Van aki felszedi a járdát/kocsibeállót, eltávolítja a gyökeret/gyökereket, majd visszabetonoz...
Van amikor a növény nem sínyli meg.
Ha van hely én meghagynám a beton, és ráraknám a térkövet. (De akkor nem nyílna ki a garázsajtó.)
SOS tanácsot kérnék! 2 hét múlva kezdődik a felújítás nálunk, melynek részeként a kerti járdákat is kicseréljük szép térkőre. Van egy gyönyörű 15 éves diófánk, amit még az előző tulajdonos ültetett, nem éppen szerencsés helyre: a ház és a garázs közé. A fa gyökerei már a mostani csúnya, régi betonlapokat is felnyomták kicsit, aminek következtében nehezebben nyílik a garázsajtó. A férjem szerint a fát ki kéne vágni, mert csak "rosszabb lesz" és a viacolor-követ is szét fogja bontani, amit nem kevés pénzért csináltatunk. Nekem meg vérzik a szívem: diófát kivágni?! Van megoldás? Milyen távolságban köveztessünk, hogy a gyökerek ne romboljanak? Vagy tényleg a kivágás a célszerű? Minden tanácsot előre is köszönök! (Nagyon amatőrök vagyunk...) Widus
Ezen agyalok én is, hogy betonból csinálnám 10cm vastagságban. Harmadába kerülne az anyag, mintha térkövezve lenne. Talán nem annyira szép, mint a térkő, de gyorsabb és olcsóbb megcsinálni. És az említett színezéssel talán sokkal esztétikusabbá lehet tenni. Úgy hogy engem is érdekel ez a színezés. Amit eddig én olvastam, az betonfesték volt és utólag kell felhordani a betonra.
Hasznalt mar valaki betonszinezot? Ez valami por, amit a cement aranyaban (x%) kell belekeverni a betonba. Ezzel lehet hazilag szines terkovet is kesziteni. Linket most nem tudok, de googleban talatam Mo-n is. Terkonel sokkal olcsobban lehetne szines jardat csinalni vele. Nekem spec. az autobejaroba lenne majd jo...
Tavaly készítettem betonozott kocsibejárót. 16-20 cm beton 100-80-100 cm osztásban, középen föld. Kényelmesen ki lehet szállni a kocsiból, és nem mellé lép az ember, ami esőben jó. A gyerekek rajzolnak rá, bicikliznek, szaladnak rajta.
Tudom kicsit vastag lett, de vékonyat nem akartam, 3 hét után meg a rakott kamazt bírta. 2,5-3 méterenként raktam bele egy vékony deszkát. A sódert olcsóbban katam, mint amiért a szemetet elviszik. A 7 köbméter sóder alig került többe, mint amibe a 3 köbméter került volna. (Csak az egyik vállalkozó kamazzal a másik aviával dolgozik.)
A térkő jobban tetszett volna, de nem tudtam megfinanszírozni.
A mostani barkácsáruházas reklámújságban találtam ezt a leírást térkövezésre:
A burkolat lerakása:
1. Először megfelelő vastagságban távolítsuk el a felszíni talajréteget, majd terheléstől függően, 15 cm vastagságban készítsünk teherhordó zúzalék ágyazatot.
2. A zúzalékot 10 cm-es rétegben terítsük le, ez lesz a víznyelő rétegünk.
3. A tömörített réteg szintjének a végleges burkolat magasságához képest kb. 10-12 cm-rel alacsonyabban kell lennie, mint a végleges kőburkolat szintje.
4. Ezutánrakjuk le a 3-4 cm vastagságú, finomszerkezetű zúzalékot, kavicsot, esetleg homokot. Ezzel az ágyazattal kell kilakítanunk a végleges lejtést is, erre már nem szabad rálépni.
5. Ebbe a laza ágyazatba rakjuk le a kiválasztott térburkolatot, szintjét úgy kell megállapítani, hogy az 1 cm-rel magasabban legyen a végleges szintnél.
6. Ezek után töltsük meg a térburkolat felületét száraz, finom szerkezetű homokkal.
7. Új térburkolatunk lerakása után azonnal használhatjuk.
Az 1. és 2. pont kusza számomra. Először 15 cm zúzalék jön aztán 10? Vagy csak elírás?
Meg aztán a 6.-ban megszórom homokkal és aztán? :)
Erre nem tudok pontos választ adni. Én is inkább érdeklődöm.
Én tennék legalulra egy vékony betonréteget is és esetleg némi síkhálót is tennék bele, hogy ne süllyedjen meg. Több helyen láttam így a síkhálót leszámítva, de attól még lehet, hogy tettek bele.
És hogyan lehet védekezni a járdalapok között kibúvó növényekkel?
Arra gondoltam, hogy egy aljzatbetont csinálva a járdalapok alá ez valamennyire kiküszöbölhető és így a járdalapok süllyedésétől se kell annyira tartani. Viszont az alábetonozással elveszti azt a számomra szimpatikus előnyét a járdalap, hogy ha valami csövet kell alatta a házhoz/háztól elvezetni, akkor nem kell feltörni, hanem utána kivehető-visszatehető nyom nélkül.
Szerintem meg kéne próbálni valami gyomirtóval, ami nem káros a talajnak, környezetnek. Vagy kiönteni bitumennel. Vagy vannak olyan dilatációt felvevő rugalmas anyagok, amit nem kell hevíteni, kenhető szigeteléseknek nevezik, ami szintén jó lehet. Más ötletem most nincsen.
Nem vagyok betonozós guru, sőt én is csak kérdezgetni szoktam :) de általában 1/4 arányban szoktak sávalapba követ vagy törmelék betont tenni. De inkább a nagyobb darabokat. Maréknyi méretű darabkákat nem szoktak beletenni tudtommal. Kérdés, hogy mekkora a feltört betondarabok mérete.
A járdaépítésnél hova gondoltad felhasználni? Maga a járófelület lenne, vagy alatta a tömörített talajba? Ha a tömörített talajba, akkor annak nem sok értelmét látom, hiszen a talajt úgyis tömöríteni kell, nem hiszem hogy jót tenne egy inhomogén szerkezet. Ugyanígy gondolom, ha a járda betonjába akarod bekeverni.
Sziasztok, kérdésem : a fürdőszobában szét kellett verni pár járólapot, meg az alatta levő masszív betont. Szerintetek ez a törmelék felhasználható pl. járdaépítéshez vagy valamilyen betonozás alá?
