Azt még nem mondtam, milyen ez a gép, mert nem szokványos!
A Bajkál tóban készül majd, az 1000 m mély. Annak mélyén lesz a fagyasztó láda, ott készül a jég. A -40 oC hideg glykol keverék hűti, amely csöveken van hozzávezetve. Ehhez egyébként nem kell szivattyú, az alul felmelegedő glykolban olyan felhajtóerő ébred, hogy akár turbinát forgathat!
De ez semmi, ahhoz képest, ahogy a jégtömbre milyen erő hat? 1000 m mélyben 100 kg/m3 sűrűséghiány? Megmondom= E+7 Pa. Ha ennek a térfogatáramát is figyelembe veszem m3/s, akkor megkapom a teljesítményt. Ha mondjuk másodpercenként sikerül csak 1 kg vizet megfagyasztanom, akkor az 10 kW! Ha egy m3/t, akkor az 10 MW! Igaz, hogy másodpercenként. És végül is, ez is egyfajta STIRLING motor, csak nem kellenek rudak.
Szóval: egy jéghideg felső környezetben egy melegebb mély víz- maga a csúcs....
A folyadék hőtágulása, és fázisváltása hihetetlen erőt ad. A legjobb Szibériában, ahol mindig hideg van, és azonnal megfagy a víz. Képzeld, megfagyasztod- tágul 10 %-ot, a csövet is széttöri! Most 10 K-t melegítesz, összehúzódik, node nézd, 5oC felett megint tágulni kezd! Kész valószerűtlenség, de igaz! Ebből csináljon valamelyitek Stirling motort, (én most nyugtatót szedek).
Nagyon egyszerű, meggyőző kísérletet ajánlok! Árpa nőt a szememen. (Most is ott van, randa, de mindegy). Vettem egy 0,33 l-es Colás műanyag kupakos bigyót, és megtöltöttem dugig forróvízzel. Majd az arcomhoz szorítottam. Mire megkaptam a másodfokú égési sebeseket, és lehűlt a szemhőmérsékletemre, a műanyag palack szinte lapos lett! Most képzeljetek sok ilyen palackot, amit napsugárzás melegít. Egy tehervagont felemel, ha üvegből van. És ez is Stirling motor, ha úgy veszem. A Cola gyár büszke lehetne rám.
A német ADAG gyárt olyan fali 20 kW-os gázkazánt, amely 1 kW áramot ad Stirling. motorral, és persze fűt, ( kisgyermeket is altat. :-0). Ha nagyon érdekelne, rákérdeznék a képviselőjüktöl.
De csinálhatsz egy 4x4x4 méretű helyiséget, tegyél a falára egy turbina- ventilátort. Fűts be, mondjuk 200 oC-ra, és hagyd kihűlni. A ventilátor -dinamó forogjon jobbra, balra. A térfogat: 64 m3. A max. nyomás: ~ 5E+4 pa. bar Egy ciklus x secundumig tart. Elérhető teljesítmény: 100...200 kW/ ciklusszám. 1/s. Nem rossz. Ne örülj, egy órával kell osztanod.... És jó sok tüzelő kell hozzá.
Idezet: "Stirling motorok VANNAK kereskedelmi forgalomban: ersosorban a 3. vilag szamara keszitik oket, ahol mondjuk fatuzelessel orolnek, hajtanak gepeket, es azert nem gozgepet, vagy robbanomotort hasznalnak, mert a stirling kompakt, es sokkal hatekonyabb, es olcsobb uzemeltetni. Ugyanezt javasoljak (guglizni kell, amerikaiak) hazak energiaonnalositasanak kiepitesere: veszel egy stirlinget, egy kazant, akkut meg elektronikat, es a 8-10kW stirlinges generator mindent megold: ertsd futes, melegviz, villany (-hutes, szgep, viz etc)."
