Ez szemenszedett marhaság. A koronának semmi köze se a cirkuszhoz, se a cirkulációhoz, se a gardenhez, se a church-höz, és egyiknek sincs semmi köze a magyar kör szóhoz. A keritésben meg nem rejlik a kör szó, hanem a körből van a kerités képezve, teljesen szabályosan, ma is aktiv képzőkkel.
De tételezzük fel egy pillanatra, hogy ezeknek a szavaknak van közük egymáshoz. Akkor is marhaság azt állitani, hogy ezek a szavak mind a magyar kör szóból alakultak ki. Miként azt is, hogy a kör szó ezek bármelyikének átvétele lenne. Ha közük van egymáshoz, akkor egy eddig rekonstruálatlan ősszóból alakultak ki, amely annak a hipotetikus ősnyelvnek a szava volt, amelyből mind a finnugor, mind az indoeurópai ősnyelv kidifferenciálódott. Ennek valószinűsége ugyan számos okból tendál a zéróhoz, de legalább nem nyilvánvaló ökörség.
attila kiraly halala utan tortent hogy egy romaban kalandozo hun vitez akit matyo pityunak hivtak, elkotott egy romai galyat es meg sem alt amerika partjaig
itt nagyon megehezett es kikotes utan rogton fogot is egy nyulat, megsutotte, majd mikozben a nyulat ette, a romai galyarabok csorgo nyallal azt kialabaltak hogy jo-jo nyul jo
igy lett a kikotes helyen allo varos neve nyul-jo majd miutan a helyiek elfelejtettek magyarul nyu-jork
de matyo pityu nem alt meg nyul-jorkban, tovabbment del-amerikaba, ahol az inkak kiralya lett
rola neveztek el az inka kiralyi szekhelyet matyo-pityunak, ami a magyar nyelv inka tajszolasaban macsu-picsu lett
Minden szavaddal egyetértek, kivéve, hogy vitatod az áramlás irányának jelentőségét. Például a korona szavunk latin eredetűnek tűnhet, de felmerülhet az is, hogy a magyarból került a latinba, hisz az alakjára utaló kör szavunkat rejti, a hangilag nagyon hasonló korong szavunk is kifejezi az alakját, ugyanakkor a koronával szoros összefüggésben lévő király szóban is felfedezhetjük. A kör szavunk elbújik az angol church, német kirche körtemplom jelentésű szavakban, de az is nagyon valószínű, hogy a szélesen elterjedt cirkusz vagy cirkuláció is a magyar kör szóból eredetezhető a cirkuszi porond alakjából illetve keringő mozgásból következtetve. Vagy beszélhetünk a német Garten ill. angol garden szó és az azonos jelentésű kert szavunk összecsengéséről, ahol ugye bekerített területről van szó, márpedig egyértelmű, hogy a kerítés is a kört rejti (lásd körítés). Van tehát egy magyarul jól érthető szó, a kör, mely igen nagy nemzetközi karriert fut be. Márpedig ha ez így igaz, azt hiszem ennek igencsak nagy mind a nyelvi, mind a történeti jelentősége.
Varga Csaba bemutat 30000 éves barlangrajzokról készült fényképeket, ahol a rajzok mellett írásjelek illetve számok láthatóak. Az írásjelek meglepő hasonlóságot mutatnak a székely rovásírásos ABC jeleivel, míg a számnak vélt jeltipusok székely sóbányákban használatos számjelekkel mutatnak meglepő hasonlóságot. Mindebből következtet arra, hogy keletkezett valamikor egy írás, mely egykor igen elterjedt volt és egyik kései megőrződött formája a rovásírás. Mindezt nem Varga Csaba, hanem az általa közölt fényképek bizonyítják, ezért is mondtam, hogy egyéb érvek híjján a szememnek hiszek.
"mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv befogadó és nem átadó ?"
