A térgörbület nem feltételezett, hanem kimért jelenség...
Sajnos nagyon tévedsz, mert először kimérték a jelenséget és utána Te önkényesen azonosítottad a kitalált térgörbülettel pedig a kimért jelenség az erőtér (DVAG gradiens) inhomogenitásából fakad.
Semmi köze a térgörbülethez, csak te (is) ezzel a semmi görbületével azonosítottad. A jelenség persze, hogy van, de nem a tér görbe hanem a fényút.
Egy nagyítóval fókuszálod a fényt, görbe lesz ott a tér ????
Egy patak folyik a medrében, görbe ott a tér? Vagy csak a meder görbe?
Egy porszívó szívja a szöszt meg a piszkot, görbe ott a tér ?
Pedig kimérheted a jelenséget, a szöszöcskék pályáját pl az idő függvényében vagy amit akarsz mindent kimérhetsz. Ez még nem jelenti azt, hogy ott a porszívó előtt meggörbült a tér.
Az elmélet (pl. Riemann geometria) emlékeim szerint úgy fogalmaz matematikailag egzaktul, hogy görbe az a tér, melyben a tér pontjait egyértelműen meghatározó koordinátafüggvényekhez nem lehetséges olyan koordinátatranszformációt találni, melynek alkalmazásával egyenesvonalú koordinátatengelyekkel rendelkező koordinátarendszerbe juthatnánk. Így eszerint a feltételezésed, hogy a három pontot a naprendszeren belül ki tudod transzformálni derékszögű koordinátarendszerbe, téves. Elismerem, hogy ezt nehéz szemléletesen elképzelni, én ezt részemről már rég feladtam.
Ami pedig annak filozófiai taglalását illeti, hogy a térnek (mint "semminek") nem lehet szerkezete, pont jó helyen történik, hiszen a jelen topik elméleti hátterét szolgáltató Heim kvantumelmélet (HQT) kiindulópontja pont ez: a téridőnek meghatározott kvantumos szerkezete van, és az univerzum tágulása során ezen geometriai eredetű kvantumos szerkezet "osztódása" következtében vált lehetővé az olyan geometriai eredetű tulajdonságok észlelése, mint az anyag és energia. Természetesen ennek helyességét sem az fogja eldönteni, hogy el tudjuk-e szemléletesen képzelni, hanem hogy a belőle adódó következtetések egyeznek-e az általunk elvégezhető kísérletek eredményeivel. Mindenesetre a részecskefizikai anyag és energiaspektrumra elméletileg kapott számszerű adatok helyessége mindenképpen azt jelzi, hogy meg kellene próbálni utánajárni a dolognak, mielőtt kikacagnánk az elmélet megalkotóit.
Így nincs jelentősége, hogy a tér egy adott része görbűlt-e vagy ha igen
mennyire, mert korrekten át tudjuk konvertálni a tapasztalt adatainkat
olyan modell térbe, mint pl. a kockásfüzetlap, vagy számítógépes program
3D-s tere és vissza.
Ezért nem kell foglalkoznunk a geometriánk használatakor az egyszerűen
követhetőnél bonyolultabbam követhetővel. Így világosabban, tisztábban
látható a lényeg és nem vezet tévútra a rosszul feltételezett görbület hatása.
Ez olyan, mint:
"Így nincs jelentősége, hogy a Nap vörös óriássá válik-e vagy sem, mert korrekten át tudjuk konvertálni a tapasztalt adatainkat olyan csillagmodellbe, amiben még húszmilliárd évig folyik a mai magfúzió, aztán meg csendesen kihúny.
Ezért nem kell foglalkoznunk a csillagmodellunk használatakor az egyszerűen
követhetőnél bonyolultabban követhetővel. Így világosabban, tisztábban
látható a lényeg és nem vezet tévútra a rosszul feltételezett kollapszus hatása."
Elsősorban, azt hiszem, azért nem - és erre próbáltalak rávezetni -, mert az euklideszi tér pontosan olyan absztakció, mint a görbült tér. Az egyenes, a pont fogalma igen vad absztrakció, sőt már a természetes szám fogalma is az (a végtelen absztrahálásának még viszonylag legszelídebb módja). A semmi (üres tér) fogalma szintén rendkívül vad absztrakció, valószínűleg sokkal vadabb, mint akár a legextravagánsabb általános elmélet (függetlenül attól, hogy logikailag gyermetegen egyszerű).
Ajánlom figyelmedbe a (83) válaszomat, bár nem neked címeztem eredetileg.
A síkok/felületek topológiája nem volt a kérdés tárgya. Egyébként ha egy gömbön
köralaku lyukat vágunk és befoltozását az egyetlen zárt szegéllyel "körszéllel" rendelkező Mőbiusz szalaggal végezzük akkor olyan különleges felszínt kapunk
amire a példám vonatkozott.