Sziasztok! Nemregiben hallottam eloszor a Stirling-motorokrol. Vegigolvastam a forumos velemenyeket az Otto-motor alternativajakent valo ertelmezesrol (altalanos velemeny az, hogy utopisztikus). Engem azonban nem az autoban valo felhasznalas erdekel elsosorban, hanem az, hogy mondjuk mennyire erne meg befeccolni egy olyan gepre (vagy esetleg hazilag megcsinalni???), ami telen a fatuzelesu kemencembe epitve termel egy kis elektromos aramot. A hatasfok nem lenne olyan fontos, a lenyeg, hogy mondjuk 1-2 kW teljesitmeny azert kijojjon belole. A meret sem olyan eletbevago, nyugodtan lehet nagy is, ha cserebe nem kell nemesgazt meg specko tomiteseket hasznalni.
Lehet ennek Magyarorszagon valami erteleme? Velemeny? Tudja valaki, hol es mennyiert lehet ilyen gepet kapni?
Olyan mutatós volt az a kép, 446 KB GIF, és nem tette föl. Pedig méretben elférne. sztgyi korábban írt valami 250 KB körüli korlátról, de furcsa, hogy nem teljesen tüntette el, a széléből egy csík ott van.
Gyártanak ilyent, korábban már hivatkoztunk rá. Ha igaz, űrben is alkalmazzák. Egy német egyetemi diákcsoport Solar vízszivattyúhoz is ilyen mágnesváltóst használt.
delutan volt egy kis idom es csinaltam egy kiserletet. 25 cm hosszu 22mm atmeroju rezcso egyik veget lezartam a csobe beletettem 1 vasrudat (zold a kepen) a 22-es cso masik veget leszukitettem 15-osre es ratattam 1 csapot azutan pedig 1 nyomasmerot. a 22-es csore rahuztam 1 pont ra passzolo hangszoromagnest amit, ha csusztattam a csovon fol-le akkor a benne levo vasrud szepen kovetette. kompreszorral felnyomtam 4 bar -ra es elkezdtem melegiteni a veget. nem melegithettem eszetlenul mert a veget lagyforrasztassal zartam le, ugyhogy 300 fok alatt kellett maradnom. a hutest vizes rongy toltotte be(ami valjuk be nem valami tokeletes). tehat elkezdtem melegiteni a nyomas szepen el kezdett emelkedni egessz 6.5 bar-ig (eddig mertem melegiteni, bar a vegen probaltam novelni a nyomast 7 bar-ra, de megolvadt az on es kifujt a nyomas) ezutan attoltam a magnest es a nyomas kb 1 bar-t esett mikor viszahuztam par tizedmasodperc es ismet 6.5 bar volt. tehat sikerult levegovel kb 150-200 fokos homersekletkulombseggel 1 bar nyomasvaltozast elernem. bar szerintem lehetne sokkal jobb eredmenyt is elerni mert en a jo 30 cm 15-os csovet forrasztottam a 22-es csobe ahol lenyegeben elveszett a nyomas.
termeltess vele elektromos áramot és hozd ki azt, egy elektromos csatlakozó jól tömítetten is átvezethető, nincs mozgó alkatrésze. Minden más belül van, a munkahenger alternáló tengelyére állandó mágnes (vagy gerjesztett), mozog az állórészben, s annak (állórész) tekercseiben generálja a szabad elektronyokat neked :) Semmi tömítési gond.
olyat el tudtok kepzelni, hogy a felhevult gazt 1 a hengeren kivul elhelyezett magnes altal mozgatott dugatju nyomogatna a meleg ill hideg oldal kozott? ezzel megszunne az egyik tomitesi problema es fix fordulatszamon lehetne hajtani a motort. ha pedig a munkat is ki lehetne hozni magneses erovonalak altal akkor kesz lenne a tomites nelkuli (zart) stirling motor.ha kodos a megfogalmazasom szivesen lerajzolom.
Hogy az entropia növekedni fog ben van a gondolatmenetben. Carnot és a második főmondat közötti összefüggés bizonyításában azonban a görbét egy isothermre és egy adiabatikusra osztottuk a suliban. Az útobbit azonban itt nem vagyok képes sehogyse belegyömöszölni. Hol van? Hiszen mindent megtettem, hogy csak az ne legyen. Becsülettel keresgéltem azt állíthatom, teszem máig is. Meglehet a schubládában van és csak én vesztettem el a kulcsot:-)
Ezenkivül azonban sehol Plancktól Gamov- ig nincs egy meggyőző gondolati hid. Mindegyikük rá van szorúlva az adiabatikusra.