Már a kérdés is butaság. Nincs ilyen distinkció. Minden nyelv vesz át más nyelvekből szavakat, és minden nyelvből vesznek át legalábbis a szomszédos nyelvek szavakat. Azonkivül butaság azt képzelni, hogy a szóátvétel blama az átvevő nyelvnek és dicsőség az átadó nyelvnek. Végül a kölcsönzés iránya -- ha van elég nyelvi adat -- egyértelműen meghatározható. Ép elmével nem lehet abban kételkedni, hogy az angol couch szó a magyar kocsi átvétele. De abban sem, hogy az angol overall nem a magyar overál átvétele.
Ez az elvi elutasítás Varga Csabával számomra értelmezhetetlen, akkor inkább a szememnek hiszek. Félretéve ezt még egyszer megkérdezem: mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv befogadó és nem átadó ? (főleg nyelvészeti és nem történelmi érvelést várnék) Szerintem ez kulcsfontosságú, mert eddig dogmaként kezelték, hogy csakis a magyar nyelv lehet a befogadó.
Hát igen. A régészek nem nagyon szoktak különbséget tenni a népek vándorlása és a kultúra terjedése közt. Veres Péter szövege pedig univerzális értékű, bármely területre érvényes lehet. :)
Kétségtelen, hogy Varga Csaba nem a szó hagyományos értelmében vett kutató, de de a könyveveiben leírtakat zseniális felfedezéseknek érzem, mely aligha cáfolható. Pl. Jel, Jel, Jel-ben a székely illetve az egyiptomi demotikus ABC összevetése, a "beszélhetetlen" egyiptomi nyelv magyar nyelv hangugratási szabályának segítségével történő értelmezése azt hiszem világszenzáció kellene, hogy legyen, hasonlóan a Har, ill. Kőkor élő nyelvben a magyar szavak rendszerezése a Czuczor-Fogarasi szótár alapján szintén rendkívüli és magáért beszélő. Olvastátok ti ezeket a könyveket ? Ha igen, mondjátok, a könyvek lényegi mondandója cáfolható ?
Ahhoz a feltételezéshez, hogy nem magyarul beszéltek, szükség van számos semmivel nem támogatott és igen valószerűtlen feltételezésre és egy kacskaringós, szintén semmivel nem támogatott narrativára. Hogyan vesziti el nyelvét és vesz fel egy másikat egy blokkban élő, zárt népesség?
1) avarok - 100 év alatt a föld alá azért nem süllyedhettek 2) besenyők - kisebb csoportok azért betelepültek a honfoglalás után 3) székelyek - segédnépek voltak, azaz nem kizárt, hogy eredetileg nem magyarul beszéltek. de ezt nem tudjuk. asszem a palócokat is kapcsolatba szokás hozni velük. 4) kabarok - ettől függetlenül külön nyelvük volt
Na, na. A székelyek a honfoglalás idején nyilván magyarul beszéltek, és lehet, hogy mindig is magyarul beszéltek. Avarok már nem voltak (tudod, van az a régi orosz közmondás, hogy eltűntek, mint az avarok). A kabarok velünk jöttek, a besenyőket meg általában visszavertük. A honfoglalóknak a nyelvi identitásuk aztán végképp nem lehetett bizonytalan és ambivalens, ha jelentős számú őslakost asszimiláltak.
Mondjuk a megjelenés idejétől, de inkább a szerzőtől függően. :) Bár a közvetlen érintkezés szempontjából közömbös, hiszen mindegyik rekonstrukcióban benne van. Azért a szibériai őshaza nehezen igazolható. 1. Az Uraltól keletre (finn-)ugor helynév nem jellemző. A hódítók átveszik a meglévő neveket (legfeljebb a nyelvükhöz igazítják), a népek pedig nem szoktak csak úgy elvonulni, üresen hagyván területet. 2. Vannak régészeti lelőhelyek, ahol a kőkortól a középkorig kultúrafolytonosság mutatható ki, itt a középkorban finnugor népek laktak.
