Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Igen, egyszer megégett egy srác lába. Rácsöppent az anyag és nem volt beöltözve. Hallottam más osztályoknál történt horrort ezzel kapcsolatban.De szinte mindíg a felelőtlenség volt a baleset oka. Pakonyon is a srác a haverjával ebédidőben ment kimosni a tömlőt, mert rohant volna haza. Ht. sem volt a közelben, mert kajált.
Hát igen szinte mindenki félt az anyagtol,mi töltösök szinte ott éltünk Tibold fhgy-gyal ingáztunk a két töltö között,emlékszem mikor ebédidö volt és mentünk kajálni ahogy beléptünk az ebédlöbe szétrebentek mint a verebek ugyféltek tölünk mint a tüztöl.emlékszem 94-nyarán bekrepált az O töltö keringetö szivatyuja na az nem volt egyszerü kicserélni,be kellet mászni a töltökocsiba szétszerelni és kicserélni a csövekböl folyt az anyag mindent beboritott a sárgagöz a kesztyünk meg szinte a kezünkre égett ilyenkor gyorsan ki kocsibol és lemosni mert ha nem akkor szétmartavolna a kezünkett ja és ezt tettözte még 30-35 fok meleg jopárszor csak ugybirtuk csinálni hogy levetük a csukját(gázálarc)mert máshogy nem birtuk elviselni a höséget kb egyhétig csináltuk de megcsináltuk faszán.
Nagy haver volt. Eszembe jutott, mennyire utáltam a két anyagot (O és G) szerencsére én nem kerültem velük kapcsolatba, de mikor HÁP ÜTI voltam, néha rájuk néztem. Undorító és ugyanakkor félelmetes volt, ahogy az O anyag nagy hőségben párolgott a tartály tetején levő nyílásokból. Persze ehhez kellet az is, hogy az ember tudja mire képes ez a trutyi. Leki "nindzsa" volt ennek nagy tudója.
Szia Boltiv! Ódor Ernö? fiatal hdgy-fhdgy -ok hvb-sek v rt-sek van nekem egy kisokosom ott aránylag levan irva az összes pu-s,rt-s,hvb-s,tisztek neve és rendfokozata ugy aszem betudom öket azonositani.
üdvözölek Boltiv. pontosabban mikkor jöttél el pakonyrol? söt majdnem tsz-es lettem annyira bejött nekem a légvédelem,az a hangulat ami ott volt az egyszerüen nem volt foghato máshoz,egy más világ volt lérakosnak lenni a mai napig hiányzik az a társaság ezért is különösképp örülök ha földimmel találkozom remélem még sokkat fogunk itt találkozni!
No lám, milyen kicsi a világ. Koordinátás tiszt voltam pakonyon. De a dátumokból ítélve pont elkerültük egymást. A ht. és a sorállomány normális viszonyáról leírtakat alá tudom támasztani. Nagyon jó hangulatú társaság volt. Igazán sajnáltam, hogy el kellett jönnöm. Persze, az osztály és a danndár jelenét tekintve ...talán nem is baj.
Gondolom te sem tartottad elviselhetetlennek itt a katonai szolgálatot.
Szia, és örülök, hogy még "nem halt ki" a pakonyi gárda.
Tudod, mennyi finom kábel volt egy ilyen helyen? Amúgy teljesen zárt terület volt, tehát sem az egeret, sem a patkányt nem zavarta semmi, esetleg az a néhány hobbiból tartott kutya vagy macska.
Tizenegynéhány évet lenyomtam ilyen helyeken, de arra például nem emlékszem, hogy valaha is irtottak volna rágcsálókat. Annyira titkos volt minden, hogy az irtó személyzetet sem lehetett beengedni. Esetleg a készenléti épületekben volt kikészítve egy egy kis egérméreg, de hasznát sose láttam. Viszont a kábelek tényleg finomak voltak.
A rágcsálómentesítés nem olyan nehéz dolog, mint gondolnád. Bp. anno rágcsálómentes város volt, megvannak erre a célra a megfelelő vegyszerek. A rágcsálómentesség fenntartása lehet ott nehéz, ahol mezőgazdasági terményt, takarmányt tárolnak nagy mennyiségben, mert az tápláléka és egyben lakhelye is a patkánynak, egérnek. Nem hiszem, hogy egy légvédelmi rakéta osztály ebből a szempontból különösen veszélyeztetettnek minősülne!
A hidraulika stimmel. Viszont ezekben az indító állványokban egy darab áramfejlesztő masina nem volt. Volt viszont olyan erősítő forgógép - szervomotor páros, ami egészen alacsony fordulatszámon (1 o/sec alatt) is képes volt ugyanazt a nyomatékot produkálni, mint nagy fordulaton.
