A 80-as évek közepén egy amerikai mosóporgyártó képes hirdetést jelentetett meg. A képen baloldalt egy halom szennyes ruha látható, középen a reklámozott termék, jobboldalt pedig a szépen tisztára mosott, kivasalt, egymásra rakott ruhanemű. Amire azonban senki sem gondolt: az arabok jobbról balra olvasnak. A termékértékesítés teljesen befuccsolt.
Pepsi: A "Come alive with the Pepsi Generation" reklámszöveg fordítására a Pepsi nem fordított elég figyelmet, ezért a tajvani helyi nyelven az úgy hangzott, mint "Pepsi will bring your ancestors back from the dead", azaz "Pepsi feltámasztja az Ön halott őseit".
Igaz,hogy nem magyar mondatról van szó,de az érdekesség kedvéért leírnám:
Electrolux: Egy svéd nyelvről angolra fordított hírdetés koreai újságban megjelent szövege így szólt: "Semmi nem nagyobb szívás mint egy Elektrolux-porszívó". (Nothing sucks more?)
Nem tudom, mert nem vagyok szótárak közelében. Az biztos, hogy úgy a legegyszerűbb parafrazálni, ahogy írtad, de nekem elég motiváltnak tűnik még úgy is, hogy elhiggyem, anélkül alakult ki (esetleg valami analógiás úton?). De nagyon valószínű, amit mondasz.
3. (ha még aktuális): érzésem szerint elég nyilvánvaló, hogy az "alig tudja / győzi / bírja kivárni" kifejezés rövidült erre az általam sem különösebben szívelt formára.
Tudod, azért egy kicsit eltűnődtem azon, vajon nem játék volt-e ez az egész, de komolyan vettem, és jóhiszeműen hozzászóltam, hiszen ma már nem közismert az Ötödfélszáz ének sem (azt hiszem). De remélem, nem sértettem meg és nem sértek meg most sem Téged, és mást sem. Végülis ez az egész fórumozás is valahol játék homo ludensek számára, nemde?
Érdekes, hogy az avval az utóbbi években egyre többek számára stigmatizált lett, holott ennek korábban semmi nyelvi előjele nem volt, és nyelvművelői törekvést sem észleltem e témában.
Sőt. Nekem úgy rémlik (nem vagyok benne biztos, de mintha), hogy gyerekkoromban, jó negyven éve még mintha az avval számított volna választékosnak.
Ez az én kedvencem, ugyanis jól rámutat arra, hogy mi a különbség matematika és nyelv között.
1. 00 Mivel a0 = 1, és 0b = 0, ezért a 00 nem értelmezhető. 2. Az + -vAl Mivel Az + C… toldalék → aCC…, és …C + -vAl → …CCAl, ezért avval és azzal egyaránt. Érdekes, hogy az avval az utóbbi években egyre többek számára stigmatizált lett, holott ennek korábban semmi nyelvi előjele nem volt, és nyelvművelői törekvést sem észleltem e témában.
De reakció az evvel, avval 2. (addig, azzá) cikkre: „miért nincs *avvá, *evvé” Csupán már nincs, de volt: „Talán sajnálod még a’ bujdosókat is, Kik azt kiáltják: Zsigmond nem Király, mert a’ ki avvá tette, meghalt Mária” (1824–1825 Vörösmarty Mihály: Kont) | „Vitézebbet már nem szoríthatok, ’S ha ez királyi kéz nem volna is, Mint bajnok avvá tennéd: nyujtsd ide, Itt jobbom, itt a’ béke, ’s szívemen” (1826 Vörösmarty Mihály: Salamon király). NB. Az csak látszat, hogy kizárólag Vörösmartynál van meg, tudomásom van róla, hogy léteznek egyéb adatok is, csak nincsenek a birtokomban.
Ez az én kedvencem, ugyanis jól rámutat arra, hogy mi a különbség matematika és nyelv között.