Mi a bajod a példával? Nem értetted meg hogyan lehet ilyen felület? Vagy a
rajta mérhető szögekkel van problémád?
Egyébként, ha a naprendszerünkben a görbületből adódó mérési hibát
megfelelő mérési elrendezéssel kikompenzáljuk akkor a három pontra
ugyanazok a szabályok válnak érvényessé, mint a síkokon lévő
háromszögek esetében.
Hiszen csak a pontokat összekötő egyenesre "hat" a görbület, de
a pontok helyére nem.
Remélem megérted. Ez pont olyan, mint az amikor két ember verseng, kimond nagyobb számot és az egyik milliókat kezd mondani, a másik pedig azt, hogy
az én számom a tiedénél mindig eggyel nagyobb...
Hiába görbűlt a tér, és hiába nem ott látunk egy pontot, mint ahol van,
akkor is kivetíthető a kordinátája egy derékszögű koordináta rendszerre.
Így a kivetített pontok által képzett háromszög (csupán a kivetítés/konverzió minőségétől függő mértékben, de ) ekvivalens a naprendszer három pontjával képzett háromszöggel. Így belső szögeinek összege továbbra is 180 fok...
Ez érdekes mondat (bocs). Attól, hogy szándékosan mindent a legérthetőbb, legleegyszerűsítettebben próbálok megfogalmazni, hogy olyanok is megértsék, akik
csak középiskolai szinten (vagy azon sem) ismerik az alapfogalmakat,
ugyanúgy megértsék, mint a témában jártasak, ilyen következtetésre juss???
Olvass figyelmesebben. Erre a véleményedre más orvosságot nem ismerek.
A Möbius-szalag és a gömbfelület mind geometriailag, mind topológiailag különböző dolgok. Nem lehet "belevarrni", vagy összvegyíteni, mert akkor már nem az lesz, ami eredetileg volt.
Nem az a kérdés, hogy egy Möbius-szalagon mennyi lenne a háromszögek szögösszege, hanem az,hogy pl. a valós Naprendszerben mennyi. Ezt meg nem előírjuk neki,hanem megmérjük.
Az erötérnek, vagy helytállóbban kifejezve a mezönek, a szerkezete a c-vel megkivánja a tér-idö Minkowski metrikáját, mind egy Riemann geometriát, ez adja meg a véges tér-idö tartomány szerkezetét is, legalább is az Egyesített Mezöelméleten belül.
De szerkezete ott is van a térdidőnek, ahol éppen nincs benne anyag.
Hol is van ez a hely ahol nincs benne anyag ?
Az erőtérnek lehet, vagy van szerkezete, a térnek nincs. Így a téridőnek sincs.
Ha veszünk egy (pl derékszögű) koordináta rendszert, amivel definíció szerint kijelölhetjük a teret (nem erőteret!!!), a tengelyeket meghosszabbítjuk akármeddig ahol feltételezhetően már nincs anyag (amennyiben az Univerzum nem végtelen). A tér ezáltal ott is ki lesz jelölve, de mitől lenne szerkezete ?
Szerkezetet csak anyag adhat, a DVAG áthatja az egész Univerzumot, a DVAG -nak lehet szerkezete, ha látható anyag van benne akkor még szembetűnőbb a szerkezete. Ha nincs benne anyag (az Univerzumunkon jóval túl esetleg) akkor nem lehet szerkezete sem, mitől lenne?. Még akkor sem ha Einstein vagy bárki más azt hazudta is.
A semminek nincs szerkezete. Az anyagnak van szerkezete. Azt állítani, hogy a semminek szerkezete van otrombaság, kísérletileg ellenőrizhetetlen, mert mindenütt van valami, a vákuum zsúfolásig tele van.
A semmi szerkezete mi lehetne? pl. itt van a semmi, egy kicsivel arrébb pedig két semmi ?? Miért kellene a térről feltételezni, hogy szerkezete van, ha a teret kitöltő erőtérnek (DVAG) megvan a szerkezete? A térnek még akkor sem lesz szerkezete ha az Univerzum végtelen kiterjedésű és mindenhol kitölti a sötét energia. Egy kristályrácsnál sem állítod, hogy a tér kristályszerkezetű hanem a benne lévő anyag a kristályszerkezetű.
A tér geometriai fogalom, nem anyag. Az erőtér fizikai fogalom, anyag. Kár keverni a kettőt, mert fizikusék hajlamosak megfeledkezni a fogalomzavarról ugyanúgy mint a látszólagos hossz esetében.
A helyesség a tapasztalati eredményekből látszik.
Igen, csak az nem a téridő szerkezete, hanem az erőtér (anyag)szerkezetét írja le. Azt is csak látszólagosan. A többi stimmel.