A felhasznált feszültségről: Az orosz mindenhová olyan erősáramú berendezést épített, ami az ő saját 3x220 V-os Δ kapcsolású hálózatukat kajálta. Ez a mi országos hálózatunknak sajnos egyáltalán nem felelt meg, így az üzemeltetéshez is kellett egy áramátalakító. Arról nem is beszélve, hogy a trafókat és forgógépeket az orosz 200 V 400 Hz-es energiáról üzemeltette, mert ahhoz a feszültséghez kisebb vas kellett mind a trafókba, mind a motorokba.
Magyarán. Amik etekben az eszközökben vanna, azok sajnos nem jók semmire, csak abba, amibe kitalálták.
"Az orosz egyébként az egerek ellen macskát, a patkányok ellen meg kistermetű kotorék kutyákat alkalmazott."
Ez a leglogikusabb megoldás! Trópusi területeken ehhez még hozzájön mondjuk a kobra, állítólag az a legjobb - már annak, aki együtt tud élni egy olyan rusnya jószággal. Mondjuk a kábelcsatornába valószínűleg az fért volna a legjobban. :-)
Egy pontosítás, a gumikat glicerin - víz 1:10 oldatával kenegettük, ez volt az üzemeltetésiben. (Még ma is használom, a kocsimnak a gumi alkatrészeihez (ablaktörlő, kerék, ajtó gumi), patikában pár forint, és jobb minden bolti csodaszernél)
Ez a baromság szerintem valami magyar találmány lehetett. Végül is az orosznál sok helyen nem jártam, technikát leginkább a lőtéren láttam, de ott vagy abszolúte tábori körülményeket lehetett találni, de létezett az ellenkező véglet is. Láttam olyan tüzelőállást, ahol ha nem is túl bőven, de egy ember is elfért. Kérdésemre az orosz azt mesélte, hogy így a katonát be lehet zavarni karbantartani. Mellesleg: a teljes kábelkészletet valami vazelinszerűség oldatával kellett folyamatosan kenegetni, ami megakadályozta, hogy a gumi kirepedezzen. Az orosz egyébként az egerek ellen macskát, a patkányok ellen meg kistermetű kotorék kutyákat alkalmazott.
Zsenge fiatal vagyok, hogy erről tudjak, de én afféle egyszerűsítő szándékot sejtek a dologaban. A rágcsálómentesítés nem egyszerű mert mindent kirágnak, a patkány még az ólomcsövet is. Ez most előítélet, de lehet, hogy az orosz nem bízott benne, hogy x méter kábelt úgy meg tud védeni, hogy egy kétcentis rés se legyen, ahol az egérke be tud menni. A robbanóbeton meg a totális megoldás, amit az oroszok szeretnek és számos urban legend szól róla (gyalogság áthajtása az aknamezőn, ceruza az űrhajósnak stb.) ebbe a mentalitásba belefér a robbanóbeton is.
Itt nem a gyors telepítés és a védelem gyors megteremtése volt a szempont. Sem azelőtt, sem azután ezzel a módszerrel nem találkoztam. A mezőfalvi Vega és a sárbogárdi Szenyezs lett ezzel a módszerrel telepítve. Lehet persze, hogy máshol is használták, de én ezt a két helyet láttam így megoldva. (Na jó! máshol nem is nagyon kotorásztam a kábelek után) Szerintem az lehetett az ok, hogy valaki kitalált valamit és azt ki kellett próbálni. Az a lehetőség, hogy esetleg valami miatt (pl. középjavítás) ki kell szedni a komplexumot, az senkiben fel sem merült. Mezőfalván ez a K1 antennaposztok telepítésén is látszott. Amikor telepítettük, akkor csak egy 120 tonnás daru segítségével lehetett a helyére tenni a kabint, aminek egyébként kerekei vannak. Magának a kabinnak a talapzatát valami 20 cm-rel magasabbra építették, a kabin meg nem tudott ugrani. Ráadásul a körülötte lévő töltés is úgy készült, hogy azt kemény földmunka nélkül nem is lehetett megbontani. Nemrég láttam, és hogy kiszedhessék a kabinokat, le kellett szedni a gyűrű felét. A K9 kabint miután betolták a helyére, mögéje felcsörlőztek egy 50 cm vastag acél és beton pajzsot, amit oda is hegesztettek. A füleket pedig levágták, hogy ne legyen útban. A kabin azóta is ott van, mert még nem próbálkoztak a kiszedéssel.
Visszatérve az eredeti témához. A robbanó beton gyors megoldás volt, akkor jónak is tűnt, de a kábeleket úgy kellett kitépni a kábelcsatornából.
Lehet, hogy van jobb módszer, de ez gondolom gyors és (viszonylag) olcsó, persze akkor, ha a tervezés szempontjai között szerepelt az is, hogy az egész komplexumot oda lehessen telepítei bárhova egy hét alatt, kiépítéssel, fedezékekkel, egérvédelemmel.
ez meg pakony 94 nyár.:)