Miért kellene pont az ősmagyarokat áttenni Szibériába, mikor a vogulok-osztyákok is csak a koraújkorban szorultak át? Jól elvannak ők a ligetes sztyeppe déli felében, ahol mindkét irányú kultúrhatás egyaránt éri őket. Aztán a török népek nyugatra szorítják.
Van egy problémám nyelvünk (ezzel összefüggésben népünk) eredetével kapcsolatban. A magyar szókincs eszerint áll max 500 finnugor alapszóból, illetve sok-sok török, szláv, germán stb. jövevényszóból. A magyar ezekben az esetekben mindig mint befogadó szerepel, az fel sem merül, hogy a törökök, szlávok, netán egyéb nagyobb nyelvek a magyarból vettek át alapszavakat, vagyis a magyar lenne az ősnyelv. A szavak rokonsága ugyan megállapítható lehet, de a nyelvi hatás iránya nem evidens. Illetve hogy mennyire eltér a feltételezettnél, azzal kapcsolatban javaslom mindenkinek a Varga Csaba könyveiben összefoglaltak elolvasását. A kőkor élő nyelve illetve Har című könyvekben leírtak azt hiszem romba döntik nem csak az akadémiai álláspontot nyelvünk eredetével kapcsolatban, de az egész európai kultútörténetet. De egyelőre csak a kérdés: mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv a befogadó nyelv és a rokonszavak nem a magyar nyelvből kerültek átadásra ?
Ez érdekes hipotézis, mert egyenetlen demográfiai robbanás előfordul (koszovói albánok pl.) + egyenetlen demográfiai kollapszus is. De nem kéne ennek régészeti bizonyitékának lenni?
Ne a történelmi Magyarország térképéről beszéljünk, hanem azokról a területekről, amelyeket a honfoglalók belaktak. Ott is volt őslakosság, amely túlnyomórészt szláv volt. Nos, ezek a honfoglalók nem lehettek többen mint a honfoglaló magyarok. A néptöredékekről nem érdemes beszélni.
ugyanúgy lehetett a magyar nyelv közvetítőnyelv a kárpát medencében, ahol azért ne felejtsük el, hogy avarok, szlávok, besenyők, kabarok, székelyek telepedtek le / éltek eredetileg. eléggé soknyelvű közeg volt.
rengeteg variációs lehetőség van az biztos. már a pusztai vándorlás korszakában is előfordulhattak (sőt: biztosan előfordultak) ráadásul hasonló helyzetek.
Az arab szent nyelv volt, a Korán nyelve, és csak alacsonyabb presztizsű rokonnyelveket szoritott ki. A görög meg közvetitő nyelv volt, igen magas presztizsű, és második nyelvként beszélték nagy területen.
szvsz kisebbségben lehettek, de jelentősnek kellett lennie az arányuknak. a görög és az arab nyelvet is átvették a közel keleten úgy hogy a hódítók nem voltak többségben. de ez mellékes.
Mivel a honfoglalók nyelvén beszélünk, és nem szlávul, a honfoglalók nem lehettek kisebbségben. Nem nagyon kedvelem a merőben spekulativ érveket, de ez olyan spekulativ érv, amely megdönthetetlen.
Talán kevésbé bonyolult szöveg lett volna, ha a szerző a földrajz (elsősorban a történeti földrajz) ismeretanyagát is bevonja a vizsgálódásba. A Hanti-Manysi Autonóm Terület helynevei nem a ma ott lakó nép(ek) nyelvéből származnak. Ellenben az Uraltól Ny-ra nagy területen manysi eredetű földrajzi nevek mutathatók ki, innen az 1500-as évektől kezdve az orosz és tatár hódítók szorították ki az őslakókat. (Van erről egy térkép is a Történelem "Manysi etnogenetikai rokonság?" topicjában.) E területhez dél-délnyugat felől csatlakozik az a terület, ahová a legtöbb történész a magyarok európai őshazáját feltételezi. Az pedig a ligetes sztyeppe déli része. Ettől délre hódítanak a török népek.