Talán ez az oka annak, hogy Carnot nem lett főmondat.
Az elmúlt századfordúló táján még volt egy volumenenergiáról sok vita. El lett vetve. Egyedűl a temperatur számit. És az meg nincs mese megy lefele.
Egy a háztartásban alkalmazott ellenáramú a legrosszab esetben is legalább 80% os. Az ipariak ennél a hatásfoknál ma ki vannak dobva ha nagy menyíségről van szó.
Érjen el egy háromlépcsős amit könyen meg tudok vallósítani csak 30-40 et. már Carnotnál kell járnia.
De ne ad isten és valahol mégis bent a kukac. Az azonban biztosnak látszik hogy mindenféleképpen már csak a mechanikája miatt versenyképes.
Tavaly már elmeséltem, de talán páran hasznát vehetitek. Hogyan lehet 2-3 perc alatt nagy hidegben is bemelegíteni az autót?
A módszer csak belső keringtetésű szellőzőrendszerrel ellátott gépkocsik esetén használható, és ha van 220V!
Gondolom sokaknak eszébe jutott már, hogy egy ventilátoros hősugárzóval előmelegítse az utasteret, indulás után azonban a mai gazdaságos motorok elég nehezen kezdenek meleget fújni.
Egy lehetőség: A szellőző belső cirkulációs beszívónyílásához kell tenni a hőlégfúvót (Általában a kesztyűtartó alatt van.), és a motort beindítani. A fűtést melegre, ventilátort maxra, belső keringtetéssel, ekkor a szellőzőrendszer forró levegőt átkeringteti a fűtőradiátoron, és az fogja melegíteni a kocsi hűtővizét, pont fordítva mint általában. Hihetetlen gyorsan bemelegíti a motort annyira, hogy már önállóan is langyos levegőt fúj. Azért csak óvatosan! Ne jöjjön senki, hogy a gagyi kínai hősugárzója agyoncsapta mert előre bedugta és elhasalt vele a hóban! :-)
Természetesen nem azt kifogásolom, hogy van hőveszteség, mindössze a - „De csak abban az esetben ha a kiegyenlítődés a külvilággal történik. Ha a lépcsők között akkor nem.” - kijelentésed újragondolására próbáltalak ösztönözni.
A hőkiegyenlítődés akárhogyis, de az entrópiát növeli, tehát a kinyerhető energia töpörödik. :-) Ha ez nem világlik ki a jelenlegi gondolatmenetből, akkor még kell valahol lenni a sublót mélyén egy faktornak, amit nem vettünk számításba.
>Nem tudom, képzeld el, hogy nagyon sok ez a veszteség... a hő leáramlik munkavégzés nélkül. Mi történik?<
Rémálom hideg illetve melegrázással:-)
Mellékáramok mindig vannak a hőt sőt minden egyes energiformát kivéve a potenciálisat nem tudjuk a szétszoródásukban megakadályozni csak a folyamatot lassítani. Sajnos a hő ezekközt a legmakacsabb ráadásul nem hajlandó semmi más energia formába magától átalakulni az a piszok:-). Dé látod az amik igen alacson hővezető képeségű kerámiakat csinálnak.
>Ha jól látom tulajdonképp a sűrítési ütem fáradtságos munkájától szabadítanád meg a motorod <
Meg Carnot az alsó isothermen kényszerből elkövetett hőpocsékolásától.
>viszont nyitottá válik a folyamat, nem látom át ennek minden következményét, de ha a gázt légköri nyomásról melegíted, elég kis teljesítmény-súly arányra számíthatsz.<
Igen. A gép alapvetően három üzemmódban működhet. Ha nyitott akkor lehet kazános de lehet folyamatos belsőégésű is ebben az esetben nincs kazánvesztesség. Ha zárt akkor csak kazános de nagynyomású és it van lehetőség a füstgázt a hőcserélők lépcsőibe (+ 1 meleg ág) megcsapolni. Igy vagy úgy én is azt feltételezem hogy a teljesítmény-súly aránya messze lesz a kétüteműétől még akkor is ha a nagy fordulatszám és az igen jó térkihasznállás nagy gázmenyíség átáramlását engedélyezi.