1. 00 Mivel a0 = 1, és 0b = 0, ezért a 00 nem értelmezhető. 2. Az + -vAl Mivel Az + C… toldalék → aCC…, és …C + -vAl → …CCAl, ezért avval és azzal egyaránt. Érdekes, hogy az avval az utóbbi években egyre többek számára stigmatizált lett, holott ennek korábban semmi nyelvi előjele nem volt, és nyelvművelői törekvést sem észleltem e témában.
De reakció az evvel, avval 2. (addig, azzá) cikkre: „miért nincs *avvá, *evvé” Csupán már nincs, de volt: „Talán sajnálod még a’ bujdosókat is, Kik azt kiáltják: Zsigmond nem Király, mert a’ ki avvá tette, meghalt Mária” (1824–1825 Vörösmarty Mihály: Kont) | „Vitézebbet már nem szoríthatok, ’S ha ez királyi kéz nem volna is, Mint bajnok avvá tennéd: nyujtsd ide, Itt jobbom, itt a’ béke, ’s szívemen” (1826 Vörösmarty Mihály: Salamon király). NB. Az csak látszat, hogy kizárólag Vörösmartynál van meg, tudomásom van róla, hogy léteznek egyéb adatok is, csak nincsenek a birtokomban.
Kedves fraki, igencsak megtáltosodtál egyszerre :-))). De mintha egyikünknek sem jutott volna eszébe hirtelenjében a legtriviálisabb ilyen kifejezés, a másfél > másod(ik) fél.
Micsoda marhaság. Valójában, ha már annyira logikázós vadbarmok vagyunk, az avval a "szabályos", és az azzal a "kivétel". De hát mennyivel eccerűbb "jobban tudni".
Nade ilyen a nyelv, nem is kötözködöm, csak van ami nem számomra nem befogadható.
Így van, az idiómák csak gazdagítják a nyelvet, a puszta kompozicionalitásból a közös konvenció által élővé emelik.
De van, hogy valakiben szöget üt egy kompozicionális/logikai értelmezés, s ez okozhat konfliktust. Ilyenkor mindig tudomásul kell venni, hogy a nyelvnek saját logikája van. Azt megérteni öröm, elutasítani frusztráció.
A harmadfélszáz magyarul azt jelenti, hogy 250. Mert az első kétszáz megvan, de a harmadik száznak csak a fele van meg, vö. "Ötödfélszáz ének" (= 450 ének). Vö. még: "másodmagammal mentünk vhová" (a második magam voltam, összesen ketten voltunk).
1-es nél valóban furi a dolog, mert végülis az "évszázad"-ra is rá lehetne mondani, hogy 3,65 nap, kb87,4 óra:))))
2-es oké. Mindenesetre én kizárólag a "z"-s változatot fogom használni a továbbiakban is.
3-as esetében maxi igazat adok, valóban van egy ilyen íze, az "alig"-nak, de mégis úgy rossz, ahogy van, mivel jelentése szerint "kevés" a "legcsekélyebb mértékben". A "csúnya" helyett sem használjuk a "szép"-et, csak néha blöffből. Nade ilyen a nyelv, nem is kötözködöm, csak van ami nem számomra nem befogadható.
1. Mennyi a "harmadfélszáz", mert ha jól hallottam vhol régebben, nem 50nek a harmada, pedig csak ez tűnik logikusnak. Tehát hogy is van ez, és miért?
Ezt nem tudom, de a "harmadik" is logikus (vö. harmadnap).
2. Rosszul vagyok, ha azt hallom/olvasom: evvel, avval. Ez helyes elméletileg? (Van ez meg az, így lehet: ezzel, azzal.)
Helyes. Pontosabban nem helytelenebb a z-s változatoknál. Még pontosabban egyik sem helyes és egyik sem helytelen. Nyelvtörténetileg így alakult, hogy a hasonulás visszafelé hatott. Talán más tudna más példát is mondani.
