Régóta szeretném megrajzolni az egres és a piszke, mint ugyanazon gyümölcs hangalakja használatának tényleges, pontos határát. Hol még piszke, s hol már egres (a többi kifejezéséről nem is beszélve)?
Azok segítségét kérem, aki hajlandóak e látszólag mihaszna, de bennem oly rég motoszkáló kérdésre megkeresni (összerakni) a választ.
Konkrét településeket kérek, nem úgy, hogy Egerben meg Mkövesden "büszke", az Alföldön meg piszke, hanem élő, vagy nagymamáktól bizton tudottan konkrét települések nevét.
Fogok egy térképet, s jelölöm. Vigyázat a félrevezetések kiderül(het)nek.
Csak az jut eszembe, mikor itt Orosházán az óvónéni kijavított mindenkit: Nem büszke, hanem püszke! :) Kinek mi a ritka! Jó, értem én, hogy statisztikailag. Különben mióta férjhez mentem, azóta köszméte!
egres: Eredete a l. agresta 'éretlen szőlőbogyó, ennek leve, savanyú bor'; tkp 'vadon termő' a l. agrestis 'mezei' alapján. l. ager 'szántóföld'. Hozzánk a bajor-osztrákon keresztül került be az ol. agresta 'sötétzöld savanyú bogyójú szőlőfajta' átvételével. Így érthető az agrazsli egyke alak is.
köszméte: szl. kosmaty 'szőrös, bolyhos' nőnemű kosmata alakjából hangrendi átcsapással keletkezett a magyarban. Pöszméte változata a piszke hatására alakult ki.
piszke: Vitatott eredetű szó. Egyes feltételezések szerint a ribizliből vonódott el, míg másik azaz kettes (kétes? :o) feltételezések szerint egy nyelvjárási biszke 'csáklya, kampós rúd' szóval kapcsolatos. Egyik magyarázat sem meggyőző.
A zöld szaggatott vonal mentén van vagy 3 eset, (talán) a Jászságban.
Minden kis változatot nehéz megkülönböztetni, van sok diftongizáló, meg ö-ző rész is. Ezek a jellemző kategóriák. Pl az xx-szőlő vagy féltucat kis csoportot takar. tüskeribizli, tüskeszőlő, csipkeszőlő, agrazsli, szőrösfüge, füge. S a rajzolatából itélve észak felé terjedőben, keleten a csipkeszőlő, nyugaton a tüskeszőlő kerüli a Balatont.
Egyébként azért "büszke", mert -a szedő számára - a tüskék/tövisek (nem tudom melyik van neki), éppoly nehezen megközelíthető, mint a büszke magyar ember. A vadrózsa uyanezt "csinálja", és itt ér össze a két termés.
Figyeljetek már, kéne nyitni egy ilyen topikot a tócsni-macok-lepcsánka vonalból is, én ezt középsuliban gyűjtöttem, és valami eggészen szuper volt:). De én nem bírok még topikot nyitni sajn.... Valaki?
Anyámék Tápén/Maroslelén büszkének mondták (pontosabban mondják is, csak már nem Tápén, hanem Szegeden), s ha jól emlékszem (hódmező)vásárhelyi jóatyám is így használta/ja. Piszke, pösz/köszméte nem volt használatos az ismerettségi körömben (az említett helyeken), esteleg egres.
Minálunknál, Hódmezővásárhelyen, büszke a neve a családban, de másokról tudom,
hogy egresnek nevezik. Én igazából nem tennék kölünbséget piszke-biszke-büszke között. Az pedig, hogy egresnek is neveztetik, semmivel nem meglepőbb, mint az a rengeteg más, hasonlóan több szóval illetett fogalom, gondolok itt pl. a ló-eb, sertés-disznó stb. párokra.
Győr: egres. Csak azért írom, hogy az egész topikban legyen még egy dunántúli hely, ha már ez a változat lett a köznyelvi. Az eper pedig földön terem, a szeder meg szederfán :)
Ikladon (Pest megye, aszódi kistérség) a köznyelvben egyértelműen piszke. Az egres hivatalosnak, választékosnak hat, a köszméte meg egyáltalán nem használatos (sokan nem is tudják, hogy a szó mit jelent).