>nincs elég rálátásom érdemi hozzászóláshoz.<
Mert nem publikus az emiled:-)
Nekem személy szerint Carnot a következőt adta az utamra: ahol hőmérséklet különbség uralkodik ott mindíg van egy út a hőböl mechanikai munkát nyerni.
„De csak abban az esetben ha a kiegyenlítődés a külvilággal történik. Ha a lépcsők között akkor nem.”
Nem tudom, képzeld el, hogy nagyon sok ez a veszteség... a hő leáramlik munkavégzés nélkül. Mi történik?
Ha jól látom tulajdonképp a sűrítési ütem fáradtságos munkájától szabadítanád meg a motorod, ez nagyon jó viszont nyitottá válik a folyamat, nem látom át ennek minden következményét, de ha a gázt légköri nyomásról melegíted, elég kis teljesítmény-súly arányra számíthatsz.
Hó... még valami: A hatásfok a tengely mech.energia/üzemanyagkémiaienergiája. Ez azért lényeges, mert nem mindegy, hogy a Q2 bevezetéséhez mekkora hőt kell a kazánban előállítani, hiszen állandóan igen magas hőmérsékleten történik a füstgázhőmérséklet magas marad.
Óvatosan vedd ezeket az észrevételeket, inkább csak felvetésnek mint kritikának szánom, nincs elég rálátásom érdemi hozzászóláshoz.
Így visszaolvasva kicsit nyersnek tűnik a válaszom a commentedre. Erre blazsek kolléga is felhívta a figyelmem. Igaza van, megkövetlek a stílusomért. Sajnálom.
"A ház és a forgórész közötti légrés nem feltétlenül a megmunkálási probléma. E két elem eltérő mértékben tágul, ráadásul ha a kerületén nem egyformán melegszik, nem is körkörösen." Van olyan anyag, aminek a hőtágulási eggyütthatóját ebben azt esetben simán figyelmen kívül hagyhatom. Ki is hagyom.
Igaza lehet a csajomnak mikor azt állítja: egész meglepő, hogy némelyik ember te milyen hülye tudsz lenni néha:-)
T.i. nem olvastam végig amit irtál. Bocs.
Nem tudom figyelembe vetted-e a szimulációnál, hogy a fordulatszám növekedésével a hőcserélőkön nem tudsz arányosan több teljesítményt áthajtani, vagy a hőátadó felületeket kell a fordulatszámmal növelni, vagy elhal a nyomatékod.
Megtettem. Két megoldást látok a problémára. Ha a gép stationáris akkor elegendő a hőcserélő isochor ágának lépcsöibe valamivel több munkagázt tárolni igy mivel csak anyí lesz kivéve mint betéve a maradéknak ideje van a hőfelvételre. Ha változó fordulatokra épitjük akkor ezt a teret eszerint növelni kell. Igy értelemszerűleg Q1-et is ami méretnövekedést jelent de nem hatásfokvesztességet. Természetesen elméletileg mert gyakorlatilag mivel a felület nő és nincs tökélletes hőszigetelőnk romlik a hatásfok. Itt ideje volna az érthetőség kedvéért a kettő között szigorúan különbségett tenni.
A résveszteség, ha hőmérsékletkülönbség kiegyenlítődéshez vezet, akkor valahol elvileg a kinyerhető energia és ezzel a hatásfok csökkenését kell okoznia.
De csak abban az esetben ha a kiegyenlítődés a külvilággal történik. Ha a lépcsők között akkor nem.
A kérdés leegyszerűsitve menyí hőt viszünk be és abból menyí hagyja el a gépet elméletileg. Majd gyakorlatilag és ezt hogyan tudjuk csökkenteni.