3. Szintén nem bírom, az "alig várom, hogy lássam" típusú kifejezéseket. Ezek szerint baromira nem vágyik rá, hogy lássa. Én mindig a "nagyon" szót használom (az "alig" helyett) ezekben az esetekben. Nem tudna mindenki erre átszokni?:)
Ez idióma, és azt jelenti, amit mindenki, beleértve téged, ért alatta. Minek átszokogatni? Mellesleg nem is ugyanazt jelenti a kettő. A "nagyon várom" tárgyilagos, visszafogott, érzelemmentes, az "alig várom" pedig kifejezi, hogy az illető a várakozás tűréshatárán van.
Talán nem a legjobb topikba írok, de lenne 3 kérdésem:
1. Mennyi a "harmadfélszáz", mert ha jól hallottam vhol régebben, nem 50nek a harmada, pedig csak ez tűnik logikusnak. Tehát hogy is van ez, és miért?
2. Rosszul vagyok, ha azt hallom/olvasom: evvel, avval. Ez helyes elméletileg? (Van ez meg az, így lehet: ezzel, azzal.)
3. Szintén nem bírom, az "alig várom, hogy lássam" típusú kifejezéseket. Ezek szerint baromira nem vágyik rá, hogy lássa. Én mindig a "nagyon" szót használom (az "alig" helyett) ezekben az esetekben. Nem tudna mindenki erre átszokni?:)
Bocs, ha szaki szemmel banálisakat kérdezek, meglehet, csak nekem torz a gondolkodásom.
Valamelyik tévécsatornán mondta Medgyessy jogi képviselője (szinte el is ismételte, tehát nem nyelvbotlás volt): „Medgyessy Péter érdekelt volt az eljárás mikénti eldőlésében.” Nagyon meggyönyörködtem. :-))
Én a HDSz.-ben egyedül a dió nagyságút találtam, meg is lepődtem rajta.
Most értettem meg a válaszodat. Azt akartam írni, hogy én is egybeírtam volna. Bocs, teljesen le vagyok épülve.
Előtaláltam egy Magyar helyesírási szótárt, és szomorúan látom, hogy nem osztják azt a "véleményemet", hogy az ember nagyságú kifejezést egybe kellene írni.
Ennek a miértjét ugyan nem értem -- bár biztos megindokolható valamivel --, de eszerint phlsnek van igaza, és ez a vizsgálat nem alkalmas a törpe méretű kifejezésben a törpe szó melléknévi voltának igazolására vagy elvetésére. Maradnak tehát a nyelvtörténeti és nyelvhasználati érvek a melléknévi értelem melett.
> Az igaz, hogy a törpe növésű v. méretű két szó, de az ember nagyságú is az. Akkor most mi ebbôl a tanulság?
Nos, lehet, hogy fogalmazászavarom van, de azt állítom, hogy az embernagyságú egy szóba írandó. Az -ú/ű toldalék -- egybe- vagy különírt -- jelzős főnévből képez összetett melléknevet. Így ha az *ember nagyságú kifejezést különírnánk, kétségkívül külön kellene írni az *ember nagyság jelzős kapcsolatot, ami pedig sérti az AkH11 125.c) pontját (az embernagyság jelöletlen határozós összetétel, vö. embernyi nagyság).
A 18-as hozzászólásomban azért hoztam ennek alátámasztására a hasonló embermagas (< embernyi magas) összetétel, mivel a HHC nem tartalmazta az embernagyság(ú) szót. Most azért kerestem néhány irodalmi előfordulást (a lapokon belül az "embernagyságú" szóra kell keresni; a Nyugat archívumban a böngésző "Vissza" ["Back"] gombjával csalható elő a szöveg): Sík Sándor, Színi Gyula, Laczkó Géza, Vámos Magda.
... amint az Index egyik mai, szem elôtt lévô cikkében sem:
"A bankrablás elkövetőinek kézrekerítéséhez szinte minden eszköz megengedett." Meg van engedve, mármint a használata. Vagy: megengedhetô, használhatnak (a rendôrök), szabad használniuk stb.