos ügyre adir1__ vagy ki pere választ fog adni, igaz a többi AB-s beadványa szerintem felesleges. A parkolásért igen is fizetni kell, akárhogy is csavarják. Meglepődnék, ha itt közjogi viszonyok alapján az AB mást hozna ki.
Ugyanis abortusz ügyben is nyilatkoztak, miért ne tennék meg itt is? Ez már nem csak jog, hanem egyéni, a bírák értékrendje is.
Itt egy kérdés, amiből szerintem jó kis gumicsont lesz. Zebránál mikor van elsőbbsége a gyalogosnak: (a) ha a járda szélén áll és szemlátomást át szeretne menni, (b) ha már lelépett és legalább az egyik lába lent van az úttesten, (c) ha már elindult a zebrán a túloldal felé.
Az autósiskolákban a (b)-t tanítják, ha a kreszt és a hozzá fűzött értelmezést nézem, akkor a (c) az igaz, mert a zebrán áthaladó gyalogosnak van elsőbbsége, a zebra pedig csak az úttesten van, a járdán nincs, és az egyik láb úttestre helyezése még nem haladás.
Szerintem viszont az (a) volna a kívánatos, és a kreszt is jó volna efelé módosítani. Ki ne ismerné ugyanis azt a helyzetet, hogy szerencsétlen gyalogos már percek óta áll a járdán a zebránál, és várja, hogy végre elindulhasson, de az autók folyamatosan jönnek és ezért még csak le sem tud lépni, nemhogy elindulni. Így olyan, mintha a zebra ott sem lenne.